Európa-szerte egyre nagyobb elvárás a településekkel szemben, hogy ne csupán talpra álljanak, hanem újra is gondolják saját működésüket és fejlődési irányaikat. Ennek része a tehetségek vonzása, a helyi vállalkozások támogatása, új munkahelyek teremtése, az épített és kulturális örökség megőrzése, a látogatók fogadása, valamint az életminőség javítása.
A cikkben bemutatott hét URBACT jó gyakorlatot a 2024-ben elismert 116 URBACT Jó Gyakorlat közül választották ki. Ezek a gyakorlatban már kipróbált, más települések számára is átvehető megoldások rámutatnak arra, hogy a helyi gazdaságfejlesztés nem csupán a befektetések ösztönzéséről szól. Ugyanilyen fontos a készségek fejlesztése, a bizalom erősítése, a helyi identitás megőrzése, a partnerségek kialakítása és a közös célok megfogalmazása.
A helyi gazdaságfejlesztés új megközelítései
A helyi gazdaságfejlesztés hosszú éveken át egy jól ismert intézkedéscsomagra épült: befektetők vonzása, infrastruktúra-fejlesztés, a település népszerűsítése és új munkahelyek teremtése. Ezek a célkitűzések továbbra is fontosak, önmagukban azonban már nem elegendőek.
Bár minden település sajátos adottságokkal és megoldásokkal rendelkezik, az alábbi URBACT jó gyakorlatok hét, egymást kiegészítő lehetőséget mutatnak be a helyi gazdaság megerősítésére. Egyesek arra összpontosítanak, hogyan teremthetők meg a tehetségek, a vállalkozások és a foglalkoztatás fejlődésének feltételei. Mások azt mutatják be, hogyan válhatnak a vonzó, élhető települési környezetek a gazdasági növekedés mozgatórugóivá. Egy további megközelítés pedig arra világít rá, miként teremthetnek új gazdasági lehetőségeket a kultúra, az örökség és a helyi identitás.
Ezek a példák együttesen szemléltetik, hogy a sikeres helyi fejlesztés több, egymással összefüggő terület összehangolt fejlesztésén keresztül valósulhat meg.
A tehetségek és a jövő vállalkozásainak támogatása
1. Fundão (PT)
Egy vidéki település, amely felismerte, hogy a tehetségek nem csak a nagyvárosokban találhatók meg
Fundão olyan kihívással szembesült, amely számos alacsony népsűrűségű európai térség számára is ismerős: népességcsökkenés, gazdasági visszaesés és az a szemlélet, hogy a képzett munkaerőnek máshol van a helye. Az önkormányzat azonban nem fogadta el ezt a helyzetet, hanem a helyi adottságokra épülő, hosszú távú innovációs stratégiát dolgozott ki.
A Fundãói Innovációs Terv 2012 óta az üzleti inkubációt, a digitális készségek fejlesztését, a szakmai átképzést, a kutatás-fejlesztést, a beruházások támogatását és a közösségi szerepvállalás ösztönzését egyesíti. A Cova da Beira Living Lab kulcsszerepet játszik az állami intézmények, vállalkozások, iskolák, egyetemek és civil szervezetek közötti kapcsolatok kialakításában.
Az eredmények figyelemre méltók: 16 informatikai vállalatot sikerült a településre vonzani, 1000 magasan képzett munkahely jött létre, több mint 250 magánberuházási projekt kapott támogatást, és évtizedek óta először pozitívvá vált a vándorlási egyenleg. Fundão ma már több mint 70 nemzetiséghez tartozó lakosnak ad otthont.
2. Lyon (FR)
Amikor a gazdaságfejlesztés az igazán fontos értékek mérésével kezdődik
Számos település tűzi ki célul egy zöldebb, igazságosabb és ellenállóbb gazdaság megteremtését, azonban ha a siker mércéjének kizárólag a munkahelyek számát, a beruházásokat és az új vállalkozások létrejöttét tekintik, könnyen figyelmen kívül maradhatnak a tágabb összefüggések. Lyon Metropole a Fenntartható vállalkozási átalakulást támogató eszközök bevezetésével más megközelítést választott: láthatóvá teszi a vállalkozások helyi hatásait, és ezeket a döntéshozatal szolgálatába állítja.
