A tisztességesebb társadalom érdekében tett helyi fellépések inspirálják az EU városait. A te városodban mi a helyzet?
Az új Lipcsei Charta az átalakuló város három, az európaiak életminőségének javítása szempontjából lényeges formáját emelte ki: az Igazságos Város, a Zöld Város és a Produktív Város.
Az URBACT legújabb kiadványa fenntartható megoldásokat tartalmaz e három dimenzió kezelésére - mindegyiket tesztelték az EU városaiban, az egyes megoldásokat a helyi kontextusokhoz igazítva.
A „Jó gyakorlatok átadása: Miért ne az én városomban?” című cikkhez egy kis adalék: íme az Igazságos Városok helyi akcióinak kilenc példája. Bízunk benne, hogy minden város talál adaptálni való ötleteket a kirekesztéssel szembeni küzdelem és a zöld gazdasághoz való igazságos átmenet elősegítéséhez.
1. A társadalmi befogadás fokozása zenével
Brno (Csehország) a L'Hospitalet de Llobregat-ban (Spanyolország) lévő innovatív Városi Zeneiskola és Művészeti Központ által inspirált zenei programmal igyekszik enyhíteni a társadalmi kirekesztést a hátrányos helyzetű városrészekben, valamint ösztönözni a gyerekeket az iskolában maradásra. Brno az ONSTAGE hálózat hat azon EU-s városainak egyike, amelyek átvették l’Hospitalet inkluzív megközelítését - szimfonikus zenekart, nagyzenekarokat, pop-rockot és jazzcsoportokat tömörítő csoportokat hoztak létre. A tanárokkal és a szülőkkel együttműködve Brno saját zenei tevékenységet indított el a hátrányos helyzetű területeken, amely összehozza az embereket, támogatja a kulturális csereprogramokat, sőt javítja a tanulók iskolai eredményeit matematikából és más tantárgyakból is.
Pregrada (Horvátország) megtalálta a módját, hogyan hirdesse az önkéntességet, és buzdítson minél több fiatalt arra, hogy vegyenek részt mások megsegítésében. Sokszínű, változatos életkorú polgárokból álló helyi csoportok olyan új vezetési megközelítést vezettek be az önkéntesség terén, amely a helyi társadalmi problémák megoldására szolgáló részvételi modell része. Az a város, amelynek már eddig is több aktív önkéntese volt, és szorosak a kapcsolatok az érintett testületek és a tanács között, most új keretrendszerét az Athienou-i (Ciprus) jól megalapozott Önkéntességi Önkormányzati Tanácsra építette, miközben hat másik uniós várossal is tapasztalatot cserélt az Önkéntes Városok transzferhálózatban.
3. Kiállás a befogadásért és toleranciáért
A hamburgi Altona kerület (Németország) megkülönböztetésellenes stratégiát indított el, az „Altona-nyilatkozat” néven ismert alapelvekkel, amelyeket a politikai vezetők és lakosok közösen dolgoztak ki: „Mi Altonában, ... a szabad és demokratikus társadalom mellett állunk; szeretünk új embereket megismerni; képviseljük a sokszínűséget és küzdünk a diszkrimináció ellen; tisztelettel és toleranciával fordulunk minden ember felé; hisz minden ember egyenlő; felismerjük a sokféleséggel járó lehetőségeket és nyíltan, előítéletek nélkül tekintünk embertársainkra.
Amadora (Portugália) „Ne szítsd a pletykát” kezdeményezése (RUMOURLESS CITIES transzferhálózat) hatására, Altona helyi kampányköveteket nevezett ki, és a közösségről, a demokráciáról, valamint az egyenlőségről kérdezte a lakosokat – biztosítva őket arról, hogy olyan társadalomban élnek, ahol az emberek figyelnek egymásra és mindenki véleménye fontos.
4. Ünnepeld a helyi örökséget mesemondással
Az épített környezet megünneplésére, az állampolgári aktivitás serkentésére és a városi elszigeteltség elleni küzdelemre egy volt rádióállomás körüli mozgalom szerveződött Pori 1950-es évekbeli külvárosában. A város kulturális ügyekért felelős részlegével együttműködve a helyszínen működő művészeti kollektíva létrehozott egy helyi csoportot, és arra kérte a szomszédokat és a rádió rajongóit, hogy személyes és online módon osszák meg a helyi örökséghez fűződő történeteiket, amelyek inspirációul szolgálhatnak az örökség új funkcióval történő felruházásához, illetve az elhagyott területek újra használatba vételéhez. Pori a Come in! transzferhálózat által megrendezett budapesti „Nyitott házak hétvégéje” jó gyakorlatára alapozta a kezdeményezést.
