• Generációk összefogása két társadalmi probléma kezelésére

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    kecskemét
    02/12/2022

    Kecskemét 2019-2022. között az URBACT SIBdev Akciótervezési Hálózatban (Action Planning Network - APN) való részvételével kidolgozott egy részmegoldást a város két legégetőbb társadalmi problémájára: az elvándorlásra, ami elsősorban a 18-25 éves kor közötti fiatalokra jellemző; és a munkavállalók elöregedésére.

    Closed
    Articles

    A városnak a – többi partnervároshoz hasonlóan - hálózatban való tevékenységének két fő eleme volt: az Integrált Akcióterv (Integrated Action Plan - IAP) elkészítése, valamint egy kisléptékű akció végrehajtása (Small Scale Action - SSA).

    A kecskeméti Helyi URBACT Csoport (URBACT Local Group - ULG) tagjait szakmai alapon választotta ki a városvezetés és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának munkatársai. A csoporttagok az URBACT programban és a kisléptékű helyi akcióban megvalósuló tématerületekkel korábban mind érintettek voltak és szakmailag foglalkozott. A Helyi URBACT Csoport tagjai közé tartoznak:

    • Kecskemét Város Önkormányzata – ULG koordinátor és szervező szereppel
    • CédrusNet Kecskemét Program - egy olyan innovatív és tenni akaró közösség Kecskeméten, akik új irányokat mutatnak az idősödéssel szembeni sztereotípiák helyett és lehetőséget biztosítanak azok számára, akik aktívak akarnak maradni
    • Neumann János Egyetem - Az intézmény küldetése a gazdasági és társadalmi élet változásaihoz igazodó, folyamatosan megújuló, versenyképes képzés megvalósítása
    • BKMKI- Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – többek között óvja az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítését látja el.
    • AIPA Kft. - Az AIPA Nonprofit Kft. egyik fő célja támogatni az induló vállalkozásokat és a felsőoktatási duális képzést, a diákok tanulmányai folytatása közben releváns szakmai tapasztalat szerezésének érdekében.
    • Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Foglalkoztatási Paktumiroda – elsődleges céljuk a hátrányos helyzetű álláskeresők térségi munkavállalásának biztosítása, demokratikus állampolgári jogok hozzáférhetőségének biztosítása, képzésekben, képességfejlesztésekben való részvétel biztosítása által.

    Az Helyi URBACT Csoport a partnervárosokkal való egyeztetések során rengeteget tanultak humánerőforrás, a kapcsolati tőke ráfordítás, nemzetközi projektekben való tapasztalatok és szervezettség terén.

    Kecskemét Integrált Akciótervének kiemelt célja a város szakemberhiányának enyhítése a strukturális munkanélküliség csökkentésén keresztül. A strukturális munkanélküliség legfőbb okai a fiatalok és az idősek hátrányos munkaerő-piaci helyzete. A munkáltatók vonakodnak mind a pályakezdő fiatalok, mind pedig az idősek felvételétől, amelynek oka, hogy az 50 év feletti munkavállalók tudása régi vagy akár elavult, valamint digitális és nyelvi készségeik is gyengébbek lehetnek, mint a fiataloké. A fiataloknak pedig nincs gyakorlati tapasztalatuk, továbbá gyakran nem rendelkeznek olyan kommunikációs és szociális készségekkel, amik megkönnyítenék a pályakezdést. A cél összhangban van Kecskemét idősügyi programjával is az elöregedő társadalom hatásainak kezelésére, miszerint a város innovatív eszközöket és megoldásokat keres az idősödők munkahelyen és munkaerőpiacon tartására, hogy az idősek tapasztalatait hasznosítani tudják, és támogassák élettapasztalataik és szaktudásuk átadását.

     

    k

    A fentebb leírtakra egyik megoldásként szolgáló kisléptékű helyi akciót hajtott végre Kecskemét a SIBdev Akciótervezési Hálózatban lévő tevékenysége során, amelynek során egy generációk közötti mentorprogramot valósítottak meg. A mentorprogram nagyobb távlatban és nagyobb kontextusban részmegoldásnak tekinthető a szakemberhiánynak enyhítése a strukturális munkanélküliség csökkentésén keresztül az elvándorlás és a társadalom elöregedésének kezelésére. A mentorprogramot a Neumann János Egyetem, valamint három helyi középiskola diákjai körében hirdették meg. A meghatározott 12 mentorált létszáma hamar betelt. A diákokat nyolc mentor segítette, akik olyan 50 év feletti szakemberek voltak, akiknek pedagógus képzettsége és/vagy tanítási, mentori tapasztalatai voltak. Mind a mentoráltak, mind pedig a mentorok számára hasznosak voltak a foglalkozások, hamar megtalálták egymás között a hangot a közel 40 év korkülönbség ellenére is, a diákok fejlődése mellett a mentorok is sokat profitáltak, megújulásra késztette őket a mentori szerepkör, új látásmódot kaptak. A generációk közötti mentorprogram a tanulók számára kívánt segítséget nyújtani a későbbi elhelyezkedéshez, a munkahelyi kultúrába történő beilleszkedéshez szükséges soft skillek (azaz a nem szakmai jellegű, személyes, szociális készségek) fejlesztésében. A munkahelyi szocializációt segítő soft skillek fejlesztésének hangsúlyos célja, hogy csökkentsék a tanulók lemorzsolódását, illetve későbbi pályaelhagyását. Ezek a készségek: kritikus gondolkodás és elemzés, érzelmi intelligencia, meggyőzés és tárgyalási készségek, kommunikáció, időgazdálkodás, kapcsolati tőke, protokoll készségek, felelősségérzet, döntéshozatal, rendszerszemlélet, komplexitásban való gondolkodás, analitikus gondolkodás, komplex problémamegoldó készség, érvelés, ötletgenerálás, precíz, függetlenebb munkavégzés.

    2

    A program során 8-10 alkalommal találkoztak a mentor-mentorált párosok online vagy személyesen. A foglalkozások 1-1,5 órás időtartamúak voltak és a tematikának megfelelően a kiemelt készségek bemutatása történt meg, valamint gyakorlati példákon keresztül megismerték az adott készség fontosságát, alkalmazási területeit is a mentoráltak. A mentoráltak kérdéseikre is választ kaptak, illetve egy-egy feladaton keresztül gyakorolhatták az egyes készségeket. A mentorok a mentoráltak élethelyzete, igényei, érdeklődése szerint alakíthatták az átadott ismereteket, a kiadott feladatokat. A program folytatása esetén további - akár csoportos - gyakorlati lehetőségek beépítése szükséges, de a mentorprogram így is elérte célját: a mentoráltak megismerkedtek az egyes készségekkel, azok gyakorlati fontosságával, alkalmazási területeivel. Iskoláik befejeztével felkészültebben, tudatosabban indulhatnak el a munka világába.

