A szakmai program első napján a résztvevők a Horvát Városok Szövetségének székházában tartott előadásokon ismerkedhettek meg Zágráb városfejlesztési törekvéseivel és az ActGREEN projekttel. Az előadásokat Nebojša Ivančević, Zágráb Városának vezető szakértői tanácsadója (Senior Expert Advisor, City of Zagreb), valamint Iva Rechner Dika, a Zágrábi Egyetem Mezőgazdasági Karának egyetemi docense, a Tájépítészeti és Kertművészeti Tanszék (Department of Ornamental Plants, Landscape Architecture and Garden Art) oktatója tartotta. Az ActGREEN (Activating Green Courtyards for Carbon Neutrality) a Horizon Europe program keretében, a NetZero Cities kezdeményezés támogatásával megvalósuló pilot projekt, amelyet Zágráb Városa a Zágrábi Egyetem Mezőgazdasági Karával, az ODRAZ – Sustainable Community Development szervezettel és a Croatian Association of Landscape Architects (CALA) partnerségében valósít meg. A 2024 áprilisa és 2026 áprilisa között zajló projekt célja a történeti városszövet belső udvarainak zöldítése, felismerve, hogy a sűrűn beépített belvárosi tömbök jelentős, ugyanakkor nagyrészt kihasználatlan potenciált hordoznak a klímaadaptáció, a szén-dioxid-megkötés és a városi életminőség javítása szempontjából. A projekt kiemelt eleme a közösségi részvétel: a kiválasztott udvarok fejlesztését nyilvános pályázat előzte meg, amelyre 271 jelentkezés érkezett, közülük 236 felelt meg a formai követelményeknek. A szakmai értékelést követően kiválasztott projektek közül eddig hét belső udvar megújítása valósult meg. A tervezési folyamatba a lakóközösségek mellett szakértőket és egyetemi tájépítész hallgatókat is bevontak, akik workshopok, képzések és közös tervezések során dolgozták ki a zöldítési koncepciókat. A zágrábi megvalósítás során többek között faültetések, új zöldfelületek, vízáteresztő burkolatok, csapadékvíz-hasznosító megoldások, kerékpártárolók, korszerű utcabútorok és energiatakarékos világítás létesült, amelyek mintaprojektként szolgálnak a belvárosi udvarok természetalapú megújításához.
A résztvevők helyszíni bejárások során több ’pilot’ beruházásként fejlesztett udvart is meglátogattak a belvárosban. Az udvarok átalakítása során természetalapú megoldásokat alkalmaztak: növénytelepítéseket, vízáteresztő burkolatokat és csapadékvíz-gazdálkodási elemeket alakítottak ki, miközben a közösségi használat feltételeit is javították. A projekt különlegessége, hogy a fejlesztések nem csupán környezeti célokat szolgálnak, hanem a lakóközösségek aktivizálását és a társadalmi kapcsolatok erősítését is. A projekt sajátja, hogy az udvarzöldítés felülről jövő kezdeményezésként valósult meg. Bár a lakóközösségek igényeit megkérdezték, és be is építették a koncepcióba, de az elköteleződés szintje mégis alacsony maradt. A megvalósult udvarzöldítések még nagyon frissek, a műszaki átadást követő napokban az udvarhasználati trendeket még nem lehetett megfigyelni. Mivel a házak többsége rossz műszaki állapotban van, az udvarzöldítés talán a házak felújítását is előre mozdítja.
ActGreen projekt keretében megvalósult belső udvar
A tanulmányút második napján a Zágrábi Egyetem Építészeti Karán mutatták be az URBACT Good Practice címet elnyert Revitalisation of Public Spaces projektet. A program a „Zagreb for Me” kezdeményezés keretében alakult ki, és arra keresi a választ, hogyan lehet a közterületek fejlesztését a helyi közösségek bevonásával megvalósítani. A projektet a Zágrábi Egyetem Építészmérnöki Karának oktatói részéről Rene Lisac (associate professor) és Kristina Careva (associate professor) mutatták be.
A bemutatott példák rámutattak arra, hogy a közterületek megújítása nem pusztán fizikai beavatkozás, hanem összetett társadalmi folyamat. A zágrábi gyakorlatban a lakossági igényfelmérés, a közösségi tervezés, az építészeti pályázatok és az egyetemi szakmai háttér egyaránt fontos szerepet kapnak. Az együttműködés eredményeként olyan közterek jönnek létre, amelyek egyszerre reagálnak a helyi szükségletekre és a hosszú távú városfejlesztési célokra.
Négyes spirál modell - Quadruple Helix Model
A program során külön figyelmet kapott a taktikai urbanizmus eszköztára is, amelyet a résztvevők előadás keretében ismerhettek meg. A megközelítés lényege, hogy kis léptékű, gyorsan megvalósítható, gyakran ideiglenes beavatkozásokkal tesztelik a közterek használatát és a közösségi igényeket a végleges átalakítások előtt. A zágrábi gyakorlatban erre jó példák az „Akupunktura grada / City Acupuncture” és a „Zagreb for Me” programok, amelyek célzott, pontszerű beavatkozásokkal és közösségi bevonással fejlesztik a városi tereket. Az ideiglenes megoldások a használati mintázatok tesztelését és a lakossági visszajelzések beépítését segítik. A megközelítés így a városfejlesztés adaptív, kísérletező eszközeként erősíti a közterek minőségi megújítását.
Rene Lisac és Kristina Careva előadásai
A program során a résztvevők megismerhették Zágráb történeti és kortárs közterületi fejlesztéseit is. Bejárták a XIX. századi Lenuci-féle Zöld Patkó rendszerét, valamint az új belvárosi gyalogoszónákat. Ezek a helyszínek jól mutatják, hogy a város hosszú távú stratégiájában kiemelt szerepet kap a zöld infrastruktúra fejlesztése és a közterek minőségi megújítása.
Lenuci-féle Zöld Patkó
A zágrábi tanulmányút legfontosabb tanulsága az volt, hogy a közterület-fejlesztés és a városi zöldítés akkor lehet igazán sikeres, ha az integrált tervezés, a szakmai együttműködés és a közösségi részvétel egyszerre érvényesül. Az URBACT Good Practice és az ActGREEN projekt egyaránt azt bizonyítja, hogy a fenntartható városfejlesztés alapja a helyi szereplők aktív és folyamatos bevonása és a környezeti, társadalmi és térbeli szempontok összehangolt kezelése.
