You are here

Digitális városok: Amszterdam együttműködési ökoszisztémája

08 February 2018

A közelmúltban több újságcikk rávilágított a nagy IKT-vállalatok ellentmondásos helyzetére az adózás, az adatkezelés, a politikai befolyás és a hamis hírek terjedése vonatkozásában. A Google és a Facebook forgalmukat tekintve a legnagyobb globális szereplők közé kerültek, ezért kapcsolatuk a közérdekkel már nem másodlagos szempont. A például Google-t beperelte az EU adócsalási bizottsága. A Facebook-ot pedig azzal vádolják, hogy hozzájárult a hamis hírek terjedéséhez az amerikai választásokon és a Brexit-szavazás kapcsán. Mindeközben kevés nyilvános vita folyik az IKT-funkció területén az állami-magán-civil együttműködésekről. Hol vannak a magánvállalatok határai, és mikor kell beavatkozni a közérdekek kiegyensúlyozásáért?

Az EU szerepe a digitális piacon nagyobb teret kapott 2017 második félévében, az Észt Európai Elnökség idején. A Google, a Facebook és az Apple arra kényszerült, hogy az EU országaiban végrehajtott tranzakciók után adót fizessen. Ez megerősítette a Digitális Egységes Piac helyzetét, az EU azon stratégiai törekvését, hogy magánszemélyek és vállalkozások számára az online tevékenységekhez való hozzáférés során biztosítsa a tisztességes verseny, a fogyasztók és az adatok védelme, a földrajzi blokkolás elkerülése és a szerzői jogi problémák kiküszöbölése feltételeit. Ezenkívül az EU Urban Agenda a finanszírozás, a politika és a tudás fejlesztésének módjait keresi a digitális átmenet folyamatában, amelyben a tagállamok, a városok és az érintett nem kormányzati szervezetek felelős partnerkapcsolata hamarosan cselekvési tervet tesz közzé.

Ezek a nemzetközi szintű viták helyi szinten is zajlanak a városokban, amelyek naponta szembesülnek a digitális platformok és alkalmazások externáliáival. Genova tett azért, hogy az Airbnb a szállodákhoz hasonlóan fizesse a helyi idegenforgalmi adókat, az ügyet a nemzeti bíróság elé terjesztve. Az intézkedés arra késztette az Airbnb-t, hogy érvényesítse az adófizetési kötelezettségeit a felhasználói számára. Ghent városa a Ghent Egyetemmel közösen dolgozik egy saját internetes platform kifejlesztésén, hogy nyilvánossá tegyen adatokat. Gyulafehérvár a nemzeti Okos Város Stratégia részeként helyi platformot hoz létre, amely rendszeres együttműködést teremt az IKT kulcsszereplőivel. Nyilvánvaló, hogy az IKT cégekkel való kapcsolat nagyon fontos a városok számára, de a megközelítés módja kaleidoszkópikus.

Amszterdam úttörő szerepet játszott abban, hogy a nagy IKT-cégekkel való kapcsolatában elmozdult a konfliktusoktól az együttműködések felé a „Polder modellt” követve. Megállapodást írt például alá az Airbnb-vel az egyes apartmanok által a kiadott vendégéjszakák számának nyomonkövetéséről, és súlyos pénzbírságot szab ki azoknak a tulajdonosoknak, akik a megállapított limiteket átlépik. A város létrehozta a Smart City Amszterdamot, egy olyan „multi-stakeholder” platformot, amely bevonja az állami, vállalati, állampolgári és kutatási szektor valamennyi érdekeltjét, és olyan együttműködési keretet teremtett, amely hozzájárult egy lenyűgöző innovációs ökoszisztéma felépítéséhez. 2017 novemberében az Interactive Cities projekt partnerei látogatásának részeként találkozót szerveztek a városi szervezeti egységekkel és a helyi érdekeltekkel az Amszterdami digitális stratégia jobb megértésére.

A városi együttműködés platformjai

Amszterdam 2016-ban megkapta az Európai Bizottság Innovációs Főváros Díját, elismerésül azért a több éves munkáért, amely a város innovációs ökoszisztémájának kiépítését eredményezte. Ez a munka is összhangban van a városi politikák átalakításával, amely a felülről irányított, mindenre kiterjedő tervezés helyett egy gazdaságilag erős és fenntartható, de egyben kreatív és igazságos város megteremtésére összpontosít. A digitális innováció e politikák középpontjában áll, és új partnerségeket és eszközöket hoz létre, amelyek segítik a város tudásalapú gazdaságba való átmenetét. A város digitális átállásának egyik kulcsfontosságú eleme a digitális infrastruktúra: az Amsterdam Internet Exchange Európa egyik fő digitális csomópontja, és egyik fő oka annak, hogy számos cég Amszterdamot választja európai központjának helyszínéül. De még fontosabb ebben az átmenetben a polgári kezdeményezések, vállalkozások és intézmények sűrűn összekapcsolt hálózata.