    3

    A projekt sikerét követően az ULG tagok együtt szeretnék a kialakult munkamódszert továbbfejleszteni, hiszen a mentorprogram más intézkedésekkel és tevékenységekkel együttesen tudja csak a hosszútávú hatását kifejteni, valamint további partnereket és résztvevőket is terveznek bevonni. Az ehhez szükséges anyagi forrást és finanszírozási lehetőségeket a város még keresi városi és nemzetközi pályázatok keretein belül is.

    Az interjút Szabó Annamária a CédrusNet Kecskemét Szenior Tudásbankjának szakmai koordinátora és Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselő információi alapján írtuk.

     

    Network
    From urbact
    Off
  • Zöld receptek városoknak – interjú a Health&Greenspace projekt vezető partnerével, a Hegyvidéki Önkormányzattal

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    XII
    01/12/2022

    Az URBACT Health&Greenspace Network a gyors urbanizációval és a városok sűrűsödésével kapcsolatos különféle egészségügyi kockázatokra válaszul jött létre. A projekt elősegíti a városi zöldterületek egészségre érzékeny tervezését és kezelését azzal az általános céllal, hogy egészségügyi és jóléti előnyöket biztosítson a polgárok számára Európa-szerte. A figyelemre érdemes helyi akciókról és eredményekről a projekt vezetőivel beszélgettünk.

    Articles

     

    • Kik a Health&Greenspace (Zöld Környezet és Egészség) projekt partnerei és a helyi URBACT csoport tagjai?

    A projekt vezető partnere Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat. A városhálózat partnerei: Breda, Hollandia; Espoo, Finnország; Limerick, Írország; Messina, Olaszország; Poznan, Lengyelország; Santa Pola, Spanyolország; Suceava, Románia és Tartu, Észtország.

    Az URBACT helyi csoportjainak (URBACT Local Group, ULG) a Health&Greenspace hálózatban átlagosan 15-20 tagja volt. A tagok száma 10 és 60 között mozgott. A viszonylag nagy ULG-ken belüli munka ésszerűsítésére a legtöbb partner külön munkacsoportokat hozott létre, amelyek meghatározott témákra vagy akciócsoportokra összpontosultak. Egyes esetekben csak ad-hoc csoportokat hoztak létre a rövid távú feladatok megoldására, például Messinában, más esetekben hosszabb távra célzott, fókuszcsoportok alakultak.

    gA Hegyvidék külön tematikus munkacsoportokat hozott létre például a „Zöld receptek vagy a „Speciális igényű felhasználók számára kialakított parkok” számára illetve a természetvédelemmel összefüggő témák esetében.

    A hálózaton belüli URBACT Helyi Csoportok túlnyomó többsége egy szűk munkacsoport, „core team” munkájára támaszkodott, amely az operatív munkát vállalta.

    A nagyobb ULG értekezletek különösen hatékonyak voltak a betekintést, az új szempontok behozatalát, a brainstormingot és az ötletek kidolgozását tekintve, de amikor az ötletek konkrét cselekvésekké váltak, a folyamat lelassult, és a külső ULG tagok aktivitása kevésbé lett aktív. A legtöbb partnervárosban a koncepcióalkotási szakaszt követően jellemzően a szűk munkacsoportok vették át a cselekvések részleteinek kidolgozását.

     

    • Az akcióterv legfőbb célja az emberi egészség védelme a városi zöldinfrastruktúra fejlesztésén keresztül. Hogyan, milyen tevékenységeken keresztül teljesülhet ez a cél?

    Az URBACT Health&Greenspace Network a gyors urbanizációval és a városok sűrűsödésével kapcsolatos különféle egészségügyi kockázatokra válaszul jött létre. A projekt elősegíti a városi zöldterületek egészségre érzékeny tervezését és kezelését azzal az általános céllal, hogy egészségügyi és jóléti előnyöket biztosítson a polgárok számára Európa-szerte.

    A hálózat által lefedett tevékenységek mind a városi környezet fizikai megváltoztatásához, mind a társadalmi tevékenységek előmozdításához kapcsolódnak, mint például a parkokban végzett tevékenységek, a közösségi részvétel a városi zöldfelületek tervezésében és karbantartásában.

    A városhálózat holisztikus megközelítést alkalmaz, amely a városi zöldfelületek által biztosított főbb utakat keresi, amelyek egészségügyi és társadalmi előnyöket biztosítanak.

    A Health&Greenspace négy kulcstémára fókuszált:

    - Városi zöldterületek terápiás célú hasznosítása,

    - Társadalmi jólét és városi zöldterületek,

    - Hőstressz és a zöldítés hűsítő hatása,

    - A városi zöldövezet hatása a levegő minőségére és a zajra.

    A zöld környezet egészségre gyakorolt pozitív hatásai közé tartozik többek között az immunrendszer erősödése, a jobb levegőminőség, a fizikai aktivitás elősegítése, a stressz csökkentése, a nagyobb társadalmi kohézió, a városi hősziget hatás csökkentése és a zajcsökkentés.

    A partnerség foglalkozott a zöldterületek terápiás és preventív célú hasznosításának lehetőségeivel, a szabadtéri oktatás és kulturális programok népszerűsítésével, a természetes játszóterek kialakításával, a zöldterületeken végzett testmozgás valamint a szociális interakciók elősegítésével, a zöldítés hűsítő hatásával, a a városi levegő minőségének javításával, vagy a csendes zöldövezetek védelmével, kialakításával.

    12

     

    • A projektpartnereknél milyen előremutató akciók, jó példák merültek föl?

    Tartu városa izgalmas példával szolgált arra, hogy egy, a taktikai urbanizmusra épülő kis-léptékű kezdeményezés hogyan vezethet nemzetközi jelentőségű példamutató programhoz. 2020 nyarán a város egyik főútjának egy szakaszát egy teljes hónapra lezárták a forgalom elől, és Autómentes Sugárúttá alakították át, hogy teret adjon a társadalmi kapcsolatoknak, valamint népszerűsítse a gyaloglást és a kerékpározást. Pop-up zöldítési megoldásokat alkalmaztak egy barátságos „kültéri nappali” kialakításához. Mivel a kezdeményezés óriási sikert aratott, az eseményt 2021-ben megismételték, és 2022 nyarán is megrendezték. A program nem csak Tartuban volt sikeres, hanem nemzetközi szinten is. Az Autómentes Sugárúton megvalósuló ötletek fontos szerepet játszanak Tartu város 2024-es Európa Kulturális Fővárosa szerepre való felkészítésében. Az Autómentes sugárút miatt immár második éve a Green Destinations nemzetközi szervezet felvette Tartut a fenntartható úticélok TOP 100-as listájára. A közelmúltban pedig beválasztották a hat legjobb sikertörténet közé a Környezetvédelmi és Klíma kategóriában. Emellett a kezdeményezést több díjra jelölték Észtországban.

    t

    A finnországi Espooban önkéntesek bevonásával segítik az időseket, hogy biztonságos és komfortos körülmények között tudjanak minél több időt a szabadban tölteni. Ez az „Idősek szabadtéri barátai” program. Az önkéntes hálózat tagjai segítik az időskorúakat, hogy minél gyakrabban kimenjenek a friss levegőre és biztonságosan intézzék ügyeiket illetve kirándulásokat, találkozókat szerveznek. A program a közszféra, a civil szervezetek és az aktív önkéntesek együttműködésének eredményeként jött létre, írásbeli együttműködésen alapulva. Az akció a tapasztalatok szerint jó hatással van az idősek mentális jóllétére, valamint függetlenségükre, társadalmi részvételükre és a különböző korcsoportok közötti társadalmi interakciókra. Ráadásul az együtt töltött időt az önkéntesek is élvezik. A program fejlesztése érdekében az önkormányzat tréningprogramot és workshopokat szervez.

