Geolocation
POINT (19.503304 47.162494)
  • Új kilátások az emberbarát városokhoz - Újévi üdvözlőlap és képes esszé Tosics Iván tollából (2022. december 31.)

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    27/01/2023

    Az 1950-es évek óta nagyvárosaink a közlekedési infrastruktúra intenzív fejlődésétől szenvednek. Ugyan az elmúlt 20-25 évben az autók központi szerepe ellen megsokszorozódtak a beavatkozások, a helyzet lényegében nem változott. Majd jött a COVID: két évvel ezelőtt az autók gyakorlatilag eltűntek az utakról és kerékpárral vagy gyalog közlekedő emberek váltották fel azokat. Ez a könnyedebb állapot azonban nem tartott sokáig, mára ismét visszatértek az autók és velük a torlódások is.

     

    From urbact
    Off

    Az 1950-es évek óta nagyvárosaink a közlekedési infrastruktúra intenzív fejlődésétől szenvednek. Ugyan az elmúlt 20-25 évben az autók központi szerepe ellen megsokszorozódtak a beavatkozások, a helyzet lényegében nem változott. Majd jött a COVID: két évvel ezelőtt az autók gyakorlatilag eltűntek az utakról és kerékpárral vagy gyalog közlekedő emberek váltották fel azokat. Ez a könnyedebb állapot azonban nem tartott sokáig, mára ismét visszatértek az autók és velük a torlódások is.

    Ez a képes-esszé a következő kérdést feszegeti: a pandémia tapasztalataiból is tanulva mit tudnak tenni a városok a városi terek élhetővé tételéért?

     

    HOGYAN VETTÉK ÁT AZ IRÁNYÍTÁST AZ AUTÓK VÁROSAINKBAN?

    A mai városok számos problémával küzdenek, amelyek gyökeresen kapcsolódnak a múltjukhoz és a korábbi városfejlesztési gyakorlatokhoz. Ezek egyike volt a funkciók fizikai elkülönítése a városban, a nagyobb távokon való mozgás szükségét létrehozva, amely az autóhasználat kényszerét generálta. Az 1920-as években megfizethetővé váltak a belső égésű motoros autók, amikor a Ford T modell gyártása kezdődött az USA-ban. Azonban a XX. század második felében nem az autók önmagukban jelentették a problémát, hanem a rendszerszerű politikai és tervezési beavatkozások favorizálták az autókat, ami az autóorientált városfejlesztést eredményezte.

    Az 1950-es években az USA-ban 44 ezer mérföld társadalmilag finanszírozott autópálya épült, összeköttetést biztosítva a nagyvárosok között és feldarabolva azok városközpontjait. Számos esetben,  - például Detroitban -, az új autópályák a történelmi eredetű „nem fehér” negyedeken épültek ki. Az új autópályák a tervezők számára ezen városnegyedek beavatkozási és „újraformálási” eszközt jelentettek, szándékosan előidézve nagyszámú lakosság másik helyre való költözését és a közösségek társadalmi-térbeli távolságának növelését. Hovatovább, az olaj árát tudatosan alacsonyan tartották, magas jelzálogtámogatások jártak az egylakásos házak építőinek, valamint infrastrukturális támogatásokat nyújtottak az új elővárosi területeknek.

     

    Detroit

    Balra: Detroit, az első nagysebességű autópálya építése, 1949 

    https://skyscraperpage.com/forum/showthread.php?t=122541

    Jobbra: A Bostoni Központi Artéria építése és a sűrűn beépült városmag elbontása 1951 körül,

    https://hu.pinterest.com/pin/48906345925773502/

    Ezen közpolitikáknak köszönhetően az USA-ban széleskörű szuburbanizáció és városi szétterülés volt tapasztalható, amelyet a belvárosok autóorientált újra fejlesztése követett: tömegközlekedési rendszerek visszaszorultak és az utakat az autók számára kiszélesítették.

    Számos európai országban a közszféra kontrolt gyakorolt a tájhasználatban bekövetkező változások felett, az amerikai példát kis késéssel követve az autóorientált közfinanszírozott fejlesztések kevésbé voltak direktek. A beavatkozások eredményei még így is drámainak mondhatók, például Stockholm központjában, Brüsszel északi területein és a legtöbb Brit belvárosban az elbontott történelmi jelentőségű területeket széles utak váltották fel.

     

    mobil02

    Balra: Gamla Enskede, egy kertváros Stockholm elővárosi területén, ahol 1958-ban egy hat sávos autópálya épült, kettévágva egy városnegyedet, szétszakítva az utcák és terek természetes mintázatát. Dan Hill Autók hódította városok, 2019. november

    https://medium.com/butwhatwasthequestion/cities-captured-by-cars-part-1-of-and-you-may-find-yourself-behind-the-wheel-of-a-large-949cc00dd2bd

    Jobbra: Newcastle városközpont, Pilgrim utca, ahol az A187-es autópálya (az alagútban, egy nagy épület alatt) keresztezi az A186 autópályát, a gyalogosok teljesen elvesztek ebben a csomópontban – a jobb alsó sarokban egy meglehetősen kellemetlen gyalogos aluljáró bejárata látható.

    Fotó: Tosics Iván, 2022

     

    Az 1960-as 1970-es évekig, az autóorientált városfejlesztés gyökeresen megváltoztatta a szabad piac által uralt európai országokban épült és funkcionáló városokat. Ez az „új modernitás” gyorsan szétterjedt, továbbá a problémái mind jobban és jobban láthatóvá váltak. A forgalmi dugók, a levegő- és zajszennyezés, a kevesebb gyalogos terület mind kézzelfogható következményekkel járt: a sűrű városi területeken az életszínvonal erősen romlott.

    A problémák tömegén keresztül, a XX. század utolsó évtizedében, a városok együttesen fordultak a fenntarthatóbb városi közlekedési formák felé. Az előzőleg elbontott villamos vonalakat újra építették (lásd például a 2011-es Újévi képes esszémet), valamint elkezdték fejleszteni a földalatti közlekedést. A városvezetők szemében lassan egyre nagyobb hangsúlyt nyert a tömegközlekedés és természetesen az aktív közlekedési módok infrastruktúra fejlesztése is - úgy, mint a kerékpározás – egyre népszerűbbé vált. Ezek a változások azonban mérsékelt hatást gyakoroltak, mialatt az autó tulajdonosok a korábbi privilégiumaikat helyezték előtérbe.

    Mára a környezet pusztulásának veszélye minden korábbinál egyértelműbbé vált, és tény, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását drámaian csökkenteni kell. A városi mobilitásnak alapjaiban kell megváltoznia, hogy ezt elérjük és javítsuk a levegőminőséget. Új víziók és új, sürgős rendszerszerű politikai és tervezési beavatkozások szükségesek az autóhasználat csökkentésére a városi területeken.

     

    VÍZIÓK A VÁROSOK VISSZAKÖVETELÉSÉRE A LAKOSOK SZÁMÁRA

    Az autók dominanciájának megváltoztatása a városokban nem lehetetlen: rendszerszerű politikai és tervezői beavatkozások szükségesek ma az 1950-es évek közpolitikájával szemben állva. A párhuzamos és kapcsolt változtatások a mobilitásban, a tudatos várostervezés, valamint a közösségi terek fejlesztése nélkülözhetetlen. A funkciók megfelelő, az utazási távolságok csökkentését célzó kombinációinak kialakítása (lakó funkció, munkahely, szabadidő, közintézmények), az autóhasználat visszaszorítása, a közösségi közlekedés és az aktív közlekedés támogatása létfontosságú, miközben természetesen át kell alakítani a közösségi tereket is a lakosok javára.

    Egy ilyen újra humanizáló menetrendhez a "hozzáférhetőségi váltás" átfogó koncepciója kiindulási alap lehet. Az ötlet szerint a közlekedéstervezésnek és a tájhasználat tervezésnek a közlekedési dimenziója szinkronban kell legyen, továbbá a célterületek minél észszerűbb elérésén kell alapulnia alapulva, nem pedig a gyors utazás képességén. A mobilitás elsőbbségének – milyen messzire tudsz eljutni adott idő alatt – át kellene alakulnia az elérés prioritásává: mennyit kaphatsz a szolgáltatások tekintetében a környezetedben egy adott idő alatt.

    Az új megközelítésnek a kapcsoltságon kell alapulnia, úgy, mint ahogy az online eszközök és hálózatok, amelyek lehetővé teszik egyes tevékenységek távoli elvégzését; közelségen, vagyis a város szolgáltatásait közelebb kell hozni egymáshoz és a lakosokhoz is térben; és innovatív mobilitáson, vagyis integrált megközelítést kell alkalmazni az aktív mobilitás és a tömegközlekedés - mint a fennálló mobilitási szükséglet gerincének – népszerűsítésére.

    A következőkben a közelségről és az innovatív mobilitásról lesz szó, a legfontosabb víziókat bemutatva.

     

    1. A közelség/15 perces város víziója

    A 15 perces város koncepciója azt jelenti, hogy minden alapvető funkció, amelyeket az emberek használnak – lakás, munka, vásárlás, oktatás, egészség és szabadidő – 15 perc gyaloglással vagy kerékpározással elérhető legyen. Ez elérhető a sűrű és kevert funkciójú városrészek létrehozásával, a városrészek térhasználatával mixelve, valamint ugyanannak a térnek vagy épületnek eltérő használatával a különböző napszakokban. Fontos, hogy ezt a megközelítést a város legtöbb részén alkalmazni kell, nem csak egy-egy kitüntetett negyedben.

    Párizs élenjárója a 15 perces város modellnek, amely az utcák, terek, iskolaudvarok átalakításán alapul a központi városrészekben.

     

    mobil03

    Balra: Párizs, mint 15 perces város, Párizsi Közösség

    A rajz egy utcát ábrázol, ami a városnegyed központjává tud válni: nincs autós közlekedés, csak tömegközlekedés és kerékpározás, a parkolóhelyek a szabadidő eltöltésére alakultak át. A zöld funkciók, boltok és a földszinti helységek sokkal elérhetőbbek és számos közülük átalakult esti vagy hétvégi használatra a köz számára.

    Forrás: https://www.treehugger.com/the-15-minute-city-is-having-a-moment-5071739

    Jobbra: Iskolaudvar OASIS, Infant scool Emariau – 2021 július – Theo Ménivard / CAUE de Paris.

