You are here

Re-grow City: hogyan faragunk előnyt a hátrányainkból?

Edited on

03 May 2019

A Re-grow City vezető szakértője, Dr. Hans Schlappa regenerációs szakember és akadémikus. Ez a hálózat a városi zsugorodás jelenségével szembenéző kis- és közepes városokkal működik és a német Altena sikereit követi, ahol például a Stellwerk nevű civil koordinációs platform minimális finanszírozás mellett tud közösségi szolgáltatásokat működtetni.

A városi zsugorodás kihívása

Európában és azon kívül is egyre több város vall kudarcot a beruházásokért és a növekedésért folytatott küzdelemben, a termelés és a fogyasztás globális változásainak peremén találva magát. Az OECD és az UN által elvégzett összehasonlító értékelések azt mutatják, hogy a nagyvárosok továbbra is növekednek, még aránylag kedvezőtlen gazdasági körülmények között is, míg a kisebb városok egyre nagyobb számban kezdenek lemaradni és ezzel együtt zsugorodni. Egyes becslések szerint a városok 40%-ának csökken a népessége Európában, többségükben azoknak a kis- és közepes városoknak, ahol az európai lakosság közel egyharmada él. Ezekben a városokban és a gazdasági növekedés fokozása helyett a csökkenés irányítása válik stratégiai célkitűzéssé.

A hosszú távon jelentkező visszaesés dinamikáját a demográfiai változások, a gazdasági visszaesés, a szuburbanizáció és a migráció komplex összefonódása jellemzi. A városi zsugorodás okairól heves vita zajlik: a jelentős népességvesztés, a munkahelyek számának csökkenése, az ingatlanárak összeomlása, az elöregedés áll-e a jelenség hátterében? Ezek közül melyik a legfontosabb indikátor, és milyen mértékben kell jelen lenniük ezeknek a tartós visszaesés jelzésére? A helyi és nemzeti kormányok küzdenek a városi zsugorodással, részben azért, mert ezek a dinamikák a városi fejlődés „ördögi körére” utalnak, de azért is, mert a döntéshozók is látják már, hogy a gazdasági fejlődés ösztönzésére kialakított megközelítések sikertelenek a zsugorodással küzdő városokban.

Altena tapasztalata a tartós visszaesés kezelésében

A német Altena városa, amely a Re-grow City hálózatot vezeti, széles körben elismert jó gyakorlatokkal rendelkezik a városi zsugorodás okainak és következményeinek kezelésére. E gyakorlatok közül ráadásul több is külső erőforrások minimális bevitelével jött létre. Ez azt jelenti, hogy Altena olyan példákat mutat be, ahol a visszaesésre adott válasz helyi erőforrásokból és szakértelemből ered. Altena tapasztalata azt mutatja, hogy a nem kellően használt erőforrások és lehetőségek aktiválásához először szükség van egy őszinte vitára, párbeszédre a város jövőjével kapcsolatban. Altena azt is megmutatja, hogy mennyire nehéz ez: egy városban, amely évtizedek óta küzd a visszaesés ellen, az óvodák, a napközik, a könyvtárak és a sportlétesítmények bezárása, bár nem szándékosan, olyan hangulatot kelt, mintha a város lemondott volna a jövőjéről. Ezért a hatalmon lévő döntéshozóknak olyan párbeszédet kell kezdeményezniük a városban, amely a szükségletekről és a limitált erőforrások felkutatásával és tervezésével kapcsolatos feladatokkal kapcsolatban széleskörű érdeklődést tud felkelteni.

A Re-grow City hálózat partnervárosai két olyan fő témára fókuszálnak, amelyek kikerülhetetlenül a hanyatlás megfékezésére szolgáló stratégiák középpontjába kerülnek: a gazdaság felélénkítése és a civil társadalom fejlesztése. Miután a munkában résztvevő városok megvizsgálták helyzetüket és erőforrásaikat, két tematikus programcsomag kidolgozásában állapodtak meg. Az egyik a városközpontban található üres ingatlanok újrahasznosításáról szól, a másik a város lakosainak, szereplőinek különféle tudásainak, erőforrásainak kihasználását célozza. Az üres ingatlanok hasznosítására fókuszáló csomag – mintegy össze is kötve a két témát – az ún. pop-up, vagyis ideiglenes üzlethelyiségek lehetőségét vizsgálja. A másik tematikus csomag pedig egy helyi civil platformmal kapcsolatos gyakorlatok tartalmaz.

