Köszöntő beszédében Tóth Attila, a Miniszterelnökség Településfejlesztési Osztályának vezetője kiemelte, hogy az európai uniós irányvonalakhoz igazodva a magyar várospolitikában is történtek lényeges változások. 2021-ben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) tekintetében a településeket és a lakosságot támogató módosítások léptek érvénybe. Ennek megfelelően a településtervezés megújításával a településfejlesztési és településrendezési tervezés a jövőben egy folyamatként zajlik majd. A településtervek egy településfejlesztési és egy településrendezési tervből fognak állni, amelyek megalapozó vizsgálata és a hozzájuk kapcsolódó eljárások egységesen történnek, ami nemcsak egyszerűsíti a tervezési folyamatot, hanem a tervek közötti kölcsönhatást is erősíti. Emellett a tervek egységes, digitális formában készülnek, ami szintén növeli a tervezés hatékonyságát. Az Étv.-be a Lipcsei Chartában foglaltaknak megfelelően bekerült továbbá a települési zöldinfrastruktúra fogalma, amely a klímavédelemmel együtt az új európai uniós trendeknek megfelelően a hazai operatív programokban is hangsúlyos (KEHOP, TOP+). Lényeges cél lesz továbbá a hazai városok együttműködése a környező településekkel.
Az információs és partnernap első előadójaként dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont térbeli szolgáltatások igazgatója mutatta be, hogy a Lechner által fejlesztett alkalmazások miképpen támogatják a hazai településfejlesztést. Azon túlmenően, hogy korszerű GIS szolgáltatásokkal segíti a hazai közigazgatást, a lakosságot és a településeket, a Tudásközpont sokat fáradozik azon, hogy az általa kezelt téradatvagyon egymással összekapcsolt, megjeleníthető, informatív formában jusson el a felhasználókhoz. Ehhez kapcsolódóan dr. Sik András figyelemreméltó, új alkalmazásokat mutatott be. Az egyik ilyen a Lechner Monitor (LeMO), amely egy belső erőforrásokra épülő, innovatív térinformatikai és döntéstámogató eszköz. Szó esett továbbá az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszerről (E-TÉR) is, amely az Országos Építésügyi Nyilvántartás különböző célcsoportok és szakterületek számára elérhető alkalmazásai közé tartozik. Az E-TÉR tervezői modul használatával a települések téradatok segítségével webes környezetben végezhetnek el egyszerűbb tervezési műveleteket. Az Egyeztető modul az elkészült települési tervek jogszabályoknak megfelelő egyeztetési folyamatát támogatja. A Tájékoztató modulban pedig a már hatályos településtervek érhetők el nemcsak pdf-ként, hanem egy webes böngészőben működő interaktív térképen is. A Tudásközpont üzemelteti az e-epites.hu oldalról elérhető Településképi Arculati Kézikönyvek (TAK) keresőjét, a Nemzeti Mintaterv Katalógust, és a megújult Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert is. A résztvevők betekintést nyerhettek a közműegyeztetést támogató, országos közműhálózatot ábrázoló E-közmű rendszerbe és hallhattak a jövőben készülő épületmodellekről és 3D városmodellekről is
Dr. Dömötör Tamás kormányfőtanácsos az Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárságról az integrált, fenntartható városfejlesztés nemzetközi és hazai helyzetét mutatta be előadásában. A nemzetközi folyamatok taglalása során kitért többek között az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, illetve a Lipcsei Karta új elemeire, amelyek döntően befolyásolják a hazai várospolitika alakulását. A Kartában a három fő fenntartható fejlesztési dimenzót – igazságos város, zöld város, termelő város – átszövi a digitális átalakítás, fő üzenete pedig a közjó szolgálata és fontos eleme a többszintű kormányzás. Hangsúlyos továbbá a társadalmi részvétel és együttműködés, amelyben az URBACT programnak is kiemelt szerepe van saját mechanizmusával támogatva az európai városokat, illetve a zöldinfrastruktúra is kiemelt jelentőséget kap. A közelmúltban történt legfontosabb események között említhető, hogy november 26-án elfogadták a Ljubljanai Egyezményt, amely a Lipcsei Kartát erősíti meg és összeköti az EU Urban Agendájával. A dokumentum elsődleges szempontként tűzi célul a fennartható zöld városok kialakítását, a város-vidék kapcsolatok erősítését. Az Egyezményben négy új partnerséget határozott meg a Miniszterek Tanácsa: Városok zöldítése, Fenntartható turizmus, Városi élelmezés, Az egyenlőség városai, amelyekhez magyar városok csatlakozását is várják. Szó volt továbbá a Városi Világfórumról (World Urban Forum), amelyet ezúttal Katowice fog megrendezni, a magyar városokat pedig buzdítják a részvételre. Újabb lehetőségként hangzott el az 50 000 fő feletti városok számára a Horizont 100 programba történő jelentkezés, ahová klímasemleges városokat várnak. A hazai folyamatokat tekintve az Étv. módosításához kapcsolódóan a települési tervek készítéséhez rendelkezésre áll a megfelelő szabályozási környezet, néhány városnak pedig lehetősége lesz az operatív programokból is forrásokra pályázni a várostérségekre, illetve a zöld-kék infrastruktúra tervezésre, valamint a Virágos Magyarország Program is lehetőséget biztosít a településeknek.
