You are here

Kísérletek a kormányzásban

20 December 2017

A 97 URBACT Jó Gyakorlat között számos esetben fordulnak elő innovatív kormányzási törekvések. Az, hogy hol és hogyan kezdik az önkormányzatok az innovációt, három témakörben figyelhető meg. Először, hogyan viszonyulnak a polgáraikhoz és hogyan kezdik a kapcsolatépítést. A második: hogyan létesítenek partnerkapcsolatot szervezetek mind szélesebb körével. A harmadik: az innovatív gyakorlatok megfelelő működéséhez mennyire szükséges a hivatali szervezetek belső átalakítása.

A modern európai kormányzás gyökerei

Az Európai Unió legtöbb országában a jelenlegi kormányzási rendszer alapvetően a 19-ik században, az ipari forradalom idején alakult ki. Néhány szempont megváltozott, de az alapvető keretek megmaradtak. Manfred Weber írta le először, hogy a vezetés bürokratikus jellegű, szabályokra és eljárásokra épül, ezeket jelentésekbe, aláírásokkal, kartotékokba rendezik. A papír alapú, írott szöveges adminisztrációs kultúra ma is jellemzi a közintézmények működését, még a digitális technológiában élenjáró országokban is. Számos országban már vertikálisan kevésbé tagolt a hierarchia, másutt azonban a merev hierarchia és a szolgálati idő alapján történő előremenetel korlátozza a fiatalabb tisztviselők mozgásterét és kreativitását.  A szervezeti és szakmai elhatárolódás miatt nehezebben tudjuk kezelni holisztikus módon a komplex problémákat.

A 19-ik és 20-ik században a gazdaság bázisa az ipar és a városiasodás volt. A helyi önkormányzat ezek követelményeit szolgálta az új, városi munkásosztály igényeinek döntően paternalista jellegű kezelésével. Fő törekvése az egészséges életfeltételek biztosítása volt annak érdekében, hogy a munkásság mind több terméket állíthasson elő a gyárakban.

A kormányzás változása a dinamikus városok érdekében

Az URBACT segíteni kívánja a hagyományos önkormányzati működés változását, integratív és részvételen alapuló megközelítést javasol. Ezek az új módszerek azonban a régi keretekre épülnek, és így a külvilággal való kapcsolatok egy része megújul ugyan, de a belső szervezet változatlan marad.

A 21-ik században lassanként megtapasztaljuk, hogy a kormányzás új formái kezdenek kialakulni, és kiegyensúlyozottabb lesz a kormányzat és az állampolgárok közötti viszony. Az adóztatás és ebből a közszolgáltatás biztosítása keretében történő újraelosztás rendszerét helyenként felváltja az együttműködés, melynek során a szolgáltatás használója (fogyasztója) kerül a központba. Az „ugyanazt a szolgáltatást mindenkinek” modelljét kezdik felváltani a személyre szabott, individualizált modellek. Mivel azonban a régi és az új egyszerre jelen van, a paradigmák közötti feszültségek elkerülhetetlenek.

Az URBACT Városfesztiválon bemutatott jó gyakorlatok az alakuló, új kormányzási modell példáit képviselik. Szólnak a belső munkakapcsolatok változásáról, az önkormányzat és a lakosok közötti kapcsolatépítésről, a közterület használatának új szabályozásáról stb.

Nápoly: civil és kulturális siker

A Nicola Masella által elmesélt nápolyi történet azzal kezdődött, hogy az aktív civil társadalmi mozgalmak hogyan szállták meg az üres és elhanyagolt, városi tulajdonú épületeket. A kezdeti siker miatt a városházán elgondolkoztak, hogy lehetne ezt az „átmeneti használatot” rendszerszerűbbé tenni, milyen típusú előírásokra van szükség a folyamat elősegítéséhez. Nápoly kiváló példát mutat arra, hogy az előírások módosítása hogyan aktivizálja a város életét. Az aktivitás gazdagít, és további tevékenységeket ösztönöz. Ezek a változás jelei. Korábban ragaszkodtak volna az elfoglalt épületek kiürítéshez és közköltségből fokozták volna ezek rendőri védelmét.

