INNOVATO-R, “MINDENKI LEHET ÚJÍTÓ!”

1. Mi az utóhatása, eredménye annak, hogy az önkormányzati dolgozók, közszolgák beleszólhattak munkájukat, környezetüket, városukat érintő folyamatokba, értékes fejlesztési javaslatokat nyújthattak be?

Legnagyobb eredménynek azt érezzük, hogy a dolgozók kiléphettek a megszokott mindennapi rutinból, régóta dédelgetett kedvencükkel, vagy akár egy hirtelen kipattant ötlettel egyaránt pályázhattak, a kreatív, újító gondolatoknak sikerült a projekt által teret adnunk.

Ha az utóhatásokról beszélünk fontosnak érezzük, hogy a személyzeti politika is felfigyelt a kezdeményezésre, a személyzeti csoport vezetője és munkatársa mindvégig aktívan, nagy odafigyeléssel és pozitív hozzáállással vett részt a munkacsoport tevékenységeiben. Nagy eredmények és biztatónak tartjuk, hogy Dr. Dancs Judit, a város jegyzője is megismerkedett a projekttel és a beérkezett ötletekkel, szívesen nyilatkozott a veszprémi megvalósításról készült, az URBACT Magyarország Pont 2020. november 4-i rendezvényén bemutatott kisfilmünkben. Támogatásáról biztosított bennünket a távmunka végzés, a munkahelyi egészségvédő torna, a szelektív gyűjtés vagy épp a munkahelyi piknik ötletek tekintetében.

Utóhatásként értékeljük azt a kapcsolatrendszert, amit az innovátor támogató csoport, azaz ULG jelent. Az élet bebizonyította, hogy a többszempontú megközelítés, a sokféle szakértelem és a kiváló személyiségek a projekt folyamatában igazi támogató közösséggé tudnak válni. A tagok segítették a kérdőívek kidolgozását, tesztelték az ötletek befogadására készülő online platformot, értékeltek, zsűriztek és mindvégig segítették az Innovato-R magas szintű megvalósítását. Ezeket a tapasztalatokat az újabb projektjeinkben, például a nemrégiben indult SDG Network – Global Goals for Cities URBACT III kísérleti hálózatban is hasznosítani tudjuk. Kép: Záró ULG

Nem hallgathatunk azonban arról, hogy a világjárvány milyen mértékben vágta ketté terveinket. A „Legyél te is Újító!” ötletpályázat díjátadójára 2020. január 31-én került sor, február elején még találkoztunk a hálózat tagjaival Kolozsváron, ahol büszkén számoltunk be az eredményekről és a megvalósítási tervekről. Február közepén a személyzetis kollégákkal és az EKF képviselőjével ismételten végig vettük a beérkezett javaslatokat és egyes ötletek bevezetését terveztük. Aztán egyszer csak megállt az élet, egy ötletpályázat már nem lehetett prioritás, át kellett szerveznünk mindent. Féltettük az egészségünket, a hozzátartozóinkat és mint kiderült nem is alaptalanul. A járvány nem segítette az ötletek megvalósulását, ennek ellenére eredményes volt a projekt.

Az, hogy lesz-e újabb ötletelős kör például a Városházán belül, még nem tudjuk. A díjátadón Polgármester Úr támogatta a folytatást, de azóta annyi minden történt, hogy erre már nem hivatkozhatunk. Ami bizonyos, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt viszi tovább a stafétabotot, ötletpályázatok kerültek kiírásra szervezetek és magánszemélyek részére is, illetve az is elképzelhető, hogy a kidolgozott online platform valamilyen formában szintén felhasználásra kerül a folyamatban.

2. Mik voltak a dolgozók részéről az első nagy ötletelés során a javaslatok főbb irányai, csoportjai, mikre irányultak a javaslatok (testmozgás, interakció az intézmények dolgozói közt, csapatépítés, stb.)? A 10 győztes javaslat mennyire volt népszerű a dolgozók körében?

Ebben a kérdésben néhány lépést visszamennék az időben, hiszen mielőtt „nagy ötletelés” elindulhatott volna, meg kellett győznünk a munkatársakat a hivatalon belül és az intézményekben is, hogy érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni. Polgármester Úr a kezdeményezés mellé állt és egy intézményvezetői tájékoztató keretében személyesen kérte a vezetőket, hogy bátorítsák a pályázásra jogosult 1800 dolgozót. Ez sokat segített. Plakátokat, szórólapokat készítettünk és a rendezényen mutattuk be a felhasználóbarát online felületet is, bizonyítva, hogy a digitalizáció egyszerűsíti az életet. Később az innováció hete keretében 5 interaktív műhelymunkát is szerveztünk, a felhívás végén 58 pályázatot kaptunk. Összehasonlításként az eredeti torinoi pályázatra a 10000 potenciális ötletelő 71 pályázatot küldött be, így tulajdonképpen sikeresnek érezhettük magunkat.

