Az EU Környezetvédelemért, Vízrezilienciáért és Versenyképes Körforgásos Gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall 2026. évi Víz Világnapja alkalmából tett nyilatkozatában a vízreziliencia fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: „az inkluzív döntéshozatal, az együttműködés és a multilaterális fellépés kulcsfontosságúak a hatékony válaszadásban”.
Az EU városaiban egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek: a csapadék eloszlása egyre kiszámíthatatlanabb, egyszerre jelentkeznek intenzív esőzések és hosszabb, súlyos aszályos időszakok, amelyek csökkentik a vízkészleteket. Ez sürgető kihívásokat jelent a helyi önkormányzatok számára a tervezésben és a lakosság jólétének biztosításában.
Az alábbi városok természetalapú vízgazdálkodási megoldásokat alkalmaznak a városi reziliencia erősítésére. Mind az öt gyakorlat a 2024-ben kiválasztott 116 URBACT Good Practice közé tartozik, részvételi és integrált megközelítésük, helyi hatásuk és más uniós városokban való adaptálhatóságuk miatt.
Merüljünk el a példákban!
#1 – Kiel Régió (DE)
A Balti-tenger partján fekvő, sűrűn lakott városi és vidéki területeket, két fjordot, valamint a világ egyik legforgalmasabb hajózási csatornáját is magában foglaló Kiel Régió különösen érzékeny az éghajlati ingadozásokra – a gyors part menti árvizektől kezdve a változó talajvízszintekig.
Erre válaszul a Kiel Smart Water Measurement projektje szenzortechnológiát alkalmaz a vízszintek monitorozására és a szélsőséges időjárási események előrejelzésére. A projekt két év alatt, a német „Smart Cities made in Germany” kezdeményezés támogatásával több mint 2000 javaslatot gyűjtött össze lakosoktól, közigazgatási szereplőktől, politikusoktól és regionális érintettektől. Emellett érintetti műhelymunkák és egy interdiszciplináris szakértői fórum is megvalósult. Ez lehetővé tette egy regionális adat-infrastruktúra létrehozását, amelyben helyi mélyépítési irodák, csatornázási vállalatok és a vízügyi hatóság is részt vesz.
Két pilot helyszínen végzett tesztek során tűzivíztározókat és csapadékvíz-visszatartó medencét szereltek fel szenzorokkal és egy digitális irányítópulttal. Küszöbértékeket határoztak meg, így amikor a vízszint ezeket meghaladja, az illetékes hatóság automatikus riasztást kap. Az időjárási modellek és a szenzoradatok összekapcsolása segíti a hatóságokat a heves esőzések jobb előrejelzésében, csökkenti a vízelvezető és visszatartó infrastruktúra manuális ellenőrzési igényét, és támogatja az olyan tervezési megközelítéseket, mint a szivacsváros modell.
Fő tanulságok az Ön települése számára
A projekt már előkészítés alatt áll további helyszínekre és helyi hatóságokra történő kiterjesztésre. A pilotprojektekre és nyílt forráskódú irányelvekre épülő, skálázható és átültethető modell segítheti a helyi önkormányzatokat, településtervezőket és döntéshozókat abban, hogy adatvezérelt vízgazdálkodást alkalmazzanak a klímaadaptáció erősítésére és reziliensebb közösségek kialakítására.
Emellett a kieli tapasztalat három gyakorlati tanulságot is kiemel más települések számára: (1) a valós idejű vízmonitorozás összekapcsolása egyértelmű határérték-alapú riasztási rendszerrel; (2) a rendszer fejlesztése már a kezdetektől az infrastruktúra-üzemeltető szereplők (vízügyi hatóságok, csatornázási vállalatok) bevonásával; (3) valamint a munka beágyazása egy szélesebb smart city stratégiába a lakossági és érintetti bevonás biztosítása érdekében.
Vízmonitoring rendszer (DE)
#2 – Püspökszilágy (HU)
Egy vidéki közösség összefogott, hogy az árterületet vizes élőhellyé alakítsa át kis léptékű természetes vízmegtartó megoldások (Natural Water Retention Measures – NWRMs) rendszerének segítségével. Ez stabilizálta a talajvízszintet, csökkentette a vízhiány kockázatát, növelte a biodiverzitást, turistákat vonzott, és megszüntette a faluban és a környező gazdaságokban korábban komoly károkat okozó villámárvizeket.
A meredek domborzati viszonyokkal és több földtulajdonos, valamint hatóság bevonásával működő területen a folyamat úgy indult, hogy szakértők bemutatták a vízlefolyási modelleket és a NWRM-megoldásokat az érintetteknek. Ezt követően szakértők, lakosok, gazdálkodók és más szereplők közösen döntöttek a beavatkozásokról egy Vízgyűjtő Területi Érintetti Platform keretében, amely ma kilenc hatóság koordinációját segíti egy 210 km²-es területen. A beavatkozások részeként hét rönkgát épült, valamint három kőgátat felújítottak. 2019-ben egy vízvisszatartó tavat is kialakítottak, amely a talajvíz és a mikroklíma szabályozásában segít, miközben rekreációs területet és védett fajok élőhelyét biztosítja – ezzel 25%-kal növelve a biodiverzitást. További megoldások közé tartoznak földgátak, vízelvezető árkok és sövénysávok.
2017 óta ezek a kis léptékű beavatkozások teljesen megszüntették a villámárvizek okozta károkat, amelyek korábban mintegy 250 000 euró infrastruktúra-kárt és 100 000 euró mezőgazdasági veszteséget okoztak. A monitoring azt is kimutatta, hogy a talajvízszint sokkal stabilabbá vált: a korábbi 3–4 méteres ingadozás helyett mindössze 15 cm-es változást mutatott, ami jelentősen csökkentette a vízhiány kockázatát a forró, száraz időszakokban. A beavatkozások hatékonyságát jól mutatja, hogy a Szilágyi-patak volt az egyetlen a térségben, amely nem száradt ki a 2022-es történelmi aszály idején.
Mindez helyi támogatással valósult meg: gazdák kézi munkával, iskolai osztályok pedig rendszeresen „örökbefogadott” vízmegtartó elemeik ellenőrzésével vettek részt a folyamatban. Az önkormányzat a vízgyűjtő terület egészén folytatja erőfeszítéseit, és egy Érdekelt felek Platformját használja fel arra, hogy egyensúlyt teremtsen az erdészek, a gazdák, a közösségek és a természetvédelmi szervezetek érdekei, valamint a környezeti, gazdasági és társadalmi szükségletek között.
Fő tanulságok az Ön városa számára
Püspökszilágy tapasztalatai három fontos tanulságot emelnek ki: (1) már kis léptékű beavatkozások – például rönkgátak vagy sövénysávok – is hatékonyak lehetnek; (2) a vízgyűjtő-alapú tervezés segít azonosítani a beavatkozási pontokat és csökkenteni a lefolyásból eredő árvizeket; (3) a helyi hatóságok és érintettek közötti koordináció kulcsfontosságú a sikerhez.
Vízgyűjtő terület (HU)
#3 – Borgomanero (IT)
Évtizedes ipari szennyezést követően 1987-ben jelentős tisztítási beavatkozás zajlott az Orta-tónál, amely során vízkezelési eljárással semlegesítették a tó vizét. Ez a meszezési beavatkozás ma is világszerte tudományos esettanulmányként szolgál a tóökológiai helyreállítás területén. A későbbi intézkedések közé tartozott a halfajok visszatelepítése, a nádasok védelme, valamint a környezeti állapot, a növényzet és a mikroműanyag-szintek folyamatos monitorozása.
A tó megtisztítását követően új együttműködés jött létre az ökoszisztéma megőrzésére: 2021-re Borgomanero létrehozta az önkéntes Cusio Lake Contract-ot, amelyet 133 helyi szereplő írt alá. A helyi Ecomuseum koordinálásával a megállapodás közös és egyéni intézkedéseket határoz meg a szennyezés csökkentése, a tó ökoszisztémájának védelme, a területfejlesztés és a környezeti fenntarthatósági oktatás területén.
A megállapodás kiemelkedő jellemzője a létrehozásának módja. A műszaki területi elemzésekre építve a közös kidolgozási folyamat erősen részvételi jellegű volt. A több önkormányzatot érintő egyeztetések során a közigazgatási szervek, vállalkozások és helyi szervezetek közösen értékelték az igényeket és elvárásokat, és közös megoldásokat határoztak meg a vízgyűjtő természeti erőforrásainak védelme, valamint a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében.
Fő tanulságok az Ön városa számára
Borgomanero tapasztalata jól mutatja a részvételi megközelítés erejét a vízgazdálkodásban. Kulcsfontosságú a széles helyi szövetség korai kiépítése: az egyik első eredmény az volt, hogy az összes tóparti önkormányzat, a nagyobb ipari szereplők és civil szervezetek egy közös keretrendszerben kezdtek együtt dolgozni, egy megbízható helyi intézmény koordinálásával.
Más önkormányzatok is alkalmazhatják ezt az eszközt saját fenntartható tó- vagy vízgyűjtő-kezelési keretrendszerük kialakítására. A fő lépések a következők:
- a vízgyűjtő határainak és jellemzőinek meghatározása
- szennyező források, jogi keretek, fejlesztési tervek és meglévő projektek elemzése
- történeti és kulturális értékek, valamint közösségi igények feltárása; helyi szereplők bevonása
- műszaki és tudományos támogatás bevonása, valamint finanszírozási források azonosítása
Lago di Orta (IT)
#4 – Hága (NL)
A vízfolyásokban és strandokon megjelenő hulladék tartós kihívást jelent a helyi vizek tisztán tartásában. Hága egy részvételen alapuló megközelítést dolgozott ki ennek kezelésére, a Keeping local waters clean projektben több partner, lakosok, iskolák és látogatók működnek együtt egy fokozatosan fejlődő modellben.
A város csatornáin keresztül a tengerbe jutó nagy mennyiségű hulladékra válaszul több projekt is született szociális vállalkozók kezdeményezésére, városi finanszírozással támogatva. 2016-ban a TrashUre Hunt szervezettel közösen indítottak egy nyári kihívást, amelyben a résztvevők strandhulladékot gyűjthettek, és ezért kreatív műhelyekre beváltható tokeneket kaptak. A részvétel 600 főről 2016-ban 2 678 főre nőtt 2023-ra, amikor mintegy 3 000 kg hulladékot és 100 000 cigarettacsikket gyűjtöttek össze. Ugyanebben az évben egy hasonló programban körülbelül 1 500 résztvevő váltott be hulladékgyűjtő zsákokat ingyen kávéra mintegy 25 strandbárban.
Később a város csatornaprojekteket is bevezetett: 2023-ban 1 300 ember vett részt ingyenes paddle boardozásban, miközben út közben hulladékot gyűjtött, valamint 12–18 éves diákok számára szerveztek csónaktúrákat, ahol „műanyaghalászat” zajlott az iskolai tananyag részeként. Ezekben a tevékenységekben összesen mintegy 5 800 fő vett részt aktívan 2023-ban.
A város célja, hogy ezek a kezdeményezések önfenntartóvá váljanak, így a rendelkezésre álló erőforrásokat új programok indítására lehessen fordítani.
Fő tanulságok az Ön települése számára
Hága tapasztalata azt mutatja, hogy az egyszerű, alacsony belépési küszöbű tevékenységek nagy számú résztvevőt képesek bevonzani, ha helyi partnerekkel együtt építik fel őket és erős kommunikáció támogatja őket. Ugyanakkor ehhez szükség van: egy dedikált szakpolitikai felelősre vagy projektmenedzserre a partnerek mobilizálásához; egy kommunikációs szakemberre a részvétel növeléséhez; valamint helyi politikai támogatásra.
Paddleboardos hulladékgyűjtés (NL)
#5 – Águeda (PT)
Ez a folyóhelyreállítási projekt a folyók és partjaik „újranaturalizálásának” összetett környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásait kezeli. A LIFE Águeda ökológiai restaurációs projekt összekapcsolja az embereket a folyókkal, és több mint 50 km-nyi vízi és part menti élőhely ökológiai állapotának helyreállítását valósítja meg Portugáliában, a Vouga folyó vízgyűjtő területén, összhangban az EU vízügyi, madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelveivel. A projekt összességében 35 hektár folyómenti területen növelte az árvízrezilienciát.
A több szakterületet integráló megközelítés részeként Monitoring Bizottsági ülések és nyilvános fórumok zajlanak, amelyekbe plébániai tanácsok, halászati képviselők, vízgazdálkodási szervek, civil szervezetek és helyi lakosok is bekapcsolódnak a folyamatok és a következő lépések megvitatására.
A főbb fizikai beavatkozások közé tartozik:
- duzzasztógátak eltávolítása, amelyek akadályozzák a vándorló halfajokat; összesen 8 akadály megszüntetése a folytonosság javítása érdekében
- több halátjáró létesítése, köztük 3 állandó, természetközeli halátjáró és 2 ideiglenes megoldás
- invazív fajok eltávolítása
- őshonos fák és cserjék ezreinek telepítése
- veszélyeztetett fajok áttelepítése, például fiatal európai angolnák, valamint legalább 4 további védett faj élőhelyének javítása
A környezeti szemléletformálás terén az iskolai és közösségi programok több mint 7 600 embert értek el. A folyóparti hozzáférés javítása is kiemelt szerepet kapott: fejlesztett gyalogutak, elektromos kerekesszék (e-CaR), ismeretterjesztő táblák és egy Folyó Tudásközpont segítik a kapcsolat erősítését a természettel. Águeda emellett célul tűzte ki az őshonos halfajok gazdasági értékének legalább 25%-os növelését is egy eredetvédelmi címkével, mobil regisztrációs állomással és a Fishing in Portugal alkalmazással a fenntartható halgazdálkodás támogatására.
Fő tanulságok az Ön városa számára
Ez a gyakorlat minden olyan közösség számára hasznos, amely vízi ökoszisztémákat szeretne helyreállítani, növelni a biodiverzitást, bevonni a lakosságot és erősíteni az őshonos halfajok gazdasági értékét. Számos város és szervezet már meglátogatta az águedai halátjárókat és természetalapú megoldásokat, hogy saját területén is inspirációt nyerjen a fejlesztésekhez.
Vouga folyó (PT)
A vízforrások megőrzése és helyreállítása
Ez az öt települési vízgazdálkodási gyakorlat jól mutatja, hogyan találhatnak a települések megoldásokat – sőt, új lehetőségeket – a természettel együttműködve. A kis léptékű helyi beavatkozásoktól a szélesebb, összehangolt stratégiákig mindegyik példa gyakorlati utakat kínál a reziliencia erősítésére, az ökoszisztémák védelmére és a közösségek bevonására.
Részletesebben:
- Minden olyan önkormányzat számára, amely egyre gyakoribb aszállyal, árvizekkel és hőhullámokkal szembesül, a kis léptékű természetes vízmegtartó megoldások bevált és adaptálható eszközt jelentenek a helyi klímareziliencia erősítésére, miközben illeszkednek az uniós szakpolitikai elvárásokhoz is.
- A hatékony vízmonitoring és -gazdálkodásnak egy szélesebb okosváros-stratégia és robusztus infrastruktúra részét kell képeznie.
- A közös tervezés (co-creation) és a részvételiség kulcsfontosságú ezen gyakorlatok sikerében: egyrészt erősítik az állampolgári részvételt interaktív, nyilvános tevékenységeken keresztül, másrészt hosszabb távú partnerségekbe vonják be a helyi szereplőket.
- A vízhelyreállítás és a biodiverzitás erősítése kéz a kézben járhat a helyi gazdaság élénkítésével is.
További inspirációt keres arra, hogyan kapcsolhatja össze városát a természettel, erősítve a rezilienciát és a helyi részvételt? Látogassa meg az URBACT Nature-based Solutions tudásközpontját és a legfrissebb URBACT Good Practice adatbázist.
