• More than 50 project ideas from all over Europe at your reach!

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    More than 50 project ideas COVER

    Discover the new additions to the Partner Search Tool following the launch of the Action Planning Networks’ call.

    More than 50 project ideas.
    From urbact

    It has not even been a whole month since the URBACT IV Programme has officially opened its first call for networks. Yet, there are already plenty of concrete proposals for cities to find potential partners* and, hopefully, embark on the 2.5-year action-planning journey.

    Whether you have a pitch for a network or if you are on the lookout for inspiration and peers, the Partner Search Tool is the place to find cities that share similar ambitions, challenges and vision. To prompt connections and spark exchange among aspiring-URBACT-beneficiaries, this platform was first released in the occasion of the European Week of Regions and Cities in October 2022.

    Today, with all the guidance for applicants, terms of reference and further material in different language available to all, the stakes to put your ideas out there and find partners are higher than ever. Get a taste of the most recent Partner Search Tool’s ideas coming from all corners of Europe from 5 January to 2 February.



    Welcome to cities from North Macedonia, Montenegro and Serbia


    A novelty for URBACT IV, the addition of five countries benefitting from the Instrument for Pre-Accession to the EU (IPA) as eligible partners for programme funds means new possibilities to a vast new territory. For the first time ever, cities from Albania, Montenegro, Bosnia and Herzegovina, Montenegro, Serbia and North Macedonia can apply to become URBACT Project Partners.

    Unsurprisingly, you can already find project ideas from IPA countries for the revitalisation of industrial sites, youth employment and green transition for digital transformation in the Partner Search Tool. The municipalities of Berane (ME), Sarajevo (BA) and Ohrid (MK) are all respectively looking for Lead Partners and other Project Partners to join their efforts. If approved, these cities will receive IPA funding for their participation in URBACT networks.


    Cities from the South are on the rise


    Very well represented in the Partner Search Tool, many new projects from Southern European cities have been published since the launch of the Action Planning Networks’ call.

    Take for instance Portugal, where you can find ideas ranging from green transition to social inclusion. The municipality of Serpa (PT) wants to work around the effects of industrial agriculture in urban centres, while the subject of urban mobility appears the intermunicipal community of Médio Tejo’s (PT) idea. In addition, a specialised development agency in Vila Nova de Gaia (PT) and the university of Lisbon (PT) are both keen to explore housing solutions: the first focusing in social housing, whereas the latter in intergenerational rooms.

    Also related to social cohesion, the municipality of Grevená (EL) wants to improve the urban livelihood and create more inclusive spaces, as in children-friendly cities. Still in Greece, the municipality of Heraklion (EL) is seeking partners to overcome barriers, so cities can re-discover their rivers – a project that explores the connections of urban planning and the green transition.

    Talking about green initiatives, this is a topic of predilection among Italian cities. The Union of Bassa Romagna Municipalities (IT) wants to lead partners to exchange knowledge on green infrastructures, while initiatives in Termoli (IT) and the Cagliari University (IT) want to respectively engage in climate and increase the use of bikes and soft mobility. When it comes to social inclusion, there are also very committed municipalities. The city of Bari (IT) aims at developing community libraries and the municipality of Cinisello Balsamo (IT) to use urban regeneration as an engine for social impact.

    In Spain, the range of topics is quite diverse. The council of Castelldefels (ES) aims at using the smart healthy city concept as a strategy, bringing elements from the digital transition to governance and health. The municipality of Avilés wants to bring together fellow cities that have a strong industrial background and seize this heritage to transform these areas and make such spaces greener. Finally, the municipality of Málaga is seeking partners to dinamise local start-ups ecosystems.


    Green is the colour of the season


    When it comes to issues related to the climate urgency, cities have plenty of creative ideas. Interested by the topic of water collection and fighting draughts, the municipality of Michalovce (SK) has published an idea about the richness of the rain. While the municipality of Wroclaw (PL) has expressed interest in taking forward two different projects, one on food self-sufficient production and another one on sustainable urban policies.

    Still in Poland, the municipality of Rzeszow aims to use mobility to achieve carbon neutrality. This is indeed a hot topic as other proposals suggest, as Liepaja’s (LV) municipal willingness to create sustainable mobility plans for small and medium-sized cities and Bucharest’s (RO) ambition to improve their urban logistic systems – an idea published by a specialised development agency. On a similar note, the municipality of Pilisborosjenõ (HU) invites other towns to revert the negative impacts of suburbanisation trends and the city council of Leitrim (IE) wants to make its town centre more pedestrian-friendly. These are all principles that are at the centre of the URBACT Knowledge Hub on mobility, the Walk'n'Roll initiative

    Far beyond the scope of how we perceive urban mobility, the city of Copenhagen (DK) is looking for peers to explore participative governance models, especially for data-based citizen engagement, in order to take coherent place based climate actions. In addition, two German proposals have also been recently added to the Partner Search Tool. The municipality of Munich (DE) invites other cities to go circular using the CCRI methodology, and the city of Essen proposes to test water-sensitive urban planning through green practical measures.

    It’s always an enriching experience to build from the existent. This is clearly the case for the municipality of Mechelen (BE), which was previously involved with the Resourceful Cities Action Planning Network (2019 - 2022). Now, this city wishes to carry on its legacy and lead a new project on hubs for circular economy. Another idea coming from Belgium, published by an NGO in Hannut (BE), aims at making cities more attractive and just by renovating the downtown areas.


    Building blocks of communities


    Although fewer in numbers – but with no less effective ideas and solutions to urban challenges – cities from the North are also looking for new partners. For example, the municipality of Malmö (SE) is particularly seeking to create new life and make communities thrive in a district that is reduced to a single function. The city wants spark a new sense of identity and cohesion for such places. 

    More related to participative governance and social cohesion models, three new ideas were published by French bodies. The county council of Seine Saint-Denis wants to transform its territory by welcoming and including migrants, whereas the urban agency of Saint Omer seeks to re-invent the involvement of citizens, by supporting them facing new challenges. With a similar approach, the metropolis of Lyon wants to delve into the multi-governance perspective – particularly the dialogue between the municipalities and city districts.

    At last, Czech cities’ ideas tend to lean towards themes as local governance. The city Usti nad Labem (CZ) is looking for partners to further explore how to build and strengthen communities using municipal reward systems. While the city of Ostrava (CZ) has published three different ideas: one about the access to adequate housing, another one on cultural development and a plea for city centre entrepreuneurs.



    You can find out more about all these ideas, as well the previously published ones, in the URBACT Partner Search Tool. Don’t wait any longer, you have more than 50 opportunities to join [u]s!


    Jois [u]s!


    * URBACT facilitates the sharing of knowledge and good practice between cities and other levels of government. The programme can fund eligible institutions from the whole territory of the European Union with its 27 Member States, as well as Norway and Switzerland, plus five IPA countries. Cities from other countries can take part in network activities at their own costs.

    Read more on the eligibility for the call at urbact.eu/get-involved



  • Resourceful Cities

    LEAD PARTNER : The Hague - Netherlands
    • Mechelen - Belgium
    • Patras - Greece
    • Ciudad Real - Spain
    • Zagreb - Croatia
    • Oslo - Norway
    • Vila Nova de Famalicao - Portugal
    • Bucharest 3rd district - Romania
    • Cáceres - Spain
    • Opole - Poland


    • Phase 1: Kick-Off Meeting 1, The Hague 3-4 Oct 2019


    • Phase 1: Kick-Off Meeting 2, Mechelen 12-14 Feb 2020
    • Phase 2: Kick-Off Transnational meeting 1, online 7-8 Jul 2020
    • Phase 2: City-to-City Session *Scoping the eco system* 9 Sep 2020
    • URBACT e-University 15 Sep - 8 Oct 2020
    • Transnational meeting 2 *Stimulating Collaboration* 25-26 Nov 2020
    • City-to-City Session *Scaling up local circular economy* 14 Dec 2020
    • Transnational meeting 3 *The role of the city* 27-28 Jan 2021
    • City-to-City Session *Circular Economy and territorial food systems* 18 Feb 2021
    • Transnational meeting 4 *Education, Awareness & Engagement* 30-31 March 2021
    • Transnational meeting 5 *Funding, Monitoring & Risk Assessment * 29-30 June 2021

    RESOURCEFUL CITIES is an URBACT Action Planning Network of ten European cities. This project seeks to develop the next generation of urban resource centres, so they can serve as catalysts of the local circular economy, by adopting a participative and integrated approach. The resource centres strive to promote the positive economic, environmental and social impacts, notably for the circular economy. Thus, the network facilitates waste prevention, reuse, repair and recycling. The centres also work as connection points for citizens, new businesses, researchers and the public sector to co-create new ways to close resource loops at the local level. By bringing together interested actors to work alongside, the goal is to promote the change of values and mindset.

    Spaces for circular co-creation & action
  • URBAN DAYS en Gijón: ciudades que comparten y aprenden

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn

    Organizado por el Punto Nacional URBACT junto con el Ayuntamiento de Gijón, URBAN DAYS –el título de la edición de URBACT Infoday ES en 2022– estuvo fundamentalmente dirigido a presentar ejemplos, retos y oportunidades vinculados al Desarrollo Urbano Sostenible (DUS) y a su financiación, en general, y a los programas URBACT y UIA, en particular.

