Képzeljen el egy települési teret, ahol a nyüzsgő városi életből kiszakadva pihenhet a virágzó rétek és a méhek között. Mi lenne, ha megoszthatná a fák árnyékát a fészkelő madarakkal és más helyi fajokkal?
Ez ma talán idillinek tűnhet, hiszen a települések napjainkban egyre nagyobb terjeszkedéssel, a hőszigethatással, az árvizekkel és más éghajlati szélsőségekkel néznek szembe. A természettel való kapcsolat helyreállítása már nem választási lehetőség, hanem szükségszerűség a helyzet javítása és mindannyiunk javának szolgálata érdekében. Erről szólnak a természetalapú megoldások.
Ez a cikk az URBACT BiodiverCity, GreenPlace és Re-Gen Akciótervezési Hálózatokat mutatja be. A 2023 és 2025 közötti időszakban az egyes hálózatok települési partnerei Integrált Akcióterveket dolgoztak ki, amelyek középpontjába a természetalapú megoldásokat helyezték. Ismerje meg útjukat inspiráló esettanulmányokon és gyakorlati erőforrásokon keresztül, amelyek a biodiverzitás védelmét és növelését, a települési terek megújítását, valamint új szabadidős és rekreációs területek kialakítását támogatják.
Elhagyott területek közösségi részvétellel történő átalakítása természetalapú megoldások segítségével Igualadában. Fotó: Enric Martí Videoproduccions
De pontosan mik is a természetalapú megoldások?
Lehet, hogy van már elképzelése arról, mit jelentenek a természetalapú megoldások; hiszen maga az elnevezés is utal rá: a természet és a megoldások egyaránt megjelennek benne. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) meghatározása szerint a természetalapú megoldások olyan „intézkedések, amelyek a természetes és átalakított ökoszisztémák védelmét, fenntartható kezelését és helyreállítását szolgálják, miközben hatékonyan és alkalmazkodó módon kezelik a társadalmi kihívásokat, és egyidejűleg az emberek és a természet javát is szolgálják.”
Tudjuk, hogy az emelkedő hőmérséklet és az éghajlatváltozás következtében a települések egyre gyakrabban szembesülnek árvizekkel, hőhullámokkal, levegő- és talajszennyezéssel, valamint egyéb, egészséget érintő problémákkal. A természetalapú megoldások segíthetnek a településeknek a különböző éghajlati kockázatok mérséklésében.
Vegyük például az árvizeket: a települések vízzáró burkolatok megszüntetésével, vízmosásokhoz hasonló mesterséges száraz medrek (wadi-k) kialakításával vagy a zöldfelületek növelésével a szivacstelepülés-modell felé mozdulhatnak el. Több fa ültetésével növelhetik az árnyékolt területek arányát és a természetes párolgás hűtő hatását, miközben csökkenthetik a betonfelületek által felmelegedő városi terek hőterhelését, így mindannyian élvezhetjük a kellemesebb környezetet.
A régi infrastruktúrák új funkciókkal való megtöltésével a települések korlátozhatják a terjeszkedést és a további burkolt felületek kialakulását, miközben helyet biztosíthatnak a művészet és kultúra, a vállalkozások vagy akár a szálláshelyek számára. A legfontosabb pedig, hogy nemcsak magának a megoldásnak az előnyeit élvezhetjük: új munkahelyek is létrejöhetnek, hiszen megújult készségekre és kompetenciákra lesz szükség, amelyek új gondolkodásmódokat és új településalakítási szemléletet támogatnak.
Nézzük meg, mit oszthat meg velünk három URBACT-hálózatban részt vevő település saját tapasztalatairól…
A biodiverzitás védelme városi-mezőgazdasági környezetben
Guimarães (PT) gyors ütemű urbanizációja jelentős mértékű városi biodiverzitás-csökkenést eredményezett. Ennek következményei jól láthatók az olyan alapvető ökoszisztéma-szolgáltatások terén, mint a beporzás, valamint a kisebb vizes élőhelyek hiánya. A helyi tapasztalatok jól példázzák azt a szélesebb körű európai problémát, hogy az EU által védett élőhelyek 81%-a, illetve a védett fajok 63%-a „kedvezőtlen” vagy „rossz” természetvédelmi állapotban van. A javulás kilátásai pedig aggasztóak.
A BiodiverCity hálózat részeként Guimarães egyike volt annak a 10 partnertelepülésnek, amelyek közösségi alapú megközelítéseket vizsgáltak. A portugál település a kék infrastruktúra megközelítésének részeként egy természetalapú megoldást tesztelt az ökológiai kapcsolatok erősítésére: egy természetes élőhelyet biztosító tavat alakított ki.
A kiinduló ökológiai felmérés elkészítését követően a település a közösséggel együttműködve madár- és denevérodúkat helyezett ki, valamint mikroélőhelyeket hozott létre. Ennek eredményeként a tó élő demonstrációs területként működött, bemutatva, hogy a célzott, kisebb léptékű beavatkozások miként támogathatják a szélesebb körű ökológiai helyreállítási és ökológiai kapcsolódási célokat. További pozitívum, hogy a közösség már a kezdetektől részt vett a folyamatban, ezért sajátjának érezte a kezdeményezést, és elkötelezetté vált annak gondozása mellett.
