Közszolgáltatások integrálása az átfedő szükségletek kezelése érdekében
Az európai jóléti és településirányítási rendszerek egyre gyakrabban szembesülnek olyan sebezhetőségi formákkal, amelyek átfogják a hagyományos szakpolitikai területeket. Az alábbi gyakorlatok bemutatják, hogyan lehet a meglévő közszolgáltatásokat átalakítani – intézményi együttműködésre, önkormányzati koordinációra és ágazatközi partnerségekre építve – annak érdekében, hogy differenciáltabb és a helyi kontextusra érzékenyebb támogatást nyújtsanak.
#1 – Tâmega e Sousa (Portugália)
A Tâmega e Sousa Önkormányzati Közösség létrehozta az UNIDAS Önkormányzati Áldozatsegítő Hálózatot. Az UNIDAS ingyenes, szakszerű, bizalmas szociális, pszichológiai és jogi szolgáltatásokat nyújt a családon belüli erőszak áldozatainak. A hálózat 11 támogató központon keresztül működik, így a szolgáltatások földrajzilag is hozzáférhetőek a régió egész területén.
A gyakorlat egyik legfőbb erőssége az önkormányzati közszolgáltatási modell: helyi közigazgatásokat, igazságszolgáltatási szereplőket (pl. ügyészség, Nemzeti Köztársasági Gárda), egészségügyi szolgáltatásokat és gyermekvédelmi szerveket hoz össze formális protokollok és rendszeres koordinációs ülések keretében. Ez a kormányzási modell elősegíti a standardizált eljárásokat és a közös beavatkozási stratégiákat, növelve a támogatás hatékonyságát és következetességét.
#2 – Szatmár megye (Románia)
Szatmár megyében négy, egymást kiegészítő projektet egyesítettek annak érdekében, hogy elősegítsék a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák és más sebezhető közösségek társadalmi befogadását. A szolgáltatások integrációja központi szerepet kap: az egészségügyi oktatás és higiéniai infrastruktúra, a formális és informális tanulás, a környezeti tudatosság, a foglalkoztatási programok, valamint a mediátorok és pedagógusok képzése szorosan összekapcsolódik.
A részvételi megközelítés kulcsfontosságú volt a szolgáltatások szinergiáinak erősítésében és a helyi tulajdonosi érzés kialakításában, bevonva az önkormányzatokat, iskolákat, civil szervezeteket (pl. Vöröskereszt), közegészségügyi intézményeket és a közösség tagjait a tervezésbe és a megvalósításba.
Több mint 2 500 gyermek és felnőtt részesült az eredményekből, beleértve a jobb oktatási részvételt, az egészségtudatosság növelését, a munkaerőpiaci hozzáférést és a higiéniai körülmények javítását.
#3 – Reggio Emilia (Olaszország)
Az önkormányzat köz- és magánszféra együttműködésén alapuló kormányzási modellt alakított ki, amelybe bevonta a várost, a regionális hatóságokat, egészségügyi ügynökségeket, jótékonysági szervezeteket és a városrehabilitációs partnereket, hogy elindítsa a Helyi Humanitárius Folyosókat. Ez a több szereplős kezdeményezés a migránsok kirekesztését és a hajléktalanságot célozza, azzal, hogy a humanitárius támogatást a szélesebb körű városrehabilitációs erőfeszítésekbe integrálja.
Az önkormányzat, a Helyi Egészségügyi Ügynökség és más érintett szereplők formális protokollt írtak alá a helyi hatóságokkal együttműködve. Ez meghatározza a szerepeket, a felelősségi köröket és a koordinációs mechanizmusokat, ötvözve az egészségügyi ellátást, jogi támogatást, lakhatási fogadást, munkába helyezési lehetőségeket, adminisztratív beiratkozást és épületfelújítást egy keretben. Egy Irányító Bizottság és egy operatív asztal koordinálja az ágazatok közötti tevékenységet, és az egyéni körülményekhez igazítja a támogatást.
Mint Olaszországban az első ilyen pilot, a gyakorlat strukturált keretet biztosít a párbeszédre, a meghallgatásra és a mediációra, növelve az intervenciók hatékonyságát és folytonosságát az idő múlásával.
Fő tanulságok az Ön települése számára
E három gyakorlat hatékony, integrált kormányzási modelleket képvisel a sebezhetőség kezelésére. Az UNIDAS önkormányzati protokolljai, Reggio Emilia formális ágazatközi megállapodásai és Szatmár megye részvételi projektjei az egészségügyi, szociális, jogi, lakhatási és foglalkoztatási szolgáltatásokat az egyének köré szervezik, nem pedig az intézmények köré.
Ezek a gyakorlatok könnyen átültethetők más településekbe, amelyek szeretnének közös eljárásokat kialakítani, stabil koordinációs struktúrákat létrehozni, és megbízható helyi szolgáltatási mechanizmusokat működtetni.
Generációk közötti kulturális gyakorlatok és közösségi események a társadalmi elismerés helyszíneiként
A közösségi események és kulturális kezdeményezések nem mindig részei a hagyományos jóléti rendszereknek, még akkor sem, ha központi szerepet játszanak az összetartozás és az elismerés érzésének megteremtésében a városi mindennapokban. Az alábbi gyakorlatok a fesztiválokat és közösségi összejöveteleket társadalmi infrastruktúraként kezelik, amelyek eszközként szolgálhatnak a stigmák, előítéletek és más, a kirekesztettség dimenzióinak kezelésére, amelyeket a szolgáltatások nyújtása önmagában nem képes megoldani.
#4 – Szarajevó (Bosznia-Hercegovina)
Szarajevóban egy Városi Szenzoros Kert átalakította az elhanyagolt városi területeket hozzáférhető zöldterületté. A közösségi kert környezetében tapintási, vizuális és szaglási elemek integrálásával a projekt elősegíti a fejlődési rendellenességgel élő gyermekek és fiatalok befogadását és jólétét, kapcsolatba hozva őket a természettel.
A kert generációk közötti interakciót is ösztönöz – fogadja a felnőtteket, a gyerekes családokat és minden képességű embereket –, miközben növeli a biodiverzitást és a környezeti felelősségvállalást egy központi városi negyedben.
Az akadálymentesség és a multiszenzoros élmény prioritásként kezelése révén ez a kezdeményezés olyan környezetet teremt, ahol a fogyatékkal élő személyek biztonságban érzik magukat, értékesnek tartják őket, és a közösségi élet részének érezhetik magukat.
Szarajevó (Bosznia-Hercegovina)
#5 – Ljubljana (Szlovénia)
Ljubljana a Play With Me kezdeményezéssel a képességről és részvételről alkotott elképzeléseket kihívások elé állítja. Ez az éves nemzetközi inkluzív fesztivál összehozza a speciális igényű és a nem speciális igényű résztvevőket, hogy együtt ünnepeljék a kreativitást, a tehetséget és az együttműködést. Az ötnapos esemény több mint 40 műhelymunkával, előadással, játékkal és kulturális programmal tölti meg a köztereket és parkokat.
Az esemény során a szellemi és fejlődési fogyatékossággal élő egyének nem csupán résztvevőként szerepelnek, hanem szervezőként, előadóként és vezetőként is, lebontva a sztereotípiákat és elősegítve a kölcsönös tiszteletet.
#6 – Schaerbeek (Belgium)
A SAME Fesztivál az egyenlőséget, befogadást és társadalmi kohéziót népszerűsíti egy változatos programon keresztül, amely konferenciákat, színházi előadásokat, akadálymentes mozit, kiállításokat és közösségi tevékenységeket foglal magában. Ez a kéthetes városi kulturális esemény az önkormányzat Egyenlő Esélyek Szolgálata szervezésében valósul meg, helyi egyesületekkel és a polgárokkal együttműködve.
A fesztivál egyik legfőbb erőssége az inkluzív kialakítás: az események ingyenesek, különböző kulturális helyszíneken zajlanak, és a közösségi csoportokkal, köztük ifjúsági központokkal és helyi művészekkel közösen kerülnek kifejlesztésre. A fesztivál kifejezetten foglalkozik az interszekcionalitás kérdésével, kezelve a rasszizmust, a nemi egyenlőtlenséget, az LGBTQIA+ jogokat és a hozzáférhetőséget.
Ez a részvételi modell elősegíti a generációk közötti interakciót és kulturális cserét, lehetővé téve, hogy a fiatalok a közösség elismert tagjaival együtt nagykövetekként és közreműködőként vegyenek részt.
#7 – Vila Nova de Cerveira (Portugália)
Az Olympics4all 2015-ben indult Erasmus+ projektként, amely adaptált sportokat, hagyományos játékokat és barátságos versenyeket használ annak érdekében, hogy motiválja az időseket a rendszeres testmozgásra és a közösségi eseményeken való részvételre. A program az öregedéssel járó kihívásokat – például az elszigeteltséget és az inaktivitást – kezeli azáltal, hogy személyre szabott tevékenységek révén elősegíti az egészséget, a társadalmi kapcsolatokat és a közösségi elköteleződést.
A kezdetben egyedi eseményből heti edzések és éves versenyek sorozata fejlődött ki a 10 Alto Minho-i önkormányzatban. 2024-re több mint 1 000 időskorú vett részt hat országban, több mint 30 eseményt szerveztek, és a fogyatékkal élők is bevonásra kerültek, bizonyítva a program szélesebb társadalmi hatását. A projekt sikerét többek között az EU BE ACTIVE 2023 Across Generations Award is elismerte.
Vila Nova de Cerveira (Portugália)
Fő tanulságok az Ön települése számára
Ezek a gyakorlatok inspirációt nyújtanak más települések számára, hogy a közösségi eseményeket a tudatosság növelésének és a társadalmi felhatalmazásnak a terepeként értelmezzék újra. Szarajevó szenzoros kertjei, Ljubljana és Schaerbeek inkluzív fesztiváljai, valamint Vila Nova de Cerveira aktív öregedést támogató sportprogramjai mintát adnak a közösségi ellenállóképesség hosszú távú építésére.
