Az URBACT szakértője, Eddy Adams megvizsgálja a zöld átállás lehetséges hatásait a foglalkoztatásra.
A hőmérséklet Európa-szerte rekordokat döntöget. Nyugat-Franciaországban a meteorológusok "hőségapokalipszisről" beszélnek, mivel több mint 25 000 ember menekül otthonából az erdőtüzek elől. Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban is vészhelyzet alakult ki a tűzesetek és a hőguta miatt regisztrált halálesetek miatt. Észak-Európában is olyan hőmérsékletet tapasztaltak, amelyet általában a Közel-Keleten szoktak tapasztalni, és a német környezetvédelmi minisztérium nemrégiben kiadott jelentése szerint az aszály, az árvizek és a rendkívüli hőség pénzügyi hatása az országban 2000 óta 145 milliárd euróra rúgott.
Az éghajlati vészhelyzet valós és aktuális fenyegetést jelent. Ennek leküzdése érdekében az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemlegessé válik - ez az európai zöld megállapodás egyik központi célkitűzése. A városok az átállás első vonalában állnak, mivel világszerte a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához (az ENSZ Habitat adatai szerint több mint 60%-kal), a világ energiafogyasztásának 78%-át fogyasztják, és az EU lakosságának 65%-a itt él. Ezt felismerve az URBACT IV program egyik stratégiai prioritása a zöld városok. De mit fog jelenteni a klímasemlegességre való átállás a munkahelyek és a szaktudás szempontjából, amikor gazdaságunk kevesebb mint egy generáció alatt végrehajtja ezt a hatalmas zöld váltást?
Mik azok a zöld munkahelyek?
A zöld és a digitális megatrendek minden iparágra és minden foglalkozási területre hatással lesznek. Az EU előrejelzése szerint 2050-re néhány szén-dioxid-intenzív iparág teljesen megszűnik. Ezek közé tartozik a szén- és lignitbányászat, valamint az ezeket támogató szolgáltatások, illetve az olaj- és gázkitermelés. Ezeknek az ágazatoknak a megszűnése várhatóan 338 000 munkahelyet szüntet meg, amelyek nagyrészt egyes régiókban összpontosulnak. Bár ez az út most már kevésbé egyértelmű, mivel a tagállamok az ukrajnai háború által kiváltott energiaválságra reagálva késlekednek ezen ágazatok leállításával, az éghajlat-semlegességre vonatkozó átfogó európai Green Deal-politikai cél továbbra is megmarad.
Négy másik ipari ágazat - a vegyipar, a nemfém ásványi anyagok gyártása, a fémalapanyag-gyártás és az autóipar - várhatóan teljesen átalakul, mivel az energia- és anyagfelhasználásuk forradalmasodik. A már most is zajló változás azonban valószínűleg minden iparágat érint. A "zöld gazdaság" nagyon szűk értelemben vett meghatározása szerint az EU-ban viszonylag szerény, 4,5 millió munkavállalóról van szó. Az uniós adatok azonban azt mutatják, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatok - a gazdaság leggyorsabban növekvő ágazatai - már most a munkavállalók több mint 70%-át foglalkoztatják. Ahogy a körforgás koncepciója beépül az olyan kulcsfontosságú, nagy energiaigényű ipari ágazatokba, mint az építőipar, amely jelenleg az EU összes energiával kapcsolatos kibocsátásának egyharmadáért és a hulladék több mint 35%-áért felelős, ez a tendencia folytatódni fog, ahogyan a megfelelően képzett munkavállalók iránti kereslet is minden képzettségi szinten.
Mit jelent ez a város képességeire nézve?
Vilawatt tanulmányút Viladecansba (Spanyolország).
Ahogy Ed Glaeser, a Harvard közgazdaságtan professzora és városszakértő következetesen rámutat, a készségek minden város számára értékes árucikket jelentenek. Azok a városok sikeresek, amelyek ápolják, megtartják és vonzzák a tehetségeket. A szervezeteknek képzett emberekre van szükségük, a munkavállalóknak pedig folyamatosan frissíteniük kell a tudásukat, hogy a versenyképes munkaerőpiacon keresettek maradjanak. Ehhez kapcsolódik, hogy a változások üteme - a digitális innováció és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének igénye által vezérelve - egyre gyorsul. Ugyanakkor az OECD becslése szerint az alacsonyabb szintű készségek iránti kereslet csökkenése folytatódni fog az automatizálás és más digitális fejlesztések miatt. Mindez azt jelenti, hogy a VILAWATT URBACT Hálózat munkavállalói továbbképzésére lesz szükség a helyszíni látogatás során Viladecansban.
