You are here

Melyek az URBACT legforróbb témái? Ezt tudnunk kell, ha pályázni akarunk, de minden város számára tanulságos…

Edited on

26 March 2019

Az akciótervezési városhálózatok alakítására szóló felhívás kapcsán rendre felmerül a kérdés, hogy melyek azok a témák, problématerületek, amelyek az URBACT fókuszába tartoznak, amelyek az európai integrált városfejlesztés előremutató, haladó irányát jelzik. Ha egy város sikerrel szeretne pályázni a felhívásra, nyilván érdemes e keretekben, irányokban mozgolódnia. De ha nem pályázik, akkor is itt van a hatalmas lehetőség, hogy megismerje a leghaladóbb, leginnovatívabb európai városfejlesztési megközelítéseket. Mi lenne jobb módszer az URBACT forró topikjainak feltérképezésre, ha nem az elmúlt évek cikkeinek átlapozása? Az alábbiakban összegyűjtöttük 2017 elejétől mindazokat az írásokat, amelyek az URBACT útját kikövezték. Aki városfejlesztőként szeretne egy európai körképet kapni, böngésszen ezek között, és adja át magát az új lehetőségek izgalmának!

  1. A várostervezés új megközelítése (3 cikk)
  2. Részvétel, civil innováció (11 cikk)
  3. Városrehabilitáció (7 cikk)
  4. Átmeneti hasznosítás (2 cikk)
  5. Helyi gazdaság (7 cikk)
  6. Városi mezőgazdaság, környezet (8 cikk)
  7. Smart / tech (8 cikk)
  8. Mobilitás (5 cikk)
  9. Városmarketing (3 cikk)
  10. Szociális, társadalmi ügyek (11 cikk)
  11. A női perspektíva (4 cikk)

 

A várostervezés új megközelítése


A 2008 utáni válság megingatta még a gazdag európai országok korábbi városfejlesztési, városfenntartási gyakorlatait is. Ennek kapcsán számos innovatív, az egyén és a közösség kreatív és alkotó energiáira építő gyakorlat alakult ki. Kérdés, hogy megváltoztatják-e ezek a városfejlesztésről kialakult szakmai konszenzust, vagy szép lassan minden visszaáll a régi kerékvágásba.

Új várostervezési megközelítés – hosszú távon meghatározó innováció vagy csak átmeneti illúzió…? [1. rész]

Tosics Iván URBACT programszakértő, a budapesti Városkutatás Kft. ügyvezetője felteszi a kérdést, vajon az új, innovatív várostervezési megközelítések ki fogják-e állni az idő próbáját?

Új várostervezési megközelítés – hosszú távon meghatározó innováció vagy csak átmeneti illúzió…? [2. rész]

Tosics Iván URBACT programszakértő, a budapesti Városkutatás Kft. ügyvezetője felteszi a kérdést, vajon az új, innovatív várostervezési megközelítések ki fogják-e állni az idő próbáját? A cikk első részében Iván bemutatta az új közpolitikák fejlesztésének folyamatát Európában, illetve konkrét példákat hozott az új várospolitikákra és tervezésre.

Városi DNS és város-akupunktúra: a spanyol Murcia rövid története

A dél-spanyolországi Murcia elnyerte az URBACT Jó Gyakorlat címet Espiritu Santo nevű periférikus, leromlott városrészében végrehajtott város-rehabilitációs projektjével. A metodikánk nyomán született az ötlet a „városi DNS” és „városi akupunktúra” koncepciójára: egy olyan finom, nem agresszív átalakulás a fenntartható városfejlesztés felé, amely leginkább a közösségi részvételi folyamat eredményeként kivirágzó mini-beavatkozások sokaságaként írható le.

Részvétel, civil innováció


A „URBACT-módszer” talán legfontosabb ismérve a helyi szereplők, a helyi közösség bevonása. A program szinte valamennyi témáját, megoldását, projektjét áthatja a participáció, a közös alkotásban rejlő lehetőségek kihasználása, ezért az ide vágó gyakorlatoknak különösen nagy a jelentősége.

Mi döntünk - a részvételi demokrácia online támogatása

A Barcelonában fejlesztett, már városok százai által használt részvételi platform, a Decidim egy olyan digitális platform, amely segít az állampolgári részvétel erősítésében, gyakorlati alkalmazásával. Alkalmas stratégiai tervezésre, részvételi folyamatok támogatására, találkozók, gyűlések összehívására, állampolgári kezdeményezések elindítására... ráadásul nem csak önkormányzatoknak, hanem civil szervezeteknek, vagy akár egy szülői munkaközösségnek, társasházi közösségnek is hasznos lehet abban, hogy döntéseiket átlátható módon, a kapcsolódó információk minél teljesebb körű ismerete mellett, a lehető legdemokratikusabban hozhassák meg.

Aktív civilek: platform az önkormányzati-civil együttműködésre

A Civil Ház az egyik pillére a rigai önkormányzat azon törekvésének, hogy hidat építsen a civil társadalom felé. A 2013-ban megnyitott Civil Házban manifesztálódott az az átfogó törekvés, hogy a helyi civil társadalom erősödjön meg. 2010-ben a Lett Civil Szövetség segítségével az önkormányzat megszervezte az első Civil Fórumot, amely aztán évente segített a helyi NGO-k szükségleteinek feltárásában. Ezen a találkozón merült fel a Civil Ház ötlete is: a civil szervezetek jelezték, hogy fontos lenne számukra egy olyan épület, amelyet igénybe vehetnek a tevekénységeik lefolytatásához. Még ugyanabban az évben a Városháza létrehozott egy társadalmi integrációs ügyekért felelős tanácsadó testületet, majd 2013-ban aláírt egy együttműködési megállapodást 138 civil szervezettel.

Mennyire interaktív az Ön városa?

