Digitalizáció és fenntarthatóság – élhető városok szakértői szemmel

sdg_cover_hun

URBACT online várostalálkozó 2022


Az URBACT városfejlesztési program éves várostalálkozójára ezúttal online formában került sor, december 7-én. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja által szervezett évvégi konferencia a digitalizáció és a fenntarthatóság témakörét járta körül. A ráhangoló, tematikus előadások után a szakértői szekcióban teret kaptak a városfejlesztés fontos és izgalmas kérdései, köztük a többszintű területi kormányzás, a taktikai urbanizmus, a részvételi motiváció, a hely- és tényalapú tervezés, vagy a fenntartható fejlődési célok is.


Fenntarthatóság és digitalizáció – Városfejlesztés szakszerűen címmel szervezett online várostalálkozót az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja 2022. december 7-én. A széleskörű szakértői panelbeszélgetéssel egybekötött online konferencián a téma szakértői mellett kutatók, tervezők, oktatók, városok képviselői és számos érdeklődő is részt vett.


Az eseményt Dr. Dömötör Tamás, az URBACT Monitoring Bizottság magyar tagja, az ÉKM URBACT felelőse nyitotta meg. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a kis- és közepes méretű európai városok közül Veszprém is bekerült egy URBACT városhálózati projektbe és remélhetőleg a jövőben más magyar városok is követhetik majd. A nemzetközi szinten is versenyképes városok számára ugyanis kulcskérdés a fenntarthatóság, ami ennek a városhálózati együttműködésnek is célkeresztjében van. A másik fontos téma most a technikai háttér, azaz a digitalizáció biztosítása, amely valamennyi fentarthatósági célt képes támogatni. Kulcsfogalom az Európai Unióban a többszintű kormányzás is, melyet az elmúlt években Magyarország is gyakorolni kezdett. Ennek lényege az Európai Unió szintjétől a nemzeti kormányzati szintek mellett a települési szintig mindenhol párhuzamosan megvalósuló kormányzás, amelyet a szintek közötti együttműködések tesznek élővé. A megfelelő tapasztalat birtokában ezt a gyakorlatot a városok saját partnereikkel kapcsolatban is alkalmazhatják majd.


Globális célok a városokért – az SDG (Sustainable Development Goals) célok helyi megvalósítása című előadásában Kiss Renáta Veszprém önkormányzatának képviselője arról a 19 európai város együttműködésében