    Az ’OASIS’ program Párizsban 2018 óta az iskolaudvarok és épületek klímaváltozáshoz történő adaptálását célozza. Teszi mindezt az iskolaudvarok a „frissesség szigeteivé” történő átalakításával: növényekkel az árnyékolás érdekében, természetes anyagok használatával, áteresztő talaj használattal. Számos OASIS kert nyitva áll a lakosok számára szombatonként, a tevékenységeket pedig az online térben is népszerűsítik a társadalmi kapcsolatok és a helyi szervezetek összefogása érdekében. Az iskolák így képesek városszerte a városrészek központjaivá válni a 15 perces város szellemiségében.

     

    2. A Városszerte elsőbbséget élvező gyalogos terek

    Az emberbarát városokban prioritást kell, hogy élvezzen a gyaloglás, kerékpározás és tömegközlekedés az autók helyett, mind használatban, mind térben. Az autóhasználat részarányának a mobilitási mixen belül vissza kell szorulnia, kitiltva az utókat bizonyos területekről és limitálva elérhetőségüket más területeken (csak szállításhoz, be- és kirakodáshoz, mozgáskorlátozottak szállításához stb.) sebességkorlátozással és parkolási lehetőségek csökkentésével. Amellett, hogy az autóhasználat kevésbé lesz kényelmes, javítani kell a tömegközlekedés és az aktív mobilitás feltételeit, valamint bővíteni kell a tömegközlekedés és az aktív mobilitás lehetőségeit járdák szélesítésével, az utcabútorok bővítésével és a zöldítéssel.

    Európában számos jó példa van a gyalogos közlekedés előnybe részesítésére (lásd például a Mariahilfer utca esetét/Bécs a 2020-as képes esszémben). Néhány esetben azonban a gyalogosterületek nincsenek priorizálva a város teljes területén. Pontevedra, egy 83 ezer lakossal rendelkező galíciai város Spanyolország északnyugati részén, egy átfogó megközelítés jó példájának tekinthető. A város drámai változásokat eszközölt 1999 óta: a teljes városközpontot átalakították úgy, hogy az utak 6 vagy 20 km/óra sebességkorlátozást kaptak és maximum 15 percig parkolhat egy autó. A közösségi tereket drasztikusan átcsoportosították, minden utcának legalább a fele a gyalogosok számára van kialakítva.

     

    mobil04

    Balra: Pontevedrában ez a hely hajdan egy autók dominálta forgalmas hely volt, amely mára egy gyalogostérré alakult át 20 km/óra sebesség limittel és az utcai parkolás lehetősége nélkül. Fotó: Tosics Iván, 2022

    Jobbra: Ingyenes önkormányzati parkolási lehetőségek 10-15 perces sétára a központtól. A központban csak földalatti, fizetős parkolás érhető el. Fotó: Tosics Iván, 2022

     

    3. „Nyugalmas helyek hálózata városszerte” vízió

    A helyek, amelyek a motorizált közlekedéstől mentesen „nyugalmasak” elsősorban a gyalogosok számára fenntartott utcák és terek, amelyek oázisként szolgálnak az emberek számára a stresszes hétköznapokon. aAz élhető terek magas minőségben, egy kapcsolt és egymást erősítő rendszerbe vannak foglalva városszerte, ahol az életminőség egyre javul a városi térben.

    Más európai jó példák között, Barcelona esete emelhető ki, amely számos innovatív ötletet épített be mikro és makro léptékben is.

     

    mobil05

    Balra: A madridi Sant Antoni piactér egyik szuperblokkja. Ez egy forgalmas utcakereszteződés volt, most egy oázis a lakosok számára. A belső utcák által közrefogott, 3x3 m-es négyzet alakú terület egy nyugalmas pont, az autók kizárására szolgál és nincsenek parkolóhelyek sem. Fotó: Tosics Iván, 2022

    Jobbra: A térkép Barcelona városi területeit mutatja a meglévő és a tervezett szuperblokk területekkel. Viszonylag rövid időn belül a város összes negyede fog rendelkezni nyugalmas pontokkal, amelyek mind összeköttetésben fognak állni egymással 21 zöldutcán keresztül. Barcelonai Városi Tanács

     

    4. Nagyvárosi vízió a mobilitásért és a közösségi terekért

    A városi közlekedési dugók egyik fő oka a környező településekről való autóbeáramlás. Ez ellen küzdve, fontos a metropolisz egészét illetően egy átfogó mobilitási koncepció kifejlesztése, amelyben a közösségi közlekedés a rendszer gerincét kell, hogy képezze. A közlekedési termináloknál jó összeköttetéseknek kell lenniük, úgy, mint vasútállomások vagy közösségi közlekedési központok esetében, ezzel elősegítve a közlekedés aktív módozatait. A feladat, hogy a különböző közlekedési szolgáltatásokat össze kössük úgy, mint P+R, közösségi közlekedés, e-rollerek, kerékpározás és taxi szolgáltatás egy nagy integrált rendszerbe, az emberek preferenciáit és egyéni szükségleteit kiszolgálva.

    Az alább látható két példa: egy jól fejlesztett intermodális csomópontot mutat Rotterdamban, valamint kísérlet Barcelonában az autópályák sugárutakká alakítására, a közösségi közlekedés és kerékpározás érdekében.

     

    mobil06

    Balra: A rotterdami központi pályaudvar egy jó példa az észszerűen fejlesztett többszintű közlekedési csomópontra. A kép előterében látható villamosok mellet a világ legnagyobb földalatti kerékpár tárolójának a bejárata látható. Fotó: Tosics Ivám, 2022

    Jobbra: Barcelonában számos példa van az autópályák sugárutakká történő átalakításában. Az egyik ilyen az Avenida Meridiana: az eredetileg 2x4 sávos autópályából egy 2x2 sávos sugárutat alakítottak ki széles járdákkal, oldalt buszsávokkal és középen két kerékpárúttal, fasorokkal. Forrás: barcelonai Várositanács

     

    VÍZIÓKBÓL VALÓSÁG: BEAVATKOZÁSOK

    A röviden vázolt víziókat, ötleteket a közelségen és az innovatív mobilitáson keresztül konkrét beavatkozásokká kell formálni, amelyeket a városok képesek végrehajtani. A legfontosabb beavatkozások a következők:

    • Az autós közlekedés kiszorítása a városközpontból
    • 30 km/óra sebességkorlátozás a városokban
    • Következetes parkolási stratégia kidolgozása
    • Átfogó kerékpár stratégia kidolgozása
    • Autópályák sugárutakká alakítása
    • A tömegközlekedés mikro mobilitással való integrálása közlekedési csomópontokban
    • Nyugodt közlekedési módok kialakítása a lakónegyedekben szuperblokkokkal
    • Az iskolák környékén a közlekedés visszaszorítása
    • A közösségi aktivitás elősegítése vásárutcákkal

    Ezek a beavatkozások alaposan ki vannak fejtve és példákkal illusztrálva az URBACT Walk’n’Roll Városok Útmutatójában. Akik érdeklődnek a téma iránt, többet olvashatnak az útmutatóban amely 2023. januárjában jelent meg és elérhető az URBACT honlapján: https://urbact.eu/

    Szükséges megemlíteni, hogy a városok eltérő állapotban vannak a fenntarthatóbb és kevésbé autóhasználóbb jövőjük felé. Míg egyes városok - pl. az ebben az esszében a különböző jövőképek példájaként idézett városok - átfogó koncepciókkal rendelkeznek és gyakorlati tapasztalataik is vannak a gépkocsihasználat korlátozásával kapcsolatban, mások még csak most járnak az út elején. Jelen fotóesszé és az URBACT útikönyv célja, hogy támogassa őket jövőbeli törekvéseikben.

     

    Írta: Tosics Iván

     

  • Megjelent Walk’n’Roll Cities kézikönyv a mobilabb városokért!

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    26/01/2023

    Az egyik legfontosabb kihívás, amellyel számos európai városnak szembe kell néznie, a mindennapi élet különböző színtereinek fizikai elkülönülése, ami jelentős mobilitási szükségletet eredményez. Ezt az igényt nagyrészt az autóhasználat elégíti ki: az emberek azért vezetnek autót, hogy lerövidítsék a város különböző részei között - a munkába járáshoz vagy a különböző szolgáltatások igénybevételéhez - szükséges időt. Az autóorientált helyi mobilitás azonban számos káros következménnyel jár, amelyek közül sok már rövid távon is negatívan befolyásolja az életminőséget.

     

    From urbact
    Off

    Bár a legtöbb város tisztában van a problémával és annak várható következményeivel, továbbá elkötelezett a fenntarthatóbb városi mobilitás és közterület-használat irányába történő elmozdulás mellett, ezt mégis könnyebb mondani, mint ténylegesen megtenni. Ezért fogott össze 16 ország 28 különböző méretű európai városa, hogy közösen nézzenek szembe napjaink mobilitási kihívásaival. A RiConnect, a Space4People és a Thriving Streets URBACT akciótervezési hálózatok partnerei úgy döntöttek, hogy hosszú távú együttműködést hoznak létre, és létrehozták a Walk'n'Roll Cities platformot az ötletek és inspirációk megosztására és az egymástól való tanulásra.

    Ezek a városok közösen vizsgálták meg azokat az elképzeléseket és beavatkozásokat, amelyek hozzájárulhatnak az autóhasználat tömeges csökkentéséhez városainkban. Az URBACT program Knowledge Hub kezdeményezésének köszönhetően pedig egy online kiadványt is összeállítottak, amely bemutatja ezen elképzeléseket és intézkedéseket.

    Az online útmutató elkészítésében olyan neves URBACT szakértők is részt vettek, mint Tosics Iván, vagy Kézy Béla. A kiadvány már letölthető az URBACT weboldaláról. Ez egy bárki számára hozzáférhető, gyakorlatias és tömör segédanyag olyan helyi politikusok, döntéshozók, szakemberek, városi szakértők és lakosok számára, akiket érdekel a városi mobilitás, és akik elkötelezettek amellett, hogy városukat jobb hellyé tegyék az emberek számára.

    Rajta, töltsd le a dokumentumot, tarts velünk, és hozd ki a legtöbbet az utazásból!

    Kattints ide az URBACT Knowledge Hub Walk'n'Roll Cities oldalának eléréséhez

    Vagy töltsd le a kiadványt

     

    Írta: Tosics Iván

  • Megnyílt az URBACT Akciótervezési Hálózatok pályázat!