Majorné Vén Mariann, az URBACT Nemzeti Kontaktpont koordinátora a Lechner Tudásközpontból a 2021–2027 tervezési ciklus városfejlesztési programokkal kapcsolatos információiról számolt be prezentációjában. Előadásából megtudhatták a résztvevők, hogy az URBACT IV Program a European Urban Initiatives (EUI) ernyőszervezettel szoros együttműködésben igyekszik támogatni az európai városokat, 2022-től már megnyílnak a pályázási lehetőségek. Majorné Vén Mariann beszélt az URBACT eddig elért eredményeiről, amelyek alátámasztják, hogy a program a tudásmegosztás hatékony eszköze. Az újdonságok között felsorolta továbbá, hogy a jövőben nagyobb hansúlyt fektetnek a „zöld” és „digitális” prioritásokra, a korábbi Városi Innovatív Akciók Programja (UIA) betagozódik az említett EUI ernyőszervezet alá, az URBACT pedig gyakorlati kereteket biztosít majd ,az innovatív akciók egyedi transzfermechanizmusára. Az URBACT programban bő 79 millió euró áll majd rendelkezésre pályázásra. Az URBACT IV legfontosabb célkitűzése a Transznacionális városhálózati projektek kialakítása az európai városok kapacitásának erősítésére, amely integrált akciótervek közös megtervezésén és végrehajtásán, a bevált városi jó gyakorlatok adaptálásán és újrafelhasználásán, valamint a városi innovatív akcióelemek megismétlésére vonatkozó beruházási tervek kidolgozásán keresztül valósul meg. Mariann a 2022-ben megrendezésre kerülő, informálódásra, partnerkeresésre alkalmas eseményekről is beszélt (e-University, Várostalálkozó, Parnernap). A Európai Városi Kezdeményezések (EUI) bemutatása során a jelenlévők megtudhatták, hogy az ernyőszervezet feladata, hogy koherensebb támogatást nyújtson az EU a városoknak, továbbá összekapcsolja az eddig széttagolt városfejlesztési eszközöket. Az EUI két tevékenységi területre oszlik:Innovatív akciók támogatása, Kapacitás- és tudásépítés, területi hatásvizsgálatok, szakpolitika és kommunikáció támogatása, amelyekre 450 millió euró áll majd rendelkezésre.
Sain Mátyás, a CO4CITIES transzferhálózat szakmai koordinátora a Főpolgármesteri Hivataltól beszélt a hálózat tevékenységéről, amelynek tagja Budapest, vezető partnere pedg Gdansk. Témájuk a városi közjavak (urban commons) önkormányzati és civil partnerségben megvalósuló hasznosítása, közös menedzsmentje, a kapcsolódó projektek kidolgozásában pedig Polyák Levente vezető szakértő segíti a munkát. A résztvevők megtudhatták, hogy mi tartozhat a városi közjavak kategóriájába és milyen frappáns kezdeményezések fémjelzik Budapesten a transzferhálózat munkáját. Szó esett többek között a Fővárosi Önkormányzat egyes üres ingatlanjainak civil hasznosításáról, amely egy torinói mintán alapul, valamint azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy az „Urban commons” modell alkalmazása miért is jó az önkormányzatnak, civileknek és a lakosságnak. Sain Mátyás kollégája, Jónás Gergő egy a modell alkalmazásán alapuló, izgalmas, budapesti pilot projektet is bemutatott aluljárókban lévő üzletek hasznosítására.