A jövő a digitális állampolgárság. Az Interactive Cities projekt munkatapasztalata elmozdította a résztvevő városokat abba az irányba, hogy kövessék és újragondolják a közösségi média használatát. A digitális eszközök felhasználása arra a célra, hogy a városok újszerű módon promótálják magukat, és hogy a partnerek megosszák tapasztalataikat, igen jó eredményeket ért el, és lehetővé tett egy szinergikusabb működésmódot.

InnovaTOr - Mindenki újító

A városok hasonló kihívásokkal szembesülnek Európa-szerte. Ezek közül az egyik az, hogyan lehet garantálni a fejlődést csökkenő erőforrások mellett. Az összetett változáskezelési folyamatokban tevékenykedő drága külső tanácsadásoktól eltérően az Innova.TO ötlete nagyon egyszerű: forduljunk azokhoz az emberekhez, akik a legjobban ismerik az adminisztratív szerkezetet belülről, és ösztönözzük őket arra, hogy olyan ötletekkel jöjjenek elő, amelyek forrás nélkül megvalósíthatók, és segíthetik a várost abban, hogy a folyamatok javuljanak, ezáltal növelje az önkormányzat működésének hatékonyságát.

Miért olyan fontos a mai Európában Lisszabon közösségi fejlesztési megközelítése?

Lisszabon kidolgozott egy részvételi modellt a hátrányos helyzetű lakónegyedekben végzett munkákhoz. A Lisszaboni BIP/ZIP stratégia célja a szociális és területi kohézió, az aktív polgári tevékenység, az önszervezés és a közösségi részvétel segítése. A 2010-ben indított BIP/ZIP elnevezésű beavatkozásával Lisszabon önkormányzatának fő elképzelése az volt, hogy feltérképezze a szociális kohézió hiányában szenvedő, rossz társadalmi/gazdasági, lakó- és környezeti körülményekkel rendelkező városrészeket. Ezeket a területeket mindenekelőtt a helyi polgárok és a helyi vezetőség közötti valós kapcsolat hiánya jellemezte, így a BIP/ZIP arra törekedett, hogy 50 000 eurónál kisebb összegű, körülmény-javító projekteken végzett közös munka által új kapcsolatokat létesítsen.

Cascais (PT) önkormányzata bevonja a fiatalokat a kormányzásba

A fiataloknak kétség kívül van véleményük és tapasztalatuk az oktatás feltételeiről és körülményeiről, általában ritkán férnek hozzá azokhoz a döntési rendszerekhez, amelyek figyelembe vennék meglátásaikat. Ezért a portugál Cascais városa úgy döntött, hogy bevonja a fiatalokat (10-től 17 évesekig) a demokratikus kormányzásba.

Budapest legmenőbb közösségi fesztiválja Őrmezőn? Szigeti-Böröcz Ferenc URBACT vezető szakértő beszámolója

Őrmező bizonyítja a mottó igazságát, hogy minden ház és minden lakóterület érdekes lehet! A séta során egyértelművé válik, hogy Őrmezőn talán kevésbé fognak a látogatók lépcsőházakat látogatni, de a lakótelephez kapcsolódó történetekből nincs hiány, márpedig a történetmesélés mindenképpen a fesztivál központi eleme. De nemcsak Kormos István, Zelk Zoltán és Kálnoky László költők éltek és alkottak itt életük egy jelentős szakaszában, mint ahogy erről az Őrmezei Költők Parkja is megemlékezik, de volt és van itt más híresség is, akik mind-mind megszólíthatók, vagy megemlíthetők egy helytörténeti séta keretében, vagy egy, régi fotókat bemutató utcai fotókiállításon.

Hogyan építette ki Pazin önkormányzata a kölcsönös bizalmat azzal, hogy bevonta a polgárokat a költségvetés tervezésébe?

Bemutatjuk a város történetét, amely elkezdte bevonni polgárait a városi költségvetés elkészítésébe, oktatni őket a helyi önkormányzat működésével kapcsolatban, és ezzel kölcsönös bizalmat épített a lakosság és az önkormányzat között. A projektet az URBACT is elismerte azzal, hogy a 97 Jó Gyakorlat cím egyikét a város kapta.

Közterekkel a közösségekért

Az interneten rákeresve a „közösségi tervezés” fogalomra, 2018 februárjában az első 5 találatban (az URBACT mellett…) az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. oldala jön fel. Nem véletlen… a III. kerületi önkormányzat cége 2015 óta 20 helyszínen folytatott le közösségi tervezési folyamatot, s ezek fotókkal, videókkal, leírásokkal gazdagon dokumentálva mindenki számára megismerhetők az erre dedikált honlapon. E – Magyarországon példa nélküli nagyságrendű –gyakorlat részleteibe, az önkormányzat motivációiba Lukácsházi Gergely, a cég kommunikációs vezetője és a közösségi tervezési folyamatok motorja adott betekintést.

Társadalmi kommunikáció, közösségi részvétel – Tartu példái

Az innovatív városfejlesztési kezdeményezések egyik jellegzetes, a jelenkori technológiai és társadalmi viszonyok közepette mind fontosabbá váló témaköre a digitalizáció és ennek érvényesítése a tervezés és fejlesztéspolitika társadalmi részvételének előmozdításában. A figyelemre méltó törekvések egyike az a példa, amelyet Tartu, egy észtországi város mutatott be arról, hogy az informatikai rendszer eszközei segítségével hogyan lehet társadalmi kommunikációt létesíteni és hogyan lehet kiépíteni a demokratikus döntéshozás folyamatát a várostervezésben és a megvalósításban.