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    16/01/2023

    Az első URBACT IV felhívás az akciótervezési hálózatok létrehozására 2023. március 31. 15:00 óráig nyitva áll!
     

    From urbact
    Off

    A felhívás elsősorban azoknak a városoknak szól, amelyek készek együttműködni más európai városokkal, hogy helyi kihívásaik megoldására integrált akcióterveket dolgozzanak ki és valósítsanak meg.

    Az Európai Unió tagállamainak és partnerországainak (Norvégia és Svájc), valamint az előcsatlakozási támogatási eszközből részesülő országoknak (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) a városai és más közintézményei jogosultak az akciótervezési hálózatokban történő részvételre.

    A felhívásról további információ angolul és nemzeti nyelveken itt található. A pályázat beadásához szükséges dokumentumok csatolmányban érhetők el.

    Még mindig nem vagy biztos abban, hogy pályázz-e? Nézd meg az URBACT-hálózatokban részt vevő városok beszámolóit: Basingstoke (UK), Dubrovnik (Horvátország) és Rotterdam (Hollandia).

    Várjuk a jelentkezéseket!

     

    PARTNERKERESÉS

    Kezdd el megosztani ötleteidet és találj hozzá partnereket!

    Az URBACT Partnerkereső alkalmazás lehetőséget kínál arra, hogy közzé tedd projektötleted és a potenciális partnerek csatlakozhassanak hozzád, vagy társulhassanak más városokkal. 

     

    Nézd meg a Partnerkereső alkalmazást itt.

     

    ONLINE TÁJÉKOZTATÓ ALKALMAK

    Szeretnél több információt kapni az akciótervezési hálózatokról és a felhívásról? Jegyezd fel magadnak az URBACT webináriumok időpontját, és tedd fel összes kérdésedet a következő alkalmakon:

     

    Január 17., 10:00-11:00, A felhívás dióhéjban CSATLAKOZÁS

    Január 19., 10:00-11:00, Hogyan építsünk erős partnerséget egy akciótervezési hálózathoz?

    Február 7., 10:00-11:00, Tapasztalatcsere és tanulás a hálózat útja során

    Március 7., 10:00-11:00, A pályázat benyújtásának ideje - technikai információk és hibalehetőségek

     

    Az URBACT-csapat jelen lesz a 2023. március 16-17-én Torinóban (Olaszország) megrendezésre kerülő Városok Fóruma 2023 rendezvényen is. Gyere el standunkhoz, és tedd fel az utolsó kérdéseidet az akciótervezési hálózatokra való pályázással kapcsolatban!

     

    NEMZETI INFORMÁCIÓS NAPOK

    Nézd meg, hogy a Nemzeti URBACT Pontok milyen eseményeket szerveznek országodban és a saját nyelveden a felhívás bemutatására! Jegyezd fel a nemzeti információs napok időpontját:

    BELGIUM: 2023. január 17., Brüsszel, 14:00 és 17:00 óra között.

    HORVÁTORSZÁG: 2023. január 18., 11:00-13:00, online rendezvény.

    CSEHORSZÁG: 2023. január 18-tól február 16-ig, rendezvénysorozat a cseh regionális központokban.

    ÉSZTORSZÁG: 2023. január 12-én, Tallinnban.

    FINNORSZÁG: 2023. február 7., Helsinki

    FRANCIAORSZÁG és LUXEMBURG: 2023. január 31. és február 1., Párizs

    MAGYARORSZÁG: 2023.január 30.

    NÉMETORSZÁG és AUSZTRIA: 2023. január 19., online esemény

    GÖRÖGORSZÁG és CIPRUS: 2023. január 17., 10:00 és 16:00 között, Athén.

    ÍRORSZÁG: 2023. január 31., Dublin

    OLASZORSZÁG: 2023. január 23., Róma

    LETTORSZÁG: 2023. január 26., online esemény

    HOLLANDIA: 2023. január 24. és 31., Hága

    PORTUGÁLIA: 2023. február 2., Amadora, Lisszabon

    ROMÁNIA: 2023. január 27., online rendezvény

    SZLOVÉNIA: 2023. január 26., online rendezvény

    SPANYOLORSZÁG: 2023. február 8. és 9., Vic

    SVÉDORSZÁG: 2022. november 14., lásd a felvételt.

     

    Legyél URBACT IV Szakértő!

     

    Városi szakember vagy, és szeretnél csatlakozni az URBACT Validált Szakértők köréhez? 

    Akkor légy résen - a pályázati rendszer januárban nyílik meg, és az URBACT IV program teljes időtartama alatt nyitva marad!

    Nem találod, amit kerestél? Írj nekünk a apn@urbact.eu e-mail címre!

     

    Eredeti felhívás angol nyelven: https://urbact.eu/get-involved

     

  • Hallottad a zümmögést?

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    Bees and the city
    16/12/2022

    Ha a méhekről és a városokról van szó, van miről gondolkodni! A BeePathNet Hálózat legújabb fejlesztéseiről és eszközeiről itt olvashatsz.

    Articles
    From urbact
    Off

     

    A méhek a legfontosabb beporzók az ökoszisztémában. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének ’Miért fontosak a méhek?’ jelentése szerint a Földön az emberi felhasználásra szánt termelő növényfajok háromnegyede függ a beporzóktól. Tényként megállapítható, hogy a Föld összes mezőgazdasági területének 35%-ára vannak hatással a beporzók. Az URBACT partner városokban sincs ez máshogy.

    Sajnálatos módon, az Európai Bizottság Európai Vörös Listája szerint a méhek a veszélyeztetett fajok közé tartoznak a környezet állapotának változása, az élőhelyek csökkenése, az invazív fajok terjedése, a kemikáliák használata és a klíma erőteljes változásának okaiból kifolyólag. A mezőgazdaság, szélesebb látókörben az élelmiszer rendszerek nagyarányát képviselik az üvegházhatású gázok kibocsátásának. A környezet leromlásának ők az elsődleges okozói és tagadhatatlan, hogy hatással vannak a társadalom gazdasági és egészségügyi egyenlőtlenségekre is. Az élelmiszerek előállításának, elosztásának, átalakításának, szállításának és fogyasztásának hagyományos módja egyszerre jelenti az éghajlatvédelmi fellépés gyenge pontját és eszközét.

    A városok központi szereppel bírnak a kulturális, gazdasági és társadalmi változásokat illetően, megállapítható, hogy a világ élelmiszerfogyasztásának 70%-a is a városokba koncentrálódik. Ljubljana (Szlovénia) erőfeszítései élő bizonyítéka annak, hogy mit lehet elérni helyi és európai szinten is, mint URBACT Jógyakorlat és mint vezető partner a BeePathNet Hálózat mind két periódusában. A BeePathNet partner városai tanúsítják, hogy a méhek mi mindent képesek tenni a helyi vállalkozások, az oktatás, virágzó közösségek és az élelem zöld termelését és fogyasztásának támogatása érdekében.

    Erre tekintettel az URBACT különböző projektek, hálózatok és kezdeményezések lehetőségeit kínálja a méhektől kezdve a városi kerteken át az iskolai étkezdékig. Több, mint 60 város vált fenntarthatóbbá a helyi élelemiszer ökoszisztémákat tekintve. A program pertnerségre lépett az Eurocities-el, a Milánói Városi Élelmezési Politikai Paktummak, az IPES Élelemzés szakértőivel, a Skóciai Táplálék Szövetséggel és az ICLEI-vel – Helyi Kormányzás a Fenntarthatóságért. Emellett szakpolitikai és terjesztési támogatást nyújtott a Glasgow-i Élelmiszernyilatkozathoz és az UnPlusBio közbeszerzési véleménycikkben megfogalmazott élelmiszeripari kivételhez.

    Az URBACT Tudásbázisban minden fentebb említett tevékenység és kapcsolódó dokumentum elérhető az érdeklődők számára. A változáshoz szükséges 10 kulcs összetevő speciális fókuszt kapott: stratégiai döntéshozás, termelés, átalakítás, elosztás, munkák és készségek, szolidaritás, közösség építés, márkaépítés, szemléletformálás és körkörös élelem oktatás. Hasonlóképpen, a jelenlegi „zsebútmutató” gazdag erőforrást jelent a tudás erősítéséhez és a gyakorlatok megosztásához a civil társadalommal, a városi szakemberekkel és a választott képviselőkkel az EU-ban és azon túl is. Az összes projektpartnerrel együtt Ljubljana városa egy új mozgalom elindítójaként a jobb városok érdekében hajtja végre a változásokat.

    Tartsd fent a „zümmögést”, itt mindent megtalálsz a Bee Path Városok tevékenységéről!

    Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/have-you-heard-buzz

    1

     

  • Guidelines for cities to evolve into a Bee Path City

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    15/12/2022

     

    XS guidelinesWe developed guidelines – tools for cities that would like to evolve into a Bee Path City. There is a short edition “Evolving into a Bee Path City” (issued in 2022) where we summarise all key aspects of our transfer journey. It is meant to encourage new cities to follow our steps and, hopefully, read the full version of the guidelines. With special support of URBACT it was translated into 12 languages.

     

    guidelinesFull guidelinesThe evolution steps toward a Bee-friendly city’” (issued in 2020) is a comprehensive almost five times thicker manual for urban authorities that would like to take action on sustainable environment and biodiversity management that is based on pollinator protection. It is available just in English.

     

    Ongoing
    Network
    From urbact
    Off

     

     

    In addition to Ljubljana’s (Slovenia) practice of urban beekeeping and its ‘Bee Path’ the full guidelines contain case studies and inspiring examples from five BeePathNet project partners cities (2018 – 2021; Amarante, Portugal; Bydgoszcz, Poland; Cesena, Italy; Hegyvidek, XII District of Budapest, Hungary and Nea Propontida, Greece). In the shortened pocket addition we added short information on activities of additional four BeePathNet Reloaded project partner cities (2021 – 2022; Bansko, Bulgaria; Bergamo, Italy; Osijek, Croatia and Sosnowiec, Poland).

    Guidelines:

    - Evolving into a Bee Path City – short guidelines (EN, SI, BG, DE, EL, ES, FR, HR, HU, IT, PL, PT)*

    - The evolution steps toward a Bee-friendly city’ - Full guidelines (EN)

    - Bee Path Cities Philosophy (EN, SI, BG, EL, FR, HR, HU, IT, PL, PT) 

    Comments: In addition to the English and Slovenian language version the short guidelines and the Bee Path Cities Philosophy will be available in several other EU languages by mid-December.