Ami a társadalmi használatba vételt illeti, Nápoly jó gyakorlatának tanúsága szerint biztosítani kell a közjavak kollektív hasznosulását. Ezekhez a közjavakhoz tartozik a kulturális és természeti örökség, az alapvető közszolgáltatás, a közterek és a vízforrások. Az önkormányzat jó szándéka és igazgatási megoldásai révén erősödött a társadalmi részvétel, lehetővé vált a közös erőforrások megfelelő használata, és egyúttal tisztázódtak az ingatlanok kezelésével és karbantartásával kapcsolatos felelősségek.

Nápoly önkormányzatának célja, hogy a spontán, alulról jövő kezdeményezéseket felismerhetővé és intézményesíthetővé tegye, és ezzel biztosítsa valamennyi fél – a proaktív polgárok és az intézmények – autonómiáját.

Hogyan működik mindez Nápolyban – a Filangieri Asylum

Az első elismert köztulajdon a korábbi Filangperi Asylum, egy épület-komplexum, melyet 2012-ben foglalt el egy művészekből és kulturális szakemberekből álló társaság, tiltakozásul a létesítmények restaurálása és annak félbehagyása ellen. A város önkormányzata 2012 évi határozatában elismerte az épület civil társadalmi használatát, „mint komplex kulturális létesítményt, a részvételi demokrácia gyakorlóterét.”

Az újrahasznosítás jelentős társadalmi és kulturális értéket és pozitív gazdasági járulékos hasznokat eredményez; nem csak a közvetlen használók, hanem a környék és a város lakói számára is előnyös. Az így értelmezhető hasznokért cserében az igazgatás hozzájárul a működési költségekhez, biztosítja az ingatlan megközelítését és biztonságát, a karbantartást, takarítást, villanyfogyasztást és felügyeletet. Gyakorlati téren egy ad-hoc bizottság, valamint egy politikai koordinátor felelős az integrált működésért, különösen a városháza szakosztályai és a többi intézmény közötti együttműködésért.

A létesítmény ebben az új formában bárki számára ingyenesen használható. A finanszírozást adományokból, önkéntes felajánlásokból, önfinanszírozásból és más, a kulturális rendezvények számára megengedett társadalmi díjazásból biztosítják. A működési modell alapja a társadalmi részvételi folyamat. Három szervezet intézi az épület hasznosítását, a „Menedzsment közgyűlés”, az „Irányító közgyűlés” és a „Felügyelő testület”. Mindegyik saját hatáskörrel rendelkezik.

A 2012 évi határozat óta 200 nyilvános ülést tartottak az Asylum Filangieri-ben. Munkacsoportokat alakítottak ki a több mint 18 ezer résztvevőt fogadó 900 rendezvény szervezésére. A kezdeményezés révén erősödött a közösségi kohézió, szövetségek, kapcsolatok alakultak a lakókkal, közelebb kerültek egymáshoz művészek, tudósok és látogatók.

A második határozat, 2016-ban további hét önkormányzati tulajdonú ingatlant ismert el „civil térnek”, „közvagyonnak”. Ezekben a létesítményekben 5800 rendezvényt tartottak, 1500 napon volt színi előadás, tánc és próba, volt 300 kiállítás, 250 művészeti program, 300 koncert, alakultak zenei együttesek, volt 350 vitaest. A programokat mintegy 200 ezer ember látogatta meg. Ezen kívül a helyi szervezetek rendezésében voltak ingyenes képzések munkanélküliek számára, működtek kerületi óvodák, tartottak migránsoknak iskoláztatási programokat és biztosítottak egészségügyi szolgáltatásokat.

Nápoly önkormányzata a megüresedett épületeket a közösség szolgálatára bocsátja, és ezzel lehetővé teszi, hogy a közösség alkotóereje felvirágozzon az új környezetben.

Umeå: a kormányzás új perspektívája

Umeå, észak-Svédország városa a nemek közötti kiegyensúlyozottabb városi struktúra kialakítására törekedett innovatív módon. Más kormányzási újításoktól eltérően itt tágabb perspektívából közelítették meg a kormányzás feladatát, igyekeztek felszámolni a túlzottan férfiorientált rendszert, mely figyelmen kívül hagyja a lakosság csaknem felének szükségleteit és igényeit.