Kiss Renáta a Global Goals for Cities Transzferhálózat (SDG Hálózat) veszprémi projektkoordinátora a ENSZ Közgyűlése által elfogadott Agenda 2030-ban megjelenő 17 Fenntartható Fejlesztési Cél (SDG) bemutatásán keresztül ismertette saját hálózatuk munkáját, ami tulajdonképpen ezen célok lokalizálása. A „Globális célok a városokért” hálózat egy pilot kezdeményezés, Európában egyetlen ilyen városhálózati partnerség van jelenleg, 19 taggal, vezető partnere Tallinn. A hálózat fő feladata egy jól használható módszertan kidolgozása, amelynek segítségével az európai városok a fenntartható fejlesztési célokat a saját helyzetükre vonatkoztatva tudják adaptálni.
Hamza Zsófia projektvezető a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodájából arról beszélt, milyen „zöld”, klímaadaptációs projekteket valósítanak meg a XII.kerületben. A biodiverzitás témakörében a BeePathNet projektről hallhattak a résztvevők, ezen belül is az Istenhegyi úton kialakított városi kaszálóról, ahol a természetes élőhely visszaállítása volt a cél mind a vegetáció, mind a beporzók számára. Összesen 9 magszórásos méhlegelőn folytatják a megkezdett munkát a kerületben. A Zöldfelület gondnoksági program és a Gyümölcsöző Hegyvidék program is része ennek a munkának. A Health&Greenspace URBACT projektben a XII. kerület vezetőpartnerként vesz részt, munkájuk során az egészség és a fizikai környezet kapcsolatára épülő tevékenységek zajlanak az alábbi témakörök mentén: fizikai és mentális egészség és a zöld környezet, közösségi jóllét és testmozgás a szabadban, városi hőszigetjelenség csökkentése, zajterhelés és levegőszennyezés csökkentése. A számos hasznos és izgalmas tevékenység közül a Normafán a látássérültek számára kialakítandó tanösvény létesítéséről, illetve az időseknek, demenciával élőknek szervezett szabadtéri programokról és terápiás kertészkedésről is hallhattak a meghívottak. A LIFE program keretében pedig kifejezetten klímaadaptációs célokat valósítanak meg a lezúduló csapadék megtartásával.
A rendezvény második felét Kézy Béla, az URBACT vezető szakértője, a MEGAKOM Kft. ügyvezetője nyitotta meg irányítási modellekről szóló prezentációjával, Bemutatta a modell elemeit és azt, hogy hogyan lehetnek segítségünkre a transznacionális projektek. Az Irányítási struktúra alapvető összetevői a világos jövőkép, stratégia és a politikai, illetvedöntéshozói elkötelezettség Ezenkívül lényeges egy dedikált szervezet vagy belső erőforrás megléte, és kell, hogy rendelkezésre álljanak pénzügyi források. Fontos a tudás, a szellemi tőke, végül elhagyhatatlan összetevő a részvétel, az érdekeltek bevonása. Ezen összetevők bármelyikének hiánya a projektünk sikertelenségét okozhatja.
Séra Zsolt, az URBACT vezető szakértője a HBH Stratégiai és Fejlesztési Kft.-től a társadalmi hatáskötvényről, mint hatékony városfejlesztési eszközről beszélt. A résztvevők megtudhatták, hogy a társadalmi hatáskötvény olyan szerződés, amelyet az állam köt egy befektetővel egy jobb társadalmi hatás elérésének érdekében. A hatást mindenképpen fontos mérni, illetve egy célértéket meghatározni. A célérték elérése esetén az állam visszafizeti a befektetett pénz értékét – vagy akár többet is – a befektetőnek. Ez az eszköz jól alkalmazható olyan területeken, mint a foglalkoztatás és képzés, a gyermek- és családjólét, a hajléktalanság, az egészség, az oktatás és korai fejlesztés, vagy az igazságszolgáltatás. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy vannak esetek, amikor nem ajánlott alkalmazni az eszközt, mert például drága a kialakítása, vagy nehéz mérni az eredményeket.