A bátrak három kategóriában – esemény, akció és folyamat – adhatták be az ötleteket, közülük 7 ötlet kapott városi díjat három pedig EKF különdíjat, de ez nem jelenti azt, hogy a többi ötlet elveszett volna.

Az esemény kategóriában az Eötvös Károly Megyei Könyvtár három dolgozója - Major Dóra, Toldyné Somfai Katalin és Szőke-Kavinszki Andrea – „Virágosabb, zöldebb épületek” javaslata győzött, melynek célja, hogy Veszprém buszmegállói és épületeinek kopár felületei bezöldüljenek, telepítsünk ezekre a helyekre zöld növényeket, ezzel esztétikusabbá és egészségesebbé varázsolva környezetünket. A „Nemzetközi népek tánca fesztivál Veszprémben” Knauer Anna (Veszprém MJV Önkormányzata) javaslata, melynek lényege, hogy külföldi tánccsoportok mutatják be népi táncaikat és a közönség akár velük is táncolhat városunk közterein. Ez a javaslat kapta a második díjat. Az Agóra Kulturális Központ munkatársa, Fazekas Orsolya, interaktív gasztronapot álmodott munkahelyére, amely kreatív módon mutatja be a főzésben és cukrászatban rejlő lehetőségeket. Kép: A díjazottak

Az irodai ülőmunka nem tesz jót az egészségünknek, az ülő életmód nem természetes közege az embernek. Török Ágnes, a Városháza dolgozója, fontosnak tartja az ülő életmódból fakadó egészségi problémák megelőzését és kezelését, gerincterapeutaként a rendszeres munkahelyi tornában látja a megoldást, javaslata a kidolgozandó tornasorokon túl nyitott tornaszobák kiépítése a munkahelyeken. Ez lett az akció kategória első helyezettje. Két második díjat osztott ki a zsűri, mert a két javaslat nagyon hasonlított egymáshoz, ezek a „Munkahelyi piknik” és az „Osztálytalálkozó kávézás”, Szabó Ilona (VMJV) illetve Toldyné Somfai Katalin (Könyvtár) voltak a javaslattevők, ők úgy vélik, hogy a munkahelyi folyamatokat nem csak formális keretek között lehet hatékonyabbá tenni, hanem azzal is, ha az egyes irodák munkatársai kötetlenül tudnak találkozni, ezzel erősítve a személyes kapcsolatokat, a különféle részlegeken dolgozók és vezetők kötetlenül beszélgethetnek, ismerkedhetnek egymással. A Városházán belül a Munkahelyi Pikniknek már első időpontja is megvolt (2020. március vége), de az ismert körülmények miatt erre már nem kerülhetett sor.

Folyamat kategóriában Bihari Margit, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár előtti, jelenleg kihasználatlan tér hasznosítására adott be javaslatot, szerinte az amfiteátrum árnyékolásával kitűnő közösségi tér alakítható ki az épület előtt a dolgozók és az olvasóközönség nagy örömére.

Vannak aztán ötletek, amelyek díjat nem kaptak ugyan, de megvalósulások megkezdődhetett. Ilyen például a távmunka bevezetése a közszolgáltatásban – persze ahol lehet – és ez volt az az ötlet, amely talán a legteljesebb mértékben megvalósult. Maléth György, az informatikai csoport vezetője az ötletgazda, ő később elmondta, hogy nem fűzött nagy reményeket a távmunka gyors bevezetéséhez, de aztán 2020 márciusától rohamtempóban kellett megoldaniuk, hogy a munkatársak távoli munkavégzése biztosított legyen. Az Innovato-R keretében erről felmérést is készítettünk. Illetve még megemlíthetjük a Városházán belül a szelektív gyűjtés bevezetését, vagy a szabályzatok rendszerezését. Kép: Díjátadó

3. Kikkel dolgoztatok együtt az európai várospartnerségben? Milyen jó példákat vagy megoldásokat sikerült megtanulni esetleg hasznosítani a partnerektől?

Az Innvovato-R hálózat egy hét városos partnerség és minden partner jó gyakorlat adaptációjából tanulhatunk. Elsődlegesen természetesen Torino, a jó gyakorlat gazdája jelentette a fő inspirációt. A jó gyakorlat lényege egyszerű – kérdezzük meg a várost és annak működését a legjobban ismerő embereket, hogy milyen ötleteik vannak, amelyek segíthetik a város adminisztrációs folyamatainak javítást és hozzájárulhatnak a polgárok életének minőségi javulásához. Tehát a célt az volt, hogy a városi adminisztráció munkatársai – kilépve a napi rutin körforgásából - potenciális újítóként tekintsenek magukra. Kép: Én is újító vagyok táskák

Torinohoz hasonlóan mi is az online pályáztatás útját választottuk, de mivel a mi potenciális körünk kisebb (1800 fő szemben a torinói 10000 fővel) lehetővé tettük például, hogy újítónként három pályázatot adjanak be a kollégák és lehetőség volt 3 fős csapatban is pályázni. Megőriztük viszont az anonimitás lehetőségét, ezzel is bátorítva a pályázókat.

Akitől már eddig is sokat tanulhattunk és a jövőben is keresni fogjuk a kapcsolatot az Rotterdam városa. A holland nagyváros, világviszonylatban is az innováció élvonalába tartozik, különösen, ha a városi digitális szolgáltatásokat vesszük figyelembe. A városban, az önkormányzat különálló osztályaként évek óta működik egy magas színvonalon felszerelt és folyamatosan bővülő digitális kutatóközpont. 2019 őszén mindezt személyesen is láthattuk és nagy hatást gyakorolt ránk. Ők már az Innovato-R projektet megelőzően létrehoztak egy online platformot, melyen keresztül 2000 köztisztviselő és 500 más intézményben dolgozó nyújthatta be innovatív ötletét.

Kolozsvár szinte természetes partnerünk, Romániában az innováció központja, a legdinamikusabb fejlődő város az adott térségben. Az önkormányzat két fontos célt tűzött ki maga elé, amikor eldöntötte, hogy csatlakozik az Innovato-R projekthez: egyrészt a már régóta tervezett részvételi költségvetés alapjainak megteremtését másrészt a mintegy 800 fős köztisztviselői réteg aktív bevonását a részvételi költségvetés tervezésébe és egyéb innovatív folyamatokba. A részvételi költségvetés az a terület, ahol tanulhatunk tőlük.

Az Innovato-R projekten belül Portugália második legnagyobb városa, Porto célként tűzte ki az önkormányzat belső folyamatainak optimalizálását, illetve kiemelt célkitűzés lett a dolgozók elkötelezettségének, motivációjának és munkahelyi jóllétének fenntartása és növelése. Ők fókuszcsoportokat hoztak létre a meglévő problémák és a kezelési lehetőségeik feltárása, ezek az önkormányzat különféle irodáiban tevékenykedő, különböző érdekek mentén gondolkodó dolgozóból álltak össze, akik együtt dolgozták ki javaslataikat. A projekt fontos hozadéka, hogy az egymástól minden szempontból különböző emberek között javult a kommunikáció, és számos folyamatot sikerült megreformálniuk. A projekt eredményeképpen a Városházán belül létrejött egy eszközökkel felszerelt ún. „Svájc szoba”, amely semleges terepet biztosít a kérdések kreatív megtárgyalására és rendezésére. Egy semleges szoba számunkra is hasznos lenne, Veszprémben is mindig van mit megbeszélni.

A spanyolországi Murcia-ban az önkormányzati célcsoport mintegy 3500 alkalmazottból áll és 23 különféle területen nyújtanak közszolgáltatásokat. Ők más megközelítést választottak, egy széles körű ULG-t hoztak létre, akik 17 javaslatot fogalmaztak meg, például az iskolai papírgyűjtés megreformálásáról, vagy a belvárost és perifériákat összekötő kulturális-turisztikai útvonalak újragondolásáról. Ezek megvalósultak, így a továbbiakban konkrét eredményekkel tárták az ötletelés lehetőségét a szélesebb munkatársi réteg elé. Az ULG munkáját mi is fontosnak tartjuk, de mint az a fentiekből látható, Murcia megközelítése teljesen más lett, mint a miénk.

Veszprém számára a legtávolabbi példa talán a 113 önkormányzatot koordináló Metropole du Grand Paris volt. A Metropole egy korábbi „Digitális Felfedezők” programjára alapozva folytatta tevékenységét, a cél a digitális szolgáltatások fejlesztése és újak bevezetése volt, melyek szerintük a már eddig is újító köztisztviselőknél vannak a legjobb kezekben. Eltérően a többi várostól más megközelítést választottak az elképzelések begyűjtésére, egy három napos intenzív workshop sorozat alkalmával kaptak lehetőséget az érdeklődők az ötletelésre. Két alaposan kidolgozott elképzelés jelenleg is megvalósítás alatt áll a projekt eredményeképpen létrejött „Digitális Építők” keretében. A digitalizáció a közszolgálatban is megállíthatatlan, így itt is van tanulnivalónk.

A 2021. május 19-20-án tartott zárókonferencián természetesen előkerült az Innovato-R+ ötlete, mi mindenesetre a továbbiakban is szívesen dolgoznánk együtt a hét várossal, nem csak szakmai, hanem személyes jó kapcsolatok okán is.

4. A lakosság jelentős része nem használja ki a meglehetősen változatos és nagy számú kulturális programkínálatot. Segíthet-e a közösségfejlesztés erősítésében az átvett európai gyakorlat?

Amikor csatlakoztunk az Innovato-R projekthez a kiindulás valóban egy, a lakosság körében az EKF előkészítő folyamataként készült felmérés volt, amely azt mutatta, hogy a lakosságnak van egy széles rétege, akik nem igazán érdeklődnek a város gazdag kulturális kínálata iránt. Azért, hogy ez változzon már tettünk lépéseket, például a kulturális központ a város közepéről a Haszkovo lakótelep közepére került.

A közösség és közönségfejlesztés kérdése az EKF szervezésnek fókuszában áll, például épp a napokban zárul egy, a helyiek intenzív bevonásával lefolytatott közösségi tervezés a Haszkovo lakótelepen. A Haszkovóról azt lehet tudni, hogy szinte város a városban, Veszprémnek kb. egyharmada itt éli mindennapjait. Ennek megvan a maga története, hogy hogyan lett a történelmi városból egyszer csak az iparban dolgozó tömegeknek otthont adó paneldzsungel és hogyan változtatta meg mindez a város dinamikáját.

Tehát itt hosszú távú, rendszer szintű kérdést, kihívást kell megoldani, és egy viszonylag kis projekt, legyen az bármilyen jó gyakorlat, hatása nem biztos, hogy közvetlenül mérhető. Azt viszont bizton kijelenthetjük, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. képviselőinek részvétele az Innovato-R munkacsoportban jó néhány ötletet becsatornázott, amelyek akármilyen kicsi lépéssel, de segíthetik a helyi közösségeket.

5. Mik a jövőbeni tervek, a kulturális fókuszú innováció segíti-e a kulturális főváros előkészületeket?

A támogató munkacsoport (ULG) tagok között az Európa Kulturális Fővárosa csapatát három fő képviselte, és ez a választás természetesen nem volt véletlen. Az ötletpályázat egyik kategóriája, az esemény kategória kimondottan a város és térsége kulturális kínálatának bővítését célozta és az sem véltelen, hogy a díjazottak közül három ötlet EKF különdíjat kapott. Az egyik ilyen a Városi Közüzemi Szolgáltató (VKSz) két fős csapata - Bonyhádi Szilvia és Marosvölgyi Katalin – által kidolgozott ötlet, a „Veszprémi menetlevél”, melynek célja az ifjúság szemléletformálása és a környezeti nevelés. A város környezetvédelmi és turisztikai eseményeit egy kalendáriumra fűzik fel, melyek meglátogatásakor pecsétet, vagy matricát kapnak a gyerekek. Az adott témában játékosan és interaktívan tudást és tapasztalatot szerző gyerekek az összes pecsét összegyűjtését követően további élményajándékban részesülnek. Kép: Záró sajtótájékoztató

Két pályázat is érkezett „Szomszédolás” címmel egymástól teljesen függetlenül, a megyei könyvtár dolgozói csapata és L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum képviseletében azt javasolta, hogy a város intézményei a jobb munkakapcsolatok kialakítása érdekében rendszeresen tegyenek látogatást egymásnál. A kötetlen beszélgetések jó alkalmat adnak arra, hogy hatékonyan tervezzék meg jövőbeli együttműködéseiket, legyen szó város szintű kommunikációról, vagy közös programokról.

A közeljövőben kezdődik el a projektek megvalósítása, sajnos itt is érezzük a veszélyhelyzet visszafogó erejét, de ami késik, nem múlik.

Egy kötetlen beszélgetés során Jelinkó Mónika, a Veszprém-Balaton 2023. Zrt. közösségi bevonás és kapacitásfejlesztésért felelős vezetője elmondta nekünk, hogy az Innovato-R keretében megismert ötletek sokszor visszaköszönnek az egyes intézmények EKF kapcsán készített koncepciójában, ő is és természetesen mi is nagyon örülünk ennek.

 

Köszönjük az interjút. További sikeres városfejlesztő munkát kívánunk!

 

Nemzeti URBACT Pont, Magyarország