    From urbact

    El evento URBAN DAYS tuvo lugar los días 20 y 21 de octubre de 2022 en la ciudad española y estuvo enfocado en la presentación de programas, convocatorias y prácticas vinculadas a los fondos Next Generation y al nuevo Marco Financiero Plurianual (MFP) 2021-2027. Asimismo, en ese escenario se dieron a conocer diversos detalles de la nueva Iniciativa Urbana Europea, así como de la Nueva Bauhaus Europea y de la primera convocatoria de las Acciones Innovadoras.

    URBAN DAYS se constituyó, por todo ello, como un marco idóneo para presentar avances de los distintos programas de Desarrollo Urbano Sostenible, más allá de las ciudades participantes en la red URBACT Action Planning Networks (APN), con un foco espacial n la relación entre la elaboración de Agendas Urbanas Locales y el programa URBACT como un marco común para el impulso y desarrollo de la Planificación Urbana Integral.

    El evento tuvo una duración de un día y medio, desarrollando durante el mismo diversos formatos para establecer el diálogo entre ciudades: conferencias, presentaciones, coloquios y talleres.

    URBAN DAYS Gijon


    20 de octubre. Mañana.


    Inauguración y bienvenida

    • Ana González, Alcaldesa de Gijón
    • Jon Aguirre, como representante del Punto Nacional URBACT


    Ponencia “La Nueva Agenda Urbana de Naciones Unidas como un acelerador para la implantación y Localización de los Objetivos del Desarrollo Sostenible en las ciudades”

    • Gonzalo Lacurcia, ONU-Hábitat España


    Mesa redonda: “Planificación Urbana Integral en ciudades como puerta a Europa”

    • Valentina Corsetti, de DG Regio. Link a presentación.
    • Miguel Baiget, de la Subdirección General de Suelo, Información y Evaluación del MITMA. Link a presentación.
    • Sonia P. Landázuri, de la Dirección General de Ordenación del Territorio y Urbanismo del Principado de Asturias. Link a presentación.
    • Beatriz Postigo, de la Subdirección General de Desarrollo Urbano del Ministerio de Hacienda y Función Pública. Link a presentación.
    • Modera: Pedro Bravo, especialista en comunicación urbana


    URBAN DAYS Gijon


    Coloquio: “¿Cómo diseñamos la ciudad del futuro? Elaboración y resultados de las agendas urbanas locales”

    • Ana González, Alcaldesa de Gijón
    • Daniel Gutiérrez, Teniente Alcalde del Ayuntamiento de Masquefa
    • Manuel Carmona, Segundo Teniente Alcalde del Ayuntamiento de Montilla
    • Blanca Alfonso, Teniente de Alcalde del Ayuntamiento de Ansó
    • Modera: Pedro Bravo, especialista en comunicación urbana


    Ponencia: Misión Europea de ciudades “100 Ciudades Climáticamente Neutras”

    • Julio Lumbreras, de la Universidad Politécnica de Madrid y coordinador del Grupo Espejo CitiES 2030. Link a presentación.


    Mesa redonda: “De la Planificación a la Acción: ¿Cómo financiamos las estrategias integrales?”


    URBAN DAYS Gijon


    20 de octubre. Tarde.


    La tarde del primer día de las jornadas de dividió en dos espacios o actividades. Por un lado, el Seminario sobre candidaturas para la convocatoria de propuestas de Acciones Innovadoras, que contó con inscripción y plazas limitadas, y, por otro, los talleres en Mesas de trabajo abiertas a todas las personas asistentes a las jornadas y organizadas por proyectos pertenecientes a las Action Planning Networks de URBACT, las UIA y los proyectos piloto de las Agendas Urbanas Locales.


    Mesas de trabajo: ciudades que comparten y aprenden


    Las siete mesas de trabajo que se realizaron contaron con un mismo esquema: dos rondas de presentación con dos ciudades previamente seleccionadas en cada ronda y un turno de preguntas e intercambio con el resto de ciudades participantes en la mesa. Cada ciudad expuso experiencia según el tipo de programa (URBACT, UIA, Agendas Urbanas Locales).

    • Mesa 1 - Urbact Action Planning Networks. Ciudades que presentaron: Molina de Segura, Candelaria y Vic
    • Mesa 2 - Urbact Action Planning Networks. Ciudades que presentaron: Área Metropolitana de Barcelona (AMB), Madrid y Granada
    • Mesa 3 - Urban Innovative Actions. Ciudades que presentaron: Getafe, Almería y Mataró
    • Mesa 4 - Urban Innovative Actions. Ciudades que presentaron: Madrid, Fuenlabrada, Gavá y Viladecans
    • Mesa 5 - Agendas Urbanas Locales. Diputaciones que presentaron: Dip. de Cáceres y Dip. de Barcelona - Ciudades que presentaron: Sant Boi de Llobregat
    • Mesa 6 - Agendas Urbanas Locales. Ciudades que presentaron: Pamplona, Fuenlabrada, Vitoria y Gijón
    • Mesa 7 - Agendas Urbanas Locales. Ciudades que presentaron: Candelaria, Castropol, Gavá, Alfaro y Viladecans
    Seminario sobre candidaturas para la convocatoria de propuestas de Acciones Innovadoras


    El seminario se inició con una exposición general, impartida por Nélida Hancco, de la Secretaría Permanente de la Iniciativa Urbana Europea, y dedicada a compartir información técnica relacionada con el diseño proyectos y convocatoria. Esta presentación explicó diversos aspectos sobre la convocatoria: la lógica de intervención del proyecto, el formulario de solicitud del plan de trabajo, las finanzas y las reglas de elegibilidad, la transferencia en los proyectos AI de la IUE, la comunicación y capitalización y el soporte a los aplicantes.

    Posteriormente, se llevaron a cabo sesiones asesoramiento individualizado para el diseño de propuestas para la convocatoria junto al personal del Secretariado de la Iniciativa Urbana Europea, para la realización de consultas. Estas sesiones individuales fueron coordinadas por Nélida Hancco Herrera y Nouhaila Bouhout, ambas del equipo de la Secretaría Permanente de la Iniciativa Urbana Europea.


    URBAN DAYS Gijon


    21 de octubre. Mañana.



    • Jon Aguirre, como representante del Punto Nacional URBACT


    Mesa redonda: “Iniciativa Urbana Europea y Financiación DUS en el MFP 2021-2027”.


    Lanzamiento de la convocatoria de las Acciones Innovadoras en el marco de la Iniciativa Urbana Europea


    Ponencia “Presente y futuro del programa URBACT”


    Coloquio: “Conocer y aplicar el Metodo Urbact: de las APN al Transfer Mechanism”



    • Patricia García, del Ayuntamiento de Gijón


    URBAN DAYS Gijon


  • Város-vidék kapcsolatrendszer minőségbiztosítással – interjú a Food Corridors hálózat hazai képviselőjével, Bertényi Gáborral

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn

    Felismerve az európai területi együttműködés előnyeit, Szécsény és vonzáskörzete 2019-ben került egyedüli magyarországi mintarégióként az URBACT Food Corridors alprogramjába, melynek kitüntetett célja, hogy organikus módon elősegítse a sok esetben periférikus vidéki és városi alrendszerek egymásra találását, szervesülését, a fenntartható élelmiszertermelés mind szélesebb gazdálkodói körben való elterjesztését. Interjúnk során Bertényi Gábort /Agri Kulti Kutatóműhely/ kérdeztük a Szécsény térségében zajlott Food Corridors akcióról.



    • Kik a szécsényi FoodCorridors projekt partnerei és a helyi URBACT csoport (ULG) tagjai?

    Az Agri Kulti Kutatóműhely Szécsény várossal konzorciumi partnerséget alkotva vesz részt az URBACT városhálózati projektben.

    A projekt keretében 2019-ben elkészült Szécsény és vonzáskörzetének alapos erőforrásleltára, amelynek egyik fontos pillére és gazdasági entitása az Agri Kulti helyben üzemelő gyümölcsfeldolgozó és préslé üzeme. A Szécsényi járás legfontosabb általunk azonosított agrárgazdasági szereplőivel az URBACT projektpartnerek személyesen is találkozhattak és megismerkedhettek a 2019-es magyarországi terepbejárás során.

    A Food Corridors projekt időszaka alatt 9 tematikus ULG (URBACT Local Group/Helyi URBACT Csoport) meetingen  szakértők bevonásával megtörtént a kistérség agrárgazdaságának teljes körű átvilágítása, a lokális erőforrások feltérképezése, a legfontosabb stakeholderek és jegyzett kisléptékű termelők, vállalkozók beazonosítása, agrárpiaci helyzetük elemzése, kiértékelése.