Ez potenciálisan súlyosbodó problémát jelent a városi gazdaságok számára. Sokszor a probléma az üres álláshelyek növekvő számában tükröződik, a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás mellett. A nemrégiben felfrissített Európai Uniós készségfejlesztési menetrend megállapította, hogy 70 millió Európai Unióban élő felnőtt nem rendelkezik alapvető számolási, olvasási és digitális készségekkel. Ezzel egyidejűleg széles - és potenciálisan növekvő - szakképzettségi hiányosságok tapasztalhatók, mivel a munkáltatók nehezen találják meg a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőt.
A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a magasabb képzettségűek azok, akik a legnagyobb valószínűséggel vesznek részt továbbképzésben. Az alacsonyan képzett munkavállalók közül csak minden ötödik vesz részt a továbbképzésben, gyakran pénz-, tudás- vagy időhiány miatt. Nagy váltásra van tehát szükség, ha el akarjuk kerülni a szaktudással kapcsolatos szakadék növekedését, ami a társadalmi polarizáció fokozódásának kockázatával jár.
Kit fenyeget leginkább a lemorzsolódás veszélye - és mit tesznek a városok ez ellen?
Az igazságos átmenet, amelyet eredetileg az észak-amerikai szakszervezetek dolgoztak ki, azt jelenti, hogy úgy érjük el az éghajlat semlegességét, hogy közben senkit és semmit nem hagyunk magunk mögött. Ez az európai Green Deal központi eleme. Az Urban Innovative Actions (UIA) nemrégiben kiadott jelentése, a Skills for a Green Future (Készségek a zöld jövőért) az igazságos átmenet foglalkoztatási és készségügyi dimenziójára összpontosított, és bemutatta a városok előtt álló kihívásokat, valamint az erre válaszul kidolgozott innovatív megközelítéseket. A jelentés öt olyan csoportot azonosít, amelyeknél fennáll a veszélye annak, hogy a gazdaság klímasemlegességre való átállásakor lemaradnak:
- A munkaerőpiacról már kiszorult, kiszolgáltatott emberek
- Az alacsonyan képzettek
- Nők, idősek és fiatalok
- mikrovállalkozások és önfoglalkoztatók
- az energiaigényes és nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakban dolgozók
Maarten van Kooij, Rotterdam városának stratégiai tanácsadója a nemrégiben megrendezett 2022-es URBACT Városfesztiválon bemutatta, hogy a gazdaság átalakulásával egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a már most is bizonytalan munkahelyeken és ágazatokban dolgozó rotterdami (Hollandia) munkavállalók. A világjárvány feltárta helyzetüket, amit az is bizonyít, hogy a város 43 000 önálló vállalkozójából 15 000-nek volt szüksége átmeneti jövedelemtámogatásra a válság idején. A korlátozott erőforrások és a pályaorientációhoz és képzéshez való minimális hozzáférés miatt továbbra is kevés információval rendelkeznek, és nincsenek felkészülve a már zajló váltásra. Rotterdam új megközelítéseket dolgoz ki ennek kezelésére, többek között az innovatív munkahelyi képzési megállapodásokat.
Anamaria Vrabie, a városi innovációs egység igazgatója Kolozsvár (Románia) szemszögéből is megerősítette ezeket a pontokat. Bár a város gazdasága az elmúlt évtizedben komoly sikertörténet volt, munkájuk során jelentős kockázatokat azonosítottak a nagyarányú automatizálás miatt, ami különösen az alacsonyabb képzettségűeket érinti. Az erős felsőoktatási kínálat által támogatott kreatív és kulturális ipari ágazat növekedése is része a kolozsvári sikertörténetnek. A világjárvány azonban rávilágított arra, hogy ebben az ágazatban, amelyet a mikrovállalkozások és az önfoglalkoztatók jellemeznek, sok munkavállaló sebezhető. A kulturális és kreatív iparágak ellenálló képességének fokozását célzó úgynevezett kultúrvállalkozói programjuk kidolgozása kulcsfontosságú újítás volt. A "Kolozsvár jövője a munka világában" elnevezésű UIA-projekt révén a város innovatív megközelítéseket is kipróbál, hogy Európa egyik legkiszolgáltatottabb közösségét - a romákat - felkészítse foglalkoztathatóságuk javítására, a körforgásos gazdasággal való potenciális kapcsolatok révén.