     

    If your city is seeking to understand, adapt and re-use the inspiring ‘Bee Path’ practice of Ljubljana (Slovenia) and other principles described in the guidelines, then the next step is for you to join the Bee Path Cities network. It was launched in October 2022 to continue the exchange and learning opportunities for cities beyond URBACT support. It is now open to all urban authorities in Europe and across the world. Find out more on www.urbact.eu/bees.

     

  • Digitalizáció és fenntarthatóság – élhető városok szakértői szemmel

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    sdg_cover_hun
    14/12/2022

    URBACT online várostalálkozó 2022


    Az URBACT városfejlesztési program éves várostalálkozójára ezúttal online formában került sor, december 7-én. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja által szervezett évvégi konferencia a digitalizáció és a fenntarthatóság témakörét járta körül. A ráhangoló, tematikus előadások után a szakértői szekcióban teret kaptak a városfejlesztés fontos és izgalmas kérdései, köztük a többszintű területi kormányzás, a taktikai urbanizmus, a részvételi motiváció, a hely- és tényalapú tervezés, vagy a fenntartható fejlődési célok is.

    Articles
    From urbact
    Off


    Fenntarthatóság és digitalizáció – Városfejlesztés szakszerűen címmel szervezett online várostalálkozót az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja 2022. december 7-én. A széleskörű szakértői panelbeszélgetéssel egybekötött online konferencián a téma szakértői mellett kutatók, tervezők, oktatók, városok képviselői és számos érdeklődő is részt vett.


    Az eseményt Dr. Dömötör Tamás, az URBACT Monitoring Bizottság magyar tagja, az ÉKM URBACT felelőse nyitotta meg. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a kis- és közepes méretű európai városok közül Veszprém is bekerült egy URBACT városhálózati projektbe és remélhetőleg a jövőben más magyar városok is követhetik majd. A nemzetközi szinten is versenyképes városok számára ugyanis kulcskérdés a fenntarthatóság, ami ennek a városhálózati együttműködésnek is célkeresztjében van. A másik fontos téma most a technikai háttér, azaz a digitalizáció biztosítása, amely valamennyi fentarthatósági célt képes támogatni. Kulcsfogalom az Európai Unióban a többszintű kormányzás is, melyet az elmúlt években Magyarország is gyakorolni kezdett. Ennek lényege az Európai Unió szintjétől a nemzeti kormányzati szintek mellett a települési szintig mindenhol párhuzamosan megvalósuló kormányzás, amelyet a szintek közötti együttműködések tesznek élővé. A megfelelő tapasztalat birtokában ezt a gyakorlatot a városok saját partnereikkel kapcsolatban is alkalmazhatják majd.


    Globális célok a városokért – az SDG (Sustainable Development Goals) célok helyi megvalósítása című előadásában Kiss Renáta Veszprém önkormányzatának képviselője arról a 19 európai város együttműködésében megvalósuló URBACT városhálózati projektről beszélt, amelynek Veszprém is tagja. A 2023 januárjában záruló URBACT projekt az ENSZ  17 fenntartható fejlődési céljának városi szintű elérését tűzte zászlajára. Kiss Renáta kifejtette, hogyan működik egy városhálózat, mi volt Veszprém szerepe az együttműködésben és milyen nehézségekkel találkozott csapatuk, amikor az említett célok helyi megvalósítását próbálták a gyakorlatban elérni. A szoros határidőkkel rendelkező együttműködés nagy odafigyelést és rengeteg munkát kívánt a veszprémiektől, melyhez a hálózat vezető szakértőitől segédeszközöket kaptak. A komplex feladat kezeléséhez annak átlátásán keresztül vezetett az út, amelyhez az ún. jövőképkerék eszközét használták. Ez a teljes projektet vizualizáló megoldás arra volt jó, hogy általa minden misszió értékelhetővé vált abból a szempontból, hogy hogyan kapcsolódik a 17 célhoz, kik a szereplők és milyen már létező kezdeményezések vannak ennek megvalósítására. A másik segítség egy nagy tabló volt, amely szintén arra szolgált, hogy az egész feladatot egyben láthassák és a láthatóvá tett lépéseket követve elérhessenek vízióik megfogalmazásához és a helyileg adaptálható stratégiai főcélok beépítéséhez. Ezek segítségével jövőképként fogalmazták meg a fenntartható mobilitást, a fenntartható vízgazdálkodást, a befogadó és az élhető város kialakítását.

    1

    A döntéshozatalban segítő szerepet játszó digitalizáció szükségességét Schneller Krisztián a Lechner Tudásközpont térségi tervezési vezető szakértője és Virág Debóra térségi tervezési szakértő kettős előadása támasztotta alá, melyben bemutatták a Territorial Planning Laboratory – TPLAB területi adatszolgáltató rendszert. Schneller Krisztián elmondta, hogy a webes térinformatikai alkalmazást szlovák–magyar határmenti együttműködési projekt keretében dolgozták ki, amelyben a magyar oldalon a vezető partner Lechner Tudásközpont mellett egy szombathelyi, a szlovák oldalon pedig két területi kutatásban jártas pozsonyi partner csatlakozott a megvalósításhoz. A magyarországi Győr-Moson-Sopron megye és a szlovák oldalról a pozsonyi és nagyszombati kraj alkotta azokat a területi egységeket, amelyeket környezeti, társadalmi, gazdasági adatokkal támogat az alkalmazás. A TPLAB célja, hogy segítse az adott területen belüli települési és területi önkormányzatokat, szakigazgatási szerveket, fejlesztőket és befektetőket döntéshozatali folyamataikban, valamint az oktatókat és egyetemi hallgatókat a területi tervezési és térinformatikai tudásátadásban. Az adatokhoz indikátorokat és térképi rétegeket is rendeltek, melyek segítségével a felhasználók egyszerűen rákereshetnek az őket érdeklő elemekre, összefüggésekre. A térítésmentesen hozzáférhető alkalmazás felületét és működését Virág Debóra mutatta be két gyakorlati példán keresztül.

    2

    3

    Jaschitzné Cserni Tímea térségi tervezési vezető szakértő egy másik alkalmazás bemutatásán keresztül demonstrálta, milyen gyakorlati, kézzelfogható haszna lehet a digitalizációnak a területpolitika számára. Fejlesztési célterületek, telepítési tényezők című prezentációjában a beruházásokra fókuszáló helyszínkereső alkalmazást mutatta be. A webes térinformatikai alkalmazás nem csak a döntéshozók, hanem települések helyi önkormányzatok számára is hasznos lehet a jövőben. Megmutatja például a vállalkozások telephely-kialakítási elképzeléseinek megvalósíthatóságát, segít megtalálni a beruházásra legalkalmasabb területeket a helyi szabályozások, a területnagyság, infrastrukturális ellátottság, szabad vállalkozási zónák, ipari parkok elhelyezkedése vagy a fővárostól való távolság szempontjai alapján, települési szintű gazdasági-társadalmi adatok sokaságával alátámasztva. Az alkalmazásban valóban nagy számú adatkör elérhető, részben az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázisából, legyen szó a vizsgált terület regisztrált vállalkozásairól, térségre vonatkozó, települési, foglalkoztatottsági vagy népességi adatokról.


    Az előadásokat követő szakértői panel résztvevői hét témát vitattak meg a közönség bevonásával. A többszintű területi kormányzás és a taktikai urbanizmus mellett a részvételi motiváció, a fenntartható fejlődési célok helyi elérése, a hely- és tényalapú tervezés az adatképzés és a városfejlesztés dinamikája is górcső alá kerültek. A 7 téma 7 szakavatott beszélgető partnere volt Kállay tamás környezetpolitikai szakértő, Keresztély Krisztina geográfus, városkutató tréner, Kézy Béla közgazdász, a MEGAKOM Tanácsadó Iroda vezetője, Polyák Levente kutató, várospolitikai szakértő, Séra Zsolt közgazdász, vezető tanácsadó, Szigeti Ferenc Albert geográfus, a BURST for Urban Development csoport tagja és Tosics Iván szociológus, városkutató, a Városkutatás Kft. ügyvezetője.

    4

    A kormányzati szintek együttműködésével kapcsolatban elhangzott, hogy a közcélok stratégiai megfogalmazását felülről lefelé megteszi a felső szint, elmondja mit vár el, és megengedi, hogy az alsóbb szint ehhez hozzájáruljon a saját helyzetének megfelelően. A hatékony együttműködések érdekében a városoknak és várostérségüknek, valamint a kistelepülések mikrotérségeinek kooperálni kellene, elegendő időt biztosítva, közös forrástervezésnek is teret adva. A konkrét, helyi tapasztalatok azt mutatják, kevés a jól működő kapcsolat, metropolisz szinten fordulnak elő jó példák. Az önkormányzati szétaprózódás is megnehezíti azt, hogy stratégiai szinten lehessen akár egy-egy városrész felújításáról, fejlesztéséről beszélni.


    A taktikai urbanizmus lényege, hogy a városlakók át tudják élni az ideiglenes beavatkozásokat, változásokat, s ezek a változások értékelhetők, véglegesíthetők, kiterjeszthetők, de akár visszafordíthatók is legyenek. Gondolhatunk például a rakpartok ideiglenes lezárására, korábbitól eltérő funkciók elindítására, zöldítésekre, kulturális és társadalmi érzékenyítést szolgáló eseményekre, szuperblokkok kialakítására. Átgondolt funkcióváltás után a változások mérésével, a visszajelzések kiértékelésével díjnyertes városfejlesztési akciók indulhatnak, amelyek azután véglegessé válhatnak. Az URBACT kísérleti jelleggel bevezette a költséghatékony, kisléptékű helyi akciókat, pl. utcák, terek átalakítása, parkolóhelyek áthelyezése, köztéri kiállítások stb. Ha nem is mindig végleges a megoldás, a közös gondolkodás, az emberek részvétele a város alakulásában mindenképp fontos társadalmi folyamat.