Dr. Mezei Cecília, az MKB Consulting Zrt. munkatársa a zöld kormányzat, zöld finanszírozás témakörét járta körül előadásában. Kiemelte, hogy a globális trendeknek megfelelően komplex módon kezeljük a „zöld” fogalmát, és annak társadalmi, irányítási folyamatait egyaránt számba kell venni. Az EU jól meghatározott indikátorokkal, elvárt hatásokkal, dedikált feladatokkal, szereplőkkel működteti a saját célrendszerét a klímasemlegességgel kapcsolatban is. Az előadó hangsúlyozta, hogy a városokra komoly feladat hárul, hiszen a gazdasági aktivitás, a népesség és a környezetterelés jelentős része összpontosul itt. Az Európai Bizottság olyan szabályozási környezetet teremt, amely az egyéb aktorokat is a „zöldülés” irányába tereli. Ilyen a Taxonómia rendelet is, amely világosan megfogalmazza, mi számít „zöld”-nek és erősen befolyásolhatja majd, hogy mi számít zöld városnak. A résztvevők hallhattak továbbá a 100 klímasemleges és okos város EU misszióról is, amely a zöld átállásban jelent majd nagy segítséget, illetve a zöld finanszírozási keretrendszer felépítésére is láthattak javaslatot.
A nap zárásaként Majorné Vén Mariann bemutatta, hogy milyen keretrendszert dolgozott ki az URBACT a stratégiai közbeszerzés témájában, amely egy egyszerű hatlépéses oktató videó sorozatból elsajátítható. Az alapot a 2018-ban indult „Making spend matter” transzferprojekt jelentette, ahol kidolgozták a költéselemzés gyakorlatát, majd Preston továbbfejlesztette ezt olyan irányba, hogy a közbeszerzést, mint stratégiai hajtóerőt miként lehet hasznosítani a városokban. 7 modulból álló tanfolyamot készítettek ebben a témában a városok számára, amely bárki számára elérhető.
Dr. Dömötör Tamás zárta az eseményt, aki összefoglalta a legfontosabb tanulságokat az elhangzott témákkal kapcsolatban és örömmel nyugtázta, hogy több konkrét, követhető jó példa is bemutatásra került. Kiemelte a városok és különböző kormányzati szintek közötti párbeszéd fontosságát, amelynek jó eszköze az URBACT program.
A konferencia során több ízben érdekes eszmecserék alakultak ki. Végső konklúzióként elmondható, hogy a hazai városoknak a lehető legtöbbet kellene kommunikálniuk egymással, átadni tapasztalataikat és tanulni egymástól, hogy működésük minél inkább megfeleljen a fenntartható fejlesztési céloknak, minél zöldebbek legyenek és térségükkel szerves egészként funkcionáló élhető városokká váljanak. A finanszírozási kérdés pedig rendkívül lényeges lesz az elkövetkező időszakban, hiszen a kohéziós politika időszakának vége felé tartva a városoknak egyre inkább saját lábukra kell állniuk, megtanulva a komplex, integrált forrásfelhasználás és a zöld finanszírozás módszereit.
Az esemény prezentációi alább elérhetők és letölthetők.
A rendezvényről készült felvétel INNEN LETÖLTHETŐ.
Az integrált, fenntartható városfejlesztés nemzetközi és hazai helyzete, Dr. Dömötör Tamás
A városfejlesztés támogatása 2021-2027 között – URBACT IV és EUI, Majorné Vén Mariann
A 2021-27 időszak új felhívásainak kísérleti projektjei, Sain Mátyás, Co4CITIES UIA transzfer hálózat
A 2021-27 időszak új felhívásainak kísérleti projektjei, Kiss Renáta, Globális célok a városokért/SDG hálózat
Klímaadaptáció és zöldinfrastruktúra fejlesztés a gyakorlatban, Hamza Zsófia
Irányítási modellek transznacionális tapasztalatokon keresztül, Kézy Béla
Társadalmi hatáskötvény, Séra Zsolt
Zöld önkormányzat, zöld finanszírozás, Mezei Cecília
Stratégiai közbeszerzés 6 lépésben URBACT videó, Majorné Vén Mariann