Ennek az ökoszisztémának egyik központi szereplője az Amsterdam Smart City, az Amszterdami Gazdasági Tanács keretében szervezett public-private partnerség, amely 11 partnert, köztük városi hatóságokat, tudásközpontokat, civil tereket és magánvállalatokat fog össze. Benne van az Amszterdami Önkormányzat, az Amstelveeni Önkormányzat, a Hogeschool van Amsterdam, a Pakhuis de Zwijger, a Waag Society Arena, a post.nl, a KPN, a Liander, az Engie és Arcadis. Az amszterdami Smart City azzal a felismeréssel született, hogy a sok start-up és „okos” polgár jelenlétének ellenére Amszterdamban a kereslet és a kínálat nem könnyen talál egymásra. Az ASC törekszik e szakadék felszámolására: a közszféra által kezdeményezve és a magánszektor által finanszírozva egy kifejezetten holland irányítási struktúrát képvisel, számos érdekelt féllel együttműködve a városi átalakulás legfontosabb elemein.

Az ASC innovációs platformként működik mind digitális, mind fizikai értelemben a legkülönbözőbb városi témákban. Az elmúlt években a moderált weboldaltól elmozdult egy nyitott platform felé, ahol bárki feltölthet projekteket vagy termékeket, vagy különböző tevékenységeket és együttműködési formákat kezdeményezhet, amivel segíti Amszterdamban és azon túl is a kezdeményezések láthatóvá tételét.

Amszterdam innovációs ökoszisztémája sok lábon áll, és az ASC tagjai maguk is a tudás és a csere platformjaiként működnek. A Waag Society például a technológiai innováció és a nyitott kormányzati kezdeményezések laboratóriuma, amelynek célja az információs és kommunikációs technológiák ismereteinek és készségeinek a közigazgatásba történő beintegrálása, a nyilvános adatok megnyitása a közösségek felé és olyan platformok kialakítása, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy visszajelzést adjanak a közszolgáltatásokról. Ennek az utóbbi ambíciónak a képviselője a Fairbnb, egy olyan Waag Society projekt, amelynek célja a felelősségteljes turizmus olyan platformjának kialakítása, amely a helyi közösségeket előnyben részesíti. A partnerség egy másik tagja, a Pakhuis de Zwijger egy évente több mint 600 eseménynek helyt adó fizikai infrastruktúra, amely az elmúlt években az egyik legfontosabb központtá nőtte ki magát a jövő városának megvitatásában.

Az amszterdami Smart City ökoszisztémán belüli izgalmas párbeszédben számos partner vesz részt. Ilyen a University of Applied Sciences és az AMS Institute. De ott vannak a szélesebb körű információk és innovációs kapacitások becsatornázását szolgáló kezdeményezések: a  De Stem van West,  amely javaslatok gyűjt az Amsterdam West fejlesztéséhez, vagy az olyan digitális részvételi eszközök, mint az Open Stadseel, vagy a Transform City nevezetű matchmaking és management platform.

Az Innovációs Főváros Díj pályázaton az amszterdami pályázat volt az egyetlen olyan javaslat, amely számos érintett részvételét tartalmazta, szemben a csupán önkormányzati alkalmazásokkal. Az iCapital-díj mutatja az „amszterdami megközelítés” sikerét, vagyis azt, hogy a város kihívásainak kezelésére lehet és érdemes is a legkülönbözőbb érintetteket és szereplőket bevonni. A díj lehetővé tette a partnerség számára az ökoszisztéma megerősítését és bővítését: a nyeremény kétharmadát a városi döntéshozók, az aktív polgárok és az egészségügyi és tehetséggel foglalkozó társadalmi vállalkozók helyi kezdeményezéseibe fektették vissza a városi projekteket segítő „Amsterdammers, Maak je Stad” programon keresztül.

A marketing platformjai

Amszterdamban nem csak használnak a térség szereplői közötti együttműködés előmozdítására használnak platformokat, hanem a turisták és befektetők vonzására is. A város vonzerejének népszerűsítése a városi marketingstratégia középpontjában áll, amely folyamatosan fejlődik a közösségi média használatában.