Az önkormányzat először áttekintette, hogy hogyan működik a város férfi, illetve női szemmel. A lakosokat, a politikusokat és a turistákat autóbusszal körbevitték a városban. Megfigyelték, hogy milyen problémák tűnnek fel a nőknek, illetve a férfiaknak egy-egy városrészben. Amikor egy hosszú, a Lev vasútállomáshoz vezető gyalogos aluljáró építésébe fogtak, kiderült, hogy át kell dolgozni a tervet a férfiak és nők számára egyaránt biztonságos közlekedés érdekében. Ezért jobban megvilágított, széles aluljárót létesítettek, ahol nincsenek sarkok, melyekben valaki elrejtőzhet. A város bejárásának fő célja a város teljes területének átlátása volt és annak megállapítása, hogy hol szükséges a beavatkozás új, biztonságos, befogadó környezet kialakítására.

A városi környezet jobbítására irányuló umeå-i módszer egyszerűségével együtt is dicséretes. Az általuk használt befogadó megközelítésű tervezés csak még nyilvánvalóbbá teszi azt a meglepő tényt, hogy világszerte a városokban a tervezés, oktatás, irányítás során szinte soha nem gondolnak a nőkre. Egyes speciális projekteken kívül szinte minden jelentős, a várost meghatározó tervezési folyamatot – az általános tervek készítésétől kezdve a közterületek, iskolák, kórházak tervezéséig vagy a lakástervezésig – főként férfiak irányítanak.

Nemek közötti egyensúly a kormányzásban – tanulságok Umeå-ból

Az EU tagországok többségében ritkán áll nő az önkormányzatok élén. Még saját országukban is szokatlannak tűnnek az olyan híres nagyvárosi polgármesterek, mint Anne Hidalgo Párizsban vagy Ada Colau Barcelonában. Új módszerekkel kell megértetni a politikusokkal a nemek egyenjogúságának ügyét, hogy ezáltal is jobb döntések szülessenek a városi létesítmények tervezésében, használatában, kezelésében. Az umeå-i autóbusz túra is lehet eszköze a város ilyen jellegű megfigyelésére, megítélésére.

Torino nyitott az innovációra

Fabrozio Barbiero adta közre Torino jó példáját: miként mobilizálta az önkormányzat tízezer dolgozóját az innovációra a „mindenki innovátor” című, az Innova TO által vezetett projektben. A projekt során felkérték az önkormányzati dolgozókat, hogy mutassanak be megvalósítható újításokat. Kulturális fordulatot kívántak elérni a szabályokhoz kötődő szervezetben egy kreatívabb és nyitottabb struktúra felé költség és hulladékcsökkentő, jobb minőségű közszolgálattal. Az első körben, 2016-ben 71 projektjavaslat érkezett. Ezen kívül több mint 4000 látogatást rögzítettek a weboldalon. A kezdeményezés a városi és a nemzetközi sajtó érdeklődését is felkeltette. Jelenleg az egyetlen korlátozó tényező, hogy a projektek megvalósításához saját forrást kell teremteni.

A kezdeményezés fő sajátossága, hogy a projekt minden állandó alkalmazott számára folyamatosan elérhető, az igazgatók kivételével. A legtöbb projektet egy-egy személy adta be, egyharmadát két- háromfős csoportok. A javaslatokat név nélkül kellett beadni. A bíráló bizottságban részt vesznek külső szakértők a Torinói Egyetemről és a magán szektor által delegált szakértők is. Az Innova.TO csupán egyik része annak a nagy társadalmi innovációs programnak, amely a közösség és a város más aktivistái bevonásával működik.

A 2016-os körben tíz projekt jutott tovább. Egy a helyi projektekben való társadalmi részvételről szólt, egy másik egy szenzorra vonatkozó javaslat a középületek világításának szabályozására, volt egy új modell a smart (okos) közbeszerzésre, és volt egy módszer arra, hogy a polgárok nyomon követhessék a jövedelmi adóval együtt benyújtott adományaik hatását a közcélú akciók finanszírozásában. Egyik projekt sem jelentett költséget a város számára.

