A közbeszerzés és az önkormányzati költségvetés ritkán kelti fel a lakosság figyelmét. A települési igazgatásnak ezek a területei gyakran zárt ajtók mögött vagy összetett döntéshozatali folyamatokban működnek, jóval azelőtt, hogy a lakosok meglátnák ezek eredményét. Európa-szerte azonban egyre több település bizonyítja, hogy ezek az eszközök jobban betölthetik a szerepüket, ha tudatosan bevonnak a folyamatba egy kiválasztott lakossági csoportot.
A cikkben bemutatott mind a hat gyakorlat a 2024-ben elismert 116 URBACT Jó Gyakorlat közül került ki. Ezek a települések együttesen azt mutatják meg, hogy a részvételi alapú közigazgatás egyszerre lehet következetes és hatékony.
Kik kapnak helyet az asztalnál, amikor a közpénzek felhasználásáról születnek döntések? Olvasson tovább a hat gyakorlat legfontosabb tanulságaiért és a kérdésre adott válaszokért, valamint néhány, a saját településén is hasznosítható gondolatért.
Okosabb közbeszerzés, amely az emberek igényeiből indul ki
Minden közbeszerzési folyamat egy sor döntéssel kezdődik: mit szerezzünk be, hogyan szerezzük be, és kik szólhatnak bele a folyamatba. A következő három URBACT Jó Gyakorlat ezt a kiindulópontot másképp közelíti meg: már jóval a szerződés aláírása előtt bevonja a lakosokat, a beszállítókat és a civil társadalom szereplőit. Ennek eredményeként olyan közbeszerzések valósulhatnak meg, amelyek jobban tükrözik a helyi közösségek tényleges igényeit, mindezt anélkül, hogy további bürokratikus terheket rónának a folyamatra.
#1 – Tartu Vald (EE)
A közösségi részvételen alapuló közbeszerzés már a folyamat legelső szakaszától bevonja a lakosokat: az önkormányzat figyelembe veszi a preferenciáikat egy új játszótér vagy közterületi létesítmény műszaki specifikációjának kidolgozásakor. A pályázatok beérkezését követően a település tájékoztatja a szolgáltatókat a rendelkezésre álló költségvetési keretről, a nyertes ajánlatot pedig maguk a lakosok választják ki szavazással.
Tartuban eddig kilenc létesítmény valósult meg ezzel a módszerrel, pályázatonként három-nyolc ajánlattevő részvételével. A hagyományos eljárással összehasonlítva, amely gyakran olyan létesítményeket eredményezett, amelyek nem feleltek meg a lakosok igényeinek, vagy a túl magas költségek miatt meghiúsultak. Ez a gyakorlat javította a megvalósuló fejlesztések és a helyi igények közötti összhangot, miközben erősítette a közösségi kohéziót is.
#2 – Kavala (EL)
A központosított közbeszerzés a pályázati folyamat minden szakaszába beépíti a környezeti és társadalmi szempontokat, a helyi kis- és középvállalkozásokkal folytatott korai egyeztetésektől egészen a szerződések végső értékeléséig. Egyedül egy 2020-as, tisztítószerek beszerzésére irányuló közbeszerzés során több mint 465 000 euró értékben nyertek el megrendeléseket négy helyi vállalkozás, amelyek mindegyike megfelelt a szigorú újrahasznosíthatósági és biológiai lebomlási követelményeknek.
A gyakorlat országos szinten is referenciává vált Görögországban, megmutatva, hogy a közbeszerzés nem csupán beszerzési formalitás lehet, hanem a helyi gazdasági ellenálló képesség és a fenntarthatóság erősítésének eszköze is.
#3 – Oulu (FI)
A Nyitott és megosztott település kezdeményezés a nyitott kormányzást deklarált értékből állandó struktúrává alakítja. A Regionális Civil Szervezeti Akadémiát egyesületek, ifjúsági tanácsok és a regionális jóléti szolgáltatási terület közösen működtetik, így a közszféra és a civil társadalom szereplői rendszeresen találkozhatnak, és közösen alakíthatják a kormányzás gyakorlatát.
Az eredmény egy olyan megközelítés, amely a nyitottságot nem egyszeri konzultációként, hanem folyamatos gyakorlatként kezeli: a civil szervezetek évről évre ugyanahhoz az asztalhoz térnek vissza, hogy segítsék az őket érintő döntések alakítását.
Mit tanulhat ebből az Ön települése?
A példák közös eleme a társadalmi részvétel időzítése: a lakosokat, a beszállítókat és a civil társadalom szereplőit jóval a döntések véglegesítése előtt bevonják a folyamatba.
Legyen szó műszaki specifikációról, közbeszerzési kritériumokról vagy egy irányítási struktúráról, az teszi ezeket a gyakorlatokat bármilyen méretű település számára adaptálhatóvá, hogy a szereplők már a kezdetektől részt vehetnek a döntések alakításában.
Részvételi költségvetések, amelyek valódi döntési szerepet adnak a fiataloknak
Ha a közbeszerzés arról dönt, hogy egy település hogyan költ, a részvételi költségvetés azt határozza meg, hogy mire költ. A fiataloknak hagyományosan kevés lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek a helyi döntéshozatalban, így abban is, hogy mire fordítsák a közpénzeket. A következő három URBACT Jó Gyakorlat közvetlenül a fiatalokra bízza ezt a döntést, javaslataikat és szavazataikat nem csupán véleményként, hanem kötelezően figyelembe veendő döntésként kezelve. Ennek eredményeként a fiatalok valódi felelősséget és döntési lehetőséget kapnak, a települési költségvetések pedig pontosabban tükrözhetik a prioritásaikat.
#4 – Cascais (PT)
A felnőttek számára már hosszú ideje működő saját részvételi költségvetésére építve Cascais Ifjúsági részvételi költségvetést indított a 10–17 év közötti lakosok számára. A diákok javaslatokat tehettek és szavazhattak az iskolájukat és közösségüket érintő projektekről, sőt egyedülálló módon maguknak a folyamat szabályainak a kialakításában is részt vehettek. A nyertes iskolai projektek 10 000 eurós támogatást kaptak, míg a nagyobb közösségi projektek a technikai értékelést követően akár 350 000 euróhoz is juthattak.
Hét forduló során több mint 13 500 diák vett részt a nyilvános eseményeken, így Cascais Európa egyik legmeghonosodottabb ifjúsági részvételi költségvetési modelljévé vált.
#5 – Valongo (PT)
A részvételi ifjúsági költségvetés a településen élő vagy tanuló 6–35 éves korosztály számára nyitott, és 250 000 eurót oszt szét négy kategóriában: iskola, generációk, közösség és zöld. Az innovatív megközelítés egyik legfontosabb eleme, hogy minden javaslatnak maguktól a fiataloktól kell származnia.
Az iskolák a folyamatot beépítették a tantervbe, ami hozzájárul ahhoz, hogy a kezdeményezés valóban a fiatalok irányításával működjön, hiszen az ötletek is tőlük származnak.
#6 – Kolozsvár (RO)
A Com'ON a részvételi költségvetést olyan informális ifjúsági csoportokra is kiterjeszti, amelyeknek nem kell hivatalosan bejegyzett egyesületként működniük. A program közvetlenül finanszírozza ezeket a csoportokat, hogy saját közösségi projektjeiket megtervezzék és megvalósítsák, a kultúra, az oktatás és a társadalmi befogadás területén.
A program több mint 1000 kisebb léptékű kezdeményezést támogatott, és több mint 50 000 közösségi tag vett részt annak eldöntésében, hogy mely ötletek kapjanak finanszírozást. Ez azt bizonyítja, hogy az érdemi részvételhez nem feltétlenül van szükség nagy költségvetésre – sokkal inkább arra, hogy alacsonyak legyenek a belépési küszöbök.
Mit tanulhat ebből az Ön települése?
Azzal, hogy Cascais, Valongo és Kolozsvár valódi döntési jogkört biztosít a fiatalok számára a költségvetési források felhasználásában, egyúttal erősíti a fiatalok bizalmát, közéleti magabiztosságát és gyakorlati döntéshozatali készségeit is.
Bármely település adaptálhatja a modellt azzal, hogy kis léptékben kezdi, egyszerű szabályokat alkalmaz, és lehetővé teszi, hogy a javaslatok maguktól a fiataloktól származzanak.
Jobb közigazgatás, több szereplővel az asztalnál
Ezt a hat példát együttesen vizsgálva jól látható, hogy a települések milyen gyakorlati módokon tehetik részvételibbé a közbeszerzést és a költségvetési tervezést. A közbeszerzés és a részvételi költségvetés csupán két olyan eszköz, amellyel a települések újragondolják, hogy kinek legyen beleszólása a közigazgatás működésébe. Egyik gyakorlat sem igényelt nagyobb költségvetést vagy új szervezeti egységet. Arra volt szükség, hogy a döntéshozók készek legyenek átadni a döntési jogkör egy részét, és megosszák azt azokkal, akiket a döntések érintenek.
Ahogy egyre több település törekszik arra, hogy a közbeszerzést és a költségvetést átláthatóbbá és részvételibbé tegye, Tartu Vald, Kavala, Oulu, Cascais, Valongo és Cluj-Napoca tapasztalatai számos hasznos tanulsággal szolgálnak a közpénzek felhasználásával kapcsolatos döntéshozatalhoz. Más települések is meríthetnek ezekből a tapasztalatokból és módszerekből, amelyek jól használható kiindulópontot jelenthetnek.
Fedezze fel a 2024-ben elismert 116 URBACT Jó Gyakorlatot további, más településekre is átültethető városi megoldásokért. A lakosok, beszállítók és fiatalok bevonásának alapelve, vagyis hogy olyan döntésekben is részt vehessenek, amelyekbe hagyományosan nem volt beleszólásuk, számos más URBACT Jó Gyakorlatban is megjelenik, a lakhatástól és a mobilitástól kezdve a helyi gazdaságon át a városi gazdaságok zöldítéséig.
