Az Egészséges Városok Hálózat célja, hogy egy holisztikus megközelítést alkalmazva lehetővé tegye az egészséges életvitelt a városi környezetben, három átfogó témára összpontosítva: a zöldterületek növelésére és a tájgondozásra, a mobilitásra és az összekapcsoltságra, valamint az életmódra és a sportra.
Három interjúból álló sorozatot készítünk a fő témáink kapcsán, hogy szakértői tanácsokkal lássuk el a várostervezőket az egészséges városi élet megteremtése érdekében. Az első rész az életmódra és a sportra összpontosít. Nagy örömünkre szolgál, hogy Mélanie Duparc, az „Okos Városok és Sport’ (a világ vezető sportváros hálózata és az Egészséges Városok Hálózatának fontos partnere) igazgatója elfogadta felkérésünket.
Mesélne nekünk egy keveset magáról, az Okos Városok és Sportról, valamint a hálózat korai munkájáról az olimpiákat rendező városokban?
Az Okos Városok és Sport munkájának irányítása mellett Mélanie Duparc az Olimpiai Városok Világszövetségének főtitkára, ami egyedülálló módon tömöríti a korábbi és a jövőbeli olimpiai városokat. Bár a sport helyett inkább politikai háttérrel rendelkezik, előtte más hálózatok munkáját is felügyelte, amely során előtérbe került a fenntarthatóság, később pedig a sportesemények fenntarthatósága.
Ennek köszönhetően képes volt a sportot a városi életminőség javításának eszközként kezelni, amiért hálás, mivel ez a szemlélet minden politikai szinten egyre fontosabb a városi képviselők számára.
Amikor Duparc elkezdett a szövetséggel dolgozni, nagyon hamar észrevette, hogy a téma, amellyel foglalkoznak sokkal tágabb és minden város számára hasznos lehet, nem csak az olimpiai városokat érinti, mivel a sport felhasználható a közpolitika eszközeként. Ez késztette arra, hogy létrehozzon egy második, minden város számára nyitva álló hálózatot, az Okos Városok és Sportot.
A hálózat a kezdetektől fogva nagy érdeklődésre tartott számot, már a megalakítása előtt az olimpiai városok szövetsége számos megkeresést kapott olyan településektől, amelyek szerettek volna tanulni a rendező városoktól. Az Okos Városok és Sport tehát az útmutatás iránti nagy érdeklődésre adott válaszként jött létre.
Az Okos Városok és Sport a városok szempontjából leginkább relevánsnak tartott témákra összpontosít, igyekszik összegyűjteni a legújabb bevált gyakorlatokat, és mindezt a városok számára a legvilágosabb és leghasználhatóbb módon bemutatni. A hálózat témák széles körét érinti – az egészségen és a sporton kívül olyan témák is szerepet kapnak, mint a társadalmi integráció, a turizmus és a városi marketing – ami azért ideális, mert a sport ma már nem kizárólag a sportolók vagy a rajongók szűk körét foglalkoztatja, hanem az életminőség javításának eszköze lehet minden polgár számára.
A partnerség munkája során számos gyakorlatias információt tartalmazó eszköztárat fejlesztett ki, azonban Duparc asszony szerint a városok segítésének leghatékonyabb módja az, ha egyszerűen összekötjük őket egy kapcsolattartó személlyel. Az ötletek könnyen elérhetők az interneten, de ha egy városnak további információkra van szüksége, nehéz lehet megtalálni a megfelelő személyt. Ennek megoldása a hálózat legfontosabb feladata – egy olyan platformot kell kínálni, ahol a városok saját maguk is kapcsolatba léphetnek egymással a hálózat közvetítése nélkül.
Az olimpiai játékok megrendezésének történetét tekintve, miként lehetne az ilyen nagyszabású nyilvános események adta lehetőségeket kihasználni a polgárok egészségének javítása érdekében, és hogyan hat ez más, különböző méretű eseményekre?
Ehhez két kulcsfontosságú szempontot kell figyelembe vennünk:
Először is, az Okos Városok és Sport hálózat tagjai sokfélék – néhány város, mint például Stockholm, több mint 100 évvel ezelőtt rendezett olimpiai eseményt, jóval azelőtt, hogy az örökség fogalma szóba került volna, ennek ellenére ők is aktívan részt vesznek annak fejlesztésében, mivel felismerték, hogy kötelességük az olimpiai játékok után is támogatni a polgárokat.
