Az Építési és Közlekedési Minisztérium, az URBACT és az EUI - Európai települési kezdeményezések - magyarországi kontakt pontja továbbá a BURST Non-profit Kft. 2024. április 17-én nagyszabású konferenciát rendezett az európai NEB fesztivál szatellit eseményeként. A mintegy 200 döntéshozót, szakembert és civilt összehozó rendezvényre a résztvevők 72 különböző hazai településről érkeztek. A színes és sokrétű előadások 32 hazai jó gyakorlatot mutattak be, amelyek az Új Európai Bauhaus értékeit közvetítik.

A konferenciát házigazdaként Dr. Gyuricza Csaba rektor nyitotta meg, aki kiemelte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyedülálló szerepét a fenntartható településfejlesztéshez értő szakemberek, a tájépítészmérnökök és településmérnökök képzésében. Dr. Dukai Miklós önkormányzati államtitkár (Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium) a települési önkormányzatok partnerségét és az alulról jövő kezdeményezések fontosságát emelte ki, melynek egyik fontos települési programjaként említette az éves Virágos Magyarország versenyt. Nyitó előadásában Gombos Márk (Építési és Közlekedési Minisztérium) helyettes államtitkár az új építészeti törvény és az Új Európai Bauhaus program eszmeisége közötti azonosságokat mutatta be. Rávilágított az új törvény értékőrzést, partnerséget és a fenntarthatóságot erősítő elemeire. Legfőbb cél a településen élők igényeinek és szándékainak megértése, a települések békés és biztonságos fejlődése, a közös gondolkodás és együtt cselekvés, a települések ösztönzése tapasztalat szerzésre és szemlélődésre.

A pódiumbeszélgetésen Gombos Márk területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár (ÉKM), Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár (ÉKM NEB NCP), Vincze Attila tájépítész, elnök (Magyar Tájépítészek Szövetség), Szemery Samu (Kortárs Építészeti Központ), Kovács Csaba egyetemi tanár, intézetigazgató (MOME Építészeti Intézet), Dr. Alföldi György DLA, egyetemi tanár, dékán (BME Építészmérnöki Kar), Szövényi Anna DLA, tanszékvezető egyetemi docens (MATE TTDI Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék) és Madaras-Horogh Petra, urbanista, NEB Partnerségi Koordinátor (BURST Nonprofit Kft) vitatták meg, hogy az egyes szakterületek és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek hogyan integrálják a NEB értékeit. Abban egyet értettek, hogy az Új Európai Bauhaus, csak úgy, mint a régi Bauhaus, értékőrző és értékteremtő, multidiszciplináris és egyaránt támogatja a társadalmi és az ökológiai fenntarthatóságot. Az építészet, a városépítészet és a tájépítészet terén számos olyan látható és kevésbé ismert folyamat zajlik már ma is Magyarországon, ami a NEB értékeivel harmonizál.

A jó gyakorlat szekcióban 11 megvalósult vagy már ötlet szinten is elismerést kiváltó települési projektet vagy programot ismertünk meg az építészeti-városépítészeti rehabilitáció, a természet alapú megoldások és a társadalmi bevonás témaköréből.

Azt követően Báthoryné dr. Nagy Ildikó Réka, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszékének egyetemi docense, az URBACT és az Európai Városfejlesztési Kezdeményezések (EUI) programok nemzeti koordinátora bemutatta az új URBACT és az EUI aktualitásait, az URBACT Good Practices Call, az EUI Peer Review Call, City-to-city Call és a hamarosan elérhetővé váló EUI Inovative Actions Call sajátosságait. 

Az URBACT és az EUI - Európai települési kezdeményezések - magyarországi kontakt pontja kiemelte a konferencián ismertetett jó gyakorlatok alkalmasságát a hazai és nemzetközi továbbadásra. A fenntartható városfejlesztést segítő, közvetlenül lehívható támogatások a széles partnerségen alapuló, a helyi közösség bevonásával fejlesztett, multidiszciplináris programokat támogatja, ezzel illeszkedik az Új Európai Bauhaus elveihez.

Délután három különböző témában folyt a műhelymunka, további jó gyakorlatok megismerésével és álláspontok ütköztetésével. A megfizethető lakhatás és társadalmi inklúzió, a fenntartható helyi élelmezés és a természet alapú megoldások beszélgetés a rövid idő ellenére is számos megvitatandó kérdést hozott felszínre.

A konferencián elhangzott előadások prezentációi hamarosan elérhetők lesznek weboldalunkon. Továbbá a szakmai beszámolókat is a későbbiekben itt tesszük közzé.

A következő tájékoztató napunkat 2024. május 29-én tartjuk az  URBACT Good Practices felhívás és az EUI Innovative Actions felhívás ismertetésére.

Szerző: B. Nagy Ildikó Réka

Az URBACT jó gyakorlatokra vonatkozó felhívása az Európai Unió 27 tagállamának települései, a partnerállamok (Norvégia, Svájc), az EU-hoz való csatlakozás előtti eszközben részesülő országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia), valamint Ukrajna és Moldova települései számára áll nyitva. A felhívás célja, hogy Európa-szerte láthatóvá tegye a fenntartható városfejlesztés hatásos helyi gyakorlatait, valamint inspirációt és átadási lehetőségeket kínáljon más európai városok számára.

A díjazott URBACT jó gyakorlatot megvalósító települések számos láthatósági és promóciós tevékenységben részesülnek, amelyek közül kiemelkedik a 2025. április 8-10. között Wroclaw-ban (Lengyelország) megrendezésre kerülő URBACT Városfesztivál. A kiválasztott városok emellett lehetőséget kapnak arra is, hogy 2025-től kezdődően URBACT Transzfer Hálózatot vezessenek az URBACT program pénzeszközeivel és forrásaival.

Az URBACT jó gyakorlatokra vonatkozó felhívás feltételrendszere és feladatmeghatározása részletes tájékoztatást nyújt arról, hogy kik pályázhatnak és hogyan zajlik a pályázati eljárás. Az URBACT titkársága és a Nemzeti URBACT Pontok Európa-szerte online és személyes tájékoztató üléseket szerveznek a felhívással kapcsolatos információk megosztása és a települések kérdéseire való válaszadás céljából.

Tudjon meg többet a felhívásról itt az URBACT weboldalán, és fedezze fel az alábbi összefoglalót!