Facilitáció és részvételi tervezés minitréning - összefoglaló

A sokat emlegetett URBACT-módszer lényege – az integrált megközelítés mellett – a városok helyi szereplőinek bevonása a tervezési és megvalósítási folyamatokba. A „bevonás” és az ezt követő részvételi tervezés ugyanakkor egy meglehetősen képlékeny, nehezen megfogható tevékenység, amire nehéz jól működő receptet adni. Még ha van is fogalmunk az alapvető módszerekről, lehetőségekről, az esetek nagy részében az adott helyi szituációhoz kell megtalálni a legcélravezetőbb megoldásokat. Gyakran még az is kérdés, hogy mi is tulajdonképpen a „cél” – egy rövidtávú, praktikus problémamegoldás, vagy esetleg a helyi társadalom hosszú távú formálása, a város átállítása egy újfajta, a helyieket jobban helyzetbe hozó működési módra.

Városrehabilitáció


A válság előtti jólétben sok város a „tabula rasa” megoldásokat preferálta: ami elavult, ami már nem kell, azt leradírozzuk, aztán a bulldozerek által hagyott üres területre felhúzzuk álmaink városnegyedét. Ha esetleg nem válik be, hát… megpróbáltuk. Ma egyre kevesebb város engedhet meg ilyen mértékű költést, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a totális beavatkozás mellett számos más opció létezik, olyanok is, amelyekben a város társadalma aktívan részt vállal, és ezáltal megerősödve a város nem csak fizikai kereteiben újul meg.

Katonai területek öröksége - Szombathely

Az URBACT MAPS (Military Assets as Public Spaces) projekt célja, hogy a korábbi katonai területek örökségét a városi stratégiák kulcsfontosságú elemévé emelje, egyesítve a funkcionális és a társadalmi szempontokat. A projekt fókuszában áll a negatív folyamatok visszafordítása, kiemelve az örökségben rejlő lehetőségeket, széles körben megvitatva minden lehetséges használati módot. Magyarországról Szombathely csatlakozott a MAPS városhálózatához, az egykori Huszárlaktanyában rejlő lehetőségeket kutatva.

Mit kezdünk a város átmeneti zónáival?

A „fringe” az a vegyes funkciójú övezet, amely a belváros és a külváros között található. Általában fenntarthatatlan, felaprózódott terület, amelyben gyakori a nem optimális vagy monofunkcionális területhasználat, felszabdalva az infrastruktúra vonalas létesítményei által, helyenként szociálisan problémás, zárványszerű lakóterületekkel, lakótelepekkel. Ez az övezet ugyanakkor azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy a két világ legjobbját egyesítve szülessen újjá. 

A város élhető és szerethető is legyen – a "placemaking" (téralkotás) szerepe a közös munkában az életteli városokért

A placemaking olyan közös munkát jelent, amikor együttesen tervezik és élettel töltik meg a közterületeket, fellendítik a város kulturális és társadalmi életét. Jan Gehl, a híres dán várostervező az „épületek közti életről” írt. Arról, hogy a közterületek minősége köti az embereket ahhoz a térhez, amelyet közösen használnak, jó minősége fokozza boldogságukat, egészségüket, jólétüket. A téralakításhoz szükség van a hardware javítására, parkosításra, közvilágításra, növényzet telepítésére, utcai művészetre és software-re, az akciók, rendezvények szervezésére, hogy az emberek kötődjenek a területhez és keltsék életre a környezetet.

Felújítási coach: hasznos segítség a társasházak felújításánál

Nehéz dolog megoldást találni a külső városrészek gondjaira. Az 50-60-as években épült városrészekben nagyon sok lakóház szorul felújításra. Az épületek helyenként súlyosan leromlott állapotban vannak, ez természetesen rontja az itt lakók életfeltételeit és a környezet minőségét. A sikeres és minőségi felújítás alapfeltétele a tulajdonosok együttműködése. Ha a lakástulajdonosok szabályozottan alkotnak társasház-közösséget, akkor inkább kerül sor minőségi felújításra. A lényeg, hogy össze kell hozni a lakástulajdonosokat.  De hogy lehet rávenni őket erre? Antwerpenben erre ad megoldást a felújításnál személyi fejlesztő (coach) alkalmazása. 

17 ötlet az önkormányzati ingatlanok hasznosítására

Európa lakosságának egynegyede kis és középvárosokban él. Ezekben a városokban rengeteg kihasználható lehetőség van, mint például az önkormányzat tulajdonában levő épületek és telkek. A költségvetés szűkös helyzetében az önkormányzati vagyont fel lehet használni a városfejlődés érdekében úgy, hogy ez az egész város javára váljon.

REFILL (Újratöltés) – Társ-közvetítők

A REFILL (Újratöltés) projekt a kiürült terek újrahasznosításáról szól. Az alapkérdés az, hogy hogyan lehet ezeket a tereket a legjobban hasznosítani. A cikk a városi igazgatásügyi osztályok és a kiürült városi területek ideiglenes hasznosítását tervező polgári kezdeményezések közötti barátkozás folyamatát mutatja be.

A városperemi területek besűrítése – átalakuló városrészekkel a terjeszkedés ellen

A városmag körüli területek beépítésének sűrítése nem könnyű, de olyan kihívás, amelyet érdemes felvállalni a városi területek szabályozatlan terjeszkedése elleni küzdelem során. A város központi  – többnyire sűrűn beépített és felújított, regenerált – területeit különféle átmeneti övezetek (peremterületek) követik, amelyek általában vegyes felhasználásúak, alacsonyabb beépítési sűrűséggel. Elvileg ezek a városrészek alkalmasak a beépítési sűrűség növelésére, szolgálva a kompakt város kialakításának eszményét. A feladat mégsem könnyű. A környezeti előnyök érdekében megvalósított építési beavatkozások társadalmi vonatkozásban rendszerint kockázatokkal járnak együtt, egyúttal költségesek, és ez nehezen hidalható át olyan időszakban, amikor a közszféra még a pénzügyi válság következményeivel küszködik.

Átmeneti hasznosítás


Továbbra is a városrehabilitáció új megközelítéséről van szó, de annak is talán legszemléletesebb, a megközelítés másságát leginkább megmutató formájáról: mutassa meg a közösség, hogy mire szeretné használni a régi funkcióit elvesztő területet, épületeket.