    ULG tagok: Maszlik Zoltán, Dezsény Zoltán, Szalai Ferenc, Őry Barnabás, Horváth Boldizsár, Baranyi Adrienn és Murányi Bálint (Nógrád Megyei Önkormányzat), Bertényi Gábor, Halász Gergely

    Partnerszervezetek: Szécsény Város Önkormányzata, Agri Kulti Kutatóműhely, Vedd a Nógrádit! (a Nógrád Megyei Önkormányzat kistermelői érdekvédelmet szolgáló ernyőszervezete), Farm2Fork (foodhub), Funky Forest (préslé üzem) és HáziCool közösségi hűtőház vezetése, SVÉT


    • Milyen tevékenységeket tűzött ki az akcióterv?

    A kisléptékű termelők és termékelőállítók alkotják a szécsényi Food Corridors projekt célcsoportját, az érintettek fejlesztése tudatos és összehangolt módon, 3-4 egymást támogató, egymással szinergiát alkotó szakmai szálon történt (minőségbiztosítási rendszer, érzékszervi kóstolók szervezése, study visit videók).

    Nógrád megye egészére - természetföldrajzi és klimatikus adottságai miatt – jellemző a kiemelkedő minőségű, egészéges és magas beltartalmi értékkel bíró primer mezőgazdasági javak, alapanyagok előállítása, e téren komoly agrár-hagyományokkal rendelkezik a térség. Ennek ellenére a gazdák jelentős része piacszerzési és értékesítési nehézségekkel küzd a rendszerváltás óta. A Szécsény Team a problémára sajátos koncepcióval kínál megoldási alternatívát. Budapest földrajzi közelsége (110km), és a minőségi, válogatott alapanyagokat igénylő prémium vendéglátás szélesebb szegmense lehetővé teszi, hogy a Nógrád megyei termelők a főváros vendéglátóhelyeinek beszállító partnereivé váljanak. Mindez hosszútávú kölcsönös előnyökkel jár mindkét szektor számára: a gazdaságok bevételei tervezhetővé válnak, az értékesítés kiszámíthatóvá, a prémium vendéglátás pedig ellenőrzött forrásból hozzájut a kiemelkedő minőségű és a működéséhez szükséges mennyiségű hazai alapanyaghoz.


    Symbioo minőségbiztosítási rendszer

    Az Agri Kulti Kutatóműhely a hazai agrárgazdasági kínálat és kereslet hatékony összekapcsolására – állami közreműködéssel - egy önállóan fejlesztett, Magyarországon eddig hiánypótlónak számító fenntarthatósági szempontokat kiemelten alapul vevő AgriToolKit minőségbiztosítási rendszerrel kívánja transzparenssé és skálázhatóvá (összehasonlíthatóvá) tenni a vidéki kisgazdaságok agrár-aktivitását, termelő és menedzsment tevékenységét és a teljes, a termelő és vásárló közötti rövid ellátási láncot. A minőségbiztosítási rendszer éppúgy vizsgálja a farmok működésének, működtetésének környezeti, mint a társadalmi és gazdasági jellemzőit. A rendszer farm-mérettől és gazdálkodási volumentől függetlenül alkalmazható. A cél a minőségbiztosítási rendszer hazai agárágazatba való integrációja, szakmai szűrőként való beépítése, így az egyes átvilágítások során kapott eredmények standardizáltnak tekinthetőek és jelentéstartalommal bírnak a teljes vertikum számára - éppúgy a termelők, mint a keresleti piac egyes aktorai és a szakpolitika számára is. A minőségbiztosítási rendszer fejlesztése és cizellálása folyamatosan zajlik.

    2022. június 24-én Szigetmonostoron egy környékbeli és Nógrád megyei termelőknek és budapesti séfeknek tartott workshop és szakmai közös gondolkodás keretében debütált az Agri Kulti Kutatóműhely által fejlesztett Symbioo rendszer.


    Érzékszervi kóstoltatás

    A minőségbiztosítási rendszer környezeti-fenntarthatósági értékelése mellett kiemelten fontosnak tartjuk a gasztronómiai szempontok bevonását is, vagyis az értékesített kistermelői termékek gasztronómiai szempontok alapján történő minősítését is. A gasztronómiai minőségbiztosítás abban segít, hogy a magas minőséget igénylő vendéglátó-célpiac kiszolgálható legyen, illetve, hogy a minőségingadozás elkerülhető legyen. Megalapozó kutatásunk egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a célpiac részéről az egyik leggyakoribb panasz a kisgazdálkodói termékekkel szemben azok minőségének kiszámíthatatlansága és szállításról szállításra vagy szezonról szezonra történő fluktuációja. A gasztronómiai minőségbiztosítás gyakorlati megvalósítására jellemzően vidéki termelők és fővárosi séfek széles körű bevonásával érzékszervi termék-kóstoltatásokat végzünk. Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a gazda és az alapanyaggal a későbbiekben dolgozó séf egymás gondolkodásmódját, igényeit közvetlen módon megismerje és a termelési folyamat tudatosan a kereslet minőségi és mennyiségi igényeihez igazodhasson.

    A Food Corridors keretében 2021 júliusában szerveztünk egy próba-kóstolóalkalmat, amely módszertanunk gyakorlati alkalmazhatóságának bizonyítását, tesztelését szolgálta. A tesztalkalomra célpiaci szereplőket, séfeket, illetve termelőket nem tartottunk indokoltnak meghívni, ugyanis a cél nem a jövőbeli termékkör minősítése, hanem inkább a bírálatok módszertanának és lebonyolíthatóságának első ellenőrzése volt. A bírálók így laikusok voltak, akiket a gasztronómia és a fenntarthatóság iránt érdeklődő személyes ismeretségi körünkből választottunk ki. A kóstolón tizenöt résztvevő volt jelen, mivel a tesztalkalom júliusra esett, nyári terményeket kóstoltak a bírálók: paprikát, paradicsomot és babot. A termékeket a kapcsolati hálónkba tartozó termelők kínálatából választottuk ki, illetve különböző rövid ellátási láncokon keresztül szereztük be. A bírálók összesen nyolcféle paprikát, hétféle paradicsomot és hatféle babot kóstoltak. A bírálók egy 1-5 skálán értékelhették íz, illat, szín és textúra (az összbenyomásra adható pontszám mellett) alapján a termékeket. A kóstolók során nem kiemelt cél az elért pontszámok alapján a különböző termékek közötti rangsor felállítása, inkább a termékek kategóriákba sorolása (prémium minőségű, jó minőségű, közepes minőségű, stb.) fontos.



    Ezt követően 2021 októberében már szakmabeliek számára szerveztük a következő kóstoló alkalmat, 11 gyakorlott séf bevonásával. A termékpaletta az édesburgonya, cékla, káposzta, bab spektrumon mozgott. 9-9 féle édesburgonya és káposzta került terítékre, 5 féle cékla és 6 féle bab. A kóstoló kiértékelése egy októberi ULG meeting keretében történt, ahol a séfek és termelők közösen kiértékelhették tapasztalataikat, a szakmai kerekasztal beszélgetés értékes konklúzióval szolgált minden résztvevő számára.



    Farmlátogatások, gazdaságbejárások és Study visit (PR) videók

    A Food Corridors program keretében szakmai farmlátogatásokat és gazdaságbejárásokat szerveztünk Nógrád megye agrárgazdaságának és agroturisztikájának meghatározó, innovatív szemléletű szereplőinél. Az érintettekről kisfilmeket forgattunk. Elkészítettük négy kiemelkedő fenntarthatónak tekinthető példaértékű gazdaság és egy regionális működésű foodhub promóciós videóját. Valamint a Nógrád Megyei Önkormányzat területfejlesztési munkacsoportjának - Vedd a Nógrádit! – kistermelőket és kisléptékű termékelőállítókat összefogó ernyőszervezetét is bemutattuk egy tematikus kisfilmben.



    A gazdaságok a maguk területén nívós jó gyakorlatnak minősülnek. Az alapító tulajdonosok ars poeticáját a fenntarthatóság szemléletmódja határozza meg, így a gazdaságok szervezésénél is ez a legfőbb vezérelv érvényesül. A kisvideókból megismerhetjük a tulajdonosok hitvallását, de átfogó képek kapunk az adott gazdasági tevékenységről, annak kialakulásáról, a sikerekről, nehézségekről és a gazdaságszervezés komplexitásáról, jövőbeni tervekről, célokról. A videók hozzájárulnak az adott brand erősítéséhez, támogatják a vállalkozások online térben való megjelenítését, Nógrád megyei és térségen túli ismertségük és reputációjuk erősítését és közvetetten a piaci részesedésük növelését. A videók az adott gazdaságot fenntartható entitásként pozícionálják, ami egy jelentős értéktöbbletet, viszonyulási pontot jelent és a szakma többi szereplője számára is kijelöli a követendő progresszív irányvonalakat. Mi több, PR jellegük révén Nógrád megye hírnevét is öregbítik a megye agrár-imázsát javítják, erősítik.

    A kisfilmeket 2021. novemberében a 9. – Budapesten szervezett – ULG meetingünkön a budapesti top gasztro-szcéna meghatározó szereplőinek bemutattuk, ezzel is hozzásegítve a vidéki termelőket, hogy hosszútávon a minőségi alapanyagot preferáló fővárosi vendéglátóhelyek beszállító partnereivé válhassanak és a budapesti élelmiszerrendszerek kiszámíthatóbb felvevő piaci vérkeringésébe integrálódjanak.