Határozzuk meg együtt a 2027 utáni uniós kohéziós politika irányvonalait!

Az Európai Bizottság felkérte az összes európai területi együttműködési programot (European Territorial Cooperation Program), hogy csatlakozzon a 2024-es INTERREG konzultációhoz a jövőbeli (2027 utáni) kohéziós politikáról. Az URBACT ezt a konzultációs folyamatot egy uniós felméréssel kezdi meg. A felmérés 2024. március 26-tól július 31-ig tart, és itt érhető el.

Bár az URBACT-kérdőív bármely méretű település és igényeik felmérését célozza, a nagyközönség számára is nyitott. Mindenkit szívesen várunk a kérdőív kitöltésére! A felméréssel párhuzamosan egy sor konzultációs eseményre és vitakörre kerül sor, hogy megszólítsuk a polgárokat, különösen a fiatalokat.

"Fontos, hogy együtt alakítsuk a jövőbeli URBACT-et." - mondta Teofil Gherca, az URBACT programigazgatója. "Küldetésünk, hogy támogassuk a tudás és a jó gyakorlatok cseréjét az európai városok között. A felmérés segíteni fog abban, hogy megmutassuk az ilyen együttműködés előnyeit, és javítsuk a településeknek szóló ajánlatainkat. Ők tudják a legjobban, hogy mire van szükségük az emberek életminőségének és jólétének javításához."

A felmérés eredményeit végeredményként bemutatjuk a nyilvánosságnak, és benyújtjuk az Európai Bizottságnak, hogy a jövőbeni kohéziós politikáról és a települések közötti együttműködés támogatásáról szóló vitát táplálja.

Ne azt kérdezd, hogy mit tehetsz az URBACT-ért, hanem azt, hogy mit tehet az URBACT érted!

2002 óta az URBACT Európa-szerte változást eredményez azáltal, hogy tematikus hálózatokon belül lehetővé teszi a városok közötti együttműködést és tudáscserét. Eddig több mint 1000 város vett részt az URBACT-ben, több mint 150 városi hálózat, több mint 20 National Campus (Nemzeti Campus események), Európai Nyári Egyetemek és Városfesztiválok keretein belül, és ezáltal osztoznak a fenntartható és integrált városfejlesztésről alkotott közös nézetekben és elképzelésekben. 

Az évek során ezek a hálózatok mindenütt a települések igényeire reagáltak - a helyi érdekeltek készségeinek fejlesztésével az integrált és részvételi politikák megtervezésében és végrehajtásában, valamint a bevált városi jó gyakorlatok megosztásával. Az URBACT III révén például az URGE hálózat új szakpolitikákat tervezett a körforgásra vonatkozóan az építőipari ágazatban - amely a nyersanyagok egyik legnagyobb fogyasztója. A partnervárosoknak sikerült mélyrehatóan megérteniük a körforgást, és személyre szabott módszertant dolgoztak ki a témakör nagyberuházási projektekbe való integrálására. A jelenlegi URBACT IV program keretében a LET'S GO CIRCULAR! hálózat az európai Green Deal és az EU körforgásos gazdasági cselekvési tervével (EU Circular Economy Action Plan) összhangban a körforgásos gazdaság megközelítését a következő szintre emeli. A 10 partnerváros innovatív megoldásokon dolgozik a városok körforgásos ökoszisztémái szempontjából releváns valamennyi kérdésben, mint például a műanyagok, textíliák, elektronikus hulladékok, élelmiszer, víz, csomagolás, akkumulátorok és járművek, ezzel előkészítve az utat a városok valódi körforgásos átalakulása előtt.

Előre tekintve: a felmérés eredményei és következményei

A felmérés határidejének (2024. július 31.) lejárta után az URBACT megkezdi az eredmények összegzését és elemzését. Az első eredményeket 2024 őszén ismertetjük. Az eredményeket egy jelentésben tesszük közzé, amely az év végére készül el, és amely következtetéseket von le, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a 2027 utáni uniós kohéziós politikára vonatkozóan. Ezt követően az eredményeket benyújtjuk az URBACT Monitoring Bizottságnak és az Európai Bizottságnak.

Ez az időzítés azért fontos, mert az Európai Bizottság már 2025-ben elkészíti a 2027 utáni szabályozásra vonatkozó javaslatait. A felmérés eredményei az URBACT program jövőjét szem előtt tartva fontos inputot jelentenek majd a jelenlegi program teljesítményének értékeléséhez is. 

"Az URBACT büszke arra, hogy a városok igényeihez közeli, koherens ajánlatot nyújt, és egyúttal hozzájárul az EU prioritásaihoz. A lehető legtöbb település és helyi hatóságaik hozzájárulása kulcsfontosságú az EU kohéziós politikáján belüli területi együttműködési programok következő generációjának kialakításához" - nyilatkozta Eric Briat, az URBACT IV irányító hatóság helyettes vezetője.

Mondja el a véleményét!

Szeretne beleszólni a következő URBACT programba és a tágabb értelemben vett európai területi együttműködési keretbe (European Territorial Cooperation framework)? 

Töltse ki az URBACT jövőjéről szóló felmérést itt 2024. július 31. előtt! Minél szélesebb körű és gazdagabb a visszajelzésünk, annál többet tudunk tanulni és javítani a városok, az érdekelt felek és az emberek jólétét szolgáló INTERREG-programok szakmai támogatásán!

Az URBACT - INTERREG konzultáció itt található, kitölthető! 

Networks in numbers

From 1 June 2023 to 31 December 2025, 252 individual partners from 28 European countries have embarked on 30 Action Planning Networks (APN), under the URBACT IV programme. Within their URBACT journey, they aim to build their knowledge and skills to co-design and develop long-term Integrated Action Plans (IAP) to tackle their local challenges. These plans will define the actions to be implemented, covering timings, responsibilities, costings, funding sources, monitoring indicators and risk assessments. 

Each network is composed of a Lead Partner and another 8-10 project partners. Among the 252 partners, half are newcomers to the programme while the other half already has experience with URBACT III (2014-2020).  

Networks approved by the URBACT IV Monitoring Committee. Source: URBACT 

All the approved URBACT Action Planning Networks (2023-2025) are aligned with the EU Cohesion Policy and will contribute to its five specific Policy Objectives (POs): PO1 A more competitive and smarter Europe; PO2 A greener Europe; PO3 A more connected Europe; PO4 A more social and inclusive Europe; and PO5 A Europe closer to citizens. 