Sonia Dominguez, a Viladecans (Spanyolország) uniós alapokért felelős vezetője bemutatta, hogy a mikrovállalkozások támogatása szintén prioritást élvez, miután a város veszélyeztetettnek ítélte őket. A közbeszerzés kulcsfontosságú szerepet játszott a gondolkodásmód megváltoztatásában, ahogyan az is, hogy a város digitális és fizikai tereket hozott létre az ágazatközi együttműködés előmozdítására. Ez különösen hatékony volt a "régi" és az "új" ágazatok vállalkozásai közötti párbeszéd elősegítésében.
"Városok az éghajlati vészhelyzet frontvonalában" című panel az URBACT Városfesztiválon, 2022 júniusában.
Amint azt az UIA jelentése megállapítja, az energetikai átállás kihatással lesz a nemek közötti egyensúlyra is a munkaerőpiacon, mivel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint több olyan munkakör jön létre, amely hagyományosan férfiakhoz kötődik. Például a megújuló energiaszektorban, ahol a munkahelyek száma az előrejelzések szerint a 2017-es 10,3 millióról 2050-re közel 29 millióra ugrik, a jelenlegi munkaerőnek csak 32%-a nő. Erre válaszul a Viladecans a nőkre irányuló beavatkozásokkal igyekszik felhívni a figyelmüket a foglalkoztatásban bekövetkező változásokra, valamint az ezzel járó lehetőségekre és veszélyekre.
A nemek közötti egyenlőségi küldetés és az éghajlat-semlegességre való áttérés közötti kapcsolat egyértelmű. Ugyanígy az is, hogy az éghajlati és a társadalmi igazságossági menetrendet hatékonyan össze kell kapcsolni, ha a városok igazságos átmenetet akarnak megvalósítani, ahogyan Mathew Bach, az ICLEI - Helyi önkormányzatok a fenntarthatóságért képviselője az URBACT Fesztivál ülésén megjegyezte. Ez megalapozott befektetéseket és a közigazgatáson belüli, tárcaközi együttműködés előmozdítását, valamint a köz-, magán- és nem kormányzati szektorok közötti hatékony partnerségeket jelenti.
Merre tovább?
Az előttünk álló kihívásokat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ahogy a szlogen is mondja, "nincs B bolygó", és a városoknak vezető szerepet kell betölteniük a klímasemleges Európára való átállás megvalósításában. Az élenjárók már mutatják az utat, és az olyan kezdeményezések, mint az EU Éghajlatsemleges Városok Missziója és a Méretezhető Városok, megadják a tempót. A klímasemlegesség céljának eléréséhez azonban tömeges mozgalomra van szükség, amelyben a kis- és közepes méretű városok is maximálisan részt vesznek. Az összes város sikeres átállásához mindenkinek magasabb szintre kell emelnie a teljesítményét.
Az igazságos, zöld átmenethez a hagyományos kereteken átívelő, intelligens stratégiai befektetésekkel alátámasztott, intelligens együttműködésre is szükség van. Az URBACT IV program a zöld, a digitális és a nemek közötti egyenlőséget szolgáló városok pilléreivel előrevetíti ezeket a városi igényeket és teret biztosít az együttműködésnek, az egymástól való tanulásnak és a kapacitásépítésnek. Az URBACT emellett platformot biztosít a hatékony városi beavatkozásokkal kapcsolatos tapasztalatok és technikák átadására, mind a saját bevált gyakorlatai, mind az UIA-val és a jövőbeli Európai Városi Kezdeményezéssel való folyamatos együttműködés révén.
Az URBACT IV program (2021-2027) megtartja azt az elvet, hogy a városok szabadon választhatják meg saját hálózati témáikat igényeiknek és prioritásaiknak megfelelően. Mindazonáltal a program kifejezett célja az is, hogy a program valamennyi szereplőjének tudatosságát és kapacitását fejlessze, hogy "jobban figyelembe vegyék az olyan átfogó szempontokat, mint a digitális, a környezetvédelmi és a nemek közötti esélyegyenlőség" mind a program, mind a hálózat szintjén végzett munkájukban és tevékenységeikben.
Írta: Eddy Adams
Eredeti cikk angol nyelven:
https://urbact.eu/index.php/what-will-happen-our-jobs-when-cities-go-climate-neutral