    Poznanban az óvodákban természetes játszóterek kialakításának népszerűsítésére és módszertani útmutató kidolgozására helyezte a hangsúlyt a városháza.  A természetes játszótér sokkal inkább hasonlít egy természetközeli térhez, mint egy tipikus játszótérhez. A hagyományos játéklehetőségek, mint a hinta vagy csúszda mellett megjelennek a különféle természetes anyagokból kialakított, például élő növényekből (például fűzfa sátor vagy magas fűből készült labirintus), földből (dombok, természetes ösvények) vagy természetes anyagokból (fa, kő) készült játékok. A mesterséges biztonsági felületet kicserélték természetes, vízelnyelő felületekre (homok vagy kavics). A növényzet kellemes mikroklímát, árnyékot vagy természetes izolációt biztosít, véd a közlekedési zajtól és levegőszennyezéstől. A természetes játszóterek támogatják a kikapcsolódást, valamint a természetes anyagokkal való kreatív játékot. A sárkonyhák a homokkal és a vízzel való játékra ösztönöznek.

    Mivel ez a fajta játszótérfelfogás nagyon eltér a megszokottól, szükség volt mind a pedagógusok mind a szülők érzékenyítésére, szemléletformálásukra, informálásukra. A program sikerére építve egy hosszú távú program elindítását tervezi az önkormányzat, melynek keretében évente 2-3 óvodaudvart alakítanak át természetes játszótérré. Tervezik a „Zöld iskola” programot is, melynek célja az iskolaudvarok természetes és barátságos helyekké alakítása. A program a tervek szerint évente 2-3 iskolát érint.

    2004-ben a spanyolországi Santa Polában fedett edzőtermi foglalkozásokat indítottak idősek számára. A Covid-19 járvány idején, 2020 júniusától, az önkormányzat támogatásával ezek a foglalkozások kikerültek a tengerpartra, a város homokos strandjára, ami hamarosan nagy népszerűségre tett szert. A program ingyenes, gyógytornász vezeti, már zenét is biztosítanak a jó hangulat érdekében. A résztvevők többsége a közeli településekről jár át a minden hétköznap délelőtt megtartott foglalkozásokra. Az önkormányzat a program eredményességét mérve kérdőíves vizsgálatot szervezett, melyből kiderült, hogy a megkérdezetteknek a programban való részvételt követően javult az önértékelésük és fizikai állapotuk, általános közérzetük, szívesebben mozdulnak ki otthonról és több szociális kapcsolatot sikerült kiépíteniük a korábbi időszakhoz képest. Mindez a pandémia alatt történt, amikor ennek ellenkezője volt gyakori.

    Budapest 12. kerületében, Hegyvidéken egy különleges program indult el, mely összekapcsolta az egészségügyi szolgáltatásokat a szabadtéri mozgással, ez a Zöld Recept Program. A zöld receptet a háziorvos írja föl a páciensnek, azonban a gyógyszeres kezelés helyett/mellett ingyenes szabadtéri mozgáslehetőséget javasol személyre szabottan, így motiválva a betegeket a városi zöldterületeken való fizikai aktivitásra. A program közvetlenül kapcsolódik az Aktív Hegyvidék Programhoz, amely számos ingyenes testmozgást, például futást, tornát és túrázást kínál a helyi lakosoknak a kerület nagyobb parkjaiban. A programban a kerület számos egészségügyi intézménye, kórházak, szakrendelők, továbbá szabadtéri mozgást, tematikus sétákat kínáló szolgáltatók is részt vesznek.

     

    • Hogy sikerült a helyi közösség bevonása a kerületben és a partnereknél? Mik voltak a sikerek és a gátló tényezők?

    Paradox módon a Covid-19 helyzet egyszerre erősítette és gyengítette a helyi csoportokat. Mióta a koronavírus-válság rávilágított a városokban elérhető zöldterületek értékére, valamint az egészség és a jóllét fontosságára, a partnerségen belül számos érintett érdeklődött a projekt tevékenységei iránt, és ezért a vártnál aktívabban vettek részt a helyi csoportok munkájában. Másrészt a Covid-korlátozások miatt sok találkozót kellett virtuálisan megszervezni, és a partnerek számos kihívással néztek szembe (moderálás, online dinamika, időzítés, kapacitás és időhiány, az egészségügyi szakemberek elérhetetlensége a kritikus időszakokban).

     

    • Miként folytatódik a megkezdett fejlesztési munka a nemzetközi és a magyar partnerekkel? Vannak-e a kerületen belül további zöld, közösségi, lakossági fejlesztési elképzelések?

    Minden partner kidolgozta a helyi stakeholderek bevonásával a település integrált akciótervét, amelyet a városvezetők elfogadtak. A visszajelzések alapján mindenhol nagyon elkötelezettek a rövid és középtávú akciók megvalósítása mellett. Ennek oka az lehet, hogy a projekt olyan interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely az eddigi fragmentált működés helyett a szakterületek együttműködését helyezi előtérbe és ez a megközelítés már a projekt megvalósítása során is bizonyított, hogy sokkal eredményesebb működést tesz lehetővé.

     

    • És végül pár szó, személyes élmény a vezető partnertől

    A partnerséget és a projektmunkát Budapest 12. kerületének önkormányzata, a Hegyvidéki Önkormányzat koordinálta. Az önkormányzatnak már van korábbi tapasztalata uniós partnerség irányításában, de ez mégis különleges élmény volt. Egyrészt, mert a projekt nagyon szerethető és komplex, izgalmas megoldások születtek, amelyeknek jó volt az élére állni. Másrészt kiemelten fontos témát dolgozott föl, különösen a COVID járvány kapcsán, így nagy figyelem hárult a projekt szakmai előrehaladására.