Részvétel bővítése minden kultúrában és életkorban
A társadalmi befogadás nem csupán a szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől függ, hanem attól is, hogy az emberek képesek legyenek döntéseket hozni a politikai folyamatokban. Ugyanakkor sok, a kirekesztettségtől érintett csoport továbbra is strukturális akadályokba ütközik a részvétel során, legyenek azok személyes körülmények, intézményi kialakítás, eljárási bonyolultság vagy aszimmetrikus hatalmi viszonyok. Az alábbi gyakorlatok azt mutatják be, hogyan lehet a részvételt a szociálpolitikai kormányzás alapvető elemévé tenni.
#8 – Fuenlabrada (Spanyolország)
A Living Together Board (Junta de Convivencia) egy folyamatos részvételi testület, amely 31 egyesületet fog össze azzal a céllal, hogy a sokszínűséget láthatóvá tegye, és erősítse a kultúrák közötti együttélést, mint a fenntartható települési fejlődés alapját.
A Junta a város Helyi Akciótervébe ágyazódik az Urban Agenda keretében, és elősegíti a strukturált párbeszédet a lakosok és a helyi hatóságok között. Tevékenységei közé tartoznak a vita laborok, egyesületek közötti találkozók a Menekültek Napja és az Emberi Jogok Napja alkalmából, valamint az önkéntes Szolidaritási Hálózat. További kezdeményezések – egyablakos szolgáltatások az újonnan érkezőknek, Polgári Audit Hálózat és egy rágalomellenes kampány – mutatják a többcsatornás megközelítést.
A Junta elősegíti a kölcsönös elszámoltathatóságot, erősíti a marginalizált hangokat, és támogatja az állampolgárok, migránsok és intézmények közötti interakciót, ezáltal növelve az önkormányzat legitimációját, és előmozdítva az inkluzívabb, átláthatóbb és megalapozottabb városfejlesztést.
#9 – Torres Vedras (Portugália)
A Healthy and Active Elderly programot az időskorúak társadalmi elszigeteltségének csökkentésére hozták létre, azzal a céllal, hogy aktívan bevonják őket értékteremtő polgári szerepekbe. A program kulturális örökségi turisztikai kört alakít ki 11 templom köré, ahol az időskorú résztvevők (55+) irányítják a napi működést, vezetett túrákat tartanak, és látogatói adatokat gyűjtenek, munkájukért havi kisebb juttatást kapnak. Ez a közvetlen részvétel elősegíti a polgári aktivitást, társadalmi hasznosságot és befogadást, erősítve az idősek célérzetét és társadalmi kapcsolatait, miközben javítja fizikai és mentális jólétüket.
A helyi partnerek – az önkormányzattól az örökségvédelmi egyesületekig – végig együttműködnek a résztvevőkkel a program megvalósítása és értékelése során, bemutatva a közös tervezést a szociálpolitikában és a közösség által vezérelt szolgáltatásnyújtást.
A hatásvizsgálatok jelentős csökkenést mutatnak a társadalmi elszigeteltségben, nő a résztvevők önbecsülése és anyagi biztonsága, valamint szélesebb kulturális előnyöket is eredményez, például a kulturális örökségi helyszínekhez való nagyobb hozzáférést.
Fő tanulságok az Ön települése számára
Érdemes törekedni arra, hogy a lakosok képességeit a részvételre, a politikai folyamatokra gyakorolt befolyásra és a közösségi élethez való hozzájárulásra fejlesszük. Ez különböző formákat ölthet, például federált tanács vagy polgári részvételi programok keretében.
Ezek a gyakorlatok erősítik a cselekvőképességet, a társadalmi kohéziót, és akár a döntéshozatali jogköröket is elősegítik a marginalizált csoportok, az újonnan érkezők és az idősek körében egyaránt.
Egy befogadóbb jövő felé: túl a szolgáltatásokhoz való hozzáférésen
Az URBACT éppen ezeket a gyakorlatokat választotta ki, mert a befogadást egyszerre mérhető eredményként és az urbánus kormányzás irányadó elvének tekintik. Ebből a kiindulópontból kreatív és új módszereket dolgoznak ki a kirekesztés leküzdésére, ötvözve a szisztematikus szolgáltatásintegrációt, az ágazatokon és generációkon átívelő koordinációt, valamint a részvételi kormányzást, hogy válaszoljanak a komplex, átfedő társadalmi szükségletekre.
Szeretne további fenntartható városfejlesztési gyakorlatokat felfedezni Európa-szerte? Böngéssze az URBACT Jó Gyakorlatok teljes adatbázisát!
Ismerje meg a 25 új URBACT Transzfer Hálózatot, amelyek hamarosan megkezdik munkájukat! A fent említett gyakorlatok közül kettőt átadnak más európai városoknak a következő URBACT Transzfer Hálózatok ciklusban: Vila Nova de Cerveira (PT) vezeti az egyik hálózatot az Olympics4all programmal,Tâmega e Sousa (PT) pedig a másikat az Önkormányzati Áldozatsegítő Hálózattal.