    Az általunk készített videókból minden gazdaságnak/vállalkozásnak szabad felhasználásra rendelkezésére bocsátottunk egy saját logós, corporate brandre optimalizált verziót, ezzel szerettünk volna támogatni és sikeresebbé tenni a céges megjelenéseiket és marketing tevékenységüket.

    Study visit videók tematikus bontásban:


    Együttműködés kialakítása a Vedd a Nógrádit! szervezettel

    A Food Corridors projekt egy sikeres térségi együttműködés kialakításával zárult: szakmai fúzióra léptünk a Nógrád Megyei Önkormányzat területfejlesztési munkacsoportjának - Vedd a Nógrádit! - szerveződésével, amely a térség lokális léptékben gondolkodó gazdálkodóit, kis- és őstermelőit integráló és érdekérvényesítésüket, piacszerzésüket támogató salgótarjáni szakmai platform. 

    • Milyen csatornákon zajlott a fogyasztók szemléletformálása?

    Az projektkommunikáció az online térben 3 főbb csatornán zajlott:

    1. Folyamatos közösségi média beszámolók (képriportok és az elkészült PR videók közzététele) az abszolvált mérföldkövekről az Agri Kulti Kutatóműhely social media felületein – FB és Youtube csatorna: https://www.facebook.com/AgriKulti/, https://www.youtube.com/@agrikulti
    1. Angol nyelvű cikkek és szakmai beszámolók az URBACT Food Corridors hivatalos nemzetközi webfelületén: https://urbact.eu/networks/food-corridors
    1. ULG partnereink az általunk készített PR videókat saját social media felületeiken is megosztották, ezzel is növelve a Szécsényi Helyi Akciócsoport tevékenységének társadalmi transzparenciáját


    • Milyen mértékű volt a helyi élelmiszer termeléssel foglalkozó közösség támogatása, részvétele a projekt lefutása alatt?

    A projektidőszak alatt sikeresen elértük és együttműködést építettünk Nógrád megye és Szécsény város térségének legfontosabb, fenntarthatósági szempontból leginkább kiemelkedő és innovatív szemléletű családi gazdaságaival, termelőivel, valamint a megyei adminisztráció és civil szféra szakmai érintettjeivel.


    6Az interjú elkészítésében Bertényi Gábor interjúalany, az Agri Kulti Kutatóműhely alapítója működött közre.









    From urbact
  • Generációk összefogása két társadalmi probléma kezelésére

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn

    Kecskemét 2019-2022. között az URBACT SIBdev Akciótervezési Hálózatban (Action Planning Network - APN) való részvételével kidolgozott egy részmegoldást a város két legégetőbb társadalmi problémájára: az elvándorlásra, ami elsősorban a 18-25 éves kor közötti fiatalokra jellemző; és a munkavállalók elöregedésére.


    A városnak a – többi partnervároshoz hasonlóan - hálózatban való tevékenységének két fő eleme volt: az Integrált Akcióterv (Integrated Action Plan - IAP) elkészítése, valamint egy kisléptékű akció végrehajtása (Small Scale Action - SSA).

    A kecskeméti Helyi URBACT Csoport (URBACT Local Group - ULG) tagjait szakmai alapon választotta ki a városvezetés és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának munkatársai. A csoporttagok az URBACT programban és a kisléptékű helyi akcióban megvalósuló tématerületekkel korábban mind érintettek voltak és szakmailag foglalkozott. A Helyi URBACT Csoport tagjai közé tartoznak:

    • Kecskemét Város Önkormányzata – ULG koordinátor és szervező szereppel
    • CédrusNet Kecskemét Program - egy olyan innovatív és tenni akaró közösség Kecskeméten, akik új irányokat mutatnak az idősödéssel szembeni sztereotípiák helyett és lehetőséget biztosítanak azok számára, akik aktívak akarnak maradni
    • Neumann János Egyetem - Az intézmény küldetése a gazdasági és társadalmi élet változásaihoz igazodó, folyamatosan megújuló, versenyképes képzés megvalósítása
    • BKMKI- Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – többek között óvja az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítését látja el.
    • AIPA Kft. - Az AIPA Nonprofit Kft. egyik fő célja támogatni az induló vállalkozásokat és a felsőoktatási duális képzést, a diákok tanulmányai folytatása közben releváns szakmai tapasztalat szerezésének érdekében.
    • Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Foglalkoztatási Paktumiroda – elsődleges céljuk a hátrányos helyzetű álláskeresők térségi munkavállalásának biztosítása, demokratikus állampolgári jogok hozzáférhetőségének biztosítása, képzésekben, képességfejlesztésekben való részvétel biztosítása által.

    Az Helyi URBACT Csoport a partnervárosokkal való egyeztetések során rengeteget tanultak humánerőforrás, a kapcsolati tőke ráfordítás, nemzetközi projektekben való tapasztalatok és szervezettség terén.

    Kecskemét Integrált Akciótervének kiemelt célja a város szakemberhiányának enyhítése a strukturális munkanélküliség csökkentésén keresztül. A strukturális munkanélküliség legfőbb okai a fiatalok és az idősek hátrányos munkaerő-piaci helyzete. A munkáltatók vonakodnak mind a pályakezdő fiatalok, mind pedig az idősek felvételétől, amelynek oka, hogy az 50 év feletti munkavállalók tudása régi vagy akár elavult, valamint digitális és nyelvi készségeik is gyengébbek lehetnek, mint a fiataloké. A fiataloknak pedig nincs gyakorlati tapasztalatuk, továbbá gyakran nem rendelkeznek olyan kommunikációs és szociális készségekkel, amik megkönnyítenék a pályakezdést. A cél összhangban van Kecskemét idősügyi programjával is az elöregedő társadalom hatásainak kezelésére, miszerint a város innovatív eszközöket és megoldásokat keres az idősödők munkahelyen és munkaerőpiacon tartására, hogy az idősek tapasztalatait hasznosítani tudják, és támogassák élettapasztalataik és szaktudásuk átadását.



    A fentebb leírtakra egyik megoldásként szolgáló kisléptékű helyi akciót hajtott végre Kecskemét a SIBdev Akciótervezési Hálózatban lévő tevékenysége során, amelynek során egy generációk közötti mentorprogramot valósítottak meg. A mentorprogram nagyobb távlatban és nagyobb kontextusban részmegoldásnak tekinthető a szakemberhiánynak enyhítése a strukturális munkanélküliség csökkentésén keresztül az elvándorlás és a társadalom elöregedésének kezelésére. A mentorprogramot a Neumann János Egyetem, valamint három helyi középiskola diákjai körében hirdették meg. A meghatározott 12 mentorált létszáma hamar betelt. A diákokat nyolc mentor segítette, akik olyan 50 év feletti szakemberek voltak, akiknek pedagógus képzettsége és/vagy tanítási, mentori tapasztalatai voltak. Mind a mentoráltak, mind pedig a mentorok számára hasznosak voltak a foglalkozások, hamar megtalálták egymás között a hangot a közel 40 év korkülönbség ellenére is, a diákok fejlődése mellett a mentorok is sokat profitáltak, megújulásra késztette őket a mentori szerepkör, új látásmódot kaptak. A generációk közötti mentorprogram a tanulók számára kívánt segítséget nyújtani a későbbi elhelyezkedéshez, a munkahelyi kultúrába történő beilleszkedéshez szükséges soft skillek (azaz a nem szakmai jellegű, személyes, szociális készségek) fejlesztésében. A munkahelyi szocializációt segítő soft skillek fejlesztésének hangsúlyos célja, hogy csökkentsék a tanulók lemorzsolódását, illetve későbbi pályaelhagyását. Ezek a készségek: kritikus gondolkodás és elemzés, érzelmi intelligencia, meggyőzés és tárgyalási készségek, kommunikáció, időgazdálkodás, kapcsolati tőke, protokoll készségek, felelősségérzet, döntéshozatal, rendszerszemlélet, komplexitásban való gondolkodás, analitikus gondolkodás, komplex problémamegoldó készség, érvelés, ötletgenerálás, precíz, függetlenebb munkavégzés.


    A program során 8-10 alkalommal találkoztak a mentor-mentorált párosok online vagy személyesen. A foglalkozások 1-1,5 órás időtartamúak voltak és a tematikának megfelelően a kiemelt készségek bemutatása történt meg, valamint gyakorlati példákon keresztül megismerték az adott készség fontosságát, alkalmazási területeit is a mentoráltak. A mentoráltak kérdéseikre is választ kaptak, illetve egy-egy feladaton keresztül gyakorolhatták az egyes készségeket. A mentorok a mentoráltak élethelyzete, igényei, érdeklődése szerint alakíthatták az átadott ismereteket, a kiadott feladatokat. A program folytatása esetén további - akár csoportos - gyakorlati lehetőségek beépítése szükséges, de a mentorprogram így is elérte célját: a mentoráltak megismerkedtek az egyes készségekkel, azok gyakorlati fontosságával, alkalmazási területeivel. Iskoláik befejeztével felkészültebben, tudatosabban indulhatnak el a munka világába.