    A partnerség rendkívül elkötelezett emberekből állt, amelyek mögött profi szervezetek, nyitott hozzáállású városi önkormányzatok voltak, így még a pandémia korlátozásai ellenére is gördülékeny és élményszerű volt a közös munka.

    h

    A projekt vezető koordinátora Hamza Zsófia volt, a Hegyvidéki Önkormányzat részéről. Elérhetőség: hamza.zsofia@hegyvidek.hu +3670 646 2201

    A vezető szakértői feladatokat Kállay Tamás vállalta, aki különleges elhivatottsággal viszonyult a témához. Minden városi partnerrel személyes kapcsolatot alakított ki, rendszeresen kezdeményezett kétoldalú szakmai online egyeztetéseket, így biztosítva a projekt megvalósításának minden egyes fázisában a kiemelkedő szakmai munkát és a kiváló eredményeket. Az URBACT Titkárság útmutatóit a partnerség adottságaira és a projekt témájára szabta, így segítette pontos iránymutatásokkal mind a kisléptékű helyi akciók /Small Scale Actions/ mind az integrált városi akciótervek kidolgozását. Ennek a sok ráfordított energiának köszönhetően nagyon jó minőségű dokumentumok születtek, amelyeket a városok vezetői és képviselőtestületei el is fogadtak és beépítették ezeket a terveket a városok programjaiba.

    k

    Kállay Tamás URBACT vezető szakértő, elérhetőség: kallayt@gmail.com +3630 634 6408

    Érdemes még megemlíteni a projekt kiváló kommunikációját, amely folyamatosan fenntartotta a projekttel kapcsolatos szakmai és civil érdeklődést. Népszerű volt a rendszeresen frissülő, a partnerek releváns eseményeiről beszámoló facebook oldal, továbbá havonta szakmai cikkekkel és beszámolókkal jelentkezett a projekt. Az intenzív kommunikáció hozzájárult a projekt eredményeinek széles körben való megismertetéséhez, valamint a lakosság és az önkormányzati vezetők általi elfogadásához.

    s

    SoósViktória kommunikációs vezető szakértő, elérhetőség: soosviki@gmail.com +36705740445

     

    A projekt kommunikációs csatornái és további információ:

    Facebook: https://www.facebook.com/urbacthealthgreenspace

    A 12. kerület honlapja: https://zold.hegyvidek.hu/

    A 12. kerület facebook csoportja: https://www.facebook.com/groups/mozogjszabadonhegyvidek

     

    Network
    From urbact
    Off
  • Jövőbe való befektetés a vállalati társadalmi felelősségvállaláson keresztül

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    01_budaors_0
    28/11/2022

    Budaörs ugyan erős helyi gazdasággal rendelkezik, viszont az önkormányzat, a cégek között csak laza kapcsolat volt tapasztalható, a közöttük lévő együttműködések ad hoc jelleggel bírtak. Ezt az állapotot gyökeresen megváltoztatta Budaörs - URBACT partnervárosként - Cities4CSR (Cities for Corporate Social Responsibility - Városok a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalásért) akciótervezési hálózatban végzett erőfeszítései és eredményei.

    Closed
    Articles

    A projekt 2019-ben indult és 2022. augusztus 7-én zárult. Budaörs fő céljai a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának közösségi koordinálása, az önkormányzat, a cégek és a közösség közötti kapcsolatok erősítése a helyi szinergiák kihasználásával, valamint a várost érintő egyes kihívásokra – pl. városi közösség összetartása, környezeti problémák – hosszútávú megoldása voltak. Budaörs mellett még Milánó (vezetőpartnerként), Guimaraes, Molina de Segura, Nantes, Kekava, Pozsony, Rijeka, Szófia és Vratsa voltak az együttműködés partnerei. A budaörsi „Helyi URBACT Csoport” (ULG) – amely többek között önkormányzati szereplőkből, cégek elkötelezett munkatársaiból és szakértőkből állt – a többi partnervárossal való együttműködés során számos jópéldát ismert meg úgy, mint a Milánó széleskörű CSR tevékenységét, Nantes CSR platformját vagy a pozsonyi CSR együttműködéssel kapcsolt fásítási programot és támogatói kör építését. Az egyes „Helyi URBACT Csoportokat” segítő vezető szakértőktől a folyamatok koordinált intézményesítését, az értékmérőket és kockázati tényezőket illetően kaptak támogatást a nemzetközi sztenderdek alapján.

    ulg_ules_budaors_csr

    „Helyi URBACT Csoport” (ULG) meeting Budaörsön

     

    A projekt során két fő akció valósult meg: egy ún. „kisléptékű akció” (SSA – small scale action) végrehajtása és az integrált akcióterv (IAP – integrated action plan) kidolgozása. A projekt során a pandémia alatt sokáig csak online formában volt kommunikáció az érdekeltek között, ami bizonyos mértékben személytelennek bizonyult és hatékonyság szempontjából is nehézséget jelentett. Ezen felül, kezdetben nehéz volt kommunikálnunk egy új dolgot, és hogy miért szükséges csatlakozniuk helyi cégeknek a projekthez, mi lesz annak kifutása, ahogy egyébként az önkormányzat számára is kísérlet volt a projekt. A kommunikáció és a jógyakorlatokkal kapcsolatos tudásátadás döntő kérdés volt ezen a ponton, majd a célok és a várható közösségi haszon feltisztulásával egyre jobban felgyorsultak az események és a kisléptékű akció kereteiben történő fásítási programban már 10 helyi partner vett részt – köztük civil szervezetek, kereskedelmi, ingatlanfejlesztési, ügyvédi és gyártó tevékenységű cégek -, amelyet egy klímavédelemmel kapcsolatos szemléletformáló kampány követett.

     

    A kisléptékű akció tárgyaként a „Helyi URBACT Csoport” (ULG) kezdetben az e-mobilitásban (elektromos roller) és levegőminőséget monitorozó eszközben is gondolkodott, azonban ezeket végül elvetették a résztvevők. Budaörs 2020-ban fogadta el a SECAP tervét (Sustainable Energy and Climate Action Plan) 2021-ben pedig a Helyi Klímastratégiáját, amelyek a CO2 és üvegház hatású gázok kibocsátásának nagyarányú csökkentését irányozzák elő 2030-ig. Egy lakossági kérdőíves felmérés az első helyen a fásítást jelölte meg elsődleges klímavédelmi tevékenységnek, végül ezen okok miatt Budaörs fásítása lett a kisléptékű akció tevékenysége, amely során 2021-ben több száz fát ültettek el. A megvalósítást egy a helyi cégeknek és szervezeteknek szóló kommunikációs kampány előzte meg.

    faultetes_budaors_csr

    Faültetés Budaörs egyik zöldterületén

     

    A projekt 2022. augusztus 7-én zárult, de csak papíron, a gyakorlatban intenzíven folytatódik és bővül a projekt. Útjára indult a „Budaörs Közösség – Közösségi CSR” kezdeményezés, amelynek célja a város életében, hogy a helyi vállalkozások és civil szereplők bevonásával rendszeres és intézményes együttműködés bontakozzon ki a közös felelősségvállalás, a CSR tevékenység, a szolidaritás mentén. A kezdeményezés bizonyítja, hogy a városnak egyaránt fontosak a lakói, a helyben működő vállalkozások és civil szervezetek. 2022. október 18-án az önkormányzat és kilenc cég (Colas Alterra Zrt., Húsznegyven Egyesület, IKEA, Neuronelektród Kft., Nhood Kft., Primanima Kft, SPG Sportcikk Kft. (Intersport), Terrapark Kft., Wamatec Hungary Kft.) ezzel kapcsolatos értéknyilatkozatot írt alá, amivel deklarálták a Budaörsi CSR tevékenység jövőbeli aktív és koordinált folytatását. Hosszútávú cél a Budaörs Közösség – Közösségi CSR Platform kibővítése.

    erteknyilatkozat_budaors_csr

    Értéknyilatkozat aláírói a budaörsi Városházán , 2022.10.18.

