Az URBACT Program fő célja az önkormányzatok intézményi kapacitásainak fokozása, hogy azok hatékonyabban tudják tervezni és végrehajtani a fenntartható város- és településfejlesztési stratégiákat. Ebben segít az ún. URBACT-módszer, mely a helyi érdekelt felek részvételére és a transznacionális tapasztalatcserére épül, szakértői támogatással és a tudásátadás más formáival kiegészülve. Ezek segítenek a programban résztvevő településeknek integrált, fenntartható településfejlesztési akcióterveket tervezni és végrehajtani.
Az URBACT Program „lelkét” a tematikus településhálózatok jelentik! Egy tipikus URBACT-hálózat – a pályázati felhívás függvényében – jellemzően 5-10 európai településből áll, amelyek egy közös, az integrált településfejlesztést érintő valamely természeti, gazdasági, vagy társadalmi kihívás köré csoportosulnak, hogy 2,5 évig közösen dolgozzanak – az URBACT szakértőinek támogatásával. Minden település létrehozza saját URBACT helyi csoportját, hogy a helyi kihívásokon dolgozzon, miközben tapasztalatot cserél és tanul a hálózati társaival.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint az URBACT monitoring bizottság képviselője megbízásából a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, mint a hazai URBACT városi kontakt pontja tanulmányt készít az URBACT III program (2014-2020) tapasztalatainak eredményeiről, egyetemi hallgatók bevonásával. A hallgatók a 2025/26. tanév őszi féléves oktatási programjának keretében 4 hazai település URBACT III program keretében megvalósult projektjeinek eredményeit összegezték, a részt vett települések képviselőivel történt interjúkon, kérdőíveken keresztül, Bérczi Szabolcs egyetemi adjunktus irányítása mellett. (A tanulmány hamarosan elérhető lesz a nagyközönség számára is az URBACT honlapon.)
A program eredményeinek értékelése során a résztvevő települések (kerületek) motivációjának feltárása, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok összegzése volt az elsődleges cél azért, hogy ezeken keresztül olyan javaslatok kerülhessenek megfogalmazásra, amelyek a program további fejlesztését szolgálják.
A tanulmányt megalapozó folyamat 2025 augusztusában indult, a kezdeti legfontosabb lépések a hallgatók bevonása és a szakértőkkel való mielőbbi kapcsolatfelvétel voltak. Ezt követően került kidolgozásra a szakértőkkel közösen a részletes módszertan – mely a kérdőívek összeállításán és érintett önkormányzatokhoz való eljuttatásán, valamint a személyes interjúkon alapult. (Meg kell jegyezni, hogy az URBACT III program projektjei legkésőbb 2021-ben lezárultak, így az önkormányzati projektkoordinátorok elérése, és a tényleges kapcsolatfelvétel számos esetben nehézséget okozott.) Az interjúkra és a kérdőívek kitöltésére 2025. november-decemberben került sor, ezt követően kezdődhetett meg az eredmények feldolgozása.
Az értékelés során 4 település (kerület) 6 projektjét értékeltük, önkormányzati / szakértői interjúkon illetve külső szakértő (HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.) által előkészített kérdőívek kiértékelésén keresztül. A települések között kisváros, megyei jogú város és fővárosi kerület egyaránt megtalálható volt, és a témák is rendkívül szerteágazóak voltak: méhbarát önkormányzat, zöldterületek jelentősége az egészség megőrzésében, helyi (köz)beszerzések megújítása, városi gazdaság digitális forradalma, önkormányzati hivatali működés megújítása stb.
1.táblázat: A felmérésben részt vett településekkel készített interjúk adatai
A változó településméret és projektcél ellenére megállapítható, hogy a projektek számos esetben egy irányba mutató eredményeket értek el, és a tanulságok is hasonlóak voltak – köszönhetően elsősorban az ún. URBACT-módszernek és az URBACT-folyamat sajátosságainak.
A projektek során visszatérő nehézség volt az intézményi és erőforrás-korlátok jelenléte. Több esetben megjelent a kapacitáshiány, vagyis nem állt rendelkezésre elegendő emberi és pénzügyi erőforrás a stratégiák folyamatos működtetéséhez, frissítéséhez és hatásméréséhez. Komoly kihívást jelentett továbbá a stratégiák napi gyakorlatba való átültetése: bár a dokumentumok elkészültek és politikai szinten elfogadásra kerültek, a mindennapi döntéshozatalban sokszor háttérbe szorultak.
Több városban nehéz volt továbbá a helyi szereplők (vállalkozók, lakosok) bevonása, aminek oka a bizalmatlanság, a korábbi rossz tapasztalatok és a projektek céljainak nehéz kommunikálhatósága okozott.
Fentiek ellenére a projekteket a részt vevők inkább sikerként könyvelték el, számos eredményt elérve. A projektek legnagyobb erőssége a hálózatos működés és a nemzetközi tapasztalatcsere volt: a résztvevők hosszabb időn keresztül, fókuszáltan tudtak egy-egy témával foglalkozni, elszakadva a napi operatív nyomástól. További pozitívumként jelent meg a helyi munkacsoportok (ULG) sokszínűsége, amely lehetővé tette különböző szakterületek (önkormányzat, egészségügy, oktatás, civilek, szakértők) együttműködését. Ebben segített a külső szakértő (Lead Expert) és az URBACT eszköztár (Toolbox) is, melyek strukturált gondolkodást, közös nyelvet és jól használható módszertani keretet adtak a tervezéshez. Egyes településeken emellett a projekt kézzelfogható, helyben látható elemeket hoztak létre (pl. méhlegelők, tanösvények, egészségprogramok), amelyek növelték a projektek társadalmi elfogadottságát. Általános eredményként azonban mindenhol megjelent a szemléletváltás, még akkor is, ha nem minden tervezett elem valósult meg.
Összességében a projektek helyi képviselői pozitívan élték meg az URBACT projektek folyamatát és eredményét, az interjúk során a pozitív emlékek domináltak. Ezzel együtt nyíltan beszéltek a folyamatok nehézségeiről, és az esetleges jobbító szándékú javaslatokról, melyek mutatták, hogy ilyen időtávból is érdemes volt belevágni az URBACT III program projektjeinek értékelésébe, és az eredmények segíthetik a döntéshozókat is a jövőbeli projektek kereteinek meghatározása során.
„A fejlődés nem mindig kézzelfogható: sokszor a megszerzett tudásban, kapcsolatokban és szemléletváltásban jelenik meg.”
A cikk írója:
Bérczi Szabolcs
egyetemi adjunktus
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Településépítészeti és Zöldinfrastruktúra Tanszék