    A projekt sikerét követően az ULG tagok együtt szeretnék a kialakult munkamódszert továbbfejleszteni, hiszen a mentorprogram más intézkedésekkel és tevékenységekkel együttesen tudja csak a hosszútávú hatását kifejteni, valamint további partnereket és résztvevőket is terveznek bevonni. Az ehhez szükséges anyagi forrást és finanszírozási lehetőségeket a város még keresi városi és nemzetközi pályázatok keretein belül is.

    Az interjút Szabó Annamária a CédrusNet Kecskemét Szenior Tudásbankjának szakmai koordinátora és Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselő információi alapján írtuk.


    From urbact
  • Zöld receptek városoknak – interjú a Health&Greenspace projekt vezető partnerével, a Hegyvidéki Önkormányzattal

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn

    Az URBACT Health&Greenspace Network a gyors urbanizációval és a városok sűrűsödésével kapcsolatos különféle egészségügyi kockázatokra válaszul jött létre. A projekt elősegíti a városi zöldterületek egészségre érzékeny tervezését és kezelését azzal az általános céllal, hogy egészségügyi és jóléti előnyöket biztosítson a polgárok számára Európa-szerte. A figyelemre érdemes helyi akciókról és eredményekről a projekt vezetőivel beszélgettünk.



    • Kik a Health&Greenspace (Zöld Környezet és Egészség) projekt partnerei és a helyi URBACT csoport tagjai?

    A projekt vezető partnere Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat. A városhálózat partnerei: Breda, Hollandia; Espoo, Finnország; Limerick, Írország; Messina, Olaszország; Poznan, Lengyelország; Santa Pola, Spanyolország; Suceava, Románia és Tartu, Észtország.

    Az URBACT helyi csoportjainak (URBACT Local Group, ULG) a Health&Greenspace hálózatban átlagosan 15-20 tagja volt. A tagok száma 10 és 60 között mozgott. A viszonylag nagy ULG-ken belüli munka ésszerűsítésére a legtöbb partner külön munkacsoportokat hozott létre, amelyek meghatározott témákra vagy akciócsoportokra összpontosultak. Egyes esetekben csak ad-hoc csoportokat hoztak létre a rövid távú feladatok megoldására, például Messinában, más esetekben hosszabb távra célzott, fókuszcsoportok alakultak.

    gA Hegyvidék külön tematikus munkacsoportokat hozott létre például a „Zöld receptek vagy a „Speciális igényű felhasználók számára kialakított parkok” számára illetve a természetvédelemmel összefüggő témák esetében.

    A hálózaton belüli URBACT Helyi Csoportok túlnyomó többsége egy szűk munkacsoport, „core team” munkájára támaszkodott, amely az operatív munkát vállalta.

    A nagyobb ULG értekezletek különösen hatékonyak voltak a betekintést, az új szempontok behozatalát, a brainstormingot és az ötletek kidolgozását tekintve, de amikor az ötletek konkrét cselekvésekké váltak, a folyamat lelassult, és a külső ULG tagok aktivitása kevésbé lett aktív. A legtöbb partnervárosban a koncepcióalkotási szakaszt követően jellemzően a szűk munkacsoportok vették át a cselekvések részleteinek kidolgozását.


    • Az akcióterv legfőbb célja az emberi egészség védelme a városi zöldinfrastruktúra fejlesztésén keresztül. Hogyan, milyen tevékenységeken keresztül teljesülhet ez a cél?

    Az URBACT Health&Greenspace Network a gyors urbanizációval és a városok sűrűsödésével kapcsolatos különféle egészségügyi kockázatokra válaszul jött létre. A projekt elősegíti a városi zöldterületek egészségre érzékeny tervezését és kezelését azzal az általános céllal, hogy egészségügyi és jóléti előnyöket biztosítson a polgárok számára Európa-szerte.

    A hálózat által lefedett tevékenységek mind a városi környezet fizikai megváltoztatásához, mind a társadalmi tevékenységek előmozdításához kapcsolódnak, mint például a parkokban végzett tevékenységek, a közösségi részvétel a városi zöldfelületek tervezésében és karbantartásában.

    A városhálózat holisztikus megközelítést alkalmaz, amely a városi zöldfelületek által biztosított főbb utakat keresi, amelyek egészségügyi és társadalmi előnyöket biztosítanak.

    A Health&Greenspace négy kulcstémára fókuszált:

    - Városi zöldterületek terápiás célú hasznosítása,

    - Társadalmi jólét és városi zöldterületek,

    - Hőstressz és a zöldítés hűsítő hatása,

    - A városi zöldövezet hatása a levegő minőségére és a zajra.

    A zöld környezet egészségre gyakorolt pozitív hatásai közé tartozik többek között az immunrendszer erősödése, a jobb levegőminőség, a fizikai aktivitás elősegítése, a stressz csökkentése, a nagyobb társadalmi kohézió, a városi hősziget hatás csökkentése és a zajcsökkentés.

    A partnerség foglalkozott a zöldterületek terápiás és preventív célú hasznosításának lehetőségeivel, a szabadtéri oktatás és kulturális programok népszerűsítésével, a természetes játszóterek kialakításával, a zöldterületeken végzett testmozgás valamint a szociális interakciók elősegítésével, a zöldítés hűsítő hatásával, a a városi levegő minőségének javításával, vagy a csendes zöldövezetek védelmével, kialakításával.



    • A projektpartnereknél milyen előremutató akciók, jó példák merültek föl?

    Tartu városa izgalmas példával szolgált arra, hogy egy, a taktikai urbanizmusra épülő kis-léptékű kezdeményezés hogyan vezethet nemzetközi jelentőségű példamutató programhoz. 2020 nyarán a város egyik főútjának egy szakaszát egy teljes hónapra lezárták a forgalom elől, és Autómentes Sugárúttá alakították át, hogy teret adjon a társadalmi kapcsolatoknak, valamint népszerűsítse a gyaloglást és a kerékpározást. Pop-up zöldítési megoldásokat alkalmaztak egy barátságos „kültéri nappali” kialakításához. Mivel a kezdeményezés óriási sikert aratott, az eseményt 2021-ben megismételték, és 2022 nyarán is megrendezték. A program nem csak Tartuban volt sikeres, hanem nemzetközi szinten is. Az Autómentes Sugárúton megvalósuló ötletek fontos szerepet játszanak Tartu város 2024-es Európa Kulturális Fővárosa szerepre való felkészítésében. Az Autómentes sugárút miatt immár második éve a Green Destinations nemzetközi szervezet felvette Tartut a fenntartható úticélok TOP 100-as listájára. A közelmúltban pedig beválasztották a hat legjobb sikertörténet közé a Környezetvédelmi és Klíma kategóriában. Emellett a kezdeményezést több díjra jelölték Észtországban.


    A finnországi Espooban önkéntesek bevonásával segítik az időseket, hogy biztonságos és komfortos körülmények között tudjanak minél több időt a szabadban tölteni. Ez az „Idősek szabadtéri barátai” program. Az önkéntes hálózat tagjai segítik az időskorúakat, hogy minél gyakrabban kimenjenek a friss levegőre és biztonságosan intézzék ügyeiket illetve kirándulásokat, találkozókat szerveznek. A program a közszféra, a civil szervezetek és az aktív önkéntesek együttműködésének eredményeként jött létre, írásbeli együttműködésen alapulva. Az akció a tapasztalatok szerint jó hatással van az idősek mentális jóllétére, valamint függetlenségükre, társadalmi részvételükre és a különböző korcsoportok közötti társadalmi interakciókra. Ráadásul az együtt töltött időt az önkéntesek is élvezik. A program fejlesztése érdekében az önkormányzat tréningprogramot és workshopokat szervez.

    Poznanban az óvodákban természetes játszóterek kialakításának népszerűsítésére és módszertani útmutató kidolgozására helyezte a hangsúlyt a városháza.  A természetes játszótér sokkal inkább hasonlít egy természetközeli térhez, mint egy tipikus játszótérhez. A hagyományos játéklehetőségek, mint a hinta vagy csúszda mellett megjelennek a különféle természetes anyagokból kialakított, például élő növényekből (például fűzfa sátor vagy magas fűből készült labirintus), földből (dombok, természetes ösvények) vagy természetes anyagokból (fa, kő) készült játékok. A mesterséges biztonsági felületet kicserélték természetes, vízelnyelő felületekre (homok vagy kavics). A növényzet kellemes mikroklímát, árnyékot vagy természetes izolációt biztosít, véd a közlekedési zajtól és levegőszennyezéstől. A természetes játszóterek támogatják a kikapcsolódást, valamint a természetes anyagokkal való kreatív játékot. A sárkonyhák a homokkal és a vízzel való játékra ösztönöznek.