A második szempont a játékokkal kapcsolatban az, hogy lényegében különböző világbajnokságokról van szó, amelyek egyszerre zajlanak. Ennek köszönhetően más, városok által rendezett világbajnokságok vagy sportesemények is könnyedén alkalmazhatják a megközelítést, hiszen az ő esetükben is inspirálhatják a lakosságot a városba látogató világklasszis sportolók. Ezek az események többek egyszerű játékoknál, a sportot a városvezetés fókuszába helyezik.
A városokon túl nemzeti szinten is hasznosítható ez az örökség az aktívabb életmód népszerűsítésére. Franciaországban például a 2024-es olimpiai játékok párizsi megrendezése előtt "Terre de Jeux" nevű kezdeményezés révén elevenítették fel az olimpiai örökséget az egész országban, még azokban a városokban is, amelyek nem vesznek részt a játékok megszervezésében. A mozgalom az Okos Városok és Sporthoz hasonlóan holisztikus megközelítést alkalmaz – magában foglalja a társadalmi befogadás, a sport és az egészség kérdését.
A városok és országok egyre inkább felismerik, hogy nem csupán arról van szó, hogy a 15 napig tartó játékok helyszínéül szolgálnak, hanem arról is, hogy miként lehet helyi szinten hosszú távon javítani és növelni a sportolási kedvet.
Milyen tanulságok és kihívások merültek fel a hálózattal, a kiadványokkal és az éves csúcstalálkozókkal kapcsolatos munka során?
A legnagyobb tanulság az, hogy platformként és közvetítőként rendkívül fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk az embereknek arra, hogy közvetlenül beszélhessenek egymással. Ez a legfontosabb, de egyben a legnagyobb kihívás is. Duparc asszony örömmel látja, hogy a szervezet jó úton halad ezen a téren, mivel a legtöbb város rendszeresen részt vesz az együttműködésben és sikerült megerősíteniük a közösségi összetartozást, olyannyira, hogy családias légkör alakult ki.
A COVID-19 a kizárólag virtuális eszközökkel történő kapcsolattartással jelentős kihívás elé állította a hálózatot, ahogy világszerte másokat is. Korábban évi két találkozóra került sor, ezeket ma már online szervezik, és a csapatnak minden kreativitására szüksége volt, hogy ösztönözze a részvételt.
A hálózat rendkívül nyitott, és amit megosztanak ingyenes. Megértik, hogy a politika miatt egyes városok nehezebben csatlakoznak egyesületekhez, ezért rugalmasan kezelik a részvételt. Emiatt viszont néha nehézséget okoz hosszú távon fenntartani a kapcsolatot a résztvevő városokkal, különösen egy világjárvány idején.
A következő kérdés összetett: mit tapasztalt a városok közötti tanulás és együttműködés terén, kitérve annak előnyeire, valamint az ezt lehetővé tévő környezet megteremtésének módszereire? Továbbá hogyan értékeli az Okos Városok és Sport, valamint az Egészséges Városok Hálózata közötti partnerség szerepét?
A városok közötti tanulás kulcsa az, hogy a gyakorlatiasság és a konkrétság célravezetőbb a hatékony együttműködés szempontjából. Egy város vagy projekt irányítása során nagyon alapvető információkra és inspirációra van szükség az egészségi állapot javításához, és ennek túlbonyolítása jelentősen akadályozhatja az előrehaladást. A jó és használható ötleteknek vannak határai, de azok újabb alkalmazásának nincsenek.
Az Okos Városok és Sport szükségesnek látja, hogy a városok közvetlenül egymással működjenek együtt. Amikor nincs lehetőség az utazásra, még inkább fontos, hogy kapcsolatot teremtsünk másokkal és tanuljunk tőlük.
A hálózat a kezdetektől tisztában volt azzal, hogy egyedül nem tudja biztosítani az egészséges és aktív városok számára szükséges összes információt, ezért inkább a megfelelő szakértők összehozására összpontosít, hogy megosszák egymással a tudásukat. Óriási mennyiségű információ áll már rendelkezésre, ezért a hálózatok széles skálájával működnek együtt, hogy szakemberek tanácsát kérhessék.
Duparc asszony szerint a hálózatukon kívüli partnerségek kiépítése valójában szakértelem kérdése. Az egyes területek legjobb szakértőivel szeretnék gazdagítani a platformjukat, ezért alakítanak ki olyan partnerségeket, mint amilyen az Okos Városok és Sport és az Egészséges Városok Hálózata közt létrejött együttműködés. Egyik fő céljuk, hogy a legjobb tartalmakat és inspirációt nyújtsák a városaik számára. Az egészségügy különösen fontos szerepet játszik a politikai szférában és már a világjárvány előtt is hasonló volt a helyzet, hiszen az ide kapcsolódó eszközök és módszertanok az egészséges város megvalósítására összpontosító munkában is felhasználhatók.