Segítsd az üres ingatlanok átmeneti hasznosítását!

Az üres területek (elhagyott helyek, városi pusztaságok, elhagyatott ipari területek, használaton kívüli földek, lepusztult és sivár földek vagy épületek) a város kreativitását és kísérleteit táplálhatják, kihasználva az ideiglenes használat előnyeit. Sok város kísérletezett velük az elmúlt néhány évtizedben, összehozva az innovációt adó inspirációt és a változást, ezáltal új ösztönzést és inkubációt biztosítva a városfejlesztés számára.

Ideiglenes hasznosítással a jövő városfunkcióinak kikísérletezésére

A nantes-i megközelítésnek fontos aspektusa az ideiglenes használat stratégiai szerepe. A város felismerte, hogy a köztulajdonban lévő üres épületek hatalmas erőforrást jelentenek a kreativitás lendületének megtartásában. A város cége jelenleg is felvásárol elhagyott területeket a szigeten, nem azért, hogy megtisztítsa azokat, hanem hogy ezeken keresztül is területet tudjon felajánlani új innovatív cégeknek.

(Helyi) gazdaság


A helyi gazdaság a helyi emberek, vállalkozások üzleti tevékenységein alapul. Kell-e, lehet-e beavatkozni ebbe a szférába? A globális kihívások tükrében a válasz: igen. A város rengeteget tehet azért, hogy helyzetbe hozza saját lakosait a gazdasági szférában is.

Üdvözöljük a külföldi szakembereket és diákokat!

Az európai városok egyre nemzetközibbé, multikultúráilisabbá válnak. A migrációval kapcsolatos negatív érzelmek és az identitásvesztéstől való félelem ellenére a külföldi tehetségek bevonzása gazdasági kényszer. Szükségük van mérnökökre, tudósokra, de vízvezetékszerelőkre, gondozókra vagy kamionsofőrökre is. Egyszerűen túl sok az olyan betöltetlen állás, amelyre nincs helyben – a városban, vagy akár az országban – jelentkező. Ráadásul Európa egyetemei is versenyeznek a külföldi diákokért: pótolniuk kell az elöregedő európai társadalom hiányait, vagy egyszerűen csak keresik a legjobb elméket…

Közbeszerzéssel a közjóért. Nagykálló részvétele a Procure projektben

Hogyan lehet a közpénzek átgondolt költésével, a közbeszerzési kiírások finomhangolásával a helyi gazdaságot erősíteni, munkahelyeket teremteni? Ez volt a témája a Procure URBACT projektnek, amely az angol Preston város sikereiből kiindulva kereste a lehetőségeket a hálózathoz csatlakozó városokban. Nagykálló képviseletében Papp Bencét kérdeztük a projekt által felvetett izgalmas lehetőségekről.

Bartók Béla Boulevard – utcamenedzsment Budán

A Budapest XI. kerülete által vezetett Creative Spirits URBACT projekt fókusza a kreatív és kulturális iparágakra, kreatív terekre alapozott városfejlesztés. Újbuda stratégiai terveiben mintegy 10 éve meghatározó elemé vált a Bartók Béla utca átalakítása kulturális városközponttá. A stratégiát tettek is követték: az önkormányzat az üzlethelyiségek bérleti szabályaival kedvező helyzetet teremtett a galériáknak, kulturális szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak. A városrész ezen új szereplői alapították meg a Kulturális Tizenegy Egyesületet, majd fejlesztették ki a Bartók Béla Boulevard brandet. Menedzserüket, Jáki Monikát kérdeztük az alulról építkező munka eredményeiről, tapasztalatairól.

Változtatás tradícióval - Egy díj a történelmi üzleteknek Lisszabon egyedülállóságának megőrzéséért

A „Történelmi üzletek” egy olyan önkormányzati program, amely azokat a boltokat díjazza és támogatja, amelyek történelmi és kulturális öröksége hozzájárul a város identitásához. A mai napig 82 üzlet kapott ilyen kitüntetést. Ezúton végigvezetjük a program legfontosabb pontján, az URBACT Jó Gyakorlaton és beavatjuk 4 ilyen üzlet történetébe.

Hatékony vállalkozói együttműködés kiépítése

Hogyan tudnak a városok hatékony programokat indítani a vállalkozások és vállalkozó kedv fellendítésére? Hogyan válaszoljanak a városok a kezdő vállalkozások piacán a napjainkban kialakult strukturális változásokra? Évente a világon mintegy 100 millió kezdő vállalkozás indul, s köztük egyre többen innovatív üzleti modellt alkalmaznak (például a „megosztó” és a „gig” /alkalmi/ gazdaság keretében), és egyre több az egyéni vállalkozó. Ez egy kifejezetten aktív és egyre fregmentáltabb piacra utal.

Hogyan segíthetik a helyi közösségi aktivisták az ifjú, tehetséges, kreatív műszaki szakemberek vonzását és megtartását az európai városokban?

Az URBACT III GEN-Y City projekt azt vizsgálja, hogy hogyan segíthetik az európai városok az ifjú, tehetséges, kreatív műszaki szakemberek képzését, vonzását és megtartását, hiszen az ilyen fiatalok által fejlődik és gazdagodik a város. A projekt egyik fontos tanulsága szerint a fiatal szakemberek szakmai életút választását és a városhoz való kötődését jelentősen segíti, ha az önkormányzat érdemi módon vonja be a fiatalokat a város és a közszolgáltatás tervezésébe. 

Egyre nagyobb az élelmiszer szerepe városaink megújításában

Az URBACT Agri-Urban hálózat közép- és kisvárosainak képviselői nemrég Fuldaoban találkoztak, hogy tapasztalatot cseréljenek városaik élelmezési infrastruktúrájának javításáról. A kérdés az volt, hogy hogyan működhetünk hatékonyabban együtt az élelmiszertermelőkkel? Hogyan ösztönözhetjük az ellátási lánc innovációját? Hogyan tegyük jobbá az iskolákban, és gondozóintézetekben a közbeszerzést ahhoz, hogy átalakuljanak a helyi élelmiszerellátási láncok és a fogyasztási szokások?

