Az utóbbi években a városi közösségi kertekről bebizonyosodott, hogy a közösségek sokféle igényét képesek kielégíteni, hiszen közösségformáló erejük, identitáserősítő szerepük van, kísérletezési lehetőséget nyújtanak a közterületek innovatív hasznosítása terén, továbbá képesek megerősíteni a városi ökoszisztémákat a biodiverzitás növelése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem révén.
Az URBACT Transzfer Hálózat filozófiája, hogy átadja egy város jó gyakorlatát olyan városok számára, amelyek nyitottak a jó gyakorlat adaptálására és megvalósítására. Mindezt a tudás és a tapasztalat megosztásának szellemében azzal a végső céllal teszik, hogy a lehető legsokoldalúbb módon javítsunk városaink életminőségén. Minden transzferhálózatnak meg kell írnia saját „transzfertörténetét”, amely azt meséli el, hogy a bevált gyakorlatokat hogyan közvetítették más EU városok felé, és eközben milyen kihívásokkal szembesültek, illetve milyen lehetőségek adódtak a folyamat során.
EU-s szinten ez egy nagyon világos rendszer és folyamat, mindannyian ugyanazt a nyelvet beszéljük, az adminisztratív és jogalkotási háttér szempontjából megosztjuk az ismereteket és a tapasztalatokat a „testvérvárosokban”.
De mi történik, amikor egy „kívülálló” segítséget kér? Mi történik, ha a tanácsot kérő város egy másik kontinensen található? A RU:RBAN esetében ez volt a helyzet: Barranquilla (Kolumbia) városa márciusban felkeresett minket, amikor a Covid-19 járvány szó szerint berobbant a dél-amerikai országban. Barranquilla polgármestere tanulmányozta hálózatunk tevékenységeit, és egyértelmű lehetőséget látott az általa képviselt polgárok számára, hogy szembenézzenek és leküzdjék az egészségügyi vészhelyzetből származó gazdasági válságot, hogy városukban kerteket hozzanak létre, amivel el tudják látni élelmiszerrel a leginkább rászorulókat, miközben a lakosság számára munkát, illetve családjaik ellátáshoz lehetőséget biztosítanak. Bár Barranquilla lakosainak jelentős része vidéki háttérrel rendelkezik, soha nem merült fel a városi kertek létrehozásának gondolata. A Barranquilla képviselőivel folytatott telekonferenciát követően a római RU:RBAN csapat úgy határozott, hogy az egyik partnerváros, A Coruña közreműködésével összeállít egy rövid összefoglalót a spanyol példáról, amely tartalmazza egy városi kert megvalósításához szükséges tennivalók listáját. Április elején szerkesztettük azt az első tervezetet, amelyet véleményünk szerint egyfajta kézikönyvnek tekinthető a városi kertek megvalósításához. Ez a munka egyúttal a RU: RBAN transzfer történet megírását is jelentette.
A kézikönyv kidolgozói a munkaanyagot megosztották a többi partnervárossal, akik tartalmi kiegészítést tettek, valamint saját projektjükről készült fényképeket is rendelkezésre bocsátottak. Az összefoglaló nagy segítségnek bizonyult Barranquilla számára, amellyel ma gyümölcsöző együttműködés zajlik. A kézikönyv szerkesztői remélik, hogy ez a dokumentum a jövőbeli városi kertészek és minden olyan város számára is hasznos lesz, amely a kolumbiai város példáját kívánja követni.
Rövid összefoglaló a RU:RBAN transzfertörténet tanulságaiból
Az utóbbi években a városi közösségi kertekről bebizonyosodott, hogy a közösségek sokféle igényét képesek kielégíteni, hiszen közösségformáló erejük, identitáserősítő szerepük van, kísérletezési lehetőséget nyújtanak a közterületek innovatív hasznosítása terén, továbbá képesek megerősíteni a városi ökoszisztémákat a biodiverzitás növelése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem révén.
Az első lépések egy városi kert kialakításakor:
A városi kert fizikai területének kijelölésekor fontos mérlegelni, hogy a kezdetben kijelölt művelni kívánt földterület a későbbiekben hogyan bővíthető.
Az önkormányzattal való együttműködés során fontos a különféle szakterület közötti hatékony együttműködés (környezetvédelem, oktatás, közterület-felügyelet stb.) megvalósítása. A legideálisabb modell, ha a kertet egy egyesület üzemelteti, de az üzemeltetési feltételeket (jogokat, kötelezettségeket) helyi rendeletben rögzítik. Továbbá a kormányzási modell tükrözi, hogy ez egy olyan kert, melyben egyedi művelési területek vannak, vagy egy olyan terület, mely terményeivel együtt a helyi közösséget szolgálja. A kert működésére vonatkozó szabályzatokban rögzíteni kell a tagság feltételeit, új tagok kiválasztásának kritériumait.
Érdemes már a kezdeti lépéseknél egy helyi munkacsoport létrehozása.
Fontos, hogy a kert rendelkezzen kertésszel, de a kert méretétől függően, akár többen is betölthetik ezt a szerepkört. A kertészt ki lehet nevezni akár önkéntes alapon (ez az ajánlott forma), de akár szerződéses formában is. A kertész feladatköreit, jogosultságait bele kell foglalni a kertkezelési szabályzatba.