Beyond their geographic diversity, the 30 networks also stand out for their wide variety of topics. The URBACT method, which all networks follow, ensures that an integrated approach is applied; stated simply, regardless of the topic, the social, economic, environmental and territorial aspects are considered.  

To help you navigate the list, we have clustered them here by their main thematic areas: Participative governance; Urban planning; Local development; Climate action; and Social cohesion. 

Participative governance 

Networks under the participative governance thematic focus on a wide variety of topics, including citizen engagement, health, localising the Sustainable Development Goals and much more. 

Led by Genk (BE), Agents of Co-Existence fosters innovative approaches to societal challenges and strives for inclusive local policies with active community involvement by strengthening the skills and competences of civil servants and creating new organisational structures and cultures. 

Developing locally-adapted governance processes is the main objective of Cities for Sustainability Governance, with Espoo (FI) as the Lead Partner, but specifically by using UN Sustainable Development Goals (SDGs) as a strategic vehicle. 

From the heart of Paris (FR), the European cities involved in CITIES@HEART work towards a balanced and inclusive city centre for all users, reversing the loss of attractiveness for cities of different sizes and backgrounds. 

The One Health 4 Cities network, guided by Lyon (FR), aims to promote the integration of the One Health approach into urban strategies and projects, developing tools that empower decision-makers and operational teams to increase the positive impact of urban projects on the well-being and health of people, animals and the environment. 

Urban planning 

Urban planning networks address a range of hot topics such as mobility, accessibility, sustainability, public spaces, spatial linkages and territorial cohesion.  

PUMA (Planning Urban Mobility Actions) helps cities such as Liepaja (LV), its Lead Partner, develop integrated mobility action plans in order to achieve climate-neutral and sustainable mobility in small and medium-sized cities. It is people-centric, prioritising the needs and well-being of individuals. 

The S.M.ALL network is all about “Sharing urban solutions towards accessible, sustainable mobility for all.” Led by Ferrara (IT), they navigate the complexity of two URBACT mobility paradigms: inclusivity and sustainability. 

Romagna Faentina (IT) is at the forefront of ECONNECTING - Greener & closer communities, a network that focuses on sustainable urban-rural mobility solutions within the 30-minute territory, designing and implementing proximity strategies for rural-urban functional areas. 

SCHOOLHOODS puts children’s health and safety on the menu of a safe, green and happy way to school. Led by Rethymno (EL), the cities belonging to this URBACT network work hand-in-hand with pupils, parents and teachers to co-create solutions allowing pupils to actively go to school on their own.  

From Balbriggan (IE) to the borders of Europe, the main goal of the EcoCore network is to accelerate the green transition especially in the work environments of the industrial areas of the partner cities, which are transitioning to low-carbon energy sources for transportation, heating and electricity. 

In a mission to connect urban-rural communities, Creacció Agència d'Emprenedoria of Vic (ES) is currently leading the Beyond the Urban network, which promotes urban-rural mobility through the testing and implementation of sustainable, accessible and integrated mobility solutions, with a focus on intermodality, multi-level governance, inclusion, gender equality, and digital tools. 

Local development 

Local economy, territorial marketing and digital transformation are a few of the topics covered by the local development networks. 

C4TALENT, whose Lead Partner is Nyíregyháza City with County Rights (HU), pursues the objective of building business & startup friendly environments in cities to lessen the effects of brain drain, attracting and retaining talented young professionals. 

After the COVID-19 pandemic accelerated the transformation around how work is organised, Dubrovnik Development Agency (HR) initiated Remote-IT, a network that tackles the new challenges cities are experiencing connected to the future of work by facilitating the remote and hybrid work for thriving cities. 

Another Croatian city is leading a local development action planning network. Sibenik (HR) is at the head of Residents of the future, which addresses the issue of urban depopulation within small and medium-sized cities.  

With Fundão (PT) as a Lead Partner, METACITY’s main goal is to increase competitiveness of small and medium tech-aware cities, benefiting from the opportunity to enhance service efficiency and citizen satisfaction provided by the metaverse.  

NextGen YouthWork, headed by Eindhoven (NL), is also contributing to the digital transformation, by going one step further and improving online youth work through innovative digital solutions at the city level.  

Boosting no-tech and digital local communities, facing specific challenges in terms of diversity, gender equality and inclusion, is the objective of TechDiversity, a network composed of small and medium-sized European cities and guided by Trikala (EL). 

Led by Mollet del Vallès (ES), DIGI-INCLUSION also promotes inclusion through digital tools, tackling social exclusion and boosting digital inclusion not only by granting access to technology but by enabling people to develop the necessary skills and to become sufficiently empowered to take full advantage of the opportunities offered by the digital world. 

Life in cities continues even after dark. This is the main statement of the network Cities After Dark. Led by Braga (PT), this network promotes the 'Night Economy', through activities that are essential for a city to function 24 hours a day and play a significant role in the global economy.  

Climate action 

Climate action networks tackle several concerns; green transition, circular economy, green funding and reconversion of spaces, among other subjects. 

The COPE (Coherent Place-based Climate Action) network, driven by Copenhagen (DK), unlocks the green potentials of citizen action through a place-based approach, recognising citizens and local action groups as fundamental stakeholders working to accelerate the green transition. 

Led by Munich (DE), LET'S GO CIRCULAR! cities focus on the circular transition of cities. This network addresses all issues relevant to a holistic strategy of circular city ecosystems, fostering innovative solutions. 

The BiodiverCity partners, with the support of Dunaújváros (HU) as Lead Partner, support and enable communities to plan powerful, nature-based solutions, foster pro-environmental citizen behaviours and draft Urban Greening Plans, contributing to the achievement of the EU Biodiversity Strategy. 

In4Green is a collaborative network of industrial cities, headed by Avilés (ES), with a shared commitment: to implement the green transition in industrial areas/cities while remaining competitive and inclusive. 

Restoring “forgotten” urban areas into valuable places for and with residents is the mission of GreenPlace. This Wroclaw-led (PL) network aims to restore urban spaces and make them friendly to both the residents and the environment, by optimising the use of existing resources in the context of ecological crisis, the financial and geopolitical situation. 

Social cohesion 

A variety of topics are addressed by the social cohesion thematic networks, from urban regeneration and place-making to gender, equality, diversity and inclusion. 