Városi mezőgazdaság, környezet


A városi ember is ember, és mint olyan, a természet része. Az, hogy mit eszünk és milyen környezetben élünk, alapvetően határozza meg egészségünket. Számos európai város tesz azért, hogy miközben a helyi gazdaságot és foglalkoztatást is segíti, lakosainak – embernek, állatnak, növénynek – megfelelő természetes létalapokat is biztosítson.

BIOCANTEENS: Hogyan váltott egy város 100%-ban bioétkeztetésre a költségek emelkedése nélkül?

Akik ismerik az Asterix képregényeket, azok elképzelhetik Mouans-Sartoux-t egy olyan kis, ellenálló, fenntartható településként, amelyet körülvesz a Francia Riviéra legkevésbé sem a fenntarthatóságról, hanem sokkal inkább az ingatlanárairól, a területhasználati nyomásról és a tömegturizmusról ismert térsége.

BeePathNet – Méhek a városi dzsungelben

Klemen Strmšnik URBACT szakérő megosztja lelkesedését Ljubljana (SLO) zöld törekvéseivel és a városi méhészetet népszerűsítő hat európai várost összekötő BeePathNet projekt folyamatos sikereivel kapcsolatban. Azt kérdezi: ha a tudatosság és a lelkesedés megvan, a városi méhészet szerves részévé válhat-e városi életünknek?

A biodiverzitás Guimarães (PT) számára elsőbbséget élvez

A „Biodiverzitás védelme és támogatása” elnevezésű projekt a közösség, magánvállalatok, egyetemek, iskolák és egyéb partnerek bevonásával dolgozik a környezet megóvásán. A biodiverzitás és a zöld területek védelmének és megőrzésének fontosságáról nyújt felvilágosítást és információt.

A fenntartható városok tervezését támogatja a francia „ÉcoQuartier” kezdeményezés

Az “écoquartier”– a francia “quartier” és “écologique” szavak összevonásával: „ökológiai szomszédság” – koncepcióját az Észak-Európai országok öko-kerületeinek (eco-districts) gyakorlata inspirálta. Az ÉcoQuartier címet négy lépésben lehet elnyerni fenntarthatósági kritériumok teljesítésével. A megközelítés sikeresnek bizonyult Franciaországban, és most kinyílt más országok városai, szomszédságai számára is.

Vegyünk egy mély levegőt (vagy inkább ne?)

2017 novemberében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) létrehozta az Európai Levegőminőségi Mutatót, amely valós időben mutatja, hogy az uniós állampolgárok milyen minőségű levegőt lélegeznek be. Attól függően, hogy hol élsz, lehet, hogy nem ez lesz a kedvenc térképed. A levegőszennyezés nem új probléma, és ez hátrányosan érint majdnem mindegyikünket. Van-e ok az optimizmusra?

Megéri-e önkormányzati tulajdonú ökogazdaságot alapítani a francia Riviérán?

Önkormányzati tulajdonú és fenntartású ökogazdaság, önálló konyha minden iskolában, 84%-ban saját bioalapanyagból készülő egészségesebb menü, javuló étkezési szokások, elégedett szülők, kapcsolat egyetemekkel, kutatóintézetekkel… hangzatos eredmények! De hogyan is jut arra egy önkormányzat a Côte d'Azur-ön, hogy saját gazdaságot létesítsen?

A két várost az ételek szeretete köti össze

Södertalje, a 95.000 lakosú város híres arról, hogy támogatja a fenntartható helyi mezőgazdálkodást, hogy a lakosok részére szennyezés-mentesen tudjon táplálékot biztosítani. Svédországban országos törvény írja elő, hogy a városok felelőssége a közétkeztetés biztosítása. A dombvidéki Mollet del Vallès város kilenc mérföldre van Barcelonától, régi hagyománya a jó étkezés és a táj védelme. De eddig nem létezett a városban a termelőket és a fogyasztókat összekapcsoló, város szintű élelmiszerpolitika.

Hogyan segítheti az élelmiszerágazat az ifjúsági munkanélküliség csökkentését az európai középvárosokban

Már ketyeg az ifjúsági munkanélküliség időzített bombája az európai középvárosokban. Fel kellene ébredni. Legalább olyan komolyan kellene kezelni ezt a problémát is, mint a humanitárius katasztrófákat vagy a betegségek elleni globális küzdelmet. Az URBACT AgriUrban projektje a közép- és kisvárosokban folytatott mezőgazdasági élelmiszertermelés helyzetével foglalkozik. Fő célja olyan megoldások körvonalazása, amelyek előmozdíthatják a munkahelyteremtést a mezőgazdaság – élelmiszertermelés láncolatában. Áttekintettek néhány kisebb, a foglalkoztatást élénkítő kezdeményezést. Ilyen például a gazdák közötti együttműködés, vagy a termelők és a feldolgozók szövetsége.

Smart, tech


A „digitális gazdaság” ma már nem csupán a gazdaság egy szelete, amely vagy van, vagy nincs, hanem a gazdasági ökoszisztémák alapvető összetevője, alapja: ha nincs, az a gazdaság és a helyi szolgáltatások minden területére kihat.

Zsebedben a városod!

A Card4all projekt alapja az URBACT Jó Gyakorlat címet nyert Gijon Citizen Card, amely 2018-ban ünnepli a 16. születésnapját. Ez idő alatt Miguel Sousa elmondása szerint számos közszolgáltatáshoz biztosított hozzáférést a polgárok számára, ösztönözte e szolgáltatások korszerűsítését és növelte a felhasználók és a városi szolgáltatások közötti bizalom mértékét.