     

    Budaörs kitűnően szemléltette, hogy egy város egy rövid időlefutású projekt keretén belül milyen érdemi változást képes megvalósítani, amely nemcsak a környezeti problémákra nyújt megoldást, de a város közösségét is szorosabbra fűzi egymással és a városvezetéssel egyaránt, valamint a hatások és eredmények hosszútávon is érvényesülnek.

     

    A cikket Szabó Sándor, a Cities4CSR akciótervezési hálózat budaörsi projektkoordinátorának információi alapján írtuk.

     

    Network
    From urbact
    Off
  • SIBdev család: Az utazás vége?

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    tnm-aarhus-group_2400_0
    24/11/2022

    A korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy a SIBdev partnerség félúton van a társadalmi hatáskötvények (SIB) feltárása felé. Lássuk, hol tartanak a résztvevő városok a projekt végén!

    Closed
    Articles

    Ha többet szeretnél megtudni a társadalmi hatáskötvényekről, olvasd el a projekt indulásáról szóló cikket.

     

    A SIB-ekről értesült városok

    Aarhus (Dánia), Baia Mare (Románia), Fundão (Portugália), Heerlen (Hollandia), Kecskemét (Magyarország), Pordenone (Olaszország), Vőru (Észtország) és Zaragoza (Spanyolország) különböző háttérrel és egy-két kivételtől eltekintve minimális tapasztalattal, de annál nagyobb kíváncsisággal vágtak bele a projektbe. Ezért a városoknak meg kellett ismerniük a SIB-eket. Ez olyan mesterkurzusokon történt, amelyeken a SIB-ek terén nagy tapasztalattal rendelkező szakértők osztották meg tudásukat. A projekt indulásakor ezek a foglalkozások a SIB-ek általános elméleti megértésére összpontosítottak. Később a városok megismerkedtek az eredmények mérésével és azzal, hogy a SIB-ek hogyan használhatók a társadalmi változás és innováció eszközeként. A negyedik és ötödik mesterkurzus a SIB-ekről mint beruházási eszközről szólt, valamint arról, hogyan járulhatnak hozzá a közbeszerzés innovációjához. A Voruban és Zaragozában tett látogatások során a városok bepillantást nyerhettek az észt és a spanyol szociális befektetési szcénába is. Végül az utolsó mesterkurzus értékes tanulságokkal szolgált a SIB-ek irányításáról. Összesen 24 előadó 30 előadást tartott, összesen 52 óra időtartamban.

     

    A városok tanultak egymástól

    A tudáscsere-folyamat további személyes találkozókkal folytatódott. A projekt első felében Voruban, Pordenonéban és Zaragozában tartott találkozók után a résztvevők 2022 tavaszán Aarhusba, Kecskemétre, Baia Mare-ba és végül Heerlenbe utaztak.

    A kilencedik transznacionális találkozónak Aarhus adott otthont, és helyszíni látogatásokat szerveztek. A partnerek számos jó gyakorlatot ismertek meg, amelyek közül a legkiemelkedőbb a Lépcsőtől lépcsőházig modell volt. További kiemelkedő esemény részeként az aarhusi önkormányzat bemutatta a megvalósítás alatt álló SIB-eket, valamint az aarhusi Szociális Befektetési Alapról szóló előadást.

    A tizedik transznacionális találkozó Kecskemét és Baia Mare együttes városlátogatása volt. A vendéglátó városok a foglalkoztatási vagy szociális területet érintő SSA-ik és jó gyakorlataik bemutatására összpontosítottak.

    A tizenegyedik transznacionális találkozó volt az utolsó alkalom arra, hogy a SIBdev keretében valamennyi partner találkozzon. A találkozó fénypontja a szakértői értékelés volt, ahol a városok bemutatták a saját IAP-jukat (Integrált Akcióterv), és párokban reflektáltak egymás IAP-jára. Heerlen, a házigazda város több helyszíni látogatást is szervezett, ami segített a partnereknek abban, hogy az IAP-jukat és az SSA-t (Kisléptékű Akció) kontextusba helyezzék.

    A személyes találkozók két munkatárscsere is lehetővé tették: Zaragoza Heerlen és Pordenone szociális munkásait, Aarhus pedig Vőru szociális munkásait látta vendégül.

    A projekt végrehajtásának második szakaszában a városok 11 transznacionális (5 online, 6 fizikai) találkozón vettek részt, összesen 120 órában.

     

    Hova jutottak el a városok?

    A városok által elért fő eredmények

    tabla_sibdev2

    Következtetések

    A SIB-ek új eszközökkel kecsegtetnek

    A SIBdevben részt vevő városok fő célja a társadalmi hatáskötvények megismerése volt. A SIB-ek olyan ígéretes új eszköz, amely jelentős potenciállal rendelkezik a magántőke társadalmi változásokba való bevonásában, a megelőző intézkedések finanszírozásában és az innováció közös létrehozásában. Emellett a SIB-ek felhívják a városok figyelmét a hatásra, azaz az eredményeknek arra a részére, amely az erőfeszítéseiknek tulajdonítható, nem pedig azokra a változásokra, amelyek egyébként is bekövetkeztek volna.

     

    Néhány város belevágott a SIB létrehozásába vagy közelebb került hozzá.

    A városok remélhetőleg hosszabb távon beépítik stratégiáikba a mesterkurzusokon szerzett ismereteket. A SIBdev sikere, hogy két város már elkezdte vagy nagyon közel áll a társadalmi hatáskötvények rendszerének létrehozásához. Aarhus a SIBdev projekt során kezdeményezett egy ilyen modellt. Heerlen a SSA révén elegendő tapasztalatot szerzett, amelyre rövid távon támaszkodhat egy SIB létrehozásához. Meg kell jegyezni, hogy Fundão már részt vett egy SIB kialakításában, és Pordenone is jelentősen közelebb került a tervezett SIB megvalósításához.

     

    Egyes városoknak több időre lesz szükségük a SIB létrehozásához.

    A többi város esetében a SIB kidolgozása érthető okokból hosszabb időt vesz igénybe. Egy társadalmi hatáskötvénymodell felállítása jelentős mennyiségű időt és tudást, erős politikai akaratot és sokféle költséges szakértelem bevonását igényli. Emellett a projekt elindítása után felmerülő globális kihívások (Covid-19 járvány, Ukrajna elleni agresszió, energiaválság, növekvő infláció) nagyfokú bizonytalanságot okoztak. Ezek a városok figyelmét a SIB-ről a sürgősebb kérdésekre terelték. Ugyanakkor ezek a városok kétségtelenül profitálnak a hatásméréssel vagy a célcsoportok meghatározásával kapcsolatos megnövekedett tudásukból.