A projekt fő célja megmutatni, hogy nemcsak a magánszektor innovatív. Ha a városházán teret adnak az innovációra, akkor megindul a közösségi szektor újraértelmezésének folyamata. Itt alulról jövő kezdeményezésekről van szó, de a kiválasztott javaslatok megvalósítása a közép- és felső vezetéstől függ. Ez fejleszti a magasabb szintű vezetők készségét is arra, hogy meghallgassanak másokat. A vezetőknek nyitottabban kell gondolkodniuk, hogy változás jöjjön létre.

Aarhus – a kultúra közvetítő szerepe

Lars Davidsen elmondta, hogy Aarhus-ban a kultúrát használják eszközként a lakosok közötti közvetítésre. Módszerük kicsit emlékeztet arra, ahogyan Nápolyban a megüresedett épületek adta lehetőséget használták fel a spontán rehabilitációra.

Aarhus önkormányzata ösztönzi a lakosok kulturális eseményeken való részvételét. Ez része az integrációs politikának és olyan komplex problémák kezelésének, mint a magány, a hátrányos helyzetű és sérülékeny fiatalok bevonása, az ifjúsági munkanélküliség. A megüresedett ingatlanok ideiglenes használata nagyobb rugalmasságot és csinálva-tanulást tesz lehetővé.

A város jelszava: „A városi élet fontosabb, mint a városi terek, a városi terek viszont fontosabbak, mint az épületek”.

Változás akcióban – Amersfoort és Swindon

Már korábban volt szó a munkahelyi kultúra változásairól az  URBACT Szociális innováció a városokban címmel megjelent írásban, főképpen két város, Amersfoort és Swindon példáján keresztül. Amersfoort alpolgármestere indította a folyamatot 2015. januárban, mikor felkérte 800 munkatársát, hogy legyenek „Szabad mozgású hivatalnokok”, azaz megkérte őket, hogy menjenek ki a városba, hallgassák meg az embereket és működjenek együtt velük, ahelyett, hogy a városháza négy fala közt ülnének. Az egyik első projekt egy korábbi kórházi terület közösségi térré való átalakítása. Bebizonyosodott, hogy az együtt dolgozás népszerű fejlesztési módszer.

Swindonban a hivatali szolgáltatások szerkezetének átalakítása nyomán három igazgatóság jött létre. Minden szolgáltatási területet egy közös részlegbe soroltak egy igazgató alá. A másik részleg a helyi körzetekkel, szomszédsági egységekkel foglalkozik, a harmadik pedig a közbeszerzéssel. A radikális átalakítás célja olyan szolgáltatások létrehozása, amelyek kevesebbe kerülnek és eredményesebbek az állampolgárok számára. Ez csak a kezdet. Az olyan szolgáltatások, mint például a bántalmazott családok ügyének kezelése számos, a hivatalon kívüli szervezet bevonását teszi szükségessé (rendőrség, büntető bíróság, társasházi közösségek, munkanélküli központok, társadalombiztosítás). Az integrált szolgáltatás az önkormányzatnál kezdődik, de be kell vonni más kormányhivatalokat is.

Merre tartson a közigazgatás?

Városaink egyre gyorsuló ütemben változnak, de a hivatali rendszer sok része és folyamata nehezen fogadja a megváltozó igényeket. A cikkben bemutatott példák jelzik, hogy kulturális és gondolkodásbeli átalakulásra van szükség, ha az állampolgárokkal együttműködő kormányzásra törekszünk. Az új, nem hierarchikus, befogadó kormányzási modelleknek jogi megerősítésére van szüksége. Fontos, hogy ezek minden állampolgár igényeit szolgálhassák, ne csak azokét, akik a hivatali rendszeren belül vannak. Ez talán a legnagyobb kihívás.

 

Benyújtotta: Peter Ramsden

 

Eredeti, angol nyelvű cikk: http://urbact.eu/experimenting-governance