Tanulni vagy lemaradni – digitális kultúra a XXI. században Nyíregyházán

A digitális gazdaság ma egyre több város figyelmének középpontjába kerül – és nem véletlenül. Az Európai Bizottság becslése szerint a digitális gazdaság már jelenleg is a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport GDP-jének 8 százalékát adja, és ennek az aránynak a dinamikus növekedése várható a jövőben. Ráadásul azok az európai kis- és közepes vállalkozások, amelyek digitális technológiákat alkalmaznak két-háromszor olyan gyorsan növekednek, mint az átlagos európai kisvállalkozások.

Intelligens rendszerek a városlakókért – eredmények, vívmányok, fejlesztések Miskolcon

2010 környékén fontos paradigmaváltás történt: a városok felismerték, hogy a fenntartható rendszerek kiépítéséhez a technológiai szolgáltatók sokkal nagyobb mértékben hozzá tudnak járulni, mint ahogy korábban gondolták.

Digitális városok: Amszterdam együttműködési ökoszisztémája

Amszterdam 2016-ban megkapta az Európai Bizottság Innovációs Főváros Díját, elismerésül azért a több éves munkáért, amely a város innovációs ökoszisztémájának kiépítését eredményezte. Ez a munka is összhangban van a városi politikák átalakításával, amely a felülről irányított, mindenre kiterjedő tervezés helyett egy gazdaságilag erős és fenntartható, de egyben kreatív és igazságos város megteremtésére összpontosít. A digitális innováció e politikák középpontjában áll, és új partnerségeket és eszközöket hoz létre, amelyek segítik a város tudásalapú gazdaságba való átmenetét.

Városok és digitalizáció: alkalmazkodj vagy véged!

Mi hasznuk van a városoknak a digitalizációból? Az újságok arról írnak, hogy mennyi munkahely szűnt meg a digitalizáció miatt, a politikusok nagy része viszont nem szeret változtatni. Alison Partridge állítja, hogy jobb, ha a 4-ik ipari forradalmat vagy az ipar 4.0-t az európai városok lehetőségnek, nem pedig veszedelemnek tekintik.

4 lecke a digitális fejlődés előmozdítására – TechTown történetek Tallinból

Ha valaki nem tudná, Észtország a kormányzat vezette átfogó digitális fejlődés fantasztikus példája. Észtország a D5 országok egyik alapítója. Az összefogás tagjai az Egyesült Királyság, Izrael, Új Zéland, Dél Korea és Észtország. Tudomásunk szerint csak ezekben az országokban van digitális rezidens program: bárki lehet virtuális állampolgár.

Digitális demokrácia a Twitteren túl

A választásoktól és referendumoktól függetlenül az internet és a digitális kommunikáció kétség kívül hatást gyakorol a politika működésére. Obama elnök volt a „közösségi média első elnöke”. Ő használta először az @POTUS taget Twitteren, ő facebookozottelőször az Ovális Irodában, és ő válaszolt először a polgároknak YouTube-on. A közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a lakosokkal való helyi szintű kommunikációban is.

Technológiai forradalom – a megvalósítható dolgok művészete

A kis- és közepes méretű városok nem feltétlenül az elsődleges célpontok, amikor a digitális gazdaság növelésére keresünk ötleteket. És mégis, 2010 óta, a Vállalkozó Barnsley (UK) évente több mint 1000 munkahely létrehozását támogatta és a mérföldkőnek számító Digital Media Centre 2015 áprilisától 54% százalékról 2018 júniusáig 98% százalékra emelte kihasználtságát. Hogy történhetett ez? 

Mobilitás


A városi mobilitás azóta elsőrendű kérdés, hogy városaink túlnőttek a gyalog bejárható méreten – ami pedig nem ma volt. A helyváltoztatás módja a környezetterhelés mellett számos formában befolyásolja életminőségünket, nem véletlen, hogy a sci-fik, utópiák kedvelt témája is.

Hogyan válik a mobilitás kérdése városfejlesztési törekvéseink integrált részévé

Lisszabon paradigmaváltást tapasztal a városi térhasználatban. A közterületet már nem az autóforgalom helyszínének tekintik hosszútávon. Ehelyett sokféle felhasználásra szánják, amelyben csak az egyik a közlekedés, fenntarthatóbb mobilitási lehetőségekkel támogatva. Az „autók elpárolognak” – mondta nekünk Tiago Farias professzor a Városfesztivál városi mobilitás tervezésére irányuló műhelyében.

Adatokon és részvételi tervezésen alapuló parkolási szabályzat – Idrija esete

A városok mindenhol arra törekszenek, hogy csökkentsék a gépjárműforgalmat és elősegítsék a fenntartható mobilitást. Nem csak a levegő minőségének a javítása a cél, hanem több teret is kell biztosítani az emberek számára, hogy élvezni tudják a várost a szabad ég alatt, és hogy a köztereken élhessék társadalmi életüket.

Alternatívákat kell biztosítanunk az autók mellett!

A változás lehetősége a technológiai fejlődéssel és a digitális technológiákkal, valamint a társadalmi változásokkal együtt lép egy olyan szemlélet felé, amelyet legjobban a „használd, ne birtokold” kifejezéssel lehet körülírni. A megosztási modellek, mint a telekocsizás, a kerékpár megosztása vagy az autómegosztás, ígéretesek ebben a tekintetben.

Csökkenteni akarja a városi forgalmat? A következő parkolási szabályozási eszközök segíthetnek

Európában a gépkocsi parkolás szabályozása mindig a parkolási igények szerint alakult. Több európai város megelégelte, hogy a közterületek nagy részét a parkolásnak engedje át. Kiszámították, hogy a városokban az autókat átlagosan egy órán keresztül használják, és a forgalmi zsúfoltságnak 50 %-ban a parkolóhelyet kereső autók az okai. Az utóbbi években a városok kezdtek változtatni parkolási szabályaikon.