    A társadalmi hatáskötvények végrehajtásával kapcsolatos bizonytalanságok az IAP-kban is tükröződnek. Néhány város kifejezetten a SIB létrehozására összpontosította IAP-ját. Ezzel szemben mások azokra a társadalmi területekre (öregedés, lakhatás, foglalkoztatás, migráció, demencia vagy ezek széles spektruma) összpontosítottak, ahol a SIB-ek eszközként alkalmazhatók.

     

    A kisléptékű akciók sikeres eszközei a tesztelésnek

    Az SSA-k sikeresen lehetővé tették a partnerek számára a kísérletezést, és a városok ezt ki is használták. A kisléptékű intézkedések konkrét, kézzelfogható, látható beavatkozások. Ezzel szemben az IAP értékes, de kissé elvont, a terveket összefoglaló dokumentumnak tekinthető. A kisléptékű egyedi intézkedések végrehajtásának lehetősége pozitívan befolyásolta a városok részvételét.

     

    Az online és a személyes találkozók okos kihasználása javasolt.

    A projekt tapasztalatai azt mutatják, hogy az online találkozók csak bizonyos korlátok között alkalmasak a tudásátadásra és a tapasztalatcserére. A virtuális találkozók kiválóak, ha a résztvevők hozzájárulására kisebb az igény, de rosszul teljesítenek, ha a cél a partnerek közötti tudáscsere. A jó gyakorlatokat vagy beavatkozásokat online lehet bemutatni. A személyes találkozó mégis elengedhetetlen a társadalmi-gazdasági kontextus megértéséhez. A SIBdev-városoknak szükségük volt a személyes találkozókra, és amint az utazási korlátok lehetővé tették, meg merték szervezni azokat. A "SIBdev család", amely kezdetben csak mókának tűnt, a projekt végére valósággá vált, és a résztvevők tartós személyes és szakmai kapcsolatokat építettek ki.

     

    Ez tényleg az utazás vége?

    A SIBdev Network befejezte Urbact Networkként folytatott tevékenységét. Négy város (Aarhus, Heerlen, Pordenone és Zaragoza) azonban közösen kidolgozott egy Interreg Europe projektet, amely a Lépcsőtől lépcsőházig modellre, Aarhus jó gyakorlatára épül. A projekt célja az állampolgárközpontú szociális szolgáltatások létrehozása, a kiszolgáltatott célcsoportok közérdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása. Heerlen, a projekt vezető partnere 2022. május 31-én nyújtotta be a remélhetőleg sikeres pályázatot, amely lehetővé teszi a "SIBdev család" egy részének a további közös munkát.

    Ha többet szeretnél megtudni a SIBdevről, olvasd el a hálózat záró eredményét, a kézikönyvet a SIB-eket fejlesztő városok számára.

     

    Írta: Zsolt Séra

    Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/sibdev-family-end-journey

    Network
    From urbact
    Off
  • Budafok részvétele a Find Your Greatness akciótervezési hálózatban

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    budafok_photo_15
    24/11/2022

    Ez a cikksorozat a városok Find Your Greatness hálózatban való részvételével foglalkozik, kiemelten tárgyalva az egyes városok stratégiai fejlesztési kihívásait, stratégiai márkapozícionálásukat, az integrált akcióterv célkitűzéseit, az integrált akciótervhez kapcsolódó főbb intézkedéseket, az ULG-k szerepét és tevékenységét az integrált akcióterv közös létrehozásában, valamint a FYG akciótervezési hálózatban történő részvétel előnyeit.

    Closed
    Articles
    Tourism

    Minden cikk egy „pillanatkép” a Find Your Greatness projekt keretében végzett tevékenységekről és az eredményekről. A cikkek szerkezete viszonylag merev és csak a 3 perc alatt elolvasható lényeget tartalmazza.

     

    1. A város legfontosabb stratégiai fejlesztési kihívásai

    Budafok célja, hogy a jövőben "Budapest (és Európa) borvidéke" legyen. Minden márkaépítési és marketingtevékenységet úgy tervezünk, hogy ezt a jövőképet szolgálják, hogy a helyi polgárokat és minden látogatót vonzzanak nemzeti és nemzetközi szinten.

    Kulcsfontosságú kihívásként Budafok a következőket azonosította:

    • fenntartható termékek fejlesztése a bor, a borkultúra, a pezsgő és a rendezvények alapján
    • az infrastruktúra és a elérhetőség javítása Budapesten belül
    • a kulturális és ipari örökség, különösen a borospincék és üres épületek revitalizációjának támogatása
    • a vállalkozói kedv és a munkahelyteremtés ösztönzése (a fiatalok oktatásán és képzésén keresztül is)
    • a közterületek használatának növelése és a közösségi szellem erősítése

     

    2. Stratégiai márkapozícionálás

    A Budafok márka az elmúlt évek során számos változáson és fejlesztésen ment keresztül. Az újonnan tervezett logóval együtt számos vizuális és kommunikációs elemet hoztak létre, hogy egyértelmű identitást és üzenetet alakítsanak ki a borral kapcsolatos és egyéb, a kerületben zajló programok számára. Ennek eredményeként Budafokon egy felismerhető ernyőmárka kezdett megjelenni a helyi tevékenységek számára. További lépéseket kell azonban tenni annak érdekében, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is kiterjedt, látható és egyedi városmárka jöjjön létre, hatékony marketing- és kommunikációs eszközök és stratégiák alkalmazásával.

     

    3. Az integrált akcióterv céljai

    1. célkitűzés: A helyi turisztikai termékek és szolgáltatások jobb bekapcsolása és fejlesztése

    2. célkitűzés: A közterületek és programok vonzóvá tétele

    3. célkitűzés: Budafok rendelkezzen egyedi, könnyen felismerhető üzenettel és karakterrel.

     

    4. Az integrált akcióterv fő tevékenységei

    1-2. tevékenység: A borhoz kapcsolódó turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztése és erőteljesebb bevonása

    3. tevékenység: A "Magdolna udvar" mint kiemelt kezdeményezés hasznosítása és fejlesztése.

    4. tevékenység: A Budafoki Borvidék ikonikus marketingkampányának megtervezése és elindítása.

     

    5. Az ULG szerepe és tevékenységei az IAP társalkotásában

    Az ULG tagjai Budafokon helyi szinten a FYG projekt szerves részévé váltak. A transznacionális tapasztalatcsere során szerzett tanulságokat az ULG-csapat is átvette, ami integráltabb megközelítést adott az IAP koncepciójának kidolgozásához. Az IAP kidolgozása az alaphelyzet értékelésén alapult, amelyhez az ULG különböző szervezetek hozzájárulását adta. Az intézkedéseket a tagokkal közösen tervezték meg és finomították, és a projekt időtartama után a megvalósítás során közösen követik majd nyomon.

