You are here

Hogyan segíthetik a városok a fogyasztói szokások változását?

Edited on

30 December 2019

Marcelline Bonneau története a változó szokásokról, innovatív ösztönzőkről és a körkörös gazdaság előnyeiről.

Ki ne próbált volna szabadulni a régi szokásaitól, attól, ahogyan eszünk, alszunk, beszélgetünk, dolgozunk, utazunk és sportolunk? Ki ne érezte volna, hogy milyen nehéz a berögözött, régi módszereket újjal cserélni fel? Ki ne küszködött volna a bonyolult lélektani, szociális, technikai és infrastrukturális mechanizmusok feloldásával, amelyek az átmenetet nehezítik?

A változás tényleg nehéz. Még nehezebb új fogyasztási szokásokra térni át az alacsonyabb széndioxid-kibocsátású társadalom támogatása érdekében a mai „fogyasztói társadalomban”.  Zygmund Baumann írta 2007-ben a „Fogyasztói élet” című művében, hogy életterünk nem más, mint egy bonyolult háló, melyben a társadalompolitika és a demokrácia, a társadalmi különbségek és a társadalmi rétegződés, a közösségek és partnerkapcsolatok, önmegvalósítás, termelés, tudásipar és érték preferenciák ütköznek egymással. Mégis lényeges, hogy most mi, mint állampolgárok, a társadalom tagjai változtassunk fogyasztási szokásainkon az ENSZ Fenntartható Fejlesztési 12 Célkitűzés értelmében, ahogyan ezt az IPCC Éghajlatváltozásról, 1,5 Cº globális felmelegedésről szóló jelentésében rögzíti.

Már évtizedek óta folynak társadalmi viták az állampolgárok fogyasztási szokásainak változtatásáról, és a probléma ma is nagy kihívás és kísérletek tárgya. A 3 európai program, az  URBACT, az UIA és a Városi Agenda, Partnerség a Körkörös Gazdaságért az élharcosok a fenntarthatóbb társadalmi fogyasztási szokásokra való áttérés népszerűsítésében.

Aktuális kulcskérdés: élelmiszerfogyasztás

A francia Mouans-Sartoux a 100%-ban organikus táplálkozást célzó  BioCanteens elnevezésű URBACT hálózat vezető partnere. A magatartás változás kulcseleme a gyerekek és szüleik nevelése. Ezt valósítják meg az élelmiszerekre vonatkozó oktatással, melynek keretében a közétkeztetés során választani lehet az adagméretek között (így a gyerekek maguk döntik el, hogy mekkora adagra van szükségük), van kóstoltatás, főzés, kertészkedés, városi farmok látogatása és van speciális élelmiszeregészség-ügyi program, melynek célja a családok szoktatása a helyi, organikus élelmiszerekre. Mindez egy integrált metodika része, mely a fogyasztói szokások vizsgálatára épül.

Az iskolai közétkeztetésre építve átfogó módszert alakítunk ki Mouans Sartoux városban élő gyerekek és szüleik új fogyasztási szokásainak kialakítására, beleértve az ételpazarlás csökkentését, a konyhai személyzet képzését, kiadások mérséklését, a helyi gazdaság fejlesztését, a fenntartható városfejlesztést és mezőgazdasági területhasználatot és a területi élelmiszer gazdálkodás teljes irányítási rendszerét, továbbá a Fenntartható Élelmiszergazdálkodási és Képzési Központ (MEAD) létrehozását” mondta Gilles Pérole, Mouans-Sartoux választott képviselője.

Játszunk! A játékosítás módszerének alkalmazása a fogyasztás új módjainak ösztönzésére

Santiago de Compostela (Spanyolország) Tropa Verde nevű URBACT hálózata fejlesztette ki az újrahasznosítás szórakoztató és hatékony módszerét. A lakosok az újrahasznosításért zsetont kapnak (zöld, polgári és szociális vagy felújítási stb. cserepontoktól), ezeket cserélhetik fenntartható, egyszerű ajándékokra például vonatjegyre, hajvágásra, ételre. Az újrahasznosítási játékban résztvevő üzletek bekapcsolódnak a lakosok mindennapi életébe, így egyszerű, interaktív és szórakoztató a részvétel. A média segítségével lehet kijelölni a cserepontként működő helyi üzleteket. Az üzlet az interakció színhelye, jól megközelíthető, és a folyamat átkerülhet más városokba is, alkalmazkodhat a helyi szokásokhoz. Az újrahasznosításnak ilyen módszere révén a lakosok saját újrahasznosítási gyakorlatot alakíthatnak ki, melynek bővítésével fokozatosan jöhet létre a körkörös gazdaság életük más területén is.