Gyalogos busz és bringavonat a fenntartható közlekedés népszerűsítéséért

Általános trend, hogy már az általános iskolások is egyre kevesebb időt töltenek a szabadban, reggelente pedig egyre kevesebben járnak önállóan és aktív módon (gyalog, kerékpárral, rollerrel) az iskolába. Jól ismert tény az is, hogy már ez a korosztály is egyre nagyobb arányban válik túlsúlyossá és egyre inkább hiányzik már ebben a korban is a megfelelő napi testmozgás.

Városmarketing


A városok mindig is versenyben voltak egymással a tágabb térség kulturális és gazdasági életében betöltött befolyásért. A globális mobilitás mai világában ez a verseny talán még kiélezettebb.

Amíg te a városod logóját tervezted, addig mások a semmiből építettek fel egy egész várost

Teljesen kifogytunk az időből. Európának fel kell gyorsítania, vagy elveszítjük a befektetők, turisták, diákok, induló vállalkozások és a legjobb mérnökök, feltalálók és kreatív gondolkodók elcsábításáért folytatott csatát. Túl lassúak vagyunk, túl konzervatívak, túl nyugodtak a jövőnket illetően. Miközben az egész világ változik.” Amíg városod logóját tervezted, Ázsiában a semmiből építettek fel egész városokat.

Kazincbarcika, a színes város

Kazincbarcika, a rendszerváltás utáni gazdasági változások egyik nagy vesztese, 2011 óta következetes munkával próbál kitörni nehéz helyzetéből. A mára Kolorcity névvel fémjelzett új imázs és az ehhez kapcsolódó számos program láthatóan elmozdította a várost a mélypontról. A program egyik, alulról szerveződő elemét az URBACT is befogadta jó gyakorlat gyűjteményébe. 

Nyitott házak hétvégéje

A Budapest100 által kínált megoldásnak egyszerre három haszna is van. Hozzájárul a városi közösségi együttélés reformjához, alakítja a lakosok és a város közötti kapcsolatot és segít abban, hogy a lakók felelősségtudatosabb állampolgárokká váljanak. A nyitott házak hétvégéje dialógust kezdeményez a megújításról, hangsúlyozza az épített környezet értékeit, és fellép a társadalmi elszigetelődés ellen. Vannak hasonló kezdeményezések sok helyen Európában, de messze nem ekkora társadalmi hatással.

Szociális, társadalmi ügyek


A városlakók jóléte nem a szociális ágazat ügye, hanem a város alapvető jellemzője, a városvezetés elemi felelőssége. A leromlott városrészek fizikai rehabilitációjához hasonlóan a gazdasági válság e területen is kihívások elé állította Európa önkormányzatait, és itt is számos olyan jó példát hívott életre, amely új, közösségi alapokra helyezi a társadalmi, szociális ügyeket. Ezeken keresztül egyfajta paradigmaváltás tanúi lehetünk, de még nem tudjuk, mindez mennyire fogja megváltoztatni életünket.

Hajléktalanság elleni küzdelem: a városok szerepe

A megközelíthetetlen, alkalmatlan, megfizethetetlen, méltatlan, bizonytalan vagy hiányzó lakás az egyéni és társadalmi leépülés lefelé irányuló spirálját táplálják. Európában ilyen helyzet egyre több embert érint különböző módon. Az önkormányzatok felelősséggel tartoznak annak a problémának a kezeléséért, amely elsősorban nem az egyéni körülmények miatt jön létre, hanem a lakhatás hiánya, a jóléti társadalom kudarcai és a kontrolláltalan piacorientált gyakorlatok miatt.

Közösségi szolgáltatások: nagy szavak vagy valóság?

Mindig is jelentős mennyiségű önkéntes munkára és társadalmi tevékenységre került sor a közszolgáltatásokon belül, de valójában még ennél is több lehetőség áll előttünk. A gazdasági válság után nagyobb figyelmet szenteltek az együttműködő szolgáltatásoknak, mivel a közszolgáltatások fokozott igényekkel és megszorító intézkedésekkel szembesültek. A városok és a helyi közigazgatási szervek Európa-szerte ugyanazon kihívással találták szemben magukat: hogyan nyújtsanak több és jobb közszolgáltatást kevesebb pénz felhasználásával? 

A városi szegénység leküzdésének dilemmája: a szegény lakosokba vagy a szegény környékekbe fektessünk?

A városi szegénység egy összetett jelenség. E cikk néhány, a szegénységgel kapcsolatos érdekes jellemzőt, valamint néhány - részben váratlan - szegénységellenes szabályozói tapasztalatot kíván bemutatni. Ezen kívül az URBACT városi szegénységgel kapcsolatos munkájának hosszú történetét is összefoglaljuk, 2012-től, a korábbi URBACT projektektől kezdve a napjainkig végzett főbb erőfeszítéseket.

A részvételtől a személyes költségvetésig: a felelősség megosztásának ereje

A dán Aarhus a Velux Alapítvánnyal együttműködve a városban 2016 elejétől kezdődően folytat egy megdöbbentő társadalmi kísérlet. Az aarhusi munkaügyi központ gondozza azt a kezdeményezést, amelyben a 30 évnél idősebb, legalább egy éve tartós munkanélküli személyek a számukra előirányzott, a foglalkoztatásuk megoldására juttatott támogatásra saját költségvetést készíthetnek (a támogatás legfeljebb 50 000 DK – kb. € 6725 € – résztvevőnként). A kísérlet két éve alatt 100 résztvevővel dolgoztak, és innovatív jellegéből adódóan nagy figyelmet kap mind a nemzeti intézmények, mind a sajtó részéről.