Under the leadership of Clermont Auvergne Métropole (FR), the objective of FEMACT-Cities is to support the drafting of eight “Local Action Plans on Gender Equality” about the main challenges regarding women's liberty and empowerment, through protection, education, emancipation and economic autonomy. 

GenProcure also addresses gender equality, focusing on Gender-Responsive Public Procurement, and it is headed by Vila Nova de Famalicão (PT). This network promotes gender equality through working purchases, supplies and services in the public sector.  

Re-Gen is a European network of cities led by Verona (IT) that aims to support sustainable urban development and social inclusion thanks to the protagonism of secondary school students, aged between 10 and 18, from disadvantaged backgrounds. 

The Cinisello Balsamo-led (IT) U.R. Impact prioritises social impact in urban regeneration, ensuring social inclusion and community development during urban renewal. They place citizens and their social, economic and environmental well-being at the centre of the processes. 

The main goal of Breaking Isolation, a network driven by Agen (FR) that fights against isolation by creating social bonds and links between young and elderly and promoting social diversity. 

In order to build more inclusive and resilient societies, WELDI empowers local authorities for a dignified integration of newly arrived migrants. In achieving this objective, cities of this network, led by Utrecht (NL), collaborate with migrants and other residents, as well as with local, national and international partners. 

ARCHETHICS network brings together European cities that share the presence of heritage linked to a complex and controversial historical past (totalitarian regimes, contentious borders, etc), such as its Lead Partner Cesena (IT). Their goal is to transform the heritage into places for locals and visitors to share knowledge and come to multi-perspective understandings of the past and new visions for the future. 

Follow the network journey

This is just a snapshot of the URBACT Action Planning Networks, but stay tuned for more insights from the Lead Experts and partner cities, themselves! You can also follow the journey of these networks on their project pages and social media, benefit from the lessons learned and try them in your own city. 

A 2024. évi nemzetközi nőnap emlékeztet bennünket a nemek közötti rendszerszintű egyenlőtlenségekre társadalmunkban. Ez a cikk rávilágít a városok szerepére a nők biztonságának, foglalkoztathatóságának és életminőségének előmozdításában.

A legtöbb városi stratégia és agenda a kora este és kora reggel közötti órákat a fogyasztás terének tekinti, és jelentős figyelmet fordít a hagyományosan az éjszakához kapcsolódó iparágakra, például a szórakoztatóiparra és a vendéglátásra. Az éjszakai gazdaság azonban egyúttal produktív terület is, ahol számos szolgáltatás működik éjszaka, beleértve a tömegközlekedést, a logisztikát, a hulladékgyűjtést és az egészségügyet, amelyek mind alapvető fontosságúak ahhoz, hogy városaink a hét minden napján, a nap 24 órájában teljes mértékben működőképesek legyenek.  

A pultosok, takarítók, sofőrök, ápolók és logisztikai dolgozók csak néhány a "sötétedés után" dolgozók szakmai kategóriái közül. Ha megnézzük az éjszakai gazdaságnak a helyi munkaerőre gyakorolt hatását világszerte: New Yorkban az éjszakai gazdaság csak a kultúra és a szórakoztatás (vendéglátás, bárok, művészetek, sport és szabadidő) területén 300 000 munkahelyet biztosít, míg Londonban 1,6 millió ember dolgozik éjszaka a legkülönbözőbb ágazatokban (191 000 fő az egészségügyben, 178 000 fő a szakmai szolgáltatásokban, 168 000 fő a kultúrában és a szabadidőben).  

E megfigyelések alapján a nemek szerinti munkamegosztás teret enged az egyenlőtlenségeknek az éjszakai gazdaságban. Londonban az éjszakai munkát végzőknek csak 38%-a nő, és a statisztikák nem veszik teljes mértékben figyelembe a gondozási feladatokat, amelyeket az éjszakai órákban főként a nők vállalnak otthon.  

A városok éjszakai működésének átalakítása a nők számára kulcsfontosságú a foglalkoztathatóság és a biztonságérzet javítása szempontjából, de a szexuális zaklatás minden formája elleni fellépés és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása szempontjából is, új szolgáltatások és funkciók révén. 

Mindenki a fedélzetre a biztonságosabb városokért 

A nők jobb éjszakai munkához való hozzáférésének elősegítése olyan kihívás, amelyet a városokban több dimenzióban is kezelni kell. A közterületek biztonságának megítélése meghatározó elem, amely a nők munkaválasztását is befolyásolja. Az európai városok életminőségéről szóló 2023-as jelentés (2023 Report on the Quality of Life in European cities) szerint a nők kisebb valószínűséggel érzik magukat biztonságban a városban éjszaka, mint a férfiak (67% a 72%-kal szemben). 

A gyakori, biztonságos és megbízható tömegközlekedési eszközökhöz való hozzáférés kulcsfontosságú szempont az éjszakai gazdasághoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából. "A nők gyakran visszautasítják a munkát az éjszakai műszakok miatt. Az éjszakai buszra vagy vonatra várakozás éjszaka nagyon problémás lehet, és ez gyakran távol tartja a nőket attól, hogy ezeket a mobilitási módokat használják, és arra kényszerít minket, hogy a férfiaknál sokkal többet költsünk arra, hogy biztonságosabb módon, taxival vagy fuvarmegosztó szolgáltatásokkal jussunk haza. Az ICT-megoldások használata hasznos lehet annak elemzésében, hogy a nők hogyan használják az éjszakai közlekedést, de abban is, hogy könnyebb alkalmazásokat hozzunk létre a tömegközlekedési eszközökön történő zaklatások és erőszakos cselekmények bejelentésére" - mondja Nourhan Bassam urbanista, a The Gendered City című könyv szerzője.

Éjszakai busz Tallinnban. Forrás: Cities After Dark.

A Tallinn (EE), a Cities After Dark egyik partnere által 2023 május és szeptembere között indított éjszakai buszos kísérleti projekt fontos szolgáltatást nyújtott a munkavállalók és a bulizni vágyók számára, négy járattal összekötve a városközpontot a város különböző külvárosaival. "Az éjszakai buszok döntő szerepet játszhatnak a nők éjszakai biztonságérzetének fokozásában, fenntartható és biztonságos alternatívát kínálva a munkába járáshoz vagy csak a város éjszakai élvezetéhez" - mondta Natalie Mets, Tallinn éjszakai tanácsadója és az URBACT helyi csoport koordinátora.