Online és offline akciók kombinálása

Antwerp (Belgium) városvezetése kihasználta egy új kerület, az Új Déli Kerület létrejöttét arra, hogy a körkörös gazdaság kialakítását a lakosság feladatává tegye. Terv készült arra, hogy az új lakosok együtt alakítsanak ki közösségi online és offline kezdeményezéseket energia és vízfogyasztási valamint hulladékkezelési szokásaik átalakítására. Az UIA Antwerpen Körkörös Dél projekt során műszaki megoldásokat fejlesztettek ki napenergia elemekre, akkumulátorokra, intelligens hálózatokra, mérőkre, műszerfalakra. A helyi lakosok kísérleteznek olyan módszerekkel, melyekkel energia- és vízfogyasztási valamint hulladék újrahasznosítási szokásaikat a körkörös gazdaság irányába alakítják. A körkörös hasznosítást automatikusan alternatív online pénzzel díjazzák, a „körkörös pénz” blokkláncon keresztül alkot díjazási és csere rendszert. A leglelkesebb Körkörös Dél résztvevők helyi energetikai közösséget alkotnak, amelyeknek közös tulajdona az innovatív kollektív energetikai rendszer. A Körkörös Dél közösségi központja, az úgynevezett CIRCUIT számos újítást tartalmaz megosztó, javító és újrahasznosító akciókra. Gabriëlle Van Zoeren, volt projekt koordinátor mondta: „semmi újat nem teszünk, újításunk az, hogy összehozzuk és összekapcsoljuk az online és offline tevékenységeket!”

Új ökoszisztémák alakítása

Oslo (Norvégia) a Körkörös Gazdaságra irányuló Városi Agenda Partnerség vezetője. A partnerség számos összejövetelt és projektet valósított meg a többszintes kormányzás keretében valamint „a  hulladékcsökkentés,  újra-hasznosítás, javítás, újra feldolgozás a körkörös gazdaságban” tárgykörében működő Városi Tudásközpontok térképes katalógusának összeállítása során (megjelenés és közzététel 2019 nyarán).

A katalógus bemutatja és értékeli a tudásközpontok fő sikertényezőit és hasznosítható jellemzőit. Az intézmény profilja lehet szociális (munkahelyteremtés, az életminőség javítása, a lakosok ösztönzése felelősségteljes fogyasztói és hulladékgazdálkodási magatartásra), lehet gazdasági (a termelő ágazatok átalakítása, új vállalkozói és üzleti modellek vagy közös vállalkozás egy körkörös gazdaságban), vagy lehet környezeti (hulladékcsökkentés, hulladék-gazdálkodás vagy piacteremtés új másodlagos nyersanyagokra). Tartozhat magánszektorba vagy közösségi szektorba vagy akár lehet közösségi és magán vállalkozás is. Az ilyen tudásközpontok kialakításával olyan új ökoszisztémák jönnek létre, amelyek hasznosak lehetnek a lakosok számára. Ugyanakkor korlátot jelent a helyigény, a szabályozás, a hulladékok minősége, a kommunikáció, a beszámolási kötelezettség és a finanszírozás. Viszont segítség lehet az új technológia, az érdekeltek elkötelezettsége, a közös hely, a politikai támogatás és az erős kötődés a szociális gazdasághoz.  Oslo városa most keresi a módot a munka folytatására és egy kialakuló hálózat tagjaival való tapasztalatcserére.

Valóban előrelépést jelent a körkörös gazdaság?

A fentiekben bemutatott példák megalapozói új kezdeményezések, piacorientált megoldások és kutatás. Köztestületek irányítják a folyamatokat, új módszerekkel kísérleteznek, kapcsolatot építenek köztük és támogatják a tanulási folyamatot szerte az EU-ban. A helyi kormányzatok így kulcsszerepet töltenek be, biztosítják, hogy a fogyasztási szokások gyakorlati változtatására minél több projekt kidolgozása és értékelése történjen meg.

Mind a három példa igazolja, hogy van szükség a témaválasztás, a metodika, az irányítás, az érdekeltek és a terület integrált megközelítésére. A körkörös gazdaság nem csupán varázsszó, hanem egy mindent átfogó megközelítés. Segíti a városokat olyan projektek létrehozásában, amelyek a lakosokat új fogyasztási szokásokra ösztönzik, és amelyek támogatják az átállást egy új, hosszú távon gazdasági, környezeti és társadalmi előnyöket ígérő gazdasági ökoszisztémára.

 

Írta: Marcelline Bonneau

Eredeti cikk: https://urbact.eu/cities-accompany-consumer-change