Bevándorló városok - Beszélgetés Anne Bathily-vel az integrációról

A „Fogadó városok” a városok előtt álló kihívások különböző oldalait mutatja be, például a rövid távú (elszállásolás, az egészségügyi, oktatási és társadalmi támogatásokhoz való hozzáférés), valamint a hosszú távú szükségletek (gyermekvédelem, támogatásnyújtás a lelki és testi egészség területén, nemi alapú erőszak kezelése) kielégítésének sürgősségét.

Lakást mindenkinek – Az URBACT városok tapasztalatai a szociális lakásépítésről

A lakásügy kiemelt téma az URBACT Jó Gyakorlat városaiban. A „lakás” kulcsszó a 97 Jó Gyakorlat 56 projektjében.  A tényleges lakásellátási projektek száma kevesebb, csak mintegy 10, de mindenképpen érzékelhető, hogy a lakásügy prioritásként szerepel az európai városokban.

Részvételi térképezés a szociális innováció szolgálatában

Gyakran mondják, hogy a városokban nem az erőforráshiány, hanem az erőforrások nem hatékony felhasználása okoz gondot. De hogyan lehetséges ez főleg akkor, ha egyre több szervezet működik különféle szakterületeken? Első lépésként érdemes számot vetni arról, hogy mi folyik itt.

A városok szociális megújítása nemzedékek közti együttműködéssel

Az elöregedés, a fiatalok elvándorlása és a városi szegénység óriási problémát jelentenek az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében levő Kazincbarcikán. Mindezekre egyfajta megoldást kínált egy idősek klubja, vállalva, hogy hátrányos helyzetű fiatalokat segítenek.

Életkor-specifikus lakókörnyezet? Ne versenyezzünk, inkább keressünk új együttműködési módokat!

Az életkornak megfelelő lakásfeltételeket nemcsak gondozó intézményekkel kell biztosítani. Az intézményes idősgondozás egyrészt nem felel meg az időskorúak igényeinek, akik szeretnének a lehető legtovább függetlenül megmaradni otthonukban és megszokott környezetükben, és egyébként anyagilag sem lehetséges. A megoldás érdekében az életkornak megfelelő lakásfeltételeket tágabb perspektívában, az egyedi lakóépület és az épített környezet keretein túllépve átfogó, integrált lakókörnyezet perspektívájában kell megközelíteni.

Egészséges élet a köztereken – a mozgásszegény életmód kihívásai a városokban

Az elkövetkezendő évtized egyik legnagyobb kihívása a városok számára a lakosság mozgásszegény életmódjának megváltoztatása, a fizikai aktivitás ösztönzése. Világszerte sok város ismerte fel, hogy sürgősen tenni kell a fizikai aktivitás növelése érdekében, és versenyelőny származhat abból, ha az ügyet prioritásként kezelik. Sok önkormányzat, magáncég és sok kutatóintézet alakított ki az utóbbi időben tervezési stratégiát a fizikai aktivitásra való mozgósításra a városokban.

Az egyszerű a legokosabb: a menekültválság tanulságai

„A menekültek nem egyszerűen különböző országokba, hanem városokba jönnek” írja B. McKenzy, a Brookings Institute kutatója. Akár egyetértünk ezzel a jó fordulattal, akár nem, kétség sem fér ahhoz, hogy a városi adminisztráció és a városi polgárok azok, akik elsősorban a beáramló menekültekkel találkoznak.

Gender


Ha az embereket két csoportba kellene sorolnunk, az első, ami eszünkbe jut, hogy vannak nők és vannak férfiak. Az URBACT fontos feladatának tartja annak tudatosítását, hogy milyen fontos mindkét nem – és a nemünkkel együtt járó szerepek – képviselete a városfejlesztésben, környezetünk kialakításában.

Gender Equal Cities: inspiráció Bécsből

Bécs sok mindenről híres: a klasszikus zenéről, a szecesszióról vagy a jó süteményekről. Kevésbé ismert tény, hogy világszerte elismert a nemek közti egyenlőség érdekében tett városfejlesztési lépésekről. A városnak 25 év tapasztalata van az ún. „gender mainstreming” területén, vagyis abban, hogy minden kérdést megvizsgáljanak a két nem eltérő szempontjai alapján is. A Gender Iroda 1992-ben nyílt, azóta az önkormányzat valóságos hálózatot alakított ki gender-témákban járatos szakértőkből és tanácsadókból. Hol máshol tartottuk volna az ilyen témájú URBACT találkozót, mint Bécsben. 

Nemi egyenlőséget szem előtt tartó városok = gyerekjáték?

A „nemek közötti egyenlőség” 2018 politikai korszellemévé vált, arra ösztönözve az intézményeket a világ minden táján, hogy közelebbről megvizsgálják, hogyan viszonyulnak egymáshoz a nők és a férfiak a személyes, a szakmai és a közszférában. De mit jelent ez az európai városok számára?

Nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó közterületek? Téralakítás és térbeli pártatlanság a nemek közötti egyenlőség szemszögéből

„Fenntartható város csak mindazokkal együtt építhető, akik a városban élnek. Minden tervezésnek a nyíltság, a demokrácia és az egyenlőség elvén kell alapulnia. A várost és a közterületeket olyan módon fogjuk fejleszteni, hogy mindenki - nők és férfiak, gyermekek, fiatalok, fogyatékkal élők - egyformán kivehesse a részét a fejlesztésből. Ez egy mindenki számára élhető várost eredményez majd.”

Nemek közötti egyenlőség a városokban

A nemzetközi nőnapon az URBACT büszkén jelenti be a Gender Equal Cities kezdeményezés indulását, amely reflektorfénybe helyezi a városok azon törekvéseit, amelyek gender-érzékeny politikák kialakításán keresztül kívánnak változásokat elérni. A Gender Equal Cities igyekszik mélyebben feltárni azokat az akadályokat, amelyek még mindig hátráltatják a fejlődést, és ajánlásokat tenni az igazságosabb, egyenlőbb várostervezés és kormányzás érdekében.

 

Öszeállította: Sain Mátyás