Civil platform létesítése: a Jó Gyakorlat első fókusza

A tartós hanyatlással sújtott városok önkormányzatai általában súlyos forráshiánnyal néznek szembe, köszönhetően a kieső adóbevételeknek és a külső befektetők távolmaradásának. Eközben nő az idősödő, munkanélküli, veszélyeztetett vagy sérülékeny lakosok aránya, akiknek költséges szociális és egészségügyi szolgáltatásokat kell biztosítani. Ha sikerül munkanélküli embereket nem fizetett alkalmazottként, hanem a saját készségeik, tudásaik, erőforrásaik mentén közösségi alapon bevonni ebbe a komplex feladatba, az egyben általában a civil szféra kapacitásainak strukturált fejlesztését is igényli vagy jelenti. Altena 2008-ban alakította ki Stellwerk nevű civil platformját. A név (kb. irányítótorony) a funkcióra is utal: a tevékenységek, aktivitások koordinálása és irányítása. A Stellwerk költségvetés nélkül alakult meg: az önkormányzat biztosítja a helyet, fizeti a rezsiköltségeket és a takarítást, illetve nyújt némi adminisztratív segítséget. Jelenleg a Stellwerkben 8 önkéntes koordinálja további néhány száz önkéntes munkáját, akiknek a tevékenysége kiterjed fogyatékosok ellátására, művészeti és zenei csoportokra, házi segítségnyújtásra, menekültek integrációjára és sok minden másra. A Stellwerk egyben a kommunikáció nagyon fontos csatornája a civil szféra és az önkormányzat között. Nincs képviseleti szerepe ugyan, de az önkormányzattól független szervezetként működve jól tudja közvetíteni a lakosok és a helyi társadalom igényeit, ügyeit.

Pop-up üzletek létrehozása: a Jó Gyakorlat második fókusza

Az aktív lakosság gazdasági visszaesése és kivándorlása a kiskereskedelmi helyiségek túlkínálatához vezet. Ez különösen a város központjait érinti, mivel a kereskedelmi bérleti díjak ott általában magasabbak, mint máshol, ezért a kereskedők olcsóbb negyedekre költöznek, hogy fenn tudják tartani üzleteiket. A „pop-up üzletek” modellje hatékony módja annak, hogy a városközpontokat újra életre keltsük. A cél az, hogy segítsük a vállalkozókat abban, hogy teszteljék üzleti életképességüket az adott helyen, majd megkönnyítsük az ingatlantulajdonosokkal kialakítandó állandó bérleti szerződéskötést. Ebben az időszakban az önkormányzat bizonyos költségeket és kockázatokat átvállal, és fel kell készülnie arra is, hogy eleinte a meglévő üzletek és az üres helyiségek tulajdonosainak ellenállásába fog ütközni. Altena két modellt kísérelt meg, amiből a második alkalommal 14 pop-up üzletet sikerült létrehoznia. Ezek közül 5 jelenleg állandó, rendszeres üzleti tevékenységet folytat a főutcán. Ennek elérése olyan kontextusban, amelyet a tartós visszaesés, a pénzügyi megszorítás és a külső támogatás hiánya jellemez, olyan eredmény, amelyre a helyiek jogosan büszkék.

Középpontban a kis és közepes városok

A Re-grow City szándékosan a kis- és középvállalkozásokra összpontosít, nem csak azért, mert Európában ezek adják a csökkenő városi települések többségét, hanem azért is, mert a nagyobb erőforrások és a korlátozott technikai képességek tekintetében sajátságos kihívásokkal szembesülnek a nagyobb városokhoz képest. Ezek a korlátok azonban olyan lehetőségeket is rejtenek, mint például a társadalmi tőke magasabb szintje, vagy a rövidebb döntési útvonalak, amelyek felgyorsítják az újszerű vagy ellentmondásos módszerek adaptálási folyamatát. A helyi lakosok erőforrásaival és képességeivel együtt a zsugorodó városok számtalan lehetőséggel bírnak, és jelentős rugalmasságot tudnak mutatni még akkor is, ha súlyos válsággal szembesülnek. A Re-Grow City segíti a partnereket a város jövőjének stratégiai újragondolásában, miközben a bonyolult feladat, hogy a város bár kisebbé, de talán jobbá is váljon, a hálózat időtartamát követően is folytatódik.

Látogassa meg a projekt oldalát: Re-GrowCity

Írta: Hans Schlappa

Eredeti cikk: https://urbact.eu/re-grow-city-opportunity