Hat hónapon keresztül ír miniszterek és tisztviselők vezetik majd a Tanács üléseit, szervezik annak munkáját, és közvetítenek a tagállamok közötti kompromisszumok kialakításában 2026 decemberének végéig. Az elnökséget betöltő országtól függetlenül az Európai Unió Tanácsának elnöksége képviseli a Tanácsot a többi uniós intézménnyel folytatott tárgyalásokon. Befolyása elsősorban abban rejlik, hogy meghatározza a folyamatok ütemét és elősegíti a prioritások előrehaladását, miközben a döntések továbbra is a tagállamok közötti megállapodástól, jogalkotás esetén pedig az Európai Parlamenttel való megegyezéstől függnek.
Írország akkor veszi át ezt a szerepet, amikor megkezdődnek a tárgyalások a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről (MFF), miközben az európai városokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy megfizethető lakhatást biztosítsanak és előmozdítsák a zöld átállást, valamint reagáljanak a hőhullámokra és más éghajlati kockázatokra.
Mit jelenthet Írország elnöksége Európa települései számára? Az alábbiakban exkluzív betekintést nyújtunk a hivatalos program várospolitikai elemeibe, valamint az Eastern and Midland Regional Assembly és az ír Lakásügyi, Önkormányzati és Örökségvédelmi Minisztérium képviselőinek meglátásaiba.
Ahol az elnökség találkozik a városokkal
Az ír elnökség három központi témára épül: versenyképesség, európai értékek és biztonság. Európa településpolitikai szakemberei számára ezek a témák elsőre talán nem feltétlenül tűnnek biztatónak, ám az elnökséghez közel álló szereplők megerősítik, hogy egy versenyképesebb, ellenállóbb és összetartóbb Európa közvetlenül összefügg a városok sikerességével:
"A települések és a helyi önkormányzatok kulcsfontosságú szereplők az uniós szakpolitikák végrehajtásában és az állampolgárok számára kézzelfogható eredmények elérésében.”
Pauline Riordan, vezető tervezési tanácsadó, Lakásügyi, Önkormányzati és Örökségvédelmi Minisztérium
Az ír elnökségi program a „megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést” a versenyképes európai gazdaság egyik kulcsfontosságú elemének tekinti, és vállalja, hogy előmozdítja az európai megfizethető lakhatási terv megvalósítását. Írország emellett friss tapasztalatokkal rendelkezik a lakhatási követelmények aktualizálásában a felülvizsgált Nemzeti Tervezési Keretrendszer révén.
Az elnökségi naptárat áttekintve több olyan találkozó is kiemelkedik, amely lehetőséget kínál az európai lakhatási agenda előmozdítására, valamint a lakhatás és a hajléktalanság elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megerősítésére. Az Európai Bizottság várhatóan 2026 szeptemberében terjeszti elő a megfizethető lakhatásról szóló jogszabályt (Affordable Housing Act), amelynek tanácsi munkáját Írország szándéka szerint vezetni fogja. November 25–26-án Dublin ad otthont az uniós lakásügyi miniszterek informális találkozójának, amelyet első alkalommal hangolnak össze a Hajléktalanság Elleni Küzdelem Európai Platformjának miniszteri találkozójával.
A települések közvetlenül érintettek az EU kohéziós politikájának jövőjében is. Az ír Közkiadásokért, Infrastruktúráért, Közszolgálati Reformért és Digitalizációért Felelős Minisztérium szerint az elnökség a helyalapú megoldásokat, a helyi kapacitások fejlesztését és a többszintű kormányzást kívánja előmozdítani, a települések, régiók és más érintettek aktív bevonásával. Ezek a vállalások immár a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről (MFF) és a 2027 utáni kohéziós politikáról folytatott tárgyalások részét képezik. Ezek határozzák majd meg, hogy a települések milyen támogatásokhoz juthatnak beruházásaikhoz, illetve a tervezéshez és a megvalósításhoz szükséges kapacitások biztosításához. Az eredmény meghatározza majd, hogy a települések miként tudják összehangolni a lakhatásba, közlekedésbe, energiába, klímaadaptációba és városrehabilitációba irányuló beruházásaikat, valamint azt is, hogy a helyi önkormányzatok milyen mértékben vehetnek részt a folyamatban.