5. A városi javak közös kezelése
A belga Gent városának komoly múltja van a politikai részvételben. A városi tanács által kinevezett „szomszédsági vezetők” támogatják a polgárok különböző kezdeményezéseit. A Civic eState transzferhálózat segítségével Gent olyan városoktól tanulhatott, mint Nápoly, Barcelona, Amszterdam és Gdansk, a lakossággal való szorosabb együttműködés érdekében – továbbá a város politikai részvételének, ingatlan és jogi szolgáltatásainak együttműködése terén. Gent a jó példákat az elhagyatott Szent József-templom új szereppel történő felruházása során alkalmazta. Az állampolgárok és a közeli szervezetek helyi csoportot hoztak létre, majd kijelöltek egy helyi koordinátort, aki felmérte, milyen funkciókra lenne szüksége a városban élőknek, amelyeknek a templom helyet adhat.
6. A szomszédsági partnerségek megerősítése
A francia Lille metropoliszban létrejött új kezdeményezés azt vizsgálja, hogyan tudnának a helyi egyesületek közös erővel tenni a hátrányos helyzetű városrészek fellendítéséért. A helyi közösségek felhatalmazást kapnak arra, hogy saját társadalmi projekteket dolgozzanak ki és valósítsanak meg a cél érdekében - például összekapcsolják az idősek otthonát a szomszédos iskolával. A fő cél e projektek támogatása az önfenntartás felé vezető úton. Lille kezdeményezését a lisszaboni (Portugália) helyi fejlesztési stratégia tanulságaira alapozta, amely a Com.Unity.Lab transzferhálózat egyik fontos eredménye. A lisszaboni program a városi szegénység ellen küzd és a közösségeket erősíti azáltal, hogy több ezer helyi projektnek nyújt mikrotámogatást, amelyek közül sok önállóvá válik és állandó munkahelyeket teremt.
7. Játékon keresztül kapcsolatba lépni a polgárokkal
Cork (Írország) „játékos” megközelítéssel igyekszik mindenki számára jobbá tenni a várost. A helyi „Let’s Play Cork” csoport végzi az ehhez kapcsolódó feladatokat, amelynek tagja a városi tanács, állami szervek és az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport területén működő egyesületek. Udine (Olaszország) és a Playful Paradigm transzferhálózat más városainak bevált gyakorlatát felhasználva Cork a következő fejlesztéseket vitte véghez: pop-up (ideiglenes) játékterek a belvárosban, parkok és könyvtárak; játékalapú fesztiválok; játékkölcsönzés könyvtárakban; „utcai játékcsomagok” biztosítása a környéki eseményekhez. Ez a megközelítés a helyi csoportok és a lakosok számára ösztönzőleg hatott a társadalmi kihívások közös kezelésére. Például közös ötleteket dolgoztak ki a lakók a közterületek lehetséges játékos hasznosítására, beleértve egyes utak állandó sétáló utcává tételét is.
8. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés támogatása
A rigai „NGO-ház” (Lettország) a civil szervezetek számára biztosít helyszínt rendezvények lebonyolítására, illetve az önkormányzattal történő fenntartható együttműködés fejlesztésének színtere is; amely feladatokhoz oktatási, technikai és adminisztratív támogatást kap. A modell arra ösztönözte az EU városait, hogy fokozzák és a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák a nem kormányzati szervezetek, a polgárok és az intézmények közötti szinergiákat - az ACTive NGOs szervezetek hálózatának támogatásával. A szicíliai Siracusa város például három új közteret alakított ki a helyi egyesületekkel: a Polgárok házát egy hátrányos helyzetű környéken lévő iskola elhagyott emeletén; „Officine Giovani” (fiatalok alkotóműhelye) kialakítása egy történelmi központban; és az Urban Center, amely, egy a helyi közösséget és hivatalnokokat hozza össze a helyi politikák közös tervezéséhez.
9. Üdvözöljük a nemzetközi tehetségeket
Debrecen - több multinacionális vállalat és egy egyetem otthona – abban is támogatja külföldi szakembereket és hallgatókat, hogy a helyi közösség aktív tagjai lehessenek. A magyar város a Groningen (Hollandia) által inspirált Welcoming International Talent hálózat hat városának egyike, ahol egy multidiszciplináris csapat biztosítja a külföldi lakosok számára a lakhatást, a munkát, a városi életet és a kommunikációt. Lényeges elem az érdekeltek közötti kapcsolatok javítása, illetve a helyi vezetők meggyőzése a gazdasági fejlődés pozitív társadalmi hatásairól. Ennek fényében a következő lépések között szerepel a megfizethető szálláshelyek támogatása, valamint a helyi vállalatok ösztönzése nemzetközi tehetségek toborzására.
További fenntartható városi megoldások olvashatók - az új URBACT kiadványban: „Jó gyakorlatok átadása: Miért ne az én városomban?”.
Még több inspiráció a Jó gyakorlat adatbázisban.
Írta: Amy Labarrière
Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/nine-ways-for-more-just-and-inclusive-cities