Ciprus autonómiára épülő hangsúllyal zárja az elnökségi triót
Mandátuma kezdetén az Európai Unió Tanácsának ciprusi elnöksége hivatalosan is bemutatta azt a programját, amely Európa stratégiai autonómiájának megerősítésére irányul. Az elnökségi prioritásokat közelebbről megvizsgálva látható, hogy az európai autonómia összetett fogalom: szakpolitikai értelemben a biztonság- és védelempolitikától a kereskedelmen át a zöld és digitális kettős átmenetig terjed, valamint ezek állampolgárokra és közösségekre gyakorolt hatásait is magában foglalja.
Érdemes a ciprusi elnökséget egy elnökségi trió részeként vizsgálni, amely a lengyel és a dán elnökségek munkájára épül. Ezek a közelmúltbeli elnökségek a fenntartható fejlődést és más, településekhez kapcsolódó szakpolitikákat programjaik sarokkövévé tették. Lengyelország 2025. január 1. és június 30. között az európai kohézió megerősítésére helyezte a hangsúlyt a 2027 utáni uniós szakpolitikai keret előkészítése érdekében; ennek részeként a miniszterek a Varsói Közös Nyilatkozatban ((Warsaw Joint Declaration)2025. május) kötelezettséget vállaltak a városi–területi együttműködés további erősítésére. Dánia ezt a munkát folytatta, különös hangsúlyt fektetve az EU 2040-es klímakeretére és a megfizethető lakhatás kérdésére.
Vizsgáljuk meg közelebbről az elnökség programját annak érdekében, hogy lássuk, miként illeszkedik Ciprus ebbe az elnökségi trióba, és hogyan épít elődei szakpolitikai párbeszédeire.
A ciprusi elnökség programjának kibontása: városi kihívások és megoldások
Nem igényel különösebb bizonyítást, hogy a településeknek és a települési közösségeknek önálló cselekvési képességgel kell rendelkezniük ahhoz, hogy meg tudjanak küzdeni a kritikus települési kihívásokkal. Mivel az európai autonómia kiemelt cél, az elnökség programja több uniós fenntartható fejlődési szakpolitikai területet is érint. Ez a fejezet néhány konkrét területre összpontosít, nevezetesen a területi kohézióra (különös tekintettel a szigetekre és Dél-Európára), a társadalmi kohézióra, valamint az intelligens mobilitásra.
Egy átfogó uniós települési agenda és területi jövőkép felé
A településügyekkel foglalkozó közelgő üléseken a ciprusi elnökség megvitatja az új, városokra vonatkozó uniós menetrendet, valamint annak kapcsolatát az Urban Agenda for the EU-val (UAEU), azzal a céllal, hogy javaslat készüljön az UAEU Többéves Munkaprogramjának megújítására. A napirenden szerepelnek továbbá az épületállomány dekarbonizációjával, valamint a kulturális örökségi épületek adaptív újrahasznosításával kapcsolatos egyeztetések is.
A felülvizsgált Területi Agenda 2030 előkészítésére tekintettel az elnökség támogatni fogja az ESPON FutureTerritory 2050 projekt megvalósítását, amely a területileg „vak” szakpolitikák kockázatait és következményeit elemzi (erre a lengyel elnökség 2025. májusi Varsói Nyilatkozata is kifejezetten utalt).
Az elnökség mandátumát arra is felhasználja, hogy előtérbe helyezze a mediterrán településeket érintő kihívásokat (például a vízhiányt, a klímaterhelést, a kisvárosok kormányzásának kérdéseit, valamint a turizmus okozta nyomást). A települések és régiók közötti kapcsolatok erősítése szintén fontos eleme lesz az elnökség által támogatott új, Földközi-tengeri Paktumnak.
„Várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy az uniós településpolitikai diskurzus kiterjedjen a déli, szigeti és tengerparti térségek sajátos valóságaira, és remélhetőleg megerősítse az uniós szakpolitikák rugalmasságának szükségességét.”
– Christiana Sizinou, Belügyminisztérium Európai Alapok Igazgatósága, az URBACT Monitoring Bizottság nemzeti képviselője
Társadalmi kohézió és egyéb horizontális települési kérdések
A területi kohézió a társadalmi kohézió erősítésében is kulcsszerepet játszik. Ennek egyik oka, hogy figyelembe veszi a horizontális szempontokat, valamint a városi, vidéki és távoli térségekben élő sérülékeny közösségek igényeit. Ebben az értelemben a területi kohézió hozzájárulhat az elérhető árú lakhatás javítását, az energiaszegénység csökkentését és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó nemzeti és regionális erőfeszítések összehangolásához.