A nemek közötti éjszakai ingázási különbségek kezelése a világ városainak közös prioritása. Mumbaiban a SafeCity projekt célja, hogy biztonságosabb városi és mobilitási élményeket teremtsen mindenki számára azáltal, hogy online felmérésekkel és várostervezési auditokkal gyűjtött adatokat elemez arról, hogyan mozognak a nők éjszaka az utcákon, piacokon és közlekedési csomópontokban. A Stanford Egyetem, a Vital Voices és az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által támogatott projekt tíz olyan alapelvet dolgozott ki, amelyek más városi környezetben is alkalmazhatók. Ezek közé tartozik a nők aktív bevonása a várostervezési projektekbe, a biztonságos hazajutást szolgáló közös éjszakai séták szervezése, valamint a nők éjszakai városi munkában való részvételének elősegítése. A női taxisofőrök éjszakai jelenlétének növelése egy olyan városban, mint Mumbai, az egyik példa arra, hogy a csak nők által igénybe vehető taxiszolgáltatások az elmúlt évtizedben jelentős ismertségre tettek szert.

Minél többet tudunk: Képzés és oktatás a jobb munkakörülményekért

Ha egy város mindenki számára biztosítani akarja az éjszakához való jogot, akkor a munkavállalók és a bulizni vágyók tudatosítása a szexuális zaklatás minden formájának megelőzéséről és megakadályozásáról alapvető fontosságú. Az Európai Alapjogi Ügynökség (European Fundamental Rights Agency) tanulmánya szerint a szexuális zaklatás áldozatainak 90%-a nő, és 3 nőből 1 tapasztalt már felnőtt korában fizikai vagy szexuális erőszakot.

A sok nő által utazás és munka közben tapasztalt bizonytalanságérzet kezelése érdekében London (Egyesült Királyság) elindította a Nők éjszakai biztonságáról szóló chartát (Women’s Night Safety Charter). Ez a charta kötelezi az aláíró szervezeteket, szórakozóhelyeket és éjszaka működő vállalkozásokat, hogy a nők számára biztonságosabbá alakítsák a nyilvános tereket és munkahelyeket, a szervezeten belül jelöljenek ki egy, a nők éjszakai biztonságának előmozdításáért felelős vezetőt, támogassák a témával kapcsolatos kommunikációs kampányokat, és képezzék ki a személyzetet annak garantálására, hogy a nők által bejelentett összes zaklatási bejelentést rögzítsék és reagáljanak rájuk. Sadiq Khan polgármester több mint 100 000 fontot (mintegy 117 000 eurót) fektetett be képzési tevékenységek, a bevált gyakorlatok megosztására szolgáló rendezvények és az önkéntes aláírók támogatására szolgáló források kidolgozásába. E források között szerepel a Nők éjszakai biztonságáról szóló charta eszköztára, amely a biztonságosabb éjszakai életért folytatott "Good Night Out" nemzeti kampánnyal együttműködve készült, hogy ötleteket és inspirációt nyújtson a kötelezettségvállalások megvalósításához, különös tekintettel a személyzet továbbképzésére és az ügyfelekkel való kommunikáció innovatív módjaira.

Párizsban (FR) a Consentis civil szervezet, az URBACT hálózat Cities After Dark partnere, összefogott a város Éjszakai Tanácsával (Conseil de la nuit), hogy javítsa a biztonságot a nyilvános rendezvényeken, ahol a nők 60%-a vált szexuális támadás vagy erőszak áldozatává. Képzési tevékenységeket szerveznek a művészek, a személyzet és a szervezők számára, és ideiglenesen standokat helyeznek el a népszerű klubok, zenei helyszínek és fesztiválok előtt. "A stratégiánk az, hogy megragadjuk az alkalmat, hogy a szexuális beleegyezésről beszéljünk a rendezvényeken és fesztiválokon, mivel a klubok és kulturális terek olyan helyek, ahová az emberek ünnepi hangulatban érkeznek, és nyitottak a pozitív üzenetek meghallgatására" - mondja Julie Lalloué, a Consentis koordinátora és a hálózat párizsi helyi csoportjának tagja. A beleegyezés kultúrájáról szóló információk vidám helyszíneken való terjesztése nemcsak a rendezvényeken történő zaklatások csökkentésének egyik módja, hanem a privát terekben való jobb viselkedésre való nevelés is, egy olyan városban, mint Párizs, ahol az éjszakai erőszakos bűncselekmények többsége privát létesítményekben történik.  

NGO Consentis. Forrás: Cities After Dark.

A szórakoztatóiparban éjszaka dolgozó nők biztonságának növelése a Consentis másik kulcsfontosságú prioritása, amely 2023 októberében a Réinventer la nuit (Az éjszaka újragondolása) kampányt támogatta a DJ-k elleni szexuális erőszak ellen. Egy kiáltványt indítottak útjára, amely egy sor olyan alapelvet hirdetett meg, amelyek célja, hogy az éjszakai kulturális munkát biztonságosabbá tegyék a nők és az LMBTQi emberek számára. A kampány egy sor, a művészek és a zenei helyszínek biztonságára vonatkozó protokollt is kidolgozott, amelyek célja a jobb munkakörnyezet megteremtése a különböző csoportok, például a bulizni vágyók, a rendezvényszervezők és a foglalási ügynökségek részére hozott megelőzési és tudatosságnövelő intézkedések alkalmazásával.  

A bárok és klubok biztonságát javító intézkedések végrehajtása szintén nőbaráttá teheti ezeket a helyeket. "Egy általam Barcelonában irányított workshop-sorozat során meglepődve tapasztaltam, hogy a fiatal nők azt mondták, hogy a város utcáin nagyobb biztonságban érzik magukat, mint egy klubban. Általában azt gondoljuk, hogy jobb bent maradni, de ez nem mindig igaz. A szórakozóhelyek minősége gyakran gyenge: nincsenek működőképes mosdók, és nem ellenőrzik, hogy ki jut be ezekre a helyszínekre. Ez egy nagyon kényes téma, amelyet kvalitatív adatok felhasználásával kell kezelni, hogy megértsük, ki és hogyan használja ezeket a helyszíneket éjszaka" - mondja Andreina Seijas, a Gehl munkatársa, az éjszakai kormányzás és tervezés kutatója.