Mérlegelni kell, hogy a kert közössége mennyire legyen nyitott, interaktív a társadalom/ külső érdeklődők felé. Interakció lehet például nyílt napok, rendezvények, vagy akár a kertet népszerűsítő tevékenységek szervezése is vagy akár gazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb kezdeményezések támogatása, pl.: őshonos magok megőrzése, szaporítása. Fel kell mérni, hogy a közösségi városi kert kezdeményezése támogatja-e az iskolai városi kertek előmozdítását, illetve milyen lépéseket lehet ez irányban tenni.
A kert terményei saját fogyasztási célt töltenek be, a termékeket nem szabad értékesíteni, kivéve a kert közössége által megvalósítani kívánt fejlesztések, tevékenységek finanszírozása érdekében.
A kertben történő tevékenységnek érdemes az ökológiai gazdálkodásra épülnie, illetve ezzel kapcsolatban folyamatos továbbképzéseket is ajánlott tartani. A városi kert egy ugyanolyan elven működő ökoszisztéma, mint bármelyik természetközeli terület, hiszen a talaj, az éghajlat, a szezonális növényzet, az évelők és aromás növények, valamint fauna alkotja, illetve alakítja.
Érdemes már a kert elindulásától kezdve dokumentálni a folyamatot, és kommunikálni az eredményeket nem csak a kert közössége felé, hanem akár a publikum felé is.
Technikai kérdések
Fontos, hogy a kijelölt terület tájolása ideális legyen a növények termeszthetősége szempontjából. Továbbá a megművelt talaj állapota alapvetően befolyásolja a növények fejlődését, a termés mennyiségét, ezért fontos meghatározni és elemezni a talaj mezőgazdasági jellemzőit, pl.: textúra, szerkezet, pH, víztartó képesség, mérgező vegyi anyagok jelenléte.
Egy ajánlott kialakítás, hogy a városi kertet egy parkosított terület ölelje körül, átmenetet képezve a városi környezet és a kert között.
A termesztési parcellák kialakításának nem feltétlenül kell rácsháló szerűnek lennie, érdemes lehet másfajta felosztási formát keresni, amely jobban támogatja a közösségformálást. Továbbá szintén a közösségformálás érdekében a kert árnyékos területein padokat, asztalokat érdemes elhelyezni.
A városi kert tervezéséhez, tereinek, beosztásának, elérhetőségének, infrastruktúrájának stb. kialakításába mindenképp be kell vonni a kert közösségét, illetve ebben a folyamatban az ökológiai gazdálkodás és a zöldterület-tervezés szakembereinek vezetésére is érdemes hagyatkozni. Amennyire lehet a kert kialakításakor szem előtt kell tartani az akadálymentesség elvét, hogy akár mozgásukban korlátozott, kerekesszékes emberek is be tudjanak kapcsolódni a kert közösségébe.
Amennyiben lehetőség van rá a kertben a termények közös feldolgozásához, közösségi főzéshez érdemes egy konyhát kialakítani.
Szükséges átgondolni a kerti eszközök használatát, tulajdonlásukat: közösen megvásárolt/közös használatú, és/vagy egyéni eszközök, illetve biztosítani szükséges ezek tárolását (pl.: motorkapa, bozótvágó, fűnyíró). Továbbá érdemes a kertben nyilvános WC-t kialakítani.
Érdemes hangsúlyt fektetni a komposztálásra, ajánlott alaposan átgondolni ennek helyét/technikáját, illetve kezelési gyakorlatát, felelősét.
Az egyik kardinális kérdés a kert tekintetében a vízellátás biztosítása. Az egyik lehetőség a csepegtető rendszer kialakítása, mely minimális vízfogyasztással és maximális öntözési hatékonysággal rendelkezik. Továbbá érdemes a területen egyenletesen elosztásban csapokat is elhelyezni. Szükséges lehet a vízminőség időszakos elemzése (például kétévente), mely fontos információt nyújthat a termesztett növények termékenységéről, a termőföld egészségi állapotáról.
A RU:RBAN projekt partnervárosainak tapasztalatai
A városi kertek létrehozásakor, a kert pontos helyének, jellemzőinek kialakításakor kulcsfontosságú elem a kert használóinak minél szorosabb bevonása. Fontos, hogy az érintettek a kezdetektől részt vegyenek a folyamatban, hiszen sokat segíthetnek azon területek feltérképezésében, ahol várhatóan a legnagyobb érdeklődés övezné egy közösségi kert létrehozását.
A városi kertek megvalósításának lehetséges helyszínei: A RU: RBAN partnervárosok többségében az első városi kerteket nem elhanyagolt településrészeken, vagy közparkok alulhasznált területein hozták létre, hanem olyan magánterületeken, melyek tulajdonosa a használat jogát átadta a kertet működtető egyesületnek.
Intézkedések az üzembe helyezéshez: az önkormányzat releváns szervezeti egysége előkészíti a földterületet, kialakítja az infrastrukturális feltételeket, telepíti az önkormányzati vízhálózathoz csatlakoztatott öntözőcsapokat, és felparcellázza a területet, továbbá kialakításra kerül a szerszámtároló és a közösségi tér. Ezen kívül segítenek a közösségi kert tagjainak ökológiai gazdálkodás oktatásának megszervezésében.
Karbantartás: A kert tagjai felelnek a parcellák és a szerszámtároló karbantartásáért. A kertben kialakított, illetve a kert megközelíthetőségét biztosító útvonalakat kezelését a város parkjainak és kertjeinek karbantartását végző cég kezeli.
Írta: Patricia Hernandez
Eredeti cikk: https://urbact.eu/rurban-has-its-own-transfer-story-how-implement-urban-gardens