Ezt szem előtt tartva a ciprusi elnökség találkozókat szervez az Európai Építészeti Igazgatók (European Directors of Architecture) részvételével, valamint más magas szintű eseményeket annak érdekében, hogy tovább erősítse a Dánia által előtérbe helyezett, megfizethető lakhatással kapcsolatos szakpolitika európai dimenzióját.
„A ciprusi elnökség célja hangsúlyozni az épített környezet központi szerepét az Európai zöld megállapodás és az Új Európai Bauhaus célkitűzéseinek megvalósításában. Ennek keretében megvizsgáljuk az építészeti szakpolitika és a tágabb települési kérdések közötti összefüggéseket.”
– Irene Hadjisavva, Várostervezési és Lakásügyi Főosztály, Belügyminisztérium, Városi Kontakt Pont, European Urban Initiative
További prioritás lesz a A nők jogaira vonatkozó új ütemterv végrehajtásának támogatása, amelyhez kapcsolódóan 2026 márciusában magas szintű eseményt rendeznek a készülő Európai Nemi Esélyegyenlőségi Stratégiáról (2026–2030).
Fenntartható és intelligens mobilitás
A fentieken túl a zökkenőmentes, fenntartható, intermodális és hatékony mobilitás is kiemelt szerepet kap a ciprusi elnökség ideje alatt. Különös hangsúlyt kap a városok, vidéki térségek és szigeti régiók összekapcsolása. Ezt az úgynevezett „régiók közötti összekapcsolhatóságot” ellenálló digitális hálózatok, korszerű közlekedési kapcsolatok és kulcsfontosságú energiafolyosók erősítik.
2026-os URBACT City Festival: szimbolikus időzítés Ciprus és az URBACT program számára
Az évek során Ciprus részvétele az URBACT programban nemcsak az uniós települési együttműködéshez való csatlakozás kapujaként, hanem kapacitásépítési eszközként is fejlődött. Nicosián túl a sziget kis- és közepes méretű településeinek részvétele az URBACT-et képzési lehetőséggé tette az alacsony létszámmal és korlátozott erőforrásokkal működő helyi közigazgatások számára.
„Ciprus és az URBACT kapcsolata az érettség jeleit mutatja, mivel a ciprusi települések magabiztosabbá váltak, és részvételük egyre inkább stratégiai módon illeszkedik a kohéziós politikához, az éghajlatvédelmi célokhoz és a területi kohézió törekvéseihez.”
– Christiana Sizinou, Belügyminisztérium Európai Alapok Igazgatósága, az URBACT Monitoring Bizottság nemzeti képviselője
A 2026-os URBACT City Festival nicosiai megrendezéséről szóló döntés fontos mérföldkövet jelent a ciprusi elnökség időszakában. Március 31. és április 1. között több mint 500 települési szakember és uniós döntéshozó osztja meg egymással tapasztalatait és történeteit a települési együttműködésről, a helyi cselekvésről, az uniós kormányzásról és finanszírozásról, miközben megismerkednek Nicosia helyszíneivel és a város fenntartható városfejlesztési eredményeivel is.
Az idei fesztivál egyben lehetőséget kínál a helyi gyakorlat és az uniós szakpolitika összekapcsolására is, remélhetőleg úgy, hogy az esemény eredményei visszacsatolódnak a kohézióval, a települési finanszírozással és a településirányítással kapcsolatos tanácsi egyeztetésekbe.
Mi a legfrissebb hír a 2026-os URBACT City Festivalról? A rendezvényen többek között neves főelőadók lépnek színpadra: Charalambos Prountzos, Nicosia főpolgármestere; Themis Christophidou, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának (DG REGIO) főigazgatója; Constantinos Ioannou, Ciprus belügyminisztere; valamint Corinne de La Mettrie, a Francia Nemzeti Területi Kohéziós Ügynökség képviseletében. További részletekért tekintse meg az esemény programját.
Kövesse nyomon a ciprusi elnökség programjával és eseménynaptárával kapcsolatos friss híreket.
Szeretne több háttérinformációt az elmúlt év települési kérdésekkel kapcsolatos uniós elnökségi fejleményeiről? Olvassa el a Lengyelország és Dánia EU Tanácsi elnökségéről szóló cikkeinket.