 

A koherens digitális portál, amely a közösségi médiában is megosztható népszerű tartalmakat is szállít a helyieknek és a turistáknak egyaránt, egy végterméke annak az együttműködésnek, amely az Amsterdam Marketing és a Városháza között zajlott, bevonva szakértőket, fejlesztőket, közösségi média stratégákat. A kis kísérletek és a kudarcokból való gyors tanulás egyaránt elkerülhetetlen abban a közösségi média-világban, amelynek változó algoritmusait a nagy világcégek határozzák meg. A médiában megosztandó tartalom kiválasztása és a megosztás platformja fontos témája annak a stratégiának, aminek a lakók, a látogatók, a vállalkozások és az innovátorok egyaránt célcsoportját képezik. Fontos, hogy ugyan azt a történetet különböző hangsúlyokkal és különböző csatornákon tudjuk bemutatni az eltérő célcsoportjainknak; ennek fejlesztését segítik a személyes kutatások és kapcsolatok.

Azért, hogy minél jobban fókuszálhassunk a felhasználók igényeire és személyre szabott információkkal láthassuk el őket, új funkciók használatára volt szükség. Ilyen például a Facebook Messenger Goochem nevezetű chat bot-ja, amelyet nemrég fejlesztettünk ki arra, hogy a felhasználók jobban kiigazodjanak az Amszterdamban elérhető programok között. A beta verzióban augusztusban hollandul elindított chat bot jó példa a különböző adatbázisok interakciójának, amelyet egy szoftver applikáció tesz elérhetővé közösségi média funkciókkal. A fejlesztő cégek és a Facebook közötti, a chat bot jóváhagyására irányuló párbeszéd mellett szükség volt az Amszterdam Adatvédelmi Bizottság bevonására az adatbiztonság garantálásához.

A város más hasonló újításokra is készül ahhoz, hogy az IAmsterdam platformon elérhető hatalmas mennyiségű információ jobban eljusson a használókhoz. Egyértelműen látszik a közösségi média hatása abban, hogy a felhasználók a városi tartalmak felé egyre elkötelezetté válnak, ami a legjobban a 2004-ben elindított, az innovatív és kreatív várost fémjelző branding stratégia eredményeiben látszik. A közösségi média vált belépési ponttá a városi adatok felé (a weblapon történő adatelérés mindössze 5%), és az interakciók elemzése hasznos információkkal szolgál a látogatók és a lakók igényeivel és véleményével kapcsolatban. A cél az volt, hogy jelentősen megnőjön a város honlapjának forgalma – különböző kategóriákra fókuszálva – leginkább organikus módon, a közösségi média reklámba csak keveset befektetve. A minőségi tartalom, a fotók és a videók nagyszabású használata (gyakran élő streamben) hozzájárult az amszerdami honlapok nagyobb láthatóságához. A folyamat sikeréhez hozzájárulnak az egyedi, eseti tartalmak is, mint például a „szomszédságok kampánya” vagy a 180 Amsterdammers, ami a kulturális diverzitást mutatja be 180 külföldi származású lakó történetén keresztül. Ezek az igazán városi történetek messze túlmutatnak a klasszikus turisztikai promóción.

 

A kísérlettől a stratégiáig

A fent bemutatott, Amszterdamban megvalósult partnerségek nem kész modellek, inkább kísérletek, sikerek és sikertelenségek amelyek keresik a jövő útjait a digitális átalakulásban, akár más városok számára is. A helyi digitális ökoszisztéma kiépítése, a partnerekkel, érintettekkel való együttműködés a IKT cégekkel való tárgyalásaiban is megerősítette a várost. A digitális stratégiák ugyanakkor csak úgy válhatnak sikeressé, ha az önkormányzat összes többi stratégiájához és szakpolitikájához is igazodnak. Mindenesetre a lehetőségek még koránt sincsenek kiaknázva sem Amszterdamban, sem másutt.

Felmerülhet a kérdés, hogy a holland fővárosnál kisebb erejű és kevesebb tapasztalattal bíró városok, vagy akár kis- és középvárosok hogyan tudnak kapcsolatokat kiépíteni ilyen komoly szereplőkkel? Ahogy az Interactive Cities projekt tapasztalatai kezdenek leszűrődni, az abban részt vevő várospartnerek különböző tapasztalatokra tesznek szert. Európa-szerte változatos stratégiák fejlődnek ki, különböző prototípusok alakulnak ki, ezért igen fontos, hogy elkészüljön egy átfogó tanulmány arról, hogy mi zajlik Európában és azon túl. A Digitális Átalakulás EU Urban Agenda partnerség munkája ebben nagyon értékes lesz. Szükség volna állandó megfigyelő és értékelő munkára is, amely integrálni tudná a már meglévő European Innovation Partnership on Smart Cities and Communities és az EU Open Data Portal kezdeményezéseket is. 

 

Írta: Simone D’Antonio, Daniela Patti, Levente Polyak

A fordítás alapjául szolgáló eredeti cikk.