    5


    A városfejlesztés részvételi megközelítése kapcsán a szakértők kiemelték, hogy a város különböző szereplőit összehozó fejlesztési folyamatok által a résztvevők részesei maradnak a hosszú távú, dinamikus együttműködéseknek is, miközben tudásuk, ismereteik bővülnek. Érdekes jelenség, hogy minél több uniós közpénz jutott fejlesztési projektekre, annál kevesebb idő állt rendelkezésre, nem volt idő kommunikációra, partnerség kialakítására és működtetésére, emellett sok esetben pazarláshoz és ésszerűtlen fejlesztésekhez vezetett. Fontos, hogy mindenkit képviselni kell, a hátrányos helyzetű érintetteket is, a különböző szereplők bizalmát elnyerni pedig időigényes folyamat.  Az URBACT program kisebb támogatási összegekkel támogatja a partnerségi és tanulási folyamatokat, így nem nyomja el a helyi kezdeményezéseket, pont ellenkezőleg, segít építeni rájuk.


    A veszprémi bevezető előadás a fenntartható fejlődési célok helyi eléréséről szólt. A panelbeszélgetésben további részleteket, tapasztalatokat osztottak meg a város képviselői, szakértői, helyi URBACT csoport tagjai - Dr. Domokos Endre és Toldy Miklós - arról, hogy pl. egy kidolgozott kormányzási modell adaptálható-e helyi szinten, vagy hogyan katalizálhatja a fejlesztési folyamatokat az Európa Kulturális Fővárosa program. Közösségi tervezési kísérletet hajtottak végre játszótér kialakításával együtt, ahol az emberek pozitív visszajelzéseket kaptak, volt értelme a véleményük kifejtésének, a fejlesztésben való részvételüknek. Komoly támogatást jelent, hogy elkötelezett a városvezetés is a fenntarthatóság elérésében, hamarosan készen lesz az integrált akcióterv, amely a vízgazdálkodásra, klímaadaptív gyepgazdálkodásra, egészségvédő programokra, hajléktalanság kezelésére különös hangsúlyt fektet. A célok beépülnek a városfejlesztési stratégiába is.

    6

    A helyspecifikus, tényalapú tervezési technikával kapcsolatban elhangzott, hogy óriási segítség a várostervezéshez ha nagyfelbontású, részletgazdag adatkör áll rendelkezésre. Utcánkénti légszennyezettségi adatokra, gyermekek hétköznapi mozgására, valamint lakosság egészségi állapotára alapozva várostervezési megoldásokat javasoltak például Koppenhágában. Meglepő, hogy akár 5-8-szorosan is eltérhet a levegőszennyezettségi állapot szomszédos utcákban. Megfigyelték, hogy például szívbetegségek előfordulása kapcsolatban lehet a levegőminőség változásával. Várostervezők beazonosították a gyermekek által látogatott legszennyezettebb helyeket és parkolóhelyek átalakításával, forgalomcsillapító intézkedésekkel, zöldítéssel, játszóterekkel szervezték át az érintett  helyszíneket. De például Berlinben csendes, nyugalmas területek felmérésére zajmérő mobilapplikációt alkalmaztak önkéntesek bevonásával. Az adatok rendelkezésre állása az eredmények méréséhez abból a szempontból is rendkívül fontos, hogy az elért állapot vajon mennyiben a saját tevékenységeink eredményeként állt elő, vagy akkor is létrejött volna, ha semmit sem teszünk. Dániában a COVID időszakban mobil szűrő és oltó pontokkal települtek ki, városrészi szintű adatokat használtak a fertőzöttség kimutatásához és a célzott beavatkozásokhoz. Az oltottsági arány 81 %-os.


    A program zárásaként a paneltagok összefoglalták hogyan teremthető meg a projektek egymásra épülése annak érdekében, hogy hosszú távú, fenntartható, hatékony, dinamikus fejlesztést folytasson egy város. A sikeres eredményekhez a településvezetői elkötelezettség mellett a projektmenedzser személye, a helyi katalizátorok, a valós párbeszéd, a jó minőségű emberi kapcsolatok, a szakmai műhelymunkák nagyban hozzájárulnak. Egy-egy nemzetközi projekt katalizáló hatású, de az eredmények, a kísérleti akciók tanulságai megjelenhetnének az operatív programokban, a magyar támogatási rendszerben. A XII. kerület Health & Green projektje keretében ún. zöld recepteket kezdtek fölírni az orvosok a lakosoknak egészégvédő célzattal. A helyi kórházak, egészségügyi intézmények a projekt segítségével közös hiánypótló platformra találtak, ahol párbeszédet tudnak folytatni a jövőben is a hegyvidéki önkormányzat segítő közreműködésével. Fontos és hasznos program a helyi politikusok képzése, hogy minél fölkészültebbek legyenek, hasznosuljanak a kis innovatív akciók eredményei és terjedjenek a jó gyakorlatok.
     
    A panelbeszélgetés megtekinthető és meghallgatható a csatolt videófelvételen.

    Előadások

    Az SDG célok Veszprémben

    Territorial Planning Laboratory - TPLAB Digitális területi adatszolgáltató platform

  • „Virágzó utcák”, avagy a Thriving Streets hálózat sikerei

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    13/12/2022

    2019 nyarán tíz európai város fogott össze a „Virágzó utcák” („Thriving Streets’) névre keresztelt akciótervezési hálózatban, amely 2020 májusától folytathatta munkáját 2. körös APN hálózatként. Az Akciótervezési Hálózat célja volt az utcák átalakításával barátságosabbá tenni a városokat, ösztönözni a gyaloglást és a kerékpározást, valamint csökkenteni az autófüggőséget. E gondolatok mentén kötelezték el magukat városaik egészségesebb, vonzóbb, elérhetőbb, befogadóbb és virágzóbb jövője érdekében. A Hálózat munkájáról és az elért eredményekről Vékony Orsolyát és Molnár Emesét, az EDC Debrecen munkatársait kérdeztük.

     

    Network
    From urbact
    Off

    1. Milyen fejlesztési célok kerültek megfogalmazásra a Debrecen Integrált Akciótervben?

    A Debrecen Integrált Akcióterv elkészítésének első lépéseként az URBACT Helyi Támogatócsoport tagjaival történő interjúk alapján készült egy problémafa, mely a Belváros Akcióterületen jellemző problémák, nehézségek feltárását szolgálta. Erre reflektálva, valamint az URBACT metódus, a találkozókon elsajátított technikák és a tapasztalatok, jó gyakorlatok beépítésével kerültek megfogalmazásra azok az akciók, melyek egy pezsgőbb, nyüzsgőbb Belváros létrejöttét segítik elő. Az akciók között található a tömegközlekedés fejlődését elősegítő, sétálóövezet bővítését célzó, zöldterület megújító és kerékpárosbarát fejlesztések is. Jelenleg megvalósítás alatt álló projekt például a Petőfi tér rekonstrukciója, melynek keretében megújításra kerül a tér zöldfelülete, valamint játszótér felújítás és egy tó is létrehozásra kerül a területen. A tér megújításával a Vasútállomás környezete egy újabb közösségi térré alakul, ahol a lakosok kikapcsolódhatnak, valamint segíti a Belváros sétálóövezet összekötését a Nagyállomással. Az Integrált Akcióterv Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájával (2021-2027) összhangban készült, így biztosítva a fejlesztések sikeres megvalósítását.

    EDC_02

     

    2. Az URBACT Helyi Csoport tagjai között Debrecen önkormányzatán kívül különböző intézmények, vállalkozók, hatóságok és multinacionális cégek képviselői vannak. Kik a legaktívabb szereplők és hogyan járultak hozzá az akció sikerességéhez?

    A helyi URBACT támogatócsoport létrehozásakor nagy hangsúlyt fektettünk a diverzitás megteremtésére, tehát városi szervezetek és magánszféra szereplői egyaránt képviseltették magukat. A kiválasztott akcióterületen érdekelt helyi szereplők bevonásakor kulcs szempont volt, hogy a szervezet tevékenysége kapcsolódjon az akcióterülethez vagy hatással legyen rá, és fordítva. A projekt megvalósítás során Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett olyan vállalatokkal és szervezetekkel dolgoztunk együtt, mint a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. Debreceni Vagyonkezelő Zrt., DV Parking Kft., DKV Debreceni Közlekedési Zrt., Cívis Ház Zrt., Magyar Kerékpárosklub, Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület, továbbá több, a célterületen működő szolgáltató, például éttermek, fodrászat stb.

    A kezdetektől nagy létszámmal, kb. 30 szervezettel dolgoztunk együtt, ami magában hordozza az előnyöket és a hátrányokat is. Például, ahogy a projekt egyéb területeire is, így a helyi támogatócsoporttal közös munkára is hatással volt a pandémia. A problémafeltárás szakaszában a személyes találkozókat felváltották az online, egyszemélyes interjúk. Azonban ennek köszönhetően olyan értékes inputokat kaptunk, melyek talán egy ilyen nagy létszámú személyes találkozó keretében nem hangoztak volna el. A Debreceni Autómentes nap program keretében valósult meg a projekt Kisléptékű Kísérleti Akciója, ahol az esemény fő szervezője a DKV Debreceni Közlekedési Zrt., aki maga is URBACT helyi csoporttag. Az esemény szervezése mellett kiállítóként is több ULG tag volt jelen. Összességében elmondható, hogy egy lelkes, támogató és aktív csoporttal dolgozhattunk együtt, mely elősegítette az akcióterv létrejöttét.

     

    3. Melyek azok a legfontosabb fejlesztési igények, amelyek a legtöbb partnervárosban hasonlóképpen felmerültek az akció során? Debrecen mit tanult más Thriving Streets partnerektől a folyamatban?

    A találkozók során a partnervárosok megismerhették a helyi kihívásokat, mely alapján hamar kiderült, a különböző adottságok és helyi viszonyok ellenére is hasonló problémákkal szembesülnek a települések. A több zöld terület igénye, a sétálóövezetek bővítése és a parkolási kérdések megoldása mind olyan témakör, melyre napjainkban a városok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek.

    A Thriving Streets projekt során számos jó gyakorlatot ismerhettünk meg mind a partnerség, mind az URBACT program más projektjeinek partnervárosaitól. A spanyol Pontevedra városába tett látogatáskor megtapasztalhattuk, milyen egy autómentesített városban gyalogosan közlekedni, a polgármestertől pedig megtudhattuk, milyen kihívásokkal szembesültek az átalakítás folyamata során, milyen lépésekre volt szükség a lakosság támogatása, elfogadása érdekében. A Walk’n’Roll Cities záróeseményén Barcelonában megtekintettük az egyik, város által nemrégiben kialakított Szuperilla övezetet mely során egy adott szuperblokkot autómentes övezetté alakítottak, egyszerű utcabútorokkal, felfestésekkel, kisebb játszóterekkel és növényekkel töltötték meg az utcákat.