Új szolgáltatások és lehetőségek a nők számára

Az éjszakai gazdaságra vonatkozó városi stratégiák fontos eleme a nők foglalkoztathatóságát és általánosabban a nők éjszakai életminőségét támogató innovatív szolgáltatások létrehozása is. Braga (PT), az URBACT hálózat Cities After Dark vezető partnere, 2024 szeptemberétől elindítja az első 24 órás bölcsődét. A Clube do Pequenos (szó szerint Kisemberek Klubja) a Minho Egyetem és a városi kórház közelében található, és a születéstől hároméves korig fogadja majd a gyermekeket. Ez a szolgáltatás különösen hasznos lesz az egészségügyi és oktatási intézményekben dolgozó szülők számára, és megkönnyíti a nők helyzetét, akik sötétedés után a gyermekek és más kiszolgáltatott vagy idős hozzátartozók gondozásának nagy részét megosztják: az EIGE 2019-es nemek közötti egyenlőségi indexe (EIGE’s Gender Equality Index 2019) szerint Portugáliában a nők 87%-a naponta legalább egy órán keresztül gondoskodik a családjáról, míg a férfiaknak csak 79%-a. A nők mintegy 78%-a naponta legalább egy órán keresztül főz és házimunkát végez, míg a férfiaknak csak 19%-a, ami az EU-ban a legnagyobb nemek közötti különbségek közé tartozik.

Éjszakai bölcsőde. Forrás: Cities After Dark.

Élénk közterek a nők számára, hogy elfoglalják a helyüket

A nők éjszakai gazdasághoz való hozzáférése nemcsak a közterületek és zöldterületek jobb tervezését foglalja magában, világítással és biztonsági rendszerekkel, hanem olyan stratégiákat is, amelyek célja, hogy ezek a közterületek sötétedés után is élénk kulturális és üzleti tevékenységeket folytassanak, pontosan a női munkavállalók és más felhasználók éjszakai gazdaságban való részvételének ösztönzésével. Ezt példázta a torinói (IT) UIA ToNite projektje, amely 20 mikroprojektet finanszírozott, hogy a Dora folyó mentén fekvő külvárosi területek köztereit színházi fesztiválokkal, filmvetítésekkel, sporttevékenységekkel és nyelvi programokkal élénkítse, amelyeken főként a bevándorló közösségekből származó nők vettek részt. Az utcákon és közparkokban szervezett tevékenységek pozitív visszhangot keltettek a nők különböző generációi számára, akik éjszaka visszahódították a köztereket, növelve ezzel részvételüket a közéletben. 

A korábban említett tallinni éjszakai buszok az idei évtől (2024) állandó szolgáltatásként működnek, ami az éjszakai tanácsadó kulcsfontosságú eredménye. Ez azt mutatja, hogy az éjszakai gazdasággal kapcsolatos kormányzati felelősséggel megbízott nők nagyobb figyelmet fordítanak a szolgáltatások javítására a nők biztonsága és éjszakai életminősége érdekében. Egy 2018-ban az éjszakai polgármesterek és tanácsadók körében végzett globális felmérés azt mutatta, hogy csak 26%-uk volt nő, de valami változik. "A várostervezés hagyományosan férfiak által dominált terület, de érdekes megfigyelni, hogy egyre több nő vesz részt vezetőként az éjszakai gazdaságban, és nagyobb befolyással bírnak az ágazat irányítására, mivel sokan közülük a kulturális területen vagy queer terekben dolgoznak, így új perspektívát hozhatnak" - mondja Andreina Seijas. 

Bár a nemek közötti különbség továbbra is fennáll, a helyi városi stratégiáknak és az új szolgáltatásoknak köszönhetően, amelyek célja, hogy az éjszakai gazdaság a városok növekedését, fenntarthatóságát és egyenlőségét elősegítsék, nem áthidalhatatlan.  

Kövesse a Cities After Dark hálózatot a hivatalos hálózati oldalon és a LinkedIn-en! 

További inspirációért a nemek közötti egyenlőségről a várospolitikában, látogasson el a FEMACT-Cities és a GenProcure hálózati oldalára, és fedezze fel a Gender Equal Cities Knowledge Hub-ot. 

Két évvel az orosz megszállás után az URBACT program Ukrajnába érkezik.

Közeledik egy újabb év, amelyet továbbra is Oroszország ukrajnai megszállása jellemez. Az ukrán városok még mindig a fegyveres konfliktus frontvonalában vannak, és az utólagos megrázkódtatásokkal és a mindennapi élet felborulásával küzdenek. 

A háború kitörése óta az európai városok nagyon aktívan támogatják az ukrán menekülteket és az ukrán városokat. Ettől az évtől kezdve az ukrán városok a moldovai városokkal együtt hivatalosan is részt vehetnek az URBACT rendezvényein, tevékenységeiben és csatlakozhatnak az URBACT-hálózatokhoz.

Az ukrán városok egyedi kihívásokkal néznek szembe egy folyamatosan változó helyzetben. A hét elején Rostyslav Tomenchuk osztályvezető és Yana Romaniuk csoportvezető szakított időt arra, hogy válaszoljon kérdéseinkre az ukrán városokról, azok igényeiről és az URBACT programmal szembeni elvárásairól. Tomenchuk és Romaniuk az Ukrán Miniszteri Kabinet Titkársága Nemzetközi Technikai Támogatások Koordinációjával Foglalkozó Főosztályát (Department for Coordination of International Technical Assistance of the Secretariat of the Cabinet of Ministers of Ukraine) képviselik, amely az URBACT program ukrajnai koordinációját végzi.

1.    Két éve már, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. Hogyan jellemezné az ukrán városok jelenlegi helyzetét? 

Az ukrán nép kitartása figyelemre méltó, sokan továbbra is azon dolgoznak, hogy újjáépítsék közösségeiket, annak ellenére, hogy Oroszország továbbra is katonai agressziót folytat Ukrajna ellen.

Az ukrán városok az ukrán fegyveres erők támogatásával és partnereink jelentős nemzetközi támogatásával megbirkóznak a problémával. Történtek erőfeszítések a megrongálódott infrastruktúra újjáépítésére, humanitárius segítségnyújtásra és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő lakosság támogatására is.