     

    6. Az FYG akciótervezési hálózatban való részvétel előnyei

    Budafoknak az APN-ben való részvétele integrált megközelítésben támogatta az IAP kidolgozását. Az APN-en belüli transznacionális csere és tanulás fő eredménye elsősorban a hatékony márkaépítési stratégiák és kommunikációs eszközök létrehozásával és alkalmazásával kapcsolatos know-how-hoz kapcsolódott. Ez hozzájárult a releváns intézkedések fenntartható fejlesztéséhez innovatív, intelligens megoldások alkalmazásával.

    Feltöltötte: Liviu Stanciu

    Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/lights-budafoks-participation-find-your-greatness-apn

    Network
    From urbact
    Off
  • UrbSecurity

    Timeline

    • September 10-11 : Phase 1 Kick-off Meeting in Paris (FR)




       
    • October 16-17 : Phase 1 Kick-off Meeting in Leiria (PT)




       
    • November 05 : Phase 2 Approval
       
    • February 04-05 : Phase 1 Transnational Meeting in Faenza, Unione della Romagna Faentina (IT), Italy

       
    • June 30 : Phase 2 Activation Meeting


       
    • September 18 : Phase 2 Symbolic Launch of Phase 2


       
    • November 19-20 : Transnational Meeting nº1 (online), Leiria (PT), Portugal
    • February : Partnership Meeting with Urban Agenda for UE "Security in Public Spaces" and Transnational Meeting nº2 (online), Mechelen (BE)
    • April 21-22 : Transnational Meeting nº3 (online), Madrid (ES)
    • May : Partnership Meeting with Urban Agenda for the UE (online) and Transnational Meeting nº4 (online), Longford (IE)
    • July 07-08 : Transnational Meeting nº5 (online), Szabolcs 05 Regional Development Association of Municipalities (SZRDA) - Mátészalka (HU)
    • October : Webinar - Urban Agenda for the EU "Just City Dimension" (online), Partnership Meeting with IMPETUS project, Intelligent Management of Processes, Ethics and Technology for Urban Safety (Horizon 2020) and Transnational Meeting nº6 + Mid-Term Review (online), Michalovce (SK)
    • January 20-21 : Transnational Meeeting nº7 (online), Pella (EL)
    • February 1-3 : URBACT e-University 2022 (online)
    • March 21 : Partnership Meeting with TONITE project - Urban Inovation Action (online)
    • April 20 : URBACT III National Meeting in Coimbra (PT)
    • May : Masterclass in CPTED - Crime Prevention Through Environmental Design in Leiria (PT) and Transnational Meeting nº8 in Parma (IT)
    • June : UrbSecurity Final Conference in Parma (IT) and Showcase the results of IAP and closing event in Leiria (PT)
    • August 18 : Partnership Meeting with IMPETUS project & Community of Safe and Secure Cities(COSSEC) in Oslo, Normay
       

    Leiria City Council

    CONTACT US

    This Action Planning Network analyses strategies and projective concepts of cities’ design that could contribute to prevent segregation and anti-social behavior, and consecutively to improve citizen’s quality of life and their perception of urban security and safety. The main objective is to implement an integrated and participatory approach to urban security by involving all relevant stakeholders in the process.

    Planning safer cities
    Ref nid
    13437
  • ROOF

    Lead Partner : Ghent - Belgium
    • Braga - Portugal
    • Glasgow
    • Liège - Belgium
    • ODENSE - Denmark
    • Poznań - Poland
    • Thessaloniki - Greece
    • Timisoara - Romania
    • Toulouse Métropole - France

     

    Housing Department, City of Ghent
    +32 9 266 76 40

    CONTACT US

    Summary

    Timeline

    • Phase 1: Kick-Off Meeting in Paris (FR)





       
    • Final meeting phase 1 in Ghent (BE)
    • Phase 2: Kick-Off Meeting in Glasgow (UK) - online
    • ROOF workshop on storytelling - online
    • ROOF workshop on advocacy - online
    • Transnational meeting in Odense on data - online
       
    • Winter School Braga - online
    • Transnational meeting in Timisoara & Poznan - online
    • Advocacy network meeting discussing proposal of housing first/funding key messages for Europe - online
    • Advocacy network meeting discussing proposal of data key messages - online
    • Transnational meeting in Thessaloniki - online
    • Transnational meeting in Toulouse - online
    • Final event in Liège
    • Final event in Ghent

       

    Final products

    • ROOF Methodology - Why arts?

      The ROOF Call for Artists project - how did we do it?

    • Gent OCMW

      Housing First in Ghent: why tailor-made guidance is so important

    Integrated Action Plans

    ROOF Integrated Action Plan - City of Ghent

    Through the ROOF project, Ghent takes the ambition to end homelessness for legal residents by 2040. The Integrated Action Plan is a long term policy plan that describes the vision, the model and the necessary actions to reach the goal of Functional Zero. Read more here!

    Ghent - Belgium
    Toulouse Metropole (FR)
    ROOF Integrated Action Plan - Toulouse Métropole

    Toulouse Metropole benefits of an institutional commitment in policies contributing to the eradication of homelessness, at national, regional and local level making it easier to mobilise stakeholders. Read more here!

    Toulouse Métropole - France
    Ending Homelessness Across Europe - ROOF Integrated Action Plan Glasgow (UK)
    Co-design, collaboration and storytelling to prevent homelessness

    In recent years, Glasgow has made significant progress in addressing homelessness. The Glasgow Rapid Rehousing Transition Plan (RRTP) runs until 2024. Read more here!

    Glasgow - UK
    ROOF Pozńan Integrated Action Plan
    ROOF Integrated Action Plan - City of Pozńan

    As part of the project, the Housing Affairs Office created a Local URBACT Group to co-design an integrated strategy. Read more here!

    Pozńan - Poland
    Towards ending homelessness in Timisoara - ROOF Integrated Action Plan
    ROOF Integrated Action Plan - City of Timisoara

    High costs of living in Timisoara makes it very difficult for one person receiving minimum wage, disabilities benefits, social benefits, minimum pension or working half time. Read more here!

    Timisoara - Romania
    ROOF Liège Integrated Action Plan
    ROOF Integrated Action Plan - City of Liège

    The City of Liège has a long experience in the field of homelessness. Until the 2000s, the approach was mainly emergency oriented: low threshold reception, street work and accommodation. Read more here!

    Liège - Belgium
    ROOF Odense Integrated Action Plan
    ROOF Integrated Action Plan - City of Odense

    At the start of 2009, there were 4 998 homeless people in Denmark and at the last count in 2019, there were 6 431 homeless people. Read more here!