    EDC_03

    A projekt keretében a jó gyakorlatok mellett olyan tapasztalatokat is megosztottak egymással a partnerek, amikor egy akció nem járt sikerrel, a helyi lakosokkal való együttműködés nehézségekbe ütközött. Ezen tapasztalatok megosztása szintén fontos, hiszen ezekből is rengeteget tanulhattak a partnerek.

    A találkozók során bemutatott jó gyakorlatok és a különböző témában tartott online workshopok rávilágítottak azokra a kulcs tényezőkre, melyek segítségével a nemzetközi projektek nem csak eredményesek, de hatással lehessenek a későbbi, hasonló fejlesztési irányokra is. A politikai elköteleződés, a monitoring, a lakosság bevonása és a lelkes támogató csoport mind elengedhetetlen a hosszú távon is sikeres projektekhez.

     

    4. A zöldterületek kialakítása és a parkolóhelyek biztosításának kérdésére sikerült megoldást találni?

    A személyes partnertalálkozók során több olyan megoldást, jó gyakorlatot is láthattunk, melyek erre a problémára nyújtanak megoldást, inspirációként szolgálhatnak a város jövőbeli fejlesztéseihez. Ilyen például a Pontevedra városában található számos felszín alatti parkolóház, melyek lehetőséget biztosítanak a fölöttük lévő tér más funkcióval történő megtöltésével, például parkok, zöldterületek kialakításával. Nagyváradon a meglévő parkolóházak oldalán zöldfalakat hoztak létre, melyek az autók által kibocsátott káros anyagok megkötését segítik elő a városban. Barcelonában és Nagyváradon is dolgoznak olyan koncepciók megvalósításán, mely során a több sávos autóutat leviszik a föld alá, míg a felszínen újabb sétálóövezetet tudnak kialakítani.

    EDC_04

    A zöldterület vs felszíni parkolók vitáját hivatott feloldani Debrecenben a megvalósítás alatt álló, Belváros zöldterület fejlesztését célzó uniós beruházás, melynek során közel 200 felszíni parkoló felszámolására került sor, a parkolókat az éppen kivitelezés alatt álló mélygarázsba helyezik át.  Az így felszabadult területek teljes egészében az emberek rekreációját szolgálja, zöldterületek és értékes, minden generációt kiszolgáló közösségi terek kerültek kialakításra.

     

    5. A pandémia nem hagyott sok lehetőséget a személyes találkozásokra, a Thriving Streets partnerek hogyan tudtak megbirkózni ezzel a kihívással? Mennyiben befolyásolta ez a helyzet az egymás közötti tapasztalatcserét?

    A Thriving Streets projekt 2. fázisának kezdetétől a pandémia következtében a tervezett személyes partnertalálkozók az online térbe költöztek át. Az URBACT metódus és a találkozók során használt online vizuális eszközök (pl. Mural, Miro) használata azonban nagyban segítette a tudás- és tapasztatlatcserét, emellett a folyamatos kapcsolattartás segítette a közös munka eredményességét. 2022 áprilisában, két év után először volt lehetőségünk személyes partnertalálkozóra Portugáliában. Itt már a korábbi online megtartott események következtében gördülékenyebben tudtunk együtt dolgozni a közös feladatok megoldásán, és közben a beszélgetések alatt még elmélyültebben tudtuk megosztani egymással az ötleteinket, tapasztalatainkat. Ezek mind elősegíthetik további közös nemzetközi együttműködések létrejöttét is.

     

    A Thriving Streets akciótervezési hálózat projektje jó példaként szolgál nemcsak a városok közötti hatékony tapasztalatcserére, de a változatos hátterű helyi szereplők bevonására is. A Hálózat bebizonyította, hogy a fenntartható, környezetbarát közlekedési módok elterjesztése igenis a szemléletformálással kezdődik és egy Helyi Támogató Csoport (ULG) is nagy hatással tud lenni a lakosság hozzáállására. Bízunk abban, hogy a projektet követően is megmarad a Hálózat partnereinek lelkesedése és további európai városokkal oszthatják meg értékes tapasztalatukat a témában.

     

  • BeePathNet Reloaded Transfer Network Meeting in Sosnowiec

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    13/12/2022

    The fourth thematic transfer meeting took place in September 2022 in Sosnowiec, Poland and focused on new products and services. Partners from Ljubljana, Bansko, Bergamo and hosts from Sosnowiec meet in person, and partners from Croatia participated virtually.

    Ongoing

    TNM SosnowiecTNM SosnowiecTNM SosnowiecTNM SosnowiecTNM Sosnowiec

    Network
    From urbact
    Off

    The partner city representatives were greeted by Anna Jedynak, Mayor’s Plenipotentiary for External Funds and Social Matters. She highlighted important accomplishment directly resulting from this project such as 20 URBACT local group members deeply involved in environmental protection, establishment of a biodiversity park, also new municipality legislation on beekeeping, implemented educational programme and several new products. The city of Sosnowiec is already introducing these solutions across Poland. In her opinion the best impact of this project is a change in Sosnowiec citizens behaviour and their way of thinking.

    Partners presented the progress they made with their Bee Paths and how they deal with new products in their cities. Bansko (Bulgaria) and Osijek (Croatia) are focusing on marketing aspects. Bansko, wants to introduce bee products such as honey, pollen, wax … in different forms. One of their most unusual products is a tea made of dead bees as a source of different microelements, acids and chitosan. The city of Osijek highlighted good marketing possibilities of honey vinegar and their intention to promote apitherapy as a rather unknown service in Croatia. Bergamo (Italy), a UNESCO site of gastronomy, successfully established synergies among beekeepers and cheese producers. They matched their nine special types of cheese, protected with EU label Protected geographic origin, with regionally specific honey types. On the other side, Sosnowiec focuses on awareness raising. They encourage restaurants to use honey in cooking, organised various pollinators and environment protection related events and celebrations with an excellent citizens response, awareness building for children in Zaglebie Media Library … They also made a bee mascot.

    This meeting was also an opportunity to discuss the final outputs that need to be produced as well as the work on partner’s mid to long-term urban beekeeping plans. One of the most important aspects of the meeting was the finalisation of preparations for the network final conference and launch of the Bee Path Cities network which will occur at the same time. In discussion on issues related to the future the first five partner cities representatives (BeePathNet) also joined us via zoom.

    The most inspiring part of the meeting was the visit of the Sosnowiec Bee Path where we learnt of different approaches the city employs to bring bees closer to residents. In the Katowice special economic zone, Agnieszka Glińska (Anna Kopka) of the Sosnowiec and Dabrowa subzone presented their work, which was followed by a presentation by Bożena Wroniszewska-Drabek from Humanitas University on how to use marketing support for new products. Among the points visited were Sielecki Castle, Schoen Museum, Zaglebie Media Library, Honey Comb Charity Shop, Museum of Medicine and Pharmacy and many more.

  • UrbSecurity – a városi közbiztonság megteremtése lakossági részvétellel

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    13/12/2022

    A 9 városból álló UrbSecurity akciótervezési hálózat 2022 augusztusában zárta tevékenységét. A hálózat innovatív megközelítést dolgozott ki a városi biztonság és védelem javítására, integrálva azt a várostervezésbe, a társadalmi kohéziós és egyéb városi politikákba, a nyilvános helyek biztonságára vonatkozó Urban Agenda ajánlások nyomán. Az elmúlt időszak kihívásairól, a projekt eredményeiről Komádi Mónikát, a MEGAKOM munkatársát kérdeztük.

    Network
    From urbact
    Off

    1. Kik az UrbSecurity projekt partnerei? Kik a helyi URBACT csoport (ULG) tagjai?

    Az UrbSecurity projektben 8 település szakembereivel dolgozhattunk a mátészalkai közbiztonság javítása és a bűnmegelőzés céljából. A vezető partner a portugál Leiria városa volt, amelynek szakemberei – a vezető szakértővel, Pedro Soutinho-val közösen – hatékonyan koordinálták a projektet annak ellenére, hogy a COVID-19 járvány miatt személyes találkozásra csak a projekt zárásakor kerülhetett sor. A Szabolcs 05 Önkormányzati Területfejlesztési Társulás mellett a partnerség része volt még Faentina (Olaszország), Longford (Írország), Madrid (Spanyolország), Mechelen (Belgium), Michalovce (Szlovákia), Parma (Olaszország) és Pella (Görögország). Érdekes és inspiráló volt megtapasztalni, hogy mennyire más közbiztonsági kihívásokkal szembesülnek a városok mérettől, funkciótól, valamint a társadalmi és gazdasági adottságoktól függően – ezzel együtt a problémák megoldásához is változatos eszközöket használtak. A különbözőségek megjelenítésére az akciótervezési módszertan kiválóan alkalmazható, amellyel a helyi URBACT csoport tagjai is megismerkedhettek. Ők olyan szervezeteket képviselnek, amelyek közvetlenül vagy közvetetten befolyásolni tudják Mátészalka közbiztonságát, illetve rendelkeznek a szükséges információkkal és kapcsolatokkal: a rendőrség, a polgárőrség, oktatási és szociális intézmények, a közterület-felügyelet és az önkormányzat városfejlesztési szakemberei közösen dolgozták ki a város közbiztonsági akciótervét.

     

    2. Az UrbSecurity projekt keretén belül fontos cél volt a lakosok aktív részvételével a városok közbiztonságának növelése. Ennek kidolgozása során milyen eszközökkel próbálták bevonni az érintett lakosságot?

    Az UrbSecurity projekt keretében új eszközöket ismerhettünk meg a lakosság aktív bevonására. Az egyik legfontosabb az egyéni döntéshozatal kreatív befolyásolására alkalmas ún. „nudging”, amire nincs igazán jó magyar kifejezés. A belga partnerek hatékonyan használják többek között az utcai szemetelés megelőzésére úgy, hogy köztéri szemeteshez vezető lábnyomokat festettek a járdára. Faentinában nagy hagyománya van az egyébként angolszász országokban elterjedt „neighbourhood watch” (szomszédsági figyelés) mozgalomnak, amely kisebb városrészekben jelent összefogást a lakosok között – ezáltal erősíthető a helyi kötődés, a közösségi összetartozás és bizalom is. A Szabolcs 05 Önkormányzati Területfejlesztési Társulás a térség központját, Mátészalkát jelölte ki a projekt célterületeként: itt elsősorban a fiatal korosztályra fókuszáltunk, akik könnyen válhatnak bűncselekmény áldozatává, de akár elkövetőjévé is. Bevontuk őket a helyben megvalósított kisléptékű akció megvalósításába résztvevőként, illetve egy könnyen használható e-learning tananyag célcsoportjaként is.