Az ukrán városok gondolkodásmódjáról és kulcsfontosságú szempontjairól bővebben az URBACT 2023. februári interjújában olvashat Nataliya Lazarenkóval, az Ukrán Városok Szövetségének munkatársával.

2.    Hogyan változtak az ukrán városok igényei a konfliktus kezdete óta?

Miután Oroszország megszállta Ukrajnát, régióink új kihívásokkal szembesültek, mint például az újjáépítés, a kitelepített emberek támogatása és az alapvető szolgáltatások (pl. oktatás, gyógyszerellátás, szociális védelem) fenntartása. 

Ami a 2024-re vonatkozó nemzeti szintű prioritásokat illeti, Ukrajna kormánya továbbra is a következőkre összpontosít:

•    Védelem

•    Új technológiák

•    Humanitárius aknamentesítés

•    Biztonság (különösen óvóhelyek építése)

•    Ukrajna európai integrációja

3.    Milyen elvárásokat támasztanak az ukrán városok az URBACT-hez hasonló uniós programokhoz való csatlakozással szemben?

Az URBACT és más uniós programokhoz való csatlakozás jelentős előnyökkel járhat az ukrán városok számára. Az ukrán városok hozzáférhetnek a szakértelemhez, a finanszírozáshoz és a hálózatokhoz, amelyek segítik őket az újjáépítési és fejlesztési törekvéseikben. 

Az URBACT révén a városok hálózatba kapcsolódnak más, hasonló kihívásokkal küzdő városi területekkel, lehetővé téve a városok számára, hogy az ötletek és tapasztalatok cseréje révén tanuljanak egymás sikereiből és kudarcaiból. Az ukrajnai városok képesek lesznek együttműködni társaikkal, hogy egyedi újjáépítési igényeikre szabott megoldásokat dolgozzanak ki. Emellett különösen nagy hasznukra válhat a legújabb kutatásokhoz, módszertanokhoz és bevált gyakorlatokhoz való hozzáférés a várostervezés, a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi befogadás és a gazdasági fejlődés területén. 

Az URBACT a finanszírozás útjait is megnyitja, ami kulcsfontosságú lehet az újjáépítés pénzügyi terheivel küzdő ukrán városok számára. Ez a finanszírozás különböző projekteket támogathat az infrastruktúra fejlesztésétől a szociális programokig, segítve a városokat az URBACT keretében kidolgozott innovatív megoldások megvalósításában.
Az ukrán városok emellett megoszthatják tapasztalataikat más európai városokkal, elősegítve ezzel az együttműködést és a támogatást. Ez a tudáscsere kulcsfontosságú a hatékony és fenntartható újjáépítésre és fejlődésre törekvő városok számára.

Az Együtt Ukrajnáért standja a 2022-es URBACT Városi Fesztiválon Pantinban (FR).

4.    Az URBACT program keretében vannak-e olyan konkrét témák, amelyekkel az ukrán városok foglalkozni szeretnének?

Jelenleg elmondhatjuk, hogy Ukrajna régiói megerősítették érdeklődésüket a programban való részvétel iránt. Az EU kohéziós politikájának (EU Cohesion Policy) valamennyi prioritása fontos a potenciális ukrán partnerek számára. Vagyis a versenyképesebb, zöldebb, összekapcsolt, szociális és polgárközpontú társadalom iránt közös az elkötelezettség. E prioritások keretében partnereink már dolgoznak határokon átnyúló és transznacionális együttműködési programokban, és közös projektötleteket dolgoznak ki. 

Az ukrán városok különösen várják a képzést és a készségfejlesztést olyan területeken, mint a projektmenedzsment, az érdekelt felek bevonása és a szakpolitika kialakítása. Egy másik érdekesség az URBACT integrált cselekvési tervei (Integrated Action Plans), amelyek a városfejlesztés holisztikus megközelítését felvázoló stratégiai dokumentumok. Az ukrán városok esetében ezek a tervek az újjáépítésre, az ellenálló képesség kiépítésére és a fenntartható fejlődésre összpontosíthatnak, mind az azonnali szükségletek, valamint a hosszú távú célok mentén.

5.    2023 decemberében az EU vezetői megállapodtak abban, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Hogyan látja ezt a folyamatot, melyek Ukrajna prioritásai?

Országunk hosszú utat járt be, most kezdi meg a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Ukrajna európai integrációja a kormány 2024-re szóló cselekvési tervének egyik prioritása. Ukrajna már az idei év első felében ukrán csapatot alakít a csatlakozási tárgyalásokra, és elkészíti az ukrán jogszabályok uniós joghoz való hozzáigazításának nemzeti programját (National Programme for the Adaptation of Ukrainian Legislation to EU Law).

Az ukrán támogatási programon (Ukraine Facility Programme) keresztül Ukrajna 50 milliárd eurót kap, amely megteremti az ukrán gazdaság gyors fellendülésének és fejlődésének alapját.

6.    Hogyan segítheti a továbbiakban az URBACT és a többi uniós város az ukrán településeket?

Az URBACT program összekapcsolja a városokat a városfejlesztés különböző területeinek szakértőivel, nagy hangsúlyt fektetve a helyi közigazgatás kapacitásainak kiépítésére és a fenntartható fejlődés előmozdítására. Az európai városok folyamatos szolidaritása és támogatása döntő szerepet fog játszani Ukrajna helyreállítási és újjáépítési erőfeszítéseinek segítésében. Az URBACT-hez való csatlakozás átfogó támogatási rendszert biztosíthat az ukrán városok számára, amely nemcsak az azonnali újjáépítési erőfeszítésekhez nyújt segítséget, hanem hosszú távon is megalapozhatja a fenntartható, rugalmas és inkluzív városfejlesztést. 

A cikk az URBACT Titkárság központi interjújának szöveghű fordítása, amelyet az URBACT NUP Magyarország készített.

It’s been over 25 years since the signing of the Treaty of Amsterdam, the legal document that made gender equality compulsory in the European Union. The work on the topic however has a longer history, as even before that, a handful of Member States were already enacting their own gender equality policies. 

A wide range of laws and measures that have been put in place to combat inequality in the last quarter century, and yet it continues to be a main policy topic. So, why are we still talking about gender equality? Haven’t we moved beyond this topic?