    Mivel ez a fajta játszótérfelfogás nagyon eltér a megszokottól, szükség volt mind a pedagógusok mind a szülők érzékenyítésére, szemléletformálásukra, informálásukra. A program sikerére építve egy hosszú távú program elindítását tervezi az önkormányzat, melynek keretében évente 2-3 óvodaudvart alakítanak át természetes játszótérré. Tervezik a „Zöld iskola” programot is, melynek célja az iskolaudvarok természetes és barátságos helyekké alakítása. A program a tervek szerint évente 2-3 iskolát érint.

    2004-ben a spanyolországi Santa Polában fedett edzőtermi foglalkozásokat indítottak idősek számára. A Covid-19 járvány idején, 2020 júniusától, az önkormányzat támogatásával ezek a foglalkozások kikerültek a tengerpartra, a város homokos strandjára, ami hamarosan nagy népszerűségre tett szert. A program ingyenes, gyógytornász vezeti, már zenét is biztosítanak a jó hangulat érdekében. A résztvevők többsége a közeli településekről jár át a minden hétköznap délelőtt megtartott foglalkozásokra. Az önkormányzat a program eredményességét mérve kérdőíves vizsgálatot szervezett, melyből kiderült, hogy a megkérdezetteknek a programban való részvételt követően javult az önértékelésük és fizikai állapotuk, általános közérzetük, szívesebben mozdulnak ki otthonról és több szociális kapcsolatot sikerült kiépíteniük a korábbi időszakhoz képest. Mindez a pandémia alatt történt, amikor ennek ellenkezője volt gyakori.

    Budapest 12. kerületében, Hegyvidéken egy különleges program indult el, mely összekapcsolta az egészségügyi szolgáltatásokat a szabadtéri mozgással, ez a Zöld Recept Program. A zöld receptet a háziorvos írja föl a páciensnek, azonban a gyógyszeres kezelés helyett/mellett ingyenes szabadtéri mozgáslehetőséget javasol személyre szabottan, így motiválva a betegeket a városi zöldterületeken való fizikai aktivitásra. A program közvetlenül kapcsolódik az Aktív Hegyvidék Programhoz, amely számos ingyenes testmozgást, például futást, tornát és túrázást kínál a helyi lakosoknak a kerület nagyobb parkjaiban. A programban a kerület számos egészségügyi intézménye, kórházak, szakrendelők, továbbá szabadtéri mozgást, tematikus sétákat kínáló szolgáltatók is részt vesznek.


    • Hogy sikerült a helyi közösség bevonása a kerületben és a partnereknél? Mik voltak a sikerek és a gátló tényezők?

    Paradox módon a Covid-19 helyzet egyszerre erősítette és gyengítette a helyi csoportokat. Mióta a koronavírus-válság rávilágított a városokban elérhető zöldterületek értékére, valamint az egészség és a jóllét fontosságára, a partnerségen belül számos érintett érdeklődött a projekt tevékenységei iránt, és ezért a vártnál aktívabban vettek részt a helyi csoportok munkájában. Másrészt a Covid-korlátozások miatt sok találkozót kellett virtuálisan megszervezni, és a partnerek számos kihívással néztek szembe (moderálás, online dinamika, időzítés, kapacitás és időhiány, az egészségügyi szakemberek elérhetetlensége a kritikus időszakokban).


    • Miként folytatódik a megkezdett fejlesztési munka a nemzetközi és a magyar partnerekkel? Vannak-e a kerületen belül további zöld, közösségi, lakossági fejlesztési elképzelések?

    Minden partner kidolgozta a helyi stakeholderek bevonásával a település integrált akciótervét, amelyet a városvezetők elfogadtak. A visszajelzések alapján mindenhol nagyon elkötelezettek a rövid és középtávú akciók megvalósítása mellett. Ennek oka az lehet, hogy a projekt olyan interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely az eddigi fragmentált működés helyett a szakterületek együttműködését helyezi előtérbe és ez a megközelítés már a projekt megvalósítása során is bizonyított, hogy sokkal eredményesebb működést tesz lehetővé.


    • És végül pár szó, személyes élmény a vezető partnertől

    A partnerséget és a projektmunkát Budapest 12. kerületének önkormányzata, a Hegyvidéki Önkormányzat koordinálta. Az önkormányzatnak már van korábbi tapasztalata uniós partnerség irányításában, de ez mégis különleges élmény volt. Egyrészt, mert a projekt nagyon szerethető és komplex, izgalmas megoldások születtek, amelyeknek jó volt az élére állni. Másrészt kiemelten fontos témát dolgozott föl, különösen a COVID járvány kapcsán, így nagy figyelem hárult a projekt szakmai előrehaladására.

    A partnerség rendkívül elkötelezett emberekből állt, amelyek mögött profi szervezetek, nyitott hozzáállású városi önkormányzatok voltak, így még a pandémia korlátozásai ellenére is gördülékeny és élményszerű volt a közös munka.


    A projekt vezető koordinátora Hamza Zsófia volt, a Hegyvidéki Önkormányzat részéről. Elérhetőség: hamza.zsofia@hegyvidek.hu +3670 646 2201

    A vezető szakértői feladatokat Kállay Tamás vállalta, aki különleges elhivatottsággal viszonyult a témához. Minden városi partnerrel személyes kapcsolatot alakított ki, rendszeresen kezdeményezett kétoldalú szakmai online egyeztetéseket, így biztosítva a projekt megvalósításának minden egyes fázisában a kiemelkedő szakmai munkát és a kiváló eredményeket. Az URBACT Titkárság útmutatóit a partnerség adottságaira és a projekt témájára szabta, így segítette pontos iránymutatásokkal mind a kisléptékű helyi akciók /Small Scale Actions/ mind az integrált városi akciótervek kidolgozását. Ennek a sok ráfordított energiának köszönhetően nagyon jó minőségű dokumentumok születtek, amelyeket a városok vezetői és képviselőtestületei el is fogadtak és beépítették ezeket a terveket a városok programjaiba.


    Kállay Tamás URBACT vezető szakértő, elérhetőség: kallayt@gmail.com +3630 634 6408

    Érdemes még megemlíteni a projekt kiváló kommunikációját, amely folyamatosan fenntartotta a projekttel kapcsolatos szakmai és civil érdeklődést. Népszerű volt a rendszeresen frissülő, a partnerek releváns eseményeiről beszámoló facebook oldal, továbbá havonta szakmai cikkekkel és beszámolókkal jelentkezett a projekt. Az intenzív kommunikáció hozzájárult a projekt eredményeinek széles körben való megismertetéséhez, valamint a lakosság és az önkormányzati vezetők általi elfogadásához.


    SoósViktória kommunikációs vezető szakértő, elérhetőség: soosviki@gmail.com +36705740445


    A projekt kommunikációs csatornái és további információ:

    Facebook: https://www.facebook.com/urbacthealthgreenspace

    A 12. kerület honlapja: https://zold.hegyvidek.hu/

    A 12. kerület facebook csoportja: https://www.facebook.com/groups/mozogjszabadonhegyvidek


    From urbact
  • Jövőbe való befektetés a vállalati társadalmi felelősségvállaláson keresztül

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn

    Budaörs ugyan erős helyi gazdasággal rendelkezik, viszont az önkormányzat, a cégek között csak laza kapcsolat volt tapasztalható, a közöttük lévő együttműködések ad hoc jelleggel bírtak. Ezt az állapotot gyökeresen megváltoztatta Budaörs - URBACT partnervárosként - Cities4CSR (Cities for Corporate Social Responsibility - Városok a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalásért) akciótervezési hálózatban végzett erőfeszítései és eredményei.


    A projekt 2019-ben indult és 2022. augusztus 7-én zárult. Budaörs fő céljai a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának közösségi koordinálása, az önkormányzat, a cégek és a közösség közötti kapcsolatok erősítése a helyi szinergiák kihasználásával, valamint a várost érintő egyes kihívásokra – pl. városi közösség összetartása, környezeti problémák – hosszútávú megoldása voltak. Budaörs mellett még Milánó (vezetőpartnerként), Guimaraes, Molina de Segura, Nantes, Kekava, Pozsony, Rijeka, Szófia és Vratsa voltak az együttműködés partnerei. A budaörsi „Helyi URBACT Csoport” (ULG) – amely többek között önkormányzati szereplőkből, cégek elkötelezett munkatársaiból és szakértőkből állt – a többi partnervárossal való együttműködés során számos jópéldát ismert meg úgy, mint a Milánó széleskörű CSR tevékenységét, Nantes CSR platformját vagy a pozsonyi CSR együttműködéssel kapcsolt fásítási programot és támogatói kör építését. Az egyes „Helyi URBACT Csoportokat” segítő vezető szakértőktől a folyamatok koordinált intézményesítését, az értékmérőket és kockázati tényezőket illetően kaptak támogatást a nemzetközi sztenderdek alapján.