A természethez fűződő kapcsolatukat átalakítani kívánó települések számára a BiodiverCity egy „Urban Biodiversity Guidebook” (Városi biodiverzitási útmutató) kiadványt készített.
A BiodiverCity hálózat résztvevő települései: Dunaújváros (HU) (vezető partner), Vratsa (BG), Veszprém (HU), Laboratório da Paisagem (PT), Cieza (ES), Siena (IT), Limerick (IE), Den Bosch (NL), Sarajevo (BiH).
Természetes élőhelyet biztosító tó Guimarãesben, 2025. Fotó: Laboratório da Paisagem
Településmegújítás tervezése a közösségek bevonásával
A természetalapú megoldások nemcsak a biodiverzitás növelését szolgálják: képesek az elhanyagolt területeket olyan helyekké alakítani, amelyeket az emberek aktívan használnak. Ezt tapasztalta meg Limerick (IE) is, amely a GreenPlace hálózatban részt vevő 10 partnertelepülés egyike volt.
A település peremén, egy nehezen vízelvezethető, vizes területen új lakónegyed kialakítását tervezték. A környéken ugyanakkor hiányoztak a rekreációs lehetőségek. A terület egy elhagyott barnamezős terület mellett helyezkedett el, így ideális helyszínnek bizonyult új megoldások kipróbálására, amelyek javíthatják a lakók életminőségét megfelelő infrastruktúra kialakításával.
A folyamat kezdetétől fogva a közösséget és szakértőket is bevonták a tervezésbe. Különböző programokon – például természetismereti műhelyeken, faültetéseken és bioblitz eseményeken – keresztül a résztvevők közösen alakították ki a terület terveit és megoldásait. Ezek között szerepeltek a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodási rendszerek (Sustainable Drainage Systems – SuDS) elemei, például esőkertek és vízelvezető árkok, ülőhelyek, szobrok, kidőlt fákból készült játszóelemek, valamint őshonos erdőfoltok és sövények telepítése. A meglévő terepviszonyok átalakításával új játéklehetőségek is létrejöttek.
A tapasztalatok alapján a lakosok felismerték, hogy a játszóterek egyszerre lehetnek biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású terek, amelyek közelebb hozzák az embereket a természethez, miközben társadalmi kapcsolódások kialakulását is segítik. Az alkalmazott technikák és anyagok egyben mintaként szolgáltak más nyitott terek kis költségű fejlesztéséhez, összekapcsolva azokat a klímaadaptációs intézkedésekkel és a biodiverzitás növelésével. A tapasztalatok a település játszótér-fejlesztési politikáját is formálták. Az ilyen kezdeményezések folytatására a Központi Kormányzat első alkalommal külön 100 000 eurós támogatási keretet biztosított 2026-ban természetes játszóterek kialakítására mind a Limerick City & County Council, mind a Clare County Council számára.
A GreenPlace hálózat inspiráló gyakorlatok összefoglalóját állította össze azoknak a településeknek, amelyek elhanyagolt városi területek helyreállítását és leromlott zöldfelületek megújítását tervezik. Emellett elérhetők a „Testing Action Learning Cards” kiadványok is, amelyek betekintést nyújtanak a partnertelepülések által megvalósított tevékenységek tapasztalataiba és tanulságaiba.
A GreenPlace hálózat résztvevő települései: Wrocław (PL) (vezető partner), Nitra (SK), Vila Nova de Poiares (PT), Boulogne-sur-Mer Développement Côte d’Opale (FR), Löbau (DE), Bukarest (RO), Onda (ES), Quarto d’Altino (IT), Limerick (IE).
Természetalapú játszótér Limerickben, 2022. Fotó: Limerick önkormányzata
A Re-Gen hálózat keretében kilenc partnertelepülés kísérletezhetett olyan új típusú közszolgáltatásokkal, amelyek minden korosztály számára előnyösek lehetnek: ezek képezhetik a szabadidős és rekreációs terek tervezésének alapját.
A Re-Gen részeként Daugavpils (LV) azt vizsgálta, hogyan válhat a sport a fenntartható, befogadó és zöld települések kialakításának egyik mozgatórugójává. Az Esplanade park eredetileg egy természetes, rendezetlen, vizes élőhely volt, amely nem rendelkezett egyértelmű szerkezettel vagy funkcióval. A település célja az volt, hogy a parkot többfunkciós sporttérré alakítsa, amely integrálja a zöldinfrastruktúrát és a természetalapú megoldásokat.
Egyrészt a település természethelyreállítási programot indított, amely magában foglalta az invazív fa- és cserjefajok eltávolítását, a cserjeállomány ritkítását, valamint nyílt vízfelületek és tavak rendszerének kialakítását. Másrészt négy hektáron rekreációs funkciókat hozott létre: fürdőtavat, fa kerékpáros parkot, gördeszkaparkot, szabadtéri fitneszteret, futó- és sétálóútvonalakat, kerékpárpályát, ügyességi parkokat és gyermekterületeket alakított ki.
A park minden korosztály számára élő, biztonságos és befogadó találkozási hellyé vált, miközben javult a helyi védett fajok élőhelyeinek minősége is. A nyílt vízfelületeket és a part menti területeket rövid időn belül olyan növény- és állatfajok népesítették be, amelyek korábban nem voltak jelen a területen. Az emberi zavarás hatását a terület szélén, mozaikos elrendezésben megtartott fák és cserjék is mérsékelték.
Tekintse meg a Re-Gen záróvideóját, és merítsen inspirációt a közösségi terek újbóli birtokba vételéhez.
A Re-Gen hálózat résztvevő települései és szervezetei: Verona (IT) (vezető partner), Business Innovation Centre Albacete (ES), Daugavpils (LV), Dobrich (BG), Kapodistriaki Development S.A. (GR), Lezha (AL), Milánó (IT), Pula (HR), Vila do Conde (PT).
Esplanade Park Daugavpilsben, 2024. Fotó: Daugavpils önkormányzata
Teret adni a természetnek a településeken
A három hálózatban részt vevő települések tapasztalatai alapján az alábbi legfontosabb tanulságok fogalmazhatók meg:
- A természetalapú megoldásokat minden települési fejlesztésbe integrálni lehet és szükséges is, legyen szó településtervezésről, megújításról vagy új (rekreációs) területek kialakításáról. Ezeknek a módszertan részét kell képezniük. Ehhez a települési önkormányzatok szemléletváltására van szükség: ez nem egyszerű folyamat, de elengedhetetlen.
- Az együttműködés hozza a legjobb eredményeket: a települések sokat tanulhatnak egymástól. A korábbi tapasztalatok megmutatják, hogy mi működött jól vagy kevésbé jól – mind a műszaki, mind a környezeti, mind pedig a társadalmi szempontok tekintetében. A hálózatok által készített kiadványokban rögzített tanulságok és tapasztalatcserék ennek legjobb példái.
- A helyi adottságokhoz való alkalmazkodás erős helyi bevonást igényel. A településeknek együtt kell működniük a helyi közösségekkel annak érdekében, hogy a helyi körülményekhez illeszkedő megoldásokat találjanak: a közösségek tudják leginkább, mi működik számukra – az emberek, valamint a természet más élőlényei számára egyaránt.
A természetes élőhelyet biztosító tó közösségi kialakítása gyermekek részvételével Guimarãesben. Fotó: Laboratório da Paisagem
Ahol a természetkedvelők többet tanulhatnak
Mi történik, amikor a természet beépül a településfejlesztésbe, a terek kialakításába és a közösségi tevékenységekbe? Jobb településeket kapunk élhetőbb, a folyamatos éghajlatváltozásra felkészültebb helyeket, ahol több lehetőség nyílik a munkára, utazásra vagy éppen a pihenésre.
Mit tehetnek már most más települések, hogy bekapcsolódjanak a természetalapú megoldások alkalmazásába? Látogassák meg a BiodiverCity, GreenPlace és Re-Gen hálózatok oldalait, ahol gyakorlati útmutatókat, eszközöket és inspirációt találhatnak azok a települések, amelyek saját szakpolitikáikba és gyakorlataikba szeretnék beépíteni a természetalapú megoldásokat. Kiemelten ajánlott a települések számára készült Urban Biodiversity Guidebook (Városi biodiverzitási útmutató), amely a természettel való kapcsolat újragondolását támogatja, valamint a GreenPlace „Inspiring practices on Nature-based Solutions and Green Infrastructure” című gyűjteménye, amely természetalapú megoldásokat és zöldinfrastruktúrát bemutató inspiráló gyakorlatokat tartalmaz.
A fent említett példák megtalálhatók az újonnan létrehozott URBACT Tudásközpont természetalapú megoldásokkal foglalkozó felületén is. Ez a platform az URBACT hálózatokból és az URBACT Jó Gyakorlatokból származó esettanulmányokat gyűjti össze. Gyakorlati példákat mutat be arra vonatkozóan, hogyan terveztek és integráltak a települések zöldfelületeket. Bármi is legyen a kérdés, jó eséllyel megtalálható a válasz ezen a felületen!
További erőforrásokat fejleszt jelenleg a Urban Agenda Greening Cities Partnersége is. Különösen érdemes figyelmet fordítani a helyi szintű zöldinfrastruktúra-igény számszerűsítésének módszertanára, a Városi Természettervek indikátorrendszerére, valamint a városi hatóságok innovatív finanszírozási lehetőségeit bemutató anyagokra, amelyek a települések zöldítését támogatják.
Merítsen inspirációt az URBACT településeinek további helyi kezdeményezéseiből! Kövesse figyelemmel a 30 URBACT Akciótervezési Hálózat (2023–2025) további tematikus cikkeit az éghajlatvédelem, a fiatalok, az egészség és jóllét, valamint számos más témakörben.
Városi érzékelőkert létrehozása Szarajevóban. Fotó: Szarajevó városa
Az eredeti, angol nyelvű cikk írója: Marcelline Bonneau, URBACT szakértő