    Szabolcs05_02

     

    3. A városi közbiztonságól és védelemről készült e-learning tananyag az általános és középiskolás diákokat célozta meg. Elkezdték már beépíteni ezeket a tanmenetbe, illetve használják már az iskolák?

    A tananyag küldetése, hogy megmutassa: mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy a városunk biztonságosabb legyen. Annak ellenére, hogy az elmúlt években nagymértékben csökkent a bűnelkövetések száma és javult a felderítési arány Mátészalkán, azonosítható néhány akut probléma, amely lakossági aktivitással jól kezelhető. Ilyen például a megelőzés és a közösségi felelősségvállalás, ami magától értetődőnek tűnik ugyan, mégis gyakran háttérbe szorul. A tananyagban nagy hangsúlyt kap, hogy mit tehetnek a fiatalok, hogy ne váljanak sem áldozattá, sem bűnelkövetővé, illetve, hogy mit tehetnek mások szubjektív biztonságérzetének növeléséért. A mátészalkai és a környékbeli iskolákban eredményesen használhatják az e-learning tananyagot osztályfőnöki, állampolgári ismeretek és etika tantárgyak keretében, és hasznos lenne elterjeszteni akár országos szinten is.

     

    4. Mátészalka egyes városrészein magasabb a bűnözési arány. Ennek mérséklésére a közvilágítás javításán túl milyen egyéb eszközöket látnak hasznosnak?

    Hiszünk abban – és az UrbSecurity projektben szerzett tapasztalatok ezt meg is erősítették –, hogy tartós eredményeket csak összefogásban és integrált megközelítéssel lehet elérni. Ezt a szemléletet tükrözi az integrált akciótervünk is, amelynek célja kettős: egyfelől a városi környezetet kell biztonságosabbá és vonzóbbá tenni, másfelől a bűnmegelőzésre kell hangsúlyt fektetni a helyi lakosok bevonásával – így javítható a közbiztonság nemcsak a veszélyeztetettebb területeken, hanem az egész városban. Az infrastrukturális beavatkozások között megjelenik a szubjektív biztonságérzetet szem előtt tartó várostervezés, valamint a térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, míg a lakosságot elsősorban célzott kampányokkal lehet aktivizálni. A városvezetés nemrégiben növelte a közterület-felügyelet létszámát és a járműpark is bővült annak érdekében, hogy a bűnmegelőzési feladatait és a szükséges jelenlétet minél magasabb színvonalon tudja biztosítani a szolgálat. Emellett az önkormányzat komplex városrehabilitációs projekteket valósított meg és a jövőben is tervez olyan beavatkozásokat, amelyek nemcsak a fizikai környezet megújítását szolgálják, hanem a veszélyeztetett társadalmi csoportok felzárkózását és a közösségi kohézió erősítését is.

    Szabolcs05_kozvilagitas

     

    5. A projekt eredményei alapján körvonalazódott, hogy milyen módszerekkel lehetne elkötelezetté tenni a helyi közösségeket a közterületek megóvása és a bajba jutott embertársaiknak nyújtott segítség kapcsán?

    Az említett szemléletformáláson túl számos eszköz áll rendelkezésre, amelyek optimális kombinációja hosszú távon segítheti ezeket a folyamatokat. A személyes elköteleződést és a kapacitásokat minden irányból erősíteni kell: ez vonatkozik a hivatásos rendvédelmi szervekre (pl. a Mátészalkai Rendőrkapitányságon egy fő kifejezetten a prevenciós feladatokért felel), az önkéntes polgárőrségre, a helyi URBACT csoportra és általánosságban a helyi közösségre is. Az utóbbi esetében azt tapasztaljuk, hogy a helyi véleményformáló személyek azonosításával és aktív bevonásával könnyebben megszólíthatók és mozgósíthatók a lakosok. Emellett támogatni kell az alulról jövő lakossági kezdeményezések életre hívását és életben tartását is, amit jól példáznak a közösségvezérelt helyi fejlesztések: aki tevőlegesen részt vesz egy ilyen beavatkozás megvalósításában – legyen szó példaképpen egy park rendezéséről vagy egy játszótér megújításáról –, lényegesen nagyobb elköteleződést mutat a végeredmény megőrzésében, mint aki „csak” használja az adott közteret. Hatékony eszközt jelentenek a szomszédsági beszélgetések is: még egy kisebb városban is előfordulhat, hogy kevéssé ismerik egymást és egymás problémáit akár egy utcában lakó emberek, a szomszédsági találkozókkal kialakítható a bizalom, ami minden emberi kontaktus alapja, így egyfelől könnyebben fordulunk egymáshoz segítségért, másfelől hamarabb észleljük azt is, ha valaki segítségre szorul.

    Szabolcs05_04

     

    6. Az UrbSecurity partnervárosai közül melyek küzdenek hasonló problémákkal, mint a Szabolcs 05 Társulás települései? Melyek a legfontosabb tanulságok, amelyeket kiemelnének a partnerekkel folytatott tapasztalatcsere kapcsán?

    Leiria és Michalovce esetében szembesültünk hasonló, bár részben más tőről fakadó kihívásokkal: mindkét városban jelentkeznek társadalmi feszültségek, illetve azonosíthatók leromlott állapotú, elhagyatottnak tűnő, így közösségi használatra kevéssé vonzó településrészek (akár frekventált belvárosi területeken is). A nemzetközi tapasztalatcsere egyik legfontosabb tanulsága, hogy milyen kreatív és újszerű, mégis egyszerű megoldásokat lehet alkalmazni a problémák feltárására és kezelésére: Leiria az ún. „Serious Games” módszert adaptálta, amely során egy-egy problémás területre fókuszáltak térképes-társasjátékszerű megközelítéssel, míg Michalovce esetében a lakosság egy online térképes felületen jelölhette a közbiztonsággal kapcsolatos problémákat. A jövőben a Szabolcs 05 Társulás minél többet kíván alkalmazni és elterjeszteni a megismert módszerek közül a térség 44 településén.

    Szabolcs05_05

    Az UrbSecurity projektje ugyan lezárult, de bízunk benne, hogy a hálózat munkája ezzel korántsem ért véget. A városi biztonság és védelem az EU modern demokráciáinak alapkövei, az UrbSecurity pedig azzal, hogy képes iránymutatásokat nyújtani más EU-városok számára a biztonsági és védelmi stratégiáik integrált és részvételen alapuló megvalósítása érdekében, sikeresen hozzájárul ezen Európai Uniós politikákhoz.

  • Város-vidék kapcsolatrendszer minőségbiztosítással – interjú a Food Corridors hálózat hazai képviselőjével, Bertényi Gáborral

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    szecseny_foodcorridors
    08/12/2022

    Felismerve az európai területi együttműködés előnyeit, Szécsény és vonzáskörzete 2019-ben került egyedüli magyarországi mintarégióként az URBACT Food Corridors alprogramjába, melynek kitüntetett célja, hogy organikus módon elősegítse a sok esetben periférikus vidéki és városi alrendszerek egymásra találását, szervesülését, a fenntartható élelmiszertermelés mind szélesebb gazdálkodói körben való elterjesztését. Interjúnk során Bertényi Gábort /Agri Kulti Kutatóműhely/ kérdeztük a Szécsény térségében zajlott Food Corridors akcióról.

    Closed
    Articles
    Food

     

    • Kik a szécsényi FoodCorridors projekt partnerei és a helyi URBACT csoport (ULG) tagjai?

    Az Agri Kulti Kutatóműhely Szécsény várossal konzorciumi partnerséget alkotva vesz részt az URBACT városhálózati projektben.

    A projekt keretében 2019-ben elkészült Szécsény és vonzáskörzetének alapos erőforrásleltára, amelynek egyik fontos pillére és gazdasági entitása az Agri Kulti helyben üzemelő gyümölcsfeldolgozó és préslé üzeme. A Szécsényi járás legfontosabb általunk azonosított agrárgazdasági szereplőivel az URBACT projektpartnerek személyesen is találkozhattak és megismerkedhettek a 2019-es magyarországi terepbejárás során.

    A Food Corridors projekt időszaka alatt 9 tematikus ULG (URBACT Local Group/Helyi URBACT Csoport) meetingen  szakértők bevonásával megtörtént a kistérség agrárgazdaságának teljes körű átvilágítása, a lokális erőforrások feltérképezése, a legfontosabb stakeholderek és jegyzett kisléptékű termelők, vállalkozók beazonosítása, agrárpiaci helyzetük elemzése, kiértékelése.

    1

     

    ULG tagok: Maszlik Zoltán, Dezsény Zoltán, Szalai Ferenc, Őry Barnabás, Horváth Boldizsár, Baranyi Adrienn és Murányi Bálint (Nógrád Megyei Önkormányzat), Bertényi Gábor, Halász Gergely

    Partnerszervezetek: Szécsény Város Önkormányzata, Agri Kulti Kutatóműhely, Vedd a Nógrádit! (a Nógrád Megyei Önkormányzat kistermelői érdekvédelmet szolgáló ernyőszervezete), Farm2Fork (foodhub), Funky Forest (préslé üzem) és HáziCool közösségi hűtőház vezetése, SVÉT

     

    • Milyen tevékenységeket tűzött ki az akcióterv?

    A kisléptékű termelők és termékelőállítók alkotják a szécsényi Food Corridors projekt célcsoportját, az érintettek fejlesztése tudatos és összehangolt módon, 3-4 egymást támogató, egymással szinergiát alkotó szakmai szálon történt (minőségbiztosítási rendszer, érzékszervi kóstolók szervezése, study visit videók).