    „Helyi URBACT Csoport” (ULG) meeting Budaörsön


    A projekt során két fő akció valósult meg: egy ún. „kisléptékű akció” (SSA – small scale action) végrehajtása és az integrált akcióterv (IAP – integrated action plan) kidolgozása. A projekt során a pandémia alatt sokáig csak online formában volt kommunikáció az érdekeltek között, ami bizonyos mértékben személytelennek bizonyult és hatékonyság szempontjából is nehézséget jelentett. Ezen felül, kezdetben nehéz volt kommunikálnunk egy új dolgot, és hogy miért szükséges csatlakozniuk helyi cégeknek a projekthez, mi lesz annak kifutása, ahogy egyébként az önkormányzat számára is kísérlet volt a projekt. A kommunikáció és a jógyakorlatokkal kapcsolatos tudásátadás döntő kérdés volt ezen a ponton, majd a célok és a várható közösségi haszon feltisztulásával egyre jobban felgyorsultak az események és a kisléptékű akció kereteiben történő fásítási programban már 10 helyi partner vett részt – köztük civil szervezetek, kereskedelmi, ingatlanfejlesztési, ügyvédi és gyártó tevékenységű cégek -, amelyet egy klímavédelemmel kapcsolatos szemléletformáló kampány követett.


    A kisléptékű akció tárgyaként a „Helyi URBACT Csoport” (ULG) kezdetben az e-mobilitásban (elektromos roller) és levegőminőséget monitorozó eszközben is gondolkodott, azonban ezeket végül elvetették a résztvevők. Budaörs 2020-ban fogadta el a SECAP tervét (Sustainable Energy and Climate Action Plan) 2021-ben pedig a Helyi Klímastratégiáját, amelyek a CO2 és üvegház hatású gázok kibocsátásának nagyarányú csökkentését irányozzák elő 2030-ig. Egy lakossági kérdőíves felmérés az első helyen a fásítást jelölte meg elsődleges klímavédelmi tevékenységnek, végül ezen okok miatt Budaörs fásítása lett a kisléptékű akció tevékenysége, amely során 2021-ben több száz fát ültettek el. A megvalósítást egy a helyi cégeknek és szervezeteknek szóló kommunikációs kampány előzte meg.


    Faültetés Budaörs egyik zöldterületén


    A projekt 2022. augusztus 7-én zárult, de csak papíron, a gyakorlatban intenzíven folytatódik és bővül a projekt. Útjára indult a „Budaörs Közösség – Közösségi CSR” kezdeményezés, amelynek célja a város életében, hogy a helyi vállalkozások és civil szereplők bevonásával rendszeres és intézményes együttműködés bontakozzon ki a közös felelősségvállalás, a CSR tevékenység, a szolidaritás mentén. A kezdeményezés bizonyítja, hogy a városnak egyaránt fontosak a lakói, a helyben működő vállalkozások és civil szervezetek. 2022. október 18-án az önkormányzat és kilenc cég (Colas Alterra Zrt., Húsznegyven Egyesület, IKEA, Neuronelektród Kft., Nhood Kft., Primanima Kft, SPG Sportcikk Kft. (Intersport), Terrapark Kft., Wamatec Hungary Kft.) ezzel kapcsolatos értéknyilatkozatot írt alá, amivel deklarálták a Budaörsi CSR tevékenység jövőbeli aktív és koordinált folytatását. Hosszútávú cél a Budaörs Közösség – Közösségi CSR Platform kibővítése.


    Értéknyilatkozat aláírói a budaörsi Városházán , 2022.10.18.


    Budaörs kitűnően szemléltette, hogy egy város egy rövid időlefutású projekt keretén belül milyen érdemi változást képes megvalósítani, amely nemcsak a környezeti problémákra nyújt megoldást, de a város közösségét is szorosabbra fűzi egymással és a városvezetéssel egyaránt, valamint a hatások és eredmények hosszútávon is érvényesülnek.


    A cikket Szabó Sándor, a Cities4CSR akciótervezési hálózat budaörsi projektkoordinátorának információi alapján írtuk.


    From urbact
  • SIBdev család: Az utazás vége?

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn

    A korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy a SIBdev partnerség félúton van a társadalmi hatáskötvények (SIB) feltárása felé. Lássuk, hol tartanak a résztvevő városok a projekt végén!


    Ha többet szeretnél megtudni a társadalmi hatáskötvényekről, olvasd el a projekt indulásáról szóló cikket.


    A SIB-ekről értesült városok

    Aarhus (Dánia), Baia Mare (Románia), Fundão (Portugália), Heerlen (Hollandia), Kecskemét (Magyarország), Pordenone (Olaszország), Vőru (Észtország) és Zaragoza (Spanyolország) különböző háttérrel és egy-két kivételtől eltekintve minimális tapasztalattal, de annál nagyobb kíváncsisággal vágtak bele a projektbe. Ezért a városoknak meg kellett ismerniük a SIB-eket. Ez olyan mesterkurzusokon történt, amelyeken a SIB-ek terén nagy tapasztalattal rendelkező szakértők osztották meg tudásukat. A projekt indulásakor ezek a foglalkozások a SIB-ek általános elméleti megértésére összpontosítottak. Később a városok megismerkedtek az eredmények mérésével és azzal, hogy a SIB-ek hogyan használhatók a társadalmi változás és innováció eszközeként. A negyedik és ötödik mesterkurzus a SIB-ekről mint beruházási eszközről szólt, valamint arról, hogyan járulhatnak hozzá a közbeszerzés innovációjához. A Voruban és Zaragozában tett látogatások során a városok bepillantást nyerhettek az észt és a spanyol szociális befektetési szcénába is. Végül az utolsó mesterkurzus értékes tanulságokkal szolgált a SIB-ek irányításáról. Összesen 24 előadó 30 előadást tartott, összesen 52 óra időtartamban.


    A városok tanultak egymástól

    A tudáscsere-folyamat további személyes találkozókkal folytatódott. A projekt első felében Voruban, Pordenonéban és Zaragozában tartott találkozók után a résztvevők 2022 tavaszán Aarhusba, Kecskemétre, Baia Mare-ba és végül Heerlenbe utaztak.

    A kilencedik transznacionális találkozónak Aarhus adott otthont, és helyszíni látogatásokat szerveztek. A partnerek számos jó gyakorlatot ismertek meg, amelyek közül a legkiemelkedőbb a Lépcsőtől lépcsőházig modell volt. További kiemelkedő esemény részeként az aarhusi önkormányzat bemutatta a megvalósítás alatt álló SIB-eket, valamint az aarhusi Szociális Befektetési Alapról szóló előadást.

    A tizedik transznacionális találkozó Kecskemét és Baia Mare együttes városlátogatása volt. A vendéglátó városok a foglalkoztatási vagy szociális területet érintő SSA-ik és jó gyakorlataik bemutatására összpontosítottak.

    A tizenegyedik transznacionális találkozó volt az utolsó alkalom arra, hogy a SIBdev keretében valamennyi partner találkozzon. A találkozó fénypontja a szakértői értékelés volt, ahol a városok bemutatták a saját IAP-jukat (Integrált Akcióterv), és párokban reflektáltak egymás IAP-jára. Heerlen, a házigazda város több helyszíni látogatást is szervezett, ami segített a partnereknek abban, hogy az IAP-jukat és az SSA-t (Kisléptékű Akció) kontextusba helyezzék.

    A személyes találkozók két munkatárscsere is lehetővé tették: Zaragoza Heerlen és Pordenone szociális munkásait, Aarhus pedig Vőru szociális munkásait látta vendégül.

    A projekt végrehajtásának második szakaszában a városok 11 transznacionális (5 online, 6 fizikai) találkozón vettek részt, összesen 120 órában.


    Hova jutottak el a városok?

    A városok által elért fő eredmények



    A SIB-ek új eszközökkel kecsegtetnek

    A SIBdevben részt vevő városok fő célja a társadalmi hatáskötvények megismerése volt. A SIB-ek olyan ígéretes új eszköz, amely jelentős potenciállal rendelkezik a magántőke társadalmi változásokba való bevonásában, a megelőző intézkedések finanszírozásában és az innováció közös létrehozásában. Emellett a SIB-ek felhívják a városok figyelmét a hatásra, azaz az eredményeknek arra a részére, amely az erőfeszítéseiknek tulajdonítható, nem pedig azokra a változásokra, amelyek egyébként is bekövetkeztek volna.


    Néhány város belevágott a SIB létrehozásába vagy közelebb került hozzá.

    A városok remélhetőleg hosszabb távon beépítik stratégiáikba a mesterkurzusokon szerzett ismereteket. A SIBdev sikere, hogy két város már elkezdte vagy nagyon közel áll a társadalmi hatáskötvények rendszerének létrehozásához. Aarhus a SIBdev projekt során kezdeményezett egy ilyen modellt. Heerlen a SSA révén elegendő tapasztalatot szerzett, amelyre rövid távon támaszkodhat egy SIB létrehozásához. Meg kell jegyezni, hogy Fundão már részt vett egy SIB kialakításában, és Pordenone is jelentősen közelebb került a tervezett SIB megvalósításához.


    Egyes városoknak több időre lesz szükségük a SIB létrehozásához.