    Odense - Denmark
    ROOF Thessaloniki Integrated Action Plan
    Social and Affordable Housing and Combating Housing Exclusion and Homelessness in Thessaloniki

    Housing in Greece has been dealt with primarily as an individual matter with sporadic and defunct interventions in the field of social housing. Currently, Greece has 0% social housing stock, an exception among all EU countries. Read more here!

    Thessaloniki - Greece
    Braga House of Skills - ROOF Integrated Action Plan
    Braga House of Skills

    The House of Skills project aims to create an innovative permanent housing solution to gather people who are homeless or at risk of housing and social vulnerability. Read more here!

    Braga - Portugal

    To end homelessness through innovative housing solutions at city level is the main driver from the Action Planning network. It is not about managing homelessness, but rather putting an end to it using the Housing First model and gathering accurate data. ROOF aims to achieve the strategic goal of Functional Zero (no structural homelessness).

    ROOF - Ending homelessness
    Ending homelessness
    Ref nid
    13448
  • ActiveCitizens

    Lead Partner : Agen - France
    • Hradec Kralove - Czech Republic
    • Dinslaken - Germany
    • Saint-Quentin - France
    • Bistrița - Romania
    • Cento - Italy
    • Santa Maria da Feira - Portugal
    • Tartu Vald - Estonia

     

    City of Agen (FR)

    CONTACT US

    ActiveCitizens - The different levels of citizen participation

    Timeline

    • Kick-off Active Citizens Network, Study Visits Adventure & Baseline Study
    • Validation of Phase 2, Communication Plan, Phase 2 Journey & Integrated Action Plan Roadmap
    • Analyse of problems, Visions, First series of experiments (Small Scale Actions), Mid Term Reflection, State of Action Report & Integrated Action Plan Draft
    • Reprogramming Network, Last rounds of Small Scale Actions, Final Integrated Action Plan, dissemination & Closure of the Active Citizens Project

    Final products

    Integrated Action Plans

    Listen and co-create with citizens - Integrated Action Plan Santa Maria da Feira
    Liste and co-create with citizens

    Santa Maria da Feira hosts multiple inspiring practices of citizen participation but also multi-stakeholder collaboration.

     

    Santa Maria da Feira (PT)

    Summary

    The aim of ActiveCitizens is to rethink the place of the citizen in the local governance by finding a balance between representative democracy and participatory democracy. Led by the City of Agen (France), this Action Planning Network of European small and medium-sized cities, with the same expectations and the similar challenges, will take into account, to do this, new digital tools while integrating the issue of citizens away or not comfortable with digital tools.

    Citizen's participation in small and medium EU cities
    Ref nid
    13495
  • Global Goals for Cities

    Global Goals for Cities map

    Lead Partner : Tallinn - Estonia
    • Klaipèda - Lithuania
    • Braga - Portugal
    • Bratislava - Slovakia
    • Gävle - Sweden
    • Glasgow
    • Heraklion - Greece
    • La Rochelle - France
    • Manresa - Spain
    • Reggio Emilia - Italy
    • Schiedam - Netherlands
    • Veszprém - Hungary
    • Solingen - Germany
    • Mouscron - Belgium
    • Trim - Ireland
    • Ozalj - Croatia
    • Jihlava - Czech Republic
    • Dzierżoniów - Poland
    • Véliki Preslav - Bulgaria

    Twitter

    Summary

    Timeline

    • Kick-off meeting
    • Participation at the 2022 World Urban Forum in Katowice (PL)
    • Localising Sustainable Development Goals Conference in Manresa (ES)

    Articles

    blank

    • How EU cities can localise SDGs through integrated action planning

    • Senioral policy in Dzierżoniów and the goals of sustainable development

      Karin Luhaäär

      See more
    • From Vision to Transformative Actions for the SDGs: co-creation of integrated actions in Manresa

      Stina Heikkila

      See more
    • Gävle's insight from latest transnational meeting

      Karin Luhaäär

      See more
    • Video from the transnational meeting in Gävle

      Karin Luhaäär

      See more
    • Insights from REGGIO EMILIA

      Karin Luhaäär

      See more
    • Video from transnational meeting in Solingen

      Karin Luhaäär

      See more
    • First face-to-face meeting in Solingen

      Karin Luhaäär

      See more
    • Insights from Heraklion, the co-host of TM6

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Gävle

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Mouscron

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Solingen

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Manresa

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Veszprém

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Dzierżoniów

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Trim

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: La Rochelle

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Tallinn

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Ozalj

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Glasgow

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Schiedam

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Jihlava

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Bratislava

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Reggio Emilia

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Veliki Preslav

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Klaipėda

      Karin Luhaäär

      See more
    • SDG Story: Heraklion

      Karin Luhaäär

      See more
    • The RFSC a relevant tool for the city partners of the GG4C network

      Karin Luhaäär

      See more
    • The Citizen Committee of the La Rochelle Territory Zero Carbon project: How to build trust?

      Karin Luhaäär

      See more
    • Debating the future of Schiedam

      Karin Luhaäär

      See more
    • Jihlava's successful collaboration with developers

      Karin Luhaäär

      See more
    • Glasgow’s Journey towards the 2030 Agenda

      Karin Luhaäär

      See more
    • Manresa 2030 Agenda: localising the SDGs through meaningful participation

      Karin Luhaäär

      See more
    • Awareness-raising around the SDGs – a practical example from La Rochelle Urban Community

      Stina Heikkila

      See more
    • Ozalj best practices on meaningful participation

      Karin Luhaäär

      See more
    • Trim: Raising awareness of the SDGs

      Karin Luhaäär

      See more
    • In Swedish: Gävle is developing urban sustainability

      Karin Luhaäär

      See more
    • Klaipeda Case Study: Virtual hackathon “Unlock SDGs”

      Karin Luhaäär

      See more
    • Mouscron: Story of Transnational Meeting

      Karin Luhaäär

      See more
    • URBACT cities join forces in a quest for global sustainability

      Stina Heikkila

      See more

    The 2030 Agenda for Sustainable Development and its Sustainable Development Goals, adopted by all United Nations Member States in 2015 as a universal call of action to protect our planet, end poverty and ensure peace and prosperity for all by 2030. "Global Goals for Cities” is a pilot network and strategic partnership aimed at accelerating progress towards achieving the Sustainable Development Goals in 19 cities of the EU, through peer learning and integrated action planning. The partnership is funded through the European Regional Development Fund's URBACT III European Territorial Cooperation program.

    Strategic partnership for peer learning and planning to localise SDGs
    Ref nid
    16049
  • DigiPlace

    Timeline

    Kick-off meeting

    Digi Place is an Action Planning Network that aims to set up an acceleration mechanism to enable cities to catch up the digitalisation opportunities in hard & soft infrastructure. Remove all the obstacles encountered by mid-sized cities in their digital journey: lack of strategic & global vision lack of technical and engineering capacities difficulties in incorporating the digital innovation. Municipalities need to guaranty the uptake of digital innovation by the local stakeholders: citizen and potential entrepreneurs.

    Digital innovation for cities
    Ref nid
    13504