    Nógrád megye egészére - természetföldrajzi és klimatikus adottságai miatt – jellemző a kiemelkedő minőségű, egészéges és magas beltartalmi értékkel bíró primer mezőgazdasági javak, alapanyagok előállítása, e téren komoly agrár-hagyományokkal rendelkezik a térség. Ennek ellenére a gazdák jelentős része piacszerzési és értékesítési nehézségekkel küzd a rendszerváltás óta. A Szécsény Team a problémára sajátos koncepcióval kínál megoldási alternatívát. Budapest földrajzi közelsége (110km), és a minőségi, válogatott alapanyagokat igénylő prémium vendéglátás szélesebb szegmense lehetővé teszi, hogy a Nógrád megyei termelők a főváros vendéglátóhelyeinek beszállító partnereivé váljanak. Mindez hosszútávú kölcsönös előnyökkel jár mindkét szektor számára: a gazdaságok bevételei tervezhetővé válnak, az értékesítés kiszámíthatóvá, a prémium vendéglátás pedig ellenőrzött forrásból hozzájut a kiemelkedő minőségű és a működéséhez szükséges mennyiségű hazai alapanyaghoz.

     

    Symbioo minőségbiztosítási rendszer

    Az Agri Kulti Kutatóműhely a hazai agrárgazdasági kínálat és kereslet hatékony összekapcsolására – állami közreműködéssel - egy önállóan fejlesztett, Magyarországon eddig hiánypótlónak számító fenntarthatósági szempontokat kiemelten alapul vevő AgriToolKit minőségbiztosítási rendszerrel kívánja transzparenssé és skálázhatóvá (összehasonlíthatóvá) tenni a vidéki kisgazdaságok agrár-aktivitását, termelő és menedzsment tevékenységét és a teljes, a termelő és vásárló közötti rövid ellátási láncot. A minőségbiztosítási rendszer éppúgy vizsgálja a farmok működésének, működtetésének környezeti, mint a társadalmi és gazdasági jellemzőit. A rendszer farm-mérettől és gazdálkodási volumentől függetlenül alkalmazható. A cél a minőségbiztosítási rendszer hazai agárágazatba való integrációja, szakmai szűrőként való beépítése, így az egyes átvilágítások során kapott eredmények standardizáltnak tekinthetőek és jelentéstartalommal bírnak a teljes vertikum számára - éppúgy a termelők, mint a keresleti piac egyes aktorai és a szakpolitika számára is. A minőségbiztosítási rendszer fejlesztése és cizellálása folyamatosan zajlik.

    2022. június 24-én Szigetmonostoron egy környékbeli és Nógrád megyei termelőknek és budapesti séfeknek tartott workshop és szakmai közös gondolkodás keretében debütált az Agri Kulti Kutatóműhely által fejlesztett Symbioo rendszer.

     

    Érzékszervi kóstoltatás

    A minőségbiztosítási rendszer környezeti-fenntarthatósági értékelése mellett kiemelten fontosnak tartjuk a gasztronómiai szempontok bevonását is, vagyis az értékesített kistermelői termékek gasztronómiai szempontok alapján történő minősítését is. A gasztronómiai minőségbiztosítás abban segít, hogy a magas minőséget igénylő vendéglátó-célpiac kiszolgálható legyen, illetve, hogy a minőségingadozás elkerülhető legyen. Megalapozó kutatásunk egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a célpiac részéről az egyik leggyakoribb panasz a kisgazdálkodói termékekkel szemben azok minőségének kiszámíthatatlansága és szállításról szállításra vagy szezonról szezonra történő fluktuációja. A gasztronómiai minőségbiztosítás gyakorlati megvalósítására jellemzően vidéki termelők és fővárosi séfek széles körű bevonásával érzékszervi termék-kóstoltatásokat végzünk. Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a gazda és az alapanyaggal a későbbiekben dolgozó séf egymás gondolkodásmódját, igényeit közvetlen módon megismerje és a termelési folyamat tudatosan a kereslet minőségi és mennyiségi igényeihez igazodhasson.

    A Food Corridors keretében 2021 júliusában szerveztünk egy próba-kóstolóalkalmat, amely módszertanunk gyakorlati alkalmazhatóságának bizonyítását, tesztelését szolgálta. A tesztalkalomra célpiaci szereplőket, séfeket, illetve termelőket nem tartottunk indokoltnak meghívni, ugyanis a cél nem a jövőbeli termékkör minősítése, hanem inkább a bírálatok módszertanának és lebonyolíthatóságának első ellenőrzése volt. A bírálók így laikusok voltak, akiket a gasztronómia és a fenntarthatóság iránt érdeklődő személyes ismeretségi körünkből választottunk ki. A kóstolón tizenöt résztvevő volt jelen, mivel a tesztalkalom júliusra esett, nyári terményeket kóstoltak a bírálók: paprikát, paradicsomot és babot. A termékeket a kapcsolati hálónkba tartozó termelők kínálatából választottuk ki, illetve különböző rövid ellátási láncokon keresztül szereztük be. A bírálók összesen nyolcféle paprikát, hétféle paradicsomot és hatféle babot kóstoltak. A bírálók egy 1-5 skálán értékelhették íz, illat, szín és textúra (az összbenyomásra adható pontszám mellett) alapján a termékeket. A kóstolók során nem kiemelt cél az elért pontszámok alapján a különböző termékek közötti rangsor felállítása, inkább a termékek kategóriákba sorolása (prémium minőségű, jó minőségű, közepes minőségű, stb.) fontos.

     

    2

    Ezt követően 2021 októberében már szakmabeliek számára szerveztük a következő kóstoló alkalmat, 11 gyakorlott séf bevonásával. A termékpaletta az édesburgonya, cékla, káposzta, bab spektrumon mozgott. 9-9 féle édesburgonya és káposzta került terítékre, 5 féle cékla és 6 féle bab. A kóstoló kiértékelése egy októberi ULG meeting keretében történt, ahol a séfek és termelők közösen kiértékelhették tapasztalataikat, a szakmai kerekasztal beszélgetés értékes konklúzióval szolgált minden résztvevő számára.

     

    3

    Farmlátogatások, gazdaságbejárások és Study visit (PR) videók

    A Food Corridors program keretében szakmai farmlátogatásokat és gazdaságbejárásokat szerveztünk Nógrád megye agrárgazdaságának és agroturisztikájának meghatározó, innovatív szemléletű szereplőinél. Az érintettekről kisfilmeket forgattunk. Elkészítettük négy kiemelkedő fenntarthatónak tekinthető példaértékű gazdaság és egy regionális működésű foodhub promóciós videóját. Valamint a Nógrád Megyei Önkormányzat területfejlesztési munkacsoportjának - Vedd a Nógrádit! – kistermelőket és kisléptékű termékelőállítókat összefogó ernyőszervezetét is bemutattuk egy tematikus kisfilmben.

     

    4

    A gazdaságok a maguk területén nívós jó gyakorlatnak minősülnek. Az alapító tulajdonosok ars poeticáját a fenntarthatóság szemléletmódja határozza meg, így a gazdaságok szervezésénél is ez a legfőbb vezérelv érvényesül. A kisvideókból megismerhetjük a tulajdonosok hitvallását, de átfogó képek kapunk az adott gazdasági tevékenységről, annak kialakulásáról, a sikerekről, nehézségekről és a gazdaságszervezés komplexitásáról, jövőbeni tervekről, célokról. A videók hozzájárulnak az adott brand erősítéséhez, támogatják a vállalkozások online térben való megjelenítését, Nógrád megyei és térségen túli ismertségük és reputációjuk erősítését és közvetetten a piaci részesedésük növelését. A videók az adott gazdaságot fenntartható entitásként pozícionálják, ami egy jelentős értéktöbbletet, viszonyulási pontot jelent és a szakma többi szereplője számára is kijelöli a követendő progresszív irányvonalakat. Mi több, PR jellegük révén Nógrád megye hírnevét is öregbítik a megye agrár-imázsát javítják, erősítik.

    A kisfilmeket 2021. novemberében a 9. – Budapesten szervezett – ULG meetingünkön a budapesti top gasztro-szcéna meghatározó szereplőinek bemutattuk, ezzel is hozzásegítve a vidéki termelőket, hogy hosszútávon a minőségi alapanyagot preferáló fővárosi vendéglátóhelyek beszállító partnereivé válhassanak és a budapesti élelmiszerrendszerek kiszámíthatóbb felvevő piaci vérkeringésébe integrálódjanak.

     

    5

    Az általunk készített videókból minden gazdaságnak/vállalkozásnak szabad felhasználásra rendelkezésére bocsátottunk egy saját logós, corporate brandre optimalizált verziót, ezzel szerettünk volna támogatni és sikeresebbé tenni a céges megjelenéseiket és marketing tevékenységüket.

    Study visit videók tematikus bontásban:

     

    Együttműködés kialakítása a Vedd a Nógrádit! szervezettel

    A Food Corridors projekt egy sikeres térségi együttműködés kialakításával zárult: szakmai fúzióra léptünk a Nógrád Megyei Önkormányzat területfejlesztési munkacsoportjának - Vedd a Nógrádit! - szerveződésével, amely a térség lokális léptékben gondolkodó gazdálkodóit, kis- és őstermelőit integráló és érdekérvényesítésüket, piacszerzésüket támogató salgótarjáni szakmai platform. 

    • Milyen csatornákon zajlott a fogyasztók szemléletformálása?

    Az projektkommunikáció az online térben 3 főbb csatornán zajlott:

    1. Folyamatos közösségi média beszámolók (képriportok és az elkészült PR videók közzététele) az abszolvált mérföldkövekről az Agri Kulti Kutatóműhely social media felületein – FB és Youtube csatorna: https://www.facebook.com/AgriKulti/, https://www.youtube.com/@agrikulti
    1. Angol nyelvű cikkek és szakmai beszámolók az URBACT Food Corridors hivatalos nemzetközi webfelületén: https://urbact.eu/networks/food-corridors
    1. ULG partnereink az általunk készített PR videókat saját social media felületeiken is megosztották, ezzel is növelve a Szécsényi Helyi Akciócsoport tevékenységének társadalmi transzparenciáját

     

    • Milyen mértékű volt a helyi élelmiszer termeléssel foglalkozó közösség támogatása, részvétele a projekt lefutása alatt?

    A projektidőszak alatt sikeresen elértük és együttműködést építettünk Nógrád megye és Szécsény város térségének legfontosabb, fenntarthatósági szempontból leginkább kiemelkedő és innovatív szemléletű családi gazdaságaival, termelőivel, valamint a megyei adminisztráció és civil szféra szakmai érintettjeivel.

     

    6Az interjú elkészítésében Bertényi Gábor interjúalany, az Agri Kulti Kutatóműhely alapítója működött közre.

     

     

     

     

     

     

     

     

    Network
    From urbact
    Off