    A többi város esetében a SIB kidolgozása érthető okokból hosszabb időt vesz igénybe. Egy társadalmi hatáskötvénymodell felállítása jelentős mennyiségű időt és tudást, erős politikai akaratot és sokféle költséges szakértelem bevonását igényli. Emellett a projekt elindítása után felmerülő globális kihívások (Covid-19 járvány, Ukrajna elleni agresszió, energiaválság, növekvő infláció) nagyfokú bizonytalanságot okoztak. Ezek a városok figyelmét a SIB-ről a sürgősebb kérdésekre terelték. Ugyanakkor ezek a városok kétségtelenül profitálnak a hatásméréssel vagy a célcsoportok meghatározásával kapcsolatos megnövekedett tudásukból.

    A társadalmi hatáskötvények végrehajtásával kapcsolatos bizonytalanságok az IAP-kban is tükröződnek. Néhány város kifejezetten a SIB létrehozására összpontosította IAP-ját. Ezzel szemben mások azokra a társadalmi területekre (öregedés, lakhatás, foglalkoztatás, migráció, demencia vagy ezek széles spektruma) összpontosítottak, ahol a SIB-ek eszközként alkalmazhatók.


    A kisléptékű akciók sikeres eszközei a tesztelésnek

    Az SSA-k sikeresen lehetővé tették a partnerek számára a kísérletezést, és a városok ezt ki is használták. A kisléptékű intézkedések konkrét, kézzelfogható, látható beavatkozások. Ezzel szemben az IAP értékes, de kissé elvont, a terveket összefoglaló dokumentumnak tekinthető. A kisléptékű egyedi intézkedések végrehajtásának lehetősége pozitívan befolyásolta a városok részvételét.


    Az online és a személyes találkozók okos kihasználása javasolt.

    A projekt tapasztalatai azt mutatják, hogy az online találkozók csak bizonyos korlátok között alkalmasak a tudásátadásra és a tapasztalatcserére. A virtuális találkozók kiválóak, ha a résztvevők hozzájárulására kisebb az igény, de rosszul teljesítenek, ha a cél a partnerek közötti tudáscsere. A jó gyakorlatokat vagy beavatkozásokat online lehet bemutatni. A személyes találkozó mégis elengedhetetlen a társadalmi-gazdasági kontextus megértéséhez. A SIBdev-városoknak szükségük volt a személyes találkozókra, és amint az utazási korlátok lehetővé tették, meg merték szervezni azokat. A "SIBdev család", amely kezdetben csak mókának tűnt, a projekt végére valósággá vált, és a résztvevők tartós személyes és szakmai kapcsolatokat építettek ki.


    Ez tényleg az utazás vége?

    A SIBdev Network befejezte Urbact Networkként folytatott tevékenységét. Négy város (Aarhus, Heerlen, Pordenone és Zaragoza) azonban közösen kidolgozott egy Interreg Europe projektet, amely a Lépcsőtől lépcsőházig modellre, Aarhus jó gyakorlatára épül. A projekt célja az állampolgárközpontú szociális szolgáltatások létrehozása, a kiszolgáltatott célcsoportok közérdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása. Heerlen, a projekt vezető partnere 2022. május 31-én nyújtotta be a remélhetőleg sikeres pályázatot, amely lehetővé teszi a "SIBdev család" egy részének a további közös munkát.

    Ha többet szeretnél megtudni a SIBdevről, olvasd el a hálózat záró eredményét, a kézikönyvet a SIB-eket fejlesztő városok számára.


    Írta: Zsolt Séra

    Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/sibdev-family-end-journey

    From urbact
  • Budafok részvétele a Find Your Greatness akciótervezési hálózatban

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn

    Ez a cikksorozat a városok Find Your Greatness hálózatban való részvételével foglalkozik, kiemelten tárgyalva az egyes városok stratégiai fejlesztési kihívásait, stratégiai márkapozícionálásukat, az integrált akcióterv célkitűzéseit, az integrált akciótervhez kapcsolódó főbb intézkedéseket, az ULG-k szerepét és tevékenységét az integrált akcióterv közös létrehozásában, valamint a FYG akciótervezési hálózatban történő részvétel előnyeit.


    Minden cikk egy „pillanatkép” a Find Your Greatness projekt keretében végzett tevékenységekről és az eredményekről. A cikkek szerkezete viszonylag merev és csak a 3 perc alatt elolvasható lényeget tartalmazza.


    1. A város legfontosabb stratégiai fejlesztési kihívásai

    Budafok célja, hogy a jövőben "Budapest (és Európa) borvidéke" legyen. Minden márkaépítési és marketingtevékenységet úgy tervezünk, hogy ezt a jövőképet szolgálják, hogy a helyi polgárokat és minden látogatót vonzzanak nemzeti és nemzetközi szinten.

    Kulcsfontosságú kihívásként Budafok a következőket azonosította:

    • fenntartható termékek fejlesztése a bor, a borkultúra, a pezsgő és a rendezvények alapján
    • az infrastruktúra és a elérhetőség javítása Budapesten belül
    • a kulturális és ipari örökség, különösen a borospincék és üres épületek revitalizációjának támogatása
    • a vállalkozói kedv és a munkahelyteremtés ösztönzése (a fiatalok oktatásán és képzésén keresztül is)
    • a közterületek használatának növelése és a közösségi szellem erősítése


    2. Stratégiai márkapozícionálás

    A Budafok márka az elmúlt évek során számos változáson és fejlesztésen ment keresztül. Az újonnan tervezett logóval együtt számos vizuális és kommunikációs elemet hoztak létre, hogy egyértelmű identitást és üzenetet alakítsanak ki a borral kapcsolatos és egyéb, a kerületben zajló programok számára. Ennek eredményeként Budafokon egy felismerhető ernyőmárka kezdett megjelenni a helyi tevékenységek számára. További lépéseket kell azonban tenni annak érdekében, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is kiterjedt, látható és egyedi városmárka jöjjön létre, hatékony marketing- és kommunikációs eszközök és stratégiák alkalmazásával.


    3. Az integrált akcióterv céljai

    1. célkitűzés: A helyi turisztikai termékek és szolgáltatások jobb bekapcsolása és fejlesztése

    2. célkitűzés: A közterületek és programok vonzóvá tétele

    3. célkitűzés: Budafok rendelkezzen egyedi, könnyen felismerhető üzenettel és karakterrel.


    4. Az integrált akcióterv fő tevékenységei

    1-2. tevékenység: A borhoz kapcsolódó turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztése és erőteljesebb bevonása

    3. tevékenység: A "Magdolna udvar" mint kiemelt kezdeményezés hasznosítása és fejlesztése.

    4. tevékenység: A Budafoki Borvidék ikonikus marketingkampányának megtervezése és elindítása.


    5. Az ULG szerepe és tevékenységei az IAP társalkotásában

    Az ULG tagjai Budafokon helyi szinten a FYG projekt szerves részévé váltak. A transznacionális tapasztalatcsere során szerzett tanulságokat az ULG-csapat is átvette, ami integráltabb megközelítést adott az IAP koncepciójának kidolgozásához. Az IAP kidolgozása az alaphelyzet értékelésén alapult, amelyhez az ULG különböző szervezetek hozzájárulását adta. Az intézkedéseket a tagokkal közösen tervezték meg és finomították, és a projekt időtartama után a megvalósítás során közösen követik majd nyomon.


    6. Az FYG akciótervezési hálózatban való részvétel előnyei

    Budafoknak az APN-ben való részvétele integrált megközelítésben támogatta az IAP kidolgozását. Az APN-en belüli transznacionális csere és tanulás fő eredménye elsősorban a hatékony márkaépítési stratégiák és kommunikációs eszközök létrehozásával és alkalmazásával kapcsolatos know-how-hoz kapcsolódott. Ez hozzájárult a releváns intézkedések fenntartható fejlesztéséhez innovatív, intelligens megoldások alkalmazásával.

    Feltöltötte: Liviu Stanciu

    Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/lights-budafoks-participation-find-your-greatness-apn

    From urbact

    • Baena - Spain
    • Cesena - Italy
    • Fundão - Portugal
    • Jelgava - Latvia
    • LAG Pays des Condruses - Belgium
    • Mollet del Vallès - Spain
    • Monmouthshire County Council
    • Mouans-Sartoux - France
    • Petrinja - Croatia
    • Pyli - Greece
    • Södertälje - Sweden




    Watch all AGRI URBAN's videos!

    Download all Final Products


    • Kick-off meeting in June (Mollet des Valles).
    • Transnational meetings in October (LAG Payd de Condruses) and December (Pyli).
    • Transnational meetings in April (Sodertalye), June (Fundao), July (Jelgava) and September (Abergavenny).
    • Transnational meetings in March (Mouans Sartoux) and April (Petrinja). Final event in April (Baena).

    Rethinking Agri-food production in small and medium-sized European cities is the aim of this Action Planning network. Agri-food production is a mature industry that continues to play an important role in terms of GDP, employment and environmental sustainability. That is why new growth potentials must be activated by means of innovation, new business models and strategies. Our vision is to place cities at the core of a growing global movement that recognises the current complexity of food systems and the links between rural cities and nearby cities as a way to ensure regional development.


    AGRI-URBAN Action Planning Network logo
    The roots of the city
    Ref nid