A metropolisz két, egymást kiegészítő eszközt hozott létre. A Pozitív Hatású Gazdaság Megfigyelőközpontja azt méri, hogy a vállalkozások milyen mértékben járulnak hozzá a fenntarthatósággal kapcsolatos közösségi célok megvalósításához. A KELIMPACT platform pedig segíti a vállalkozásokat gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaik felmérésében és javításában.
A több mint 1000 felhasználóval rendelkező KELIMPACT már a metropolisz közszolgáltatásainak fejlesztéséhez is hozzájárult. Amikor például az eszköz rámutatott, hogy a kisvállalkozások nem végzik el a karbonlábnyomuk felmérését, Lyon célzott támogatási lehetőségeket dolgozott ki annak érdekében, hogy ösztönözze őket a cselekvésre.
3. Nyíregyháza (HU)
Munkaerőpiaci problémák, amelyek megoldásához elszigetelt projektek helyett összefogásra van szükség
A szakképzett munkaerő hiánya, a fiatalok elvándorlása, a nők foglalkoztatását akadályozó tényezők, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációja és a vállalkozások igényei ritkán tartoznak egyetlen intézmény felelősségi körébe. Nyíregyházán a megoldást egy olyan közös irányítási struktúra létrehozása jelentette, amely lehetővé teszi a munkaerőpiac szereplői számára, hogy közösen tárják fel a problémákat és összehangoltan lépjenek fel.
A Foglalkoztatási Fórum 38 köz- és magánszektorbeli szereplőt tömörít, köztük helyi és térségi önkormányzatokat, oktatási intézményeket, vállalkozásokat, civil szervezeteket és munkaerőpiaci szervezeteket. A fórum rendszeresen ülésezik, hogy megvitassa a tehetségek helyben tartásával, a hátrányos helyzetű csoportokkal, a digitalizációval és a munka világának jövőjével kapcsolatos kérdéseket.
Az évek során a fórum a felülről irányított hálózatból egyre inkább együttműködésen alapuló szervezetté alakult. Jelenleg négy munkacsoport foglalkozik a munkaerőpiaci folyamatokkal, a pályaorientációval, a korszerű képzési struktúrákkal és a munkaerő mobilitásával. A partnerség 2017 és 2023 között több mint 120 rendezvényt szervezett.
Nyíregyhaza (HU), Foglalkoztatási Fórum
Mit tanulhat mindebből az Ön települése?
A bemutatott jó gyakorlatok együttesen azt mutatják, hogy a települések akkor képesek fejleszteni a helyi tehetségeket és támogatni a jövő vállalkozásainak létrejöttét, ha összehangolják stratégiájukat, partnerségeiket, a készségfejlesztést és az életminőség javítását.
A kisebb és vidéki települések is képesek jelentős innovációs ökoszisztémákat kialakítani, míg a nagyvárosi önkormányzatok a vállalkozások támogatásától azok átalakulásának ösztönzése felé léphetnek tovább, összekapcsolva a versenyképességet a társadalmi és környezeti felelősségvállalással.
Amikor a munkaerőpiaci kihívások több intézmény hatáskörét is érintik, a közös együttműködési struktúrák segíthetnek összehangolni a készségfejlesztést, a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást. A településeknek ilyen esetekben nem egy újabb elszigetelt foglalkoztatási projektre, hanem a szereplők közötti hatékony koordinációt biztosító együttműködésre van szükségük.