Unfortunately, the reality is that not only haven’t we closed the gap between men and women in terms of wages, pensions, school achievement, participation in STEM fields, number of political representatives, and many other topics; in fact, recent data from the European Institute on Gender Equality (EIGE) shows that, on the whole, the EU-27 are still far from achieving gender equality. These statistics, which come from the Gender Equality Index 2022, attributed the stalling or fluctuations in progress predominantly to the gendered effects of the COVID-19 pandemic.

While all 27 Member States have enacted federal laws to translate the principle of gender equality into the national legal framework, implementation at local level remains uneven and tends to favour certain topics, despite the fact that women continue to experience urban spaces, public services, the labour market, education and training and even healthcare in Europe differently than men. Despite nearly a quarter-century of policy, the role of gender equality as a cross-cutting topic that is vital to all policy areas remains poorly understood. 

This does not mean that there haven’t been some positive trends. Disparities between Member States have decreased between 2010-2022. Furthermore, there has been an increase of women in decision-making roles across 19 Member States since 2020. According to the Gender Equality Index 2023, this is a key driver of gender equality, more generally. 

A handful of cities and regions, for example Vienna (AT), Barcelona (ES), Umeå (SE) and the Basque Country (ES), have made a concerted point of focusing on the role of gender in urban and regional development and have worked to push policy innovation and new approaches, including in sectors which were previously not considered relevant. Some of these cities are documented in URBACT’s Gender Equal Cities - Inspirations and Knowledge series, which is filled with testimonials and interviews from URBACT experts, partners and workshop coordinators.

However, the reality for many more municipalities, intermunicipal areas and regional authorities in Europe is that their work on gender equality implementation is hampered by knowledge and data gaps, lack of dedicated personnel, lack of awareness, lack of political support and both active and passive resistance. 
For gender equality to become a reality in European cities and regions, it is critical not only to work across sectors and with a variety of stakeholders but also to work on awareness, acceptance and training at the municipal or organisational level, identifying and actively combatting stereotypes and raising awareness and allyship among men, who are all too frequently missing from the conversation. Networking and peer learning between municipalities can help transfer knowledge and effective practices as well as increase the effectiveness of those working on this topic and the policies they develop.

FEMACT-Cities & gender equality policy: taking on the implementation gap

Against this backdrop, the URBACT FEMACT-Cities Action Planning Network seeks to improve the implementation of gender equality on a local level and to increase innovation and knowledge sharing in gender equality in topics shared by the partners. Following on the success of other cities, the network’s work plan will focus on both internal and structural gender mainstreaming in the partner organisations and three thematic clusters shared by the partners: urban development, labour market and training, and health and safety. The goal of the network is to create cities and regions in which all residents, irrespective of gender, can experience freedom of movement, freedom from violence, freedom from fear, freedom to pursue their dreams, and freedom to reach their full potential.

FEMACT-Cities is composed of eight partners (Länsstyrelsen Skåne (SE), Comunidade Intermunicipal da Região de Coimbra (PT), Clermont-Auvergne Métropole (FR), Kraków (PL), Turin (IT), Municipality of Postojna (SI), Cluj Metropolitan Area Intercommunity Development Association (RO), and Szabolcs 05 Regional Development Association of Municipalities (HU)) who have embarked on a two-year journey of learning, sharing and testing in order to create integrated action plans for their local policy challenges. This network will tackle a host of topics, including gender-based violence, women’s health issues and gendered approaches to mobility planning. It will build on and complement the work of the URBACT Action Planning Network GenderedLandscape (2019-2022).

Doing the work: more from URBACT

To learn more about URBACT’s work on gender equality and how it affects your sector, check out the Gender Equal Cities report (2022), which is packed with case studies, helpful tools and methods. 

Watch this video for an introduction to gender-responsive public procurement.

You can also get a refresher on 10 times URBACT has driven change for gender equal cities in recent years.

Photo by Christian Lue.

Submitted by Mary Dellenbaugh on 28/11/2023.
 

Milánó, Olaszország

A Vezető Partnertől megismerhető, átvehető gyakorlat:

WISH-MI

Téma: Urban poverty - Városi szegénység

Népesség: 1 370 623 fő

A WISH-MI előmozdította az új munkakultúra felé vezető út kialakítását mind az önkormányzaton belül, mind az érdekelt felek között, miközben a fiatalok jólétének növelését célzó új infrastruktúra és eszközök tesztelésének terepét biztosította. Ezen túlmenően finomhangolta az együttműködés és a szolgáltatások közös tervezésének új elveit. 

A WISH-MI projekt: 

- Újragondolta és újratervezte a város ifjúsági politikáit és szolgáltatásait, hogy azok minisztériumközi módon valósuljanak meg. 

- Növelte a gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeit, és növelte a gyermekjóléti szolgáltatásokhoz hozzáférők számát Milánóban.

- Integrált tereket hozott létre (fizikai és online) a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. 

- Mechanizmusokat hozott létre a város önkormányzata számára, hogy meghallgassa a gyermekeket és a családokat, és elősegítse a szolgáltatások közös tervezését.

Más városok is megragadhatják a lehetőséget, hogy megváltoztassák és javítsák a hagyományos jóléti modellek átalakítására irányuló terveit, nagyobb választási lehetőséget biztosítva a polgároknak az önkormányzat által kínált szolgáltatások tekintetében. Milánó egyéni és kollektív utalványokat hozott létre, amelyekkel öt kategóriában (művészet, egészség, oktatás, sport és STEM) vehetnek igénybe szolgáltatásokat, és amelyek a WISH-MI ifjúsági jóléti pilléreire épülnek (társadalmi kapcsolatok, testmozgás, egészségügyi ellátás, oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés, tehetség és kreativitás kibontakoztatásának lehetőségei, önrendelkezés, valamint minőségi közösségi terekhez való hozzáférés). Az utalványrendszer lehetőséget kínál a gyermekek, fiatalok és családok megerősítésére, elsőbbséget biztosítva a társadalmilag és gazdaságilag leginkább kiszolgáltatott családoknak. A WISH-MI jelentős változást jelentett a város fiatalokat támogató keretrendszerében, és mindezek a tapasztalatok és eredmények elmélyíthetők, adaptálhatók és hasznosíthatók más, hasonló kihívásokkal küzdő városok számára.

Jelentkezzen Projekt Partnerként, amennyiben közösséget érez a fenti szellemiséggel és városában hasonló célok mentén kíván fejlődni!

https://urbact.eu/partnersearchtool/wish-mi