Továbblépve az eredményekre – milyen eredményeket ért el a hálózat a partnervárosok lakóinak egészségének javításában, és hogyan mérhető ez?
Nincs egységes módszer a javulás mérésére, mivel a különböző régiókból származó, egyedi kihívásokkal küzdő városokra nem lehet egyetlen megközelítést alkalmazni.
A partnerség feladata nem az intézkedések hatásának nyomon követése, hanem az, hogy különböző módszereket biztosítson a városoknak az egészséges életmód megteremtéséhez és az elért eredmények figyelemmel kíséréséhez. Végső soron a városok számára a változás eléréséhez szükséges politikai szándék megléte a legfontosabb.
Duparc asszony szülővárosa, a svájci Lausanne adott otthont a 2020-as ifjúsági olimpiai játékoknak és ő, kihasználva az alkalmat, meghívta az olimpiai városok polgármestereit, valamint kidolgozott egy politikai szintű felhívást az egészséges városok érdekében. A helyi egészségügy javítását célzó bármilyen megközelítés vagy módszertan használatához elengedhetetlen a politikai vezetők bevonása, így a hálózat a sikeres munka érdekében számos képviselővel működött együtt.
Ön kutatásokat és esettanulmányokat tesz közzé a platformján, hogy világszerte inspirálja a városokat az aktívabb életmód népszerűsítésére – hogyan készülnek ezek, és mit tanácsolna az ilyen jellegű kutatásokat folytatóknak?
A hálózat minden évben egy meghatározott témára összpontosít, mint például a nők helyzete a sportban, a sportinnovációs központok vagy az egészséges városok. Minden új témával egyre tágabbá válik a hálózat, hiszen a különböző témák új városokat vonzanak.
Az év témájának kiválasztása igen fontos, és a hálózat előtérbe helyezi az olyan aktuális kérdéseket, amelyek világszerte számos várost érintenek. Idén a hálózat a turizmus témakörét választotta, mert a COVID és az éghajlati válság korában hatalmas kihívásokkal néz szembe ez a terület, de egyben nagyszerű lehetőség kínálkozik arra is, hogy megnézzük, hogyan képesek a városok alkalmazkodni és új stratégiákat kidolgozni.
A sport kiváló eszköznek bizonyulhat, a sportturizmust és az aktív turizmust népszerűsítő számos település a kihívások ellenére a közösségekre helyezte a hangsúlyt. Azzal, hogy ezek a városok helyi szempontból értékelik át a turizmust, egészségesebb környezetet és lehetőségeket teremtenek a városlakók számára.
Végül egy, inkább a jövőre vonatkozó kérdés: képzeljük el, hogy 10-15 év múlva a probléma megoldódik, és a világ városai a lehető legegészségesebbek – hogyan juthatunk el idáig? És milyen az Ön által elképzelt város?
Duparc asszony szerint nehéz elképzelni egy ilyen utópiát, mivel ő és az Okos Városok és Sport nagyon reális, gyakorlatias megközelítést alkalmaznak a szükséges változások elérése végett. A várostervezés hosszú folyamat, amely sok előretekintést igényel, a fejlődés megvalósításához lépésről lépésre kell megoldani az egyes városoknál felmerülő egyedi kihívásokat.
Az utópia részét képezhetné a 15 perces város, ahol minden lakó 15 percen belül elérhet egy parkot vagy zöld területet, itt pedig lehetősége nyílik a mozgásra. Egy másik példa az olyan aktív közlekedési lehetőségek megteremtése, amelyek egyensúlyt teremtenek a forgalmi dugók, a kerékpárutak és a sétálóutak között.
A városoknak szükségük van kisebb változtatásokra a várostervezés újradefiniálásához. Ahogy korábban is említettük, nem szabad elfelejteni, hogy minél gyakorlatiasabbak és konkrétabbak vagyunk, annál sikeresebbek lesznek a terveink. Lehet, hogy ez egy hosszú folyamat, de egyszerű megragadni a lényegét, a napról napra történő változáshoz pedig politikai akaratra és erős elkötelezettségre lesz szükség.
Írta: Caitlin Ball
Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/lifestyle-sports-and-healthy-cities-m%C3%A9lanie-duparc