Élhető és vonzó települések kialakítása a lakosok és a látogatók számára
4. Baião (PT)
Turizmus, amely megóvja azt a helyet, amelynek értékeire épül
A turizmus munkahelyeket teremthet, növelheti egy település ismertségét és bevételeket generálhat. Ugyanakkor terhelheti a természeti tájat, a helyi közösségeket és a települési identitást is. Baião Fenntartható turisztikai desztináció kezdeményezése egy alapvető kérdésre keresi a választ: hogyan járulhat hozzá a turizmus a helyi fejlődéshez anélkül, hogy károsítaná azokat az értékeket, amelyek miatt a látogatók felkeresik a térséget?
Baião helyi fejlesztési stratégiájának középpontjába a fenntartható turizmust állította, és első portugál önkormányzatként szerezte meg az EarthCheck minősítését. A kezdeményezés nem pusztán arculatépítési törekvés volt, hanem a Desztináció Fenntarthatósági Politikájára és egy Cselekvési Tervre épülő, strukturált irányítási folyamat.
A munkát egy multidiszciplináris Zöld Munkacsoport koordinálja, amely nyomon követi az előrehaladást, és bevonja a helyi, térségi és magánszektorbeli szereplőket. A stratégia többek között az energia- és vízhatékonyságra, a megújuló energiaforrások alkalmazására, a biodiverzitás védelmére, a kulturális programokra, a helyi termékek népszerűsítésére és a közösségi részvétel ösztönzésére terjed ki.
5. Idanha-a-Nova (PT)
A vidéki település, amely a lakosságvonzást átfogó településfejlesztési stratégiává alakította
Idanha-a-Nova Európa egyik legsúlyosabb területi kihívásával szembesült: a hosszú távú népességcsökkenéssel. Az elmúlt öt évtizedben az önkormányzat területének lakossága mintegy 70%-kal csökkent.
A kedvezőtlen folyamat megfordítására jött létre a Restart in Idanha stratégia. A 2015-ben, részvételi tervezési folyamat keretében elindított program négy alprogramra és összesen 26 projektre épül. Az Idanha Green Valley a vidéki térségek tudásalapú fejlesztését és innovációját támogatja. Az Idanha Live a jelenlegi és jövőbeli lakosok életkörülményeinek javítását célozza. Az Idanha Experimenta lehetőséget biztosít a letelepedést fontolgatók számára, hogy személyesen is megtapasztalják a térség adottságait. Az Idanha Made In pedig a helyi termékeket, különösen az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszereket helyezi előtérbe.
A stratégia az élhetőség alapvető feltételeire összpontosít: az oktatásra, az egészségügyi ellátásra, a biztonságra, az inkubációs terekre, a kutatásra, a szolgáltatásokra, a jóllétre és az életminőségre. Nem egyszerűen a lakosság növelését célzó kampányról van szó, hanem arról, hogy a vidéki élet vonzóvá, fenntarthatóvá és jövőorientálttá váljon.
Mit tanulhat mindebből az Ön települése?
Baião és Idanha-a-Nova példája egyaránt azt mutatja, hogy egy település vonzereje elsősorban annak működésén és az ott élők mindennapjain múlik, nem csupán a népszerűsítésén.
A fenntartható turizmus nem pusztán egy jól hangzó szlogen, hanem olyan irányítási rendszer, amely képes összehangolni a turizmust, a klímavédelmi intézkedéseket, a helyi gazdaságot és a közösségek jóllétét. A lakosság vonzása pedig a megfelelő életkörülmények megteremtésével kezdődik, nem a kommunikációval.
Ezek a megközelítések különösen hasznosak lehetnek a vidéki turisztikai célterületek, a határ menti települések és a népességcsökkenéssel küzdő térségek számára, amelyek vonzóbb és hosszú távon is fenntartható lakó- és vállalkozási környezetet szeretnének teremteni a lakosok, a vállalkozók, a családok és a látogatók számára.
Az örökség értékteremtő erőforrássá alakítása
6. Onda (ES)
Egy régi kerámiagyár új közösségi központtá válik
Onda kerámiakészítő hagyománya a települési identitás szerves része. Az épített örökség azonban csak akkor válhat a jövő erőforrásává, ha aktívan hasznosítják, közösségi használatba vonják és újragondolják. Ez a felismerés állt a La Campaneta átalakításának hátterében, amely a Az Örökség újrahasznosítása a lakosok szolgálatában című projekt keretében valósult meg.
A La Campaneta Onda egyik legrégebbi fennmaradt kerámiagyár-komplexuma. A Tossalet, Monteblanco és Rajolar városrészek között elhelyezkedő épület az idők során leromlott állapotba került. Az önkormányzat felújította, és a helyi közösség számára kulturális és szabadidős központtá alakította.
A projekt során megőrizték a három mór kemencét és a hagyományos kerámiagyártás egyéb elemeit, miközben új funkciókkal töltötték meg az épületet. Újranyitása óta a La Campaneta kiállításoknak, koncerteknek, műhelyfoglalkozásoknak és közösségi rendezvényeknek, valamint helyi URBACT-találkozóknak is otthont ad.
Onda (ES)
7. Fundão (PT)
Ahol a hagyományos kézművesség találkozik a digitális gyártással
Fundão már egy másik jó gyakorlat kapcsán is szerepelt a listában, a település azonban egy további kihívásra is megoldást keresett. A hagyományos tudást gyakran sérülékeny, pusztán díszítő jellegű értékként kezelik, amely idővel elkerülhetetlenül eltűnik.
A Craft Lab kezdeményezés más megközelítést képvisel: a kézművesség az innováció, az oktatás, a turizmus, a helyi identitás és a gazdasági megújulás eszközévé válhat. A Casas e Lugares do Sentir program 2017-ben indult azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa a térség tárgyi és szellemi örökségét. A hálózat a település különböző plébániáihoz tartozó 14 tematikus házat fog össze, amelyek kulturális, turisztikai, társadalmi és oktatási útvonalat alkotnak.
A hálózaton belül 2019-ben, a FabLab Aldeias do Xisto és a CEARTE partnerségével jött létre a Craft Lab. A kezdeményezés a hagyományos kézműves technikákat a formatervezéssel, a digitális gyártással és a fenntartható anyaghasználattal kapcsolja össze. Emellett az Escola-Aldeia (Faluiskola) programon keresztül a generációk közötti tudásátadást is támogatja.
Fundão (PT), Craft Lab
Mit tanulhat mindebből az Ön települése?
Onda és Fundão példája azt mutatja, hogy az örökség nem csupán a múlt emléke, hanem a közösségi élet és a helyi fejlődés egyik fontos erőforrásává is válhat. Az üresen álló középületek, az ipari örökség és a kihasználatlan kulturális értékek új funkciókat kaphatnak, miközben az élő hagyományok összekapcsolhatják a helyi identitást, a készségfejlesztést, az oktatást, a digitális gyártást és a helyi gazdaság diverzifikációját.
A legfontosabb tanulság, hogy az örökség akkor válik értékteremtő erőforrássá, ha aktívan hasznosítják, közösségi használatba vonják és újragondolják.
Milyen lépéseket tehet a települése a jövőben?
A hét URBACT jó gyakorlat nem kínál minden településre alkalmazható, egységes fejlesztési receptet. Éppen ez adja a jelentőségüket. Rámutatnak arra, hogy a jövő kihívásaira felkészült települések nem feltétlenül azok, amelyek a legdivatosabb fejlesztési stratégiával rendelkeznek, hanem azok, amelyek képesek más szemszögből tekinteni saját adottságaikra és erősségeikre.
Merítsen inspirációt a 2024-ben URBACT Jó Gyakorlat minősítést elnyert kezdeményezések teljes köréből, valamint a program adatbázisában szereplő további példákból!
Ezután érdemes feltenni a legfontosabb kérdést: mivé válhatna az Ön települése, ha valóban építene saját erősségeire és adottságaira?
