A Nextagri dióhéjban

„A Föld lakható területének 50%-át mezőgazdasági termelésre használják, ennek a területnek a 77%-án hús, valamint tejtermékek előállítása és baromfitenyésztés folyik - valamint a marha- és baromfitenyésztéshez szükséges gabonafélék termesztése. Ez a teljes terület majdnem 4/5-e. Gabonaféléket, zöldségeket és gyümölcsöket a globális mezőgazdasági terület csupán 23%-án termesztenek. Azonban érdemes megjegyezni: annak ellenére, hogy az állattenyésztés a mezőgazdasági terület 77%-át veszi igénybe, a világszerte előállított kalória csak 18%-át, a fehérjéknek pedig 37%-át teszi ki. Ezzel szemben a földterület (mindössze) 23%-a, ahol „friss zöldséget és gyümölcsöt” valamint gabonaféléket termesztünk, az ember által elfogyasztott kalória 82%-át és a fehérje 63%-át teszi ki. Az adatokból kiderül, hogy a városok vezetésével innovatív és forradalmi megoldások alkalmazására van szükség, és még fontosabb, hogy a tudást megosszuk és átadjuk a gyakorlatban részt vevő városok széles közösségének”.

Forrás: Environmental impacts of food production - Our World in Data

Milánó munkahelyekhez és készségekhez kapcsolódó UIA projektjének, az OpenAgri-nak a célja egy integrált stratégia tesztelése volt, ami megújítaná az élelmiszeripari értéklánc meglévő és újonnan létrehozott elemeit, az új készségekre, a képzésre, a kkv-knak szóló kísérleti projektekre és az induló vállalkozásokra összpontosítva. A megoldást egy, „a városkörnyéki mezőgazdasági területekhez kapcsolódó nyílt innovációs központ" jelenthetné, ami a Milánó Városi Élelmiszerpolitikai Paktumot és a Megújuló Milánó stratégiát alapul véve támogatná az induló vállalkozásokat, a kapacitásbővítő kezdeményezéseket, a technológiai projekteket és a közösség bevonását.

Mivel a javaslat a vállalkozásfejlesztésre és az innovációra fektette a hangsúlyt, az OpenAgri új eszközöket és innovatív tanulási módszereket próbált ki az új vállalkozások létrehozása és a meglévők fejlesztése érdekében. Emellett a projekt a külső városi területek mezőgazdaságának inkluzív szerepére, valamint az újonnan létrehozott vállalkozások társadalmi és területi hatásaira is figyelmet fordított.

Az ésszerű cselekvés az OpenAgri keretében nem csak a technológiai innovációról szólt (például adatvezérelt agrártechnológiai megoldások), hanem sokkal inkább a helyi erőforrások és adottságok fenntartható használatáról. Ezzel a projekt hozzájárult az üzleti sokszínűség növeléséhez és egy olyan új városi gazdaság megteremtéséhez, amely amellett, hogy specializált és fejlett, mégis ellenállónak bizonyulhat.

Ez a kísérleti projekt kihívás elé állította a városokban, régiókban, szakpolitikai területeken és helyi kontextusokban alkalmazott gyakorlatokat és szabályzásokat. A projekt kiváló alkalmat kínált az UIA program megközelítésének tesztelésére, ami helyi szempontból közelíti meg a foglalkoztatási és készségfejlesztési stratégiákat. Ez azt jelenti, hogy nem a fizikai megújulásból indul ki, hanem egy adott területen belül új gazdasági folyamatokat ösztönöz, azzal a céllal, hogy az újonnan létrehozott készségeket és munkahelyeket egy tágabb rendszerhez kapcsolja a városok és nagyvárosok szintjén.

A „Milánó Városi Élelmiszerpolitikai Paktum” és a „Megújuló Milánó” elnevezésű politikai stratégia keretében az OpenAgri az UIA eredményeképp létrehozott egy olyan innovációs központot, amely a mezőgazdaság nagyobb részére terjed ki, nagy hangsúlyt fektetve a szennyvízágazatra, ami alatt a bármilyen eredetű (városi, ipari vagy mezőgazdasági) szennyvíz kezelését, hasznosítását és újrafelhasználását értjük.

A NextAgri az a folyamat, amivel a gyakorlat 3 európai városnak átadható:

VILA NOVA DE GAIA (Portugália); (Népesség: 302.295; Terület: 168.46 km2) – Porto nagyvárosi területe (Népesség: 1.721.038; Terület: 2.040.31 km2).

SZTARA ZAGORA (Bulgária); (Népesség: 158.563; Terület: 190.46 km2) – Sztara Zagora megye (Népesség: 333.325; Terület: 5.151.000 km2)

ALMERE (Hollandia); (Népesség: 207.904; Terület: 248.77 km2) – Flevoland tartomány (Népesség: 423.021; Terület: 2.412.00 km2

A tudásátadási folyamat öt fő pillérből áll, és modulonként az alábbiak szerint épül fel:

1) A nyitott innováció szerepe a vállalkozást támogató ökoszisztéma kialakításában - olyan módszerekre és megközelítésekre összpontosít, amelyek lehetővé teszik új innovatív cégek és szociális vállalkozások létrehozását, azzal a céllal, hogy előtérbe kerüljön az innováció és a fenntarthatóság a városkörnyéki mezőgazdaságokban és az élelmiszeripari ágazatban. Megoszthatók a városkörnyéki mezőgazdaságokkal kapcsolatos innovatív ötletekre irányuló felhívás közös tervezésekor alkalmazott megközelítések és módszerek (az élelmiszeripari technológiától az agroökológián át a szociális innovációig).

2) Oktatás és képzés (az „élelmiszeripari innovátor”) - a hangsúly a kedvező képzési körülmények kialakítására helyeződik, hogy új kompetenciák létrejöttével innovatív megoldásokat lehessen alkalmazni a városkörnyéki mezőgazdaságokban és az élelmiszeriparban. A modul a mentorálási akcelerátor program közös tervezése során alkalmazott módszerekre és eszközökre összpontosít, pl. a gazdasági/pénzügyi eszközök (üzleti modellek/üzleti modell vászon) és a területi (és tapasztalati) tudás/ismeretek integrálása. A legjobb módszerek gyakorlati műhelyeken keresztül ismerhetők meg, mint például az "Officina" (egy exkluzív élelmiszeripari gyártástechnológiai innovációs műhely, amely a konyhai eszközök világát 3D nyomtatókkal, lézervágókkal, érzékelőkkel, Arduino-val stb. bővíti ki a Future Food Institute támogatásával) és a "Nyílt Kitűzők" formájában (a szakmai kompetenciák bemutatásának összekapcsolt, digitális módja).

3) A mezőgazdasági földhasználat szabályozásának újragondolása a városkörnyéki területeken (Egy innovatív "Mesterterv") - A városok kulcsszerepet játszhatnak mind a mezőgazdasági földterülethez való hozzáférés elősegítésében az innovátorok számára, mind pedig a multifunkcionalitást szem előtt tartó vállalkozói tevékenység támogatásában. A modul az úgynevezett "18X30 Mesterterv", mint eszköz keretében az önkormányzat tulajdonában lévő 30 hektáros mezőgazdasági terület újratervezésére összpontosít, a nyílt felhívás alapján kiválasztott 18 projektnek megfelelően.

4) Időtálló és integrált városfejlesztés - Az OpenAgri projekt keretében egy innovatív élelmiszeripari központ kialakításával Milánóban felújításra kerül egy városkörnyéki terület. A 30 hektáros Mestertervben kigondolt agroökológiai és tájrendezési tervek segítségével új helyszínnel gazdagodott a város. Ez magában foglalja a rendszerekhez és szolgáltatásokhoz való közös hozzáférés tervezését, működőképes infrastruktúra kiépítését, kapcsolat létesítését a lakosok, helyek és termékek között, valamint új üzleti lehetőségek kialakítását, amelyek szem előtt tartják a magán- és közérdeket, közcélokat.

5) Hosszú távú fenntarthatóság - Az OpenAgri működéséből levont tanulságokból kiindulva a hangsúly az üzleti és irányítási modellre, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos fő kihívásokra (a projekt beágyazása egy szélesebb körű politikai stratégiába; a cél iránti elkötelezettség és együttes beruházás a közigazgatás részéről; a projekt tartama alatt új stratégiai partnerségek kiépítésének képessége) helyeződik.

Az 5 modul az UIA-projektek első hullámának hároméves úttörő tevékenységének eredménye. A projekt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mindazonáltal az UIA-finanszírozás megszűnése után is marad még tennivaló.

Összefoglalva, a NextAgri eredményei összhangban vannak az URBACT szándékával, hogy népszerűsítse és megismertesse az URBACT élelmiszeripari hálózatait, mint például: "Diet for a Green Planet" (Étrend a Zöld bolygóért), "Agri-Urban", "Sustainable Food in Urban Communities" (Fenntartható élelmezés városi közösségekben), "BioCanteens", "RURBAN", "BeePathNet" és "Food Corridors" (élelmiszer ellátási láncok).

Azt látjuk, hogy:

• A Föld lakható területének 50%-át mezőgazdasági termelésre használják,
• ennek a területnek a 77%-án hús, valamint tejtermékek előállítása és baromfitenyésztés folyik - és a marha- és baromfitenyésztéshez szükséges gabonafélék termesztése.

Ez a teljes terület majdnem 4/5-e. Gabonaféléket, zöldségeket és gyümölcsöket a globális mezőgazdasági terület csupán 23%-án termesztenek. Azonban érdemes megjegyezni: annak ellenére, hogy az állattenyésztés a mezőgazdasági terület 77%-át veszi igénybe, a világszerte előállított kalória csak 18%-át, a fehérjéknek pedig 37%-át teszi ki. Ezzel szemben a földterület (mindössze) 23%-a, ahol "friss zöldséget és gyümölcsöt" valamint gabonaféléket termesztünk, az ember által fogyasztott kalória 82%-át és a fehérje 63%-át teszi ki.

Az adatokból kiderül, hogy a városok vezetésével innovatív és forradalmi megoldások alkalmazására van szükség, és még fontosabb, hogy a tudást megosszuk és átadjuk a gyakorlatban részt vevő városokkal.

Írta: Miguel Sousa

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/nextagri-nutshell