Írország Lakásügyi, Önkormányzati és Örökségvédelmi Minisztériuma szerint az innováció nem kizárólag a nagyvárosi térségekre korlátozódik. A kisebb városokban és a vidéki közösségekben is hatalmas lehetőségek rejlenek, amelyeket az ír elnökség időszakában ki lehet aknázni.
A klímapolitika terén Írország elkötelezett az EU klímasemlegességi célkitűzéseinek előmozdítása, valamint az éghajlatváltozással, a biodiverzitással és a vízgazdálkodással kapcsolatos ellenálló képesség erősítése mellett. Ezek a területek a fenntartható településfejlesztéssel is szorosan összekapcsolódnak: többek között az épületek felújításán, a közlekedés megszervezésén, a közterületek újratervezésén és a vízgazdálkodáson keresztül. Írország emellett hozzá kíván járulni az EU városi agendájáról és az Új Európai Bauhausról szóló szélesebb körű szakpolitikai egyeztetésekhez is. Ennek része az „Unlocking Compact Cities” című URBACT kutatási kezdeményezés tapasztalatainak megosztása. Az ír elnökség koordinálásával zajló kezdeményezés azt vizsgálja, hogy az uniós regionális finanszírozás miként támogathatja a fenntartható városfejlesztést, egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy a helyi projektekből származó tapasztalatok és bizonyítékok bekerüljenek az európai várospolitikai diskurzusba.
Megnyitó ünnepség – 2026. július 1. (Forrás: az EU Tanácsának ír elnöksége)
Írország URBACT-útja
Írország komoly múltra tekint vissza az URBACT-ban való részvétel terén, amelyben egyre több visszatérő önkormányzat és újonnan csatlakozó résztvevő vesz részt. Az elnökség kezdetén ír partnerek két Innovation Transfer Network és négy Transfer Network munkájában vesznek részt, az újonnan csatlakozók között pedig Galway városa is megtalálható.
Cork tapasztalatai a Playful Paradigm hálózatban jó példát szolgáltatnak erre. A város az eredetileg Udine-ban (Olaszország) kidolgozott módszert adaptálta annak érdekében, hogy a közterületek játékosabbá és befogadóbbá váljanak. A munka folytatása az URBACT Good Practices programban is nyomon követhető: a Let’s Play Cork kezdeményezést 2021-ben ismerték el URBACT Good Practice-ként, majd öt ír település vette át és adaptálta a megközelítést. A legutóbbi, Cork PlaysMaking elnevezésű kezdeményezést pedig 2024-ben ismerték el.
A jelenlegi résztvevők közül Galway, Limerick, Dublin és Monaghan négy URBACT Transfer Network keretében dolgozik olyan témákon, mint az akadálymentesítés, a biodiverzitás, a részvételi döntéshozatal és a városi zöldterületek.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy az ír települések és városok teljes mértékben részt vesznek az URBACT-ban, és tanulnak európai partnereiktől. Írország elkötelezett amellett, hogy elnöksége alatt az URBACT-on keresztül tovább növelje ennek a helyi szintű tanulásnak a hatását.”
Laure Antoniotti, közigazgatási tisztviselő, Eastern and Midland Regional Assembly
Augusztus 25–27. között Cork ad otthont a 2026-os URBACT Universitynek, ahol a jelenlegi Transfer Networkök szakemberei és helyi érintettjei a részvételi és integrált szakpolitika-alkotással kapcsolatos készségeiket fejlesztik. Érdemes követni az University eseményeit, hogy lássuk, milyen tudással térnek haza a városok Corkból, és hogyan ültetik át a tanultakat a gyakorlatba Európa-szerte.
Mi következik a városok számára?
Az elkövetkező hónapokban Írország alakíthatja azokat a megállapodásokat, finanszírozási döntéseket és együttműködési kereteket, amelyekre a városok támaszkodnak. A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a lakhatás, a kohéziós politika és a klímavédelem terén végzett munkája révén megerősödik-e a helyi önkormányzatok kapacitása, illetve érdemi szerepet kapnak-e a döntések kialakításában és végrehajtásában.
Kövesd nyomon az ír elnökség programját és az eseménynaptárt, ahogy a tárgyalások előrehaladnak, és fedezd fel az URBACT írországi tevékenységét, hogy lásd, hogyan alakítják át az ír városok az európai együttműködés tapasztalatait helyi szintű cselekvéssé.
További várospolitikai perspektívákért érdemes visszatekinteni az URBACT dán elnökségről és ciprusi elnökségről szóló összeállításaira is.
