A komplex, egymással összefüggő kihívásokkal szembesülve a településtervezők és a önkormányzati tisztviselők kreatív megoldásokat keresnek, hogy a településeket ellenállóképesebbé és inkluzívabbá tegyék. Egyik módszer különösen a polgárok szerepének erősítésére és együttműködési hálózatok kiépítésére összpontosít. A „társadalmi innováció” a közszféra irányításának és alakításának új módszere, amely az emberek kollektív intelligenciáján alapul.
Az URBACT Jó Gyakorlatok kiemelik az európai települések számára értékes megoldásokat olyan témákban, mint a mobilitás, a lakhatás, a zöld települési revitalizáció, a társadalmi innováció és a helyi gazdaság. A 2024-ben díjazott 116 URBACT Jó Gyakorlat közül nyolc település kiemelkedik azzal, hogy az együttműködést átalakulássá alakította. A foglalkoztathatóságtól a városrészek revitalizációjáig ezek a gyakorlatok a társadalmi innovációs mozgalom részeként értelmezhetők: a települések a szolgáltatásnyújtástól a kooperatív városépítés felé mozdulnak el.
Társadalmi innováció a településeken
A társadalmi innovációt gyakran a társadalmi jóval összefüggésben írják le. A településeken ez a fajta innováció akkor valósulhat meg, amikor a polgárok, a közszolgálati dolgozók, a kutatók és a helyi szereplők együtt kísérleteznek a közös problémák megoldásával, gyakran a hagyományos hatalmi hierarchiákon kívül. Más szavakkal, a társadalmi innováció akkor jön létre, amikor az intézmények és a közintézmények elég nyitottak ahhoz, hogy befogadják az új ismereteket, megnyitják a kormányzást és az együttműködést a településfejlesztés egyik módszerévé teszik. Ez a kollektív kreativitás, amely a társadalmi innováció és a bizalom révén társadalmi értéket teremtő képesség középpontjában áll, megerősítheti és felerősítheti a közös célok iránti elkötelezettséget.
A cikkben bemutatott nyolc gyakorlatban a társadalmi innováció három fő úton valósul meg:
- A települések belülről alakítják át közszolgáltatási rendszereiket.
- A közösségek a tereket és hálózatokat használják az együttműködés motorjaként.
- Az emberek fejlesztik készségeiket és cselekvőképességüket, hogy alakíthassák saját mindennapi életüket.
A társadalmi innovációval kapcsolatos jelenlegi kutatások fényében ezek a gyakorlatok nemcsak az intézményi tipológiákat, hanem a változás különböző logikáit is kiemelik.
Tanuló és alkalmazkodó közszolgáltatási rendszerek
Az állami intézmények újragondolják, hogyan tudnak társadalmi értéket teremteni az együttműködés és az integrált kormányzás révén. Ezeknek az intézményeknek fel kell ismerniük, hogy a komplexitás együttműködést igényel, és a tanulásnak a kormányzás részévé kell válnia.
#1 – Barcelona (ES)
A Làbora program a városi tanács, társadalmi szervezetek és vállalkozások közötti partnerség révén összeköti a kiszolgáltatott helyzetű álláskeresőket a foglalkoztatási lehetőségekkel. A növekvő munkanélküliségre válaszul létrehozott program integrált pályákat kínál, amelyek ötvözik a szakmai képzést, a mentorálást és az elhelyezkedési támogatást. Évente körülbelül 6000 ember vesz részt a programban, és 1000-en találnak munkát, méltóságteljes munkával visszanyerve önállóságukat.
A Làbora innovációja egy új munkamódszerben rejlik: egy olyan közszolgáltatási rendszerben, amely a civil társadalommal együttműködve, nem pedig párhuzamosan működik. A program bemutatja, hogy a helyi önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek közötti strukturált együttműködés hogyan tudja humanizálni a foglalkoztatási politikákat és hogyan teheti a befogadást méretezhetővé.
#2 – Miskolc (HU)
Sok európai városhoz hasonlóan Miskolc is szociális kirekesztés, munkanélküliség és romló lakáskörülmények problémáival küzd. Ahelyett, hogy minden problémát külön kezelne, az innovatív integrált szociális szolgáltatások bevezetésére irányuló városi kezdeményezés (4IM) egy integrált jóléti modellt alkalmaz, amely a lakosok igényeihez igazodva egyesíti a szociális, egészségügyi és foglalkoztatási szolgáltatásokat. Ez a fragmentáltságtól az integráció felé történő elmozdulás a rendszerszintű társadalmi innováció példája, amelynek keretében a közszolgáltatások egy holisztikus ökoszisztéma részeként kerülnek kialakításra.
Bár ez a megközelítés nem új, a gyakorlatba való átültetése igazi eredménynek számít. Miskolc két hátrányos helyzetű városrészben dolgozta ki és tesztelte a koordinált modellt, amely öt személyre szabott szolgáltatási csomagot ötvöz – az azonnali foglalkoztatási támogatástól és szakképzéstől a lakhatás javításán, az egészségügyi és adósságsegélyen át a közösség mobilizálásáig. A koordinált segítő csapatok és a háztartások szintjén végzett feltérképezés révén a helyi lakosok többsége foglalkoztatásban, képzésben vagy más társadalmi befogadási tevékenységekben vett részt.
Összességében Miskolc bizonyítja, hogy még erőforrás-korlátozások mellett is képesek a városok az innovációra, ha a meglévő erőforrásokat az emberek köré szervezik, és azokat élő erőforrásként kezelik, amelyek segítik az adminisztratív intelligencia fejlesztését.
 |  |
Làbora program Barcelonában (ES) | 4IM Miskolcon (HU) |
A legfontosabb tanulságok településének számára
Barcelona és Miskolc példája is mutatja, hogy az integráció és a koordináció hogyan segíthet az innováció felszabadításában, még akkor is, ha a források korlátozottak. Ezenkívül a települések és a nem kormányzati szervezetek közötti strukturált partnerségek jelentősebbé és hatékonyabbá tehetik a szociális politikákat. Mindkét gyakorlat arra emlékeztet minket, hogy a bürokrácián belül is megvalósulhat a társadalmi innováció, ha a kreativitás és a politikai akarat összhangban van egymással.
Kollaboratív terek
A társadalmi innovációhoz olyan helyekre van szükség, ahol az emberek találkozhatnak, kapcsolatokat építhetnek és kísérletezhetnek. Európa-szerte a települések olyan társadalmi infrastruktúrákat hoznak létre, mint központok, laboratóriumok és kulturális terek, ahol az innováció és a részvétel találkozik. Ezek a központok közjavaknak tekinthetők, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az együttműködéshez.
#3 – Roeselare (BE)
Roeselare közösségi innovációs központja (Community Innovation Hub) a önkormányzat és a polgárok közötti kapcsolattartóként működik, eszközöket, mentorálást és mikro-támogatásokat kínálva a polgári kezdeményezések számára. Azáltal, hogy a polgárokat városépítőknek tekinti, a város a legjobban ki tudja aknázni az alulról jövő megoldások áramlását, a helyi fenntarthatósági projektektől a digitális integrációs programokig.
A központ naponta több mint 120 látogatót fogad, és évente több mint 700 közösségi kezdeményezésnek ad otthont. A gyakorlatban a központ tevékenységei széles körűek, mindenki számára elérhető programokat és közös tereket foglalnak magukban: a digitális segítségnyújtástól a fiataloknak szóló műhelyekig, az élelmiszer-pazarlást csökkentő közösségi élelmiszerbolton át az önkéntesek által működtetett Repair Caféig, ahol elektronikai és egyéb eszközöket javítanak. A naponta körülbelül 120 látogatót fogadó központ alapvető szolgáltatásokat kínál, valamint lehetőséget biztosít a tanulásra, az önkénteskedésre és a közös alkotásra.
Ezen modell révén a lakosok aktívan alakítják a közös terek használatát, az önkormányzat pedig facilitátorként működik, biztosítva a polgári kreativitás kibontakozásának feltételeit.
#4 – Gent (BE)
A Comon felkéri a lakosokat, a kutatókat és a helyi önkormányzatot, hogy együtt határozzák meg a városi kihívásokat és dolgozzák ki a megoldások prototípusait. A tervezési módszerek alkalmazásával a folyamat nyitott: a problémákat nem az önkormányzat határozza meg előre, hanem a párbeszéd során ismerik fel.
Ghentben az egyik legfontosabb kihívásnak azt tartották, hogy sok lakosnak, különösen a nem anyanyelvűeknek és az egészségügyi ismeretekkel kevésbé rendelkező embereknek nehézséget okozott az egészségügyi rendszerben való eligazodás. Műhelymunkák és "make-a-thonok" keretében a résztvevők közösen dolgoztak ki olyan praktikus megoldásokat, mint a RingMe, egy többnyelvű telefonos bot orvosi időpontok egyeztetéséhez, és az ExplainMed, egy eszköz, amely az orvosi dokumentumokat érthető nyelvre fordítja. Ezeket a prototípusokat valós körülmények között tesztelték, ötvözve a kutatási szakértelmet a gyakorlati tapasztalatokkal.
A város jelentős fejlődést ért el, mióta bátorságot gyűjtött, hogy kimondja: „nem tudunk mindenre választ adni”, és megnyitotta kapuit mások előtt, hogy közösen hozzanak létre emberközpontú technológiai megoldásokat, amelyek a közösség valós igényein alapulnak.
 |  |
Community Innovation Hub Roeselareben (BE) | Comon Gentben (BE) |
#5 – Brindisi (IT)
Brindisi társadalmi innovációs központja 10 kihasználatlan önkormányzati épületből álló hálózat, amelyek a történelmi központban és a külvárosi negyedekben találhatók. Ez a tér többfunkciós központtá alakult, ahol fiatalok, társadalmi vállalkozók és kulturális szereplők működnek együtt. Ezek a korábban üresen álló vagy elhanyagolt középületek ma közösségi találkozóhelyként működnek, ahol kulturális, oktatási és társadalmi vállalkozási tevékenységeket szerveznek.
A regeneráció és a szociális gazdaság összekapcsolásával a város a kultúrát az integráció motorjaként pozicionálja, megmutatva, hogy az üresen álló közvagyon katalizátorrá válhat a szociális vállalkozások és a közösséghez tartozás szempontjából.
Legalább 1000 lakos részesült már a szomszédsági házak hálózatában kidolgozott képzési programok, rendezvények és új közösségi szolgáltatások előnyeiből.
#6 – Braga (PT)
A Human Power Hub egy társadalmi innovációs gyorsító, amely mentorálást, munkaterületet és képzést biztosít a helyi változáshoz vezető személyiségek számára. A kezdeményezés strukturált társadalmi vállalkozói központként működik, és olyan ökoszisztémát épít, amely összeköti a városi stratégiát, az akadémiai kutatást, az üzleti életet és a közösségi tevékenységeket.
Megalakulása óta több mint 50 szociális vállalkozást támogatott, több mint 200 munkahely létrehozásában segített, és több mint 1000 polgárt vont be kapacitásépítő programokba, ezzel Bragát a szociális innováció regionális referenciapontjává téve.
 |  |
Társadalmi innovációs központ Brindisiben (IT) | Human Power Hub Bragáabn (PT) |
A legfontosabb tanulságok településének számára
A fenti négy gyakorlatot tekintve a közös tér önmagában is egy társadalmi innovációs módszer, amelynek keretében a városok facilitátorokként működhetnek, teret és támogatást biztosítva a polgárok által vezetett innovációknak. Brindisiben a kihasználatlan városi terek inkluzív, produktív közösségi terekké alakíthatók át, míg Bragában a szektorok közötti partnerségek termékeny talajt teremtenek a helyi változáshozó szereplők számára.
Készségek és cselekvőképesség fejlesztése
Egyes települések közvetlenül az emberekbe fektetnek be, fejlesztve azokat a készségeket és önbizalmat, amelyek a társadalmi innovációt fenntartják. Európában azonban számos település küzd a készséghiánnyal, a fiatalok elvándorlásával, valamint az oktatáshoz és a digitális eszközökhöz való egyenlőtlen hozzáféréssel, amelyek megoldatlanul hagyva gyengíthetik a hosszú távú innovációs képességet.
#7 – Amarante (PT)
A Tech Hub for Local Futures támogatja a digitális írástudást, a vállalkozói szellemet és az innovációt a kisebb települések fiatal lakói körében. Áthidalja a digitális szakadékot, megmutatva, hogy a kisvárosok is képesek innovációs ökoszisztémákat létrehozni, amelyek megtartják és támogatják a tehetséges fiatalokat.
Az iparági igényekhez igazodó inkluzív képzési programok, egyetemekkel és technológiai vállalatokkal kötött partnerségek, valamint közvetlen gyakorlatokhoz és álláslehetőségekhez vezető utak révén a Hub összeköti a helyi tehetségeket a valódi foglalkoztatási lehetőségekkel.
A kezdeményezés eddig erősítette a helyi gazdaságot, miközben csökkentette a fiatalok nagyobb városokba való elvándorlásának szükségességét. A kezdeményezés legfontosabb eredményei között szerepel, hogy 200 résztvevő végzett el képzési programokat, és körülbelül 70%-uk technológiai területen talált munkát, valamint 15 startup vállalkozás jött létre.
#8 – Kristianstad (SE)
Kristianstadban a városfejlesztés középpontjában a közösségek vezetői szerepének erősítése áll, amelynek keretében a Näsby városi közösségfejlesztési programot indították el. A lakosok részvételi folyamatok keretében közösen tervezik meg a biztonság, az integráció és a kohézió kérdéseivel foglalkozó helyi projekteket.
Ezek a projektek a zöld mobilitás javítását célzó kerékpáros tanfolyamoktól és ingyenes elektromos kerékpárkölcsönzéstől kezdve a biztonságosabb közterek új világítással és köztéri művészeti alkotásokkal való közös kialakításán át a körforgásos gazdaságot előmozdító helyi bolhapiacokig, a családi írástudást ösztönző olvasási kezdeményezésekig, valamint a lakosok és a városi képviselők, illetve civil szervezetek találkozási helyszíneinek létrehozásáig terjednek.
Akár digitális, akár társadalmi jellegűek, ezek a projektek abban a meggyőződésben osztoznak, hogy az innováció akkor kezdődik, amikor az emberekben megbíznak, hogy tanulnak és vezetnek. A kapacitásépítés nem mellékhatás, hanem a legfontosabb eredmény.
 |  |
Tech Hub for Local Futures Amaranteban (PT) | Urban Community Development Näsby Kristianstadban (SE) |
A legfontosabb tanulságok településének számára
Amarante és Kristianstad példája egyértelműen mutatja, hogy az innováció decentralizálása segít a kisebb városoknak megtartani a tehetségeket és új munkahelyeket teremteni. Ezenkívül a helyi vezetés megerősítése elengedhetetlen a közösség hosszú távú rezilienciájához.
Együtt haladunk előre
Ezen nyolc városban a társadalmi innováció számos formát ölt, legyen az foglalkoztathatósági program, közös alkotói laboratórium vagy közösségi központ. A fent bemutatott gyakorlatok mindegyike különböző módon mutatja meg, hogy az innováció túlmutat a technológián, és ugyanolyan mértékben szól a bizalomról, a képességekről és a kapcsolatokról. Mindegyiküknek azonban egy közös alapja van: az együttműködés mint kultúra. Amikor az intézmények és a polgárok közösen alkotnak, a város maga is egy tanuló organizmussá válik, amely a hosszú idő alatt megszerzett bizalomra épül.
További települési megoldásokat keres? Merítsen ihletet a legújabb URBACT Jó Gyakorlatokból! Mindegyik gyakorlat egy tesztelt módszerekből álló adatbázis része, amely a fenntartható településfejlesztést szolgálja. E gyakorlatok egy része az URBACT Transzfer Hálózatok révén más településeknek is átadható. Kövesse figyelemmel a frissítéseket!
Az eredeti, angol nyelvű cikk írója:
Laura Sobral urbanista és kutató, aki a részvételi kormányzás, a társadalmi innováció és a kooperatív településfejlesztés területén tevékenykedik.
