Mi köze van a nemeknek a beszerzéshez?

 Miért van szükségük a városoknak GRPP-képzésre?

Az európai tagállamok, regionális kormányok és önkormányzatok évente jelentős összeget - mintegy 2000 milliárd eurót - költenek áruk és szolgáltatások vásárlására. Ez az EU GDP-jének mintegy 14%-át teszi ki. Az URBACT elkötelezett a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének javítása mellett valamennyi programtevékenységben, a városi kihívásokra adott uniós válaszokban és az összes URBACT-város tervezési folyamatában.
A nemek közötti esélyegyenlőséget figyelembe vevő közbeszerzés a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének kulcsfontosságú elemeként működhet oly módon, hogy a közszféra szervei által a közbeszerzési ciklus minden szakaszában előmozdítja az egyenlőséget az építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások beszerzése során. Ez azt jelenti, hogy a beszerzők a nemek közötti esélyegyenlőségre gondolnak az áruk és szolgáltatások tervezése során, az ajánlattétel alkalmával feltett kérdésekben és a szállító teljesítményének nyomon követése során.
Az EIGE számos olyan módot azonosított, amelyekkel a nemek közötti egyenlőségre érzékeny beszerzés pozitív hatásokat érhet el:

• Először is, hozzájárulhat a fenntartható és inkluzív növekedéshez az EU-n belül. Bizonyított, hogy a gazdaság termelési kapacitásának növekedéséhez és jobb ár-érték arányhoz vezethet.
• Másodszor, a közbeszerzés jelentős potenciállal rendelkezik a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdításában a gazdasági erőforrások méltányosabb elosztása révén, javítva ezzel a nők és férfiak életszínvonalát egyaránt.
• Harmadszor, hozzájárulhat a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséhez és a befogadó munkahelyek létrehozásához. Ez különösen fontos az alacsony bérezésű ágazatokban (például a takarítás és a vendéglátás, ahol a nők alkotják a fő munkaerőt), vagy azokban, ahol a nemek közötti egyenlőtlenségek jelentősek (pénzügyi és gazdasági tevékenységek, nemek közötti bérszakadék). A beszerzés lehetőséget nyújt az állami beszerzők számára, hogy határozott üzenetet küldjenek a piacnak az elfogadható munkamódszerekről, és hogy előmozdítsák a befogadóbb munkaerő-felvételi, képzési és előléptetési lehetőségeket.
• Negyedszer, támogatja a fenntartható és társadalmilag felelős beszerzésre irányuló erőfeszítéseket. Az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrendje - különösen a nemek közötti egyenlőségről és a nők szerepének megerősítéséről szóló 5. cél - elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjának a beszerzéseken keresztül történő szisztematikus érvényre juttatása kulcsfontosságú a menetrend valamennyi céljának és célkitűzésének megvalósításához.
• Ötödször, ez hozzájárulhat a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének intézményesítéséhez. Az esélyegyenlőségi szempontok beépítése az állami ajánlatkérők munkájába lehetőséget teremt az intézményi változásokra. Ez jó együttműködést igényel a közbeszerzők és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szervek között, amely kiterjedhet más tevékenységi területekre is, például a költségvetés-tervezésre. A polgárok, az érdekelt felek és a vállalkozások számára azt az üzenetet közvetíti, hogy a nemek közötti egyenlőség fontos cél és közös kötelezettség.

 Egy újabb URBACT-akció a nemek közötti esélyegyenlőséget szolgáló városokért 

Az URBACT évek óta foglalkozik az érintett városi hálózatokkal együtt a stratégiai közbeszerzéssel, Matthew Baqueriza Jackson vezető szakértő pedig 2021-ben egy online tanfolyamot dolgozott ki a témára. A beszerzést olyan stratégiai eszköznek tekintjük, amelyet a városok felhasználhatnak a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezelésére, például munkahelyek teremtésére, a munkavállalók készségeinek fejlesztésére és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

A nemek közötti esélyegyenlőséget és a közbeszerzést gyakran két különálló kérdésnek tekintik. Ám a következő fázisban Matt és én egyesítettük az URBACT stratégiai beszerzéssel és a nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteinket, hogy rávilágítsunk arra, a városok vásárlóereje révén milyen lehetőségek rejlenek a változás előmozdítására. Úgy véljük, hogy ezek a további modulok segítenek a városi szakembereknek megérteni, hogy a kettő összekapcsolása milyen erőt képvisel az esélyegyenlőség helyi szintű előmozdításában.

Példák városainktól

Baszkföld

A nemek közötti esélyegyenlőséget először 1999-ben foglalták bele a regionális jogba Baszkföldön. Azóta az Emakunde, a Baszk Nőkért Intézet a Baszk Önkormányzatok Szövetségével (EUDEL) együtt azon dolgozik, hogy a nemek közötti egyensúlyt beépítsék a közpolitikákba és eljárásokba, beleértve a közbeszerzéseket is. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés kedvező feltételeket teremtett, kapacitást épített és támogatta a helyi szintű intézkedéseket. Ennek eredményeként a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 2020-ban a közbeszerzések 87%-a tartalmazott legalább egy nemek közötti megkülönböztetésről szóló záradékot. Ez a 2015-ös 67%-hoz, a 2010-es 42%-hoz és a 2005-ös 11%-hoz képest emelkedett. 
Egy konkrét példa Artziniega, egy baszk kisvárosból származik. Amikor 2021-ben szerződést kötöttek idősek nappali ellátására, a nők és férfiak esélyegyenlőségével kapcsolatos konkrét kritériumokat is belefoglaltak a pályázatba. Többletpontokat kaphattak azok az ajánlattevők, akik vállalták, hogy intézkedéseket hoznak a munka és a magánélet egyensúlyának előmozdítására, nemek közötti egyensúlyra vonatkozó képzéseket dolgoznak ki a személyzet számára, és évente legalább két olyan tevékenységet szerveznek a szolgáltatás igénybe vevőivel, amely a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítására és a szexista viselkedés megelőzésére irányul.
Ezt az ügyet a nemrégiben megrendezett 2022-es URBACT City Fesztiválon Ander Bergara Sauta, az Emakunde munkatársa mutatta be: "Az önkormányzatok mindenhol sokat tehetnek az esélyegyenlőségi célkitűzéseik megvalósításáért a GRPP segítségével.  Elősegíthetik a nemek közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó szervek és a közbeszerzési tisztviselők közötti együttműködést, tudatosságnövelő tevékenységeket hajthatnak végre és iránymutatásokat dolgozhatnak ki." 

Bécs

Bécsben, az URBACT Gender Equal Cities jelentésben szereplő egyik éllovas városban 2004-2005 körül kezdődtek meg a viták arról, hogy a város gazdasági erejét eszközként használják fel a nemek közötti egyenjogúság előmozdítására a magánszektorban.  Ez nagyjából az az időszak volt, amikor a nemek közötti egyenlőségen alapuló költségvetést bevezették. A város évente több millió eurót költ áruk és szolgáltatások megrendelésére, így a fő elképzelés az volt, hogy ösztönözzék az egyenlő bérezést, dolgozzanak a nemi sztereotípiák ellen, és segítsék a nők vezető pozíciókba kerülését.
A GRPP-t ma Bécsben háromféleképpen hajtják végre:
1. A nők előléptetését célzó intézkedések végrehajtása kötelező szociális feltétel a szerződések teljesítéséhez. Az ajánlattevők az intézkedések katalógusából választhatnak tevékenységeket. Ezt követően kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezeket az intézkedéseket a szerződés teljesítése során végrehajtják.
2. A nők támogatását és a nemek közötti egyenjogúsággal kapcsolatos kérdéseket konkrét, minőségi odaítélési kritériumként fogalmazzák meg.
3. A nők támogatásának és a nemek közötti esélyegyenlőségi kérdéseknek a figyelembevétele az igényfelmérés, a beszerzés tervezése és a szolgáltatások specifikációja során.
A város esélyegyenlőségi főosztálya a szerződéskötő osztályokkal közösen kidolgozott egy formanyomtatványt, amely megkönnyíti a nemek közötti megkülönböztetés relevanciájának ellenőrzését. Mind a szervezeten belüli kollégák, mind a beszállítók számára támogatást is nyújtanak, ellenőrző listákkal, mintaügyekkel, intézkedéskatalógusokkal és háttértanácsokkal. A GRPP-t Bécsben számos termék- vagy szolgáltatási ágazatban alkalmazzák, például a várostervezés, a takarítás, a képzés, az IT-szolgáltatások, a fogyatékkal élők számára nyújtott buszszolgáltatások és a kutatási tanulmányok területén.
Ursula Bauer, a Nemek közötti esélyegyenlőségi főosztály vezetője a kormányfői hivatalban elmondta: "Számos kulcsfontosságú sikertényező van számunkra, például egy együttműködő munkacsoport létrehozása, rendszeres képzések biztosítása és egy nemek közötti egyensúlyt ellenőrző lista, valamint kísérő intézkedések kidolgozása a vállalkozók és a potenciális ajánlattevők számára, olyan információk terjesztése, amelyek bizonyítják, hogy a nők támogatása kifizetődő, valamint jogi szakértők bevonása. Végül pedig a felsővezetés teljes körű politikai támogatása és támogatása is döntő fontosságú volt." 
 

Hogyan kezdhetnek bele a városok?
A GRPP egy hatékony eszköz, amely sok kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Az új URBACT online képzés és az EIGE eszköztár segíthet a helyi közigazgatásoknak abban, hogy felismerjék az előnyöket, és elkezdjék összekapcsolni a beszerzéseket a nemek közötti társadalmi egyenlőséggel kapcsolatos stratégiai céljaikkal. Az új útmutatók lépésről lépésre adnak tanácsokat a teljes közbeszerzési ciklusra vonatkozóan. Emellett a tudatosság növelésére vonatkozó tippeket is tartalmaznak.
Reméljük, hogy a képzés gyakorlati eszközöket és önbizalmat ad ahhoz, hogy a beszerzési hatáskör és az ellátási láncok erejét kihasználva belevágj a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez városodban. 
 
Az URBACT nemi szempontokat figyelembe vevő közbeszerzési képzése: első modul
Nézd meg az URBACT Cities4CSR hálózatát is (CITIES4CSR URBACT a LinkedIn-en) és az EU közbeszerzéssel kapcsolatos városi menetrendjét.
 
Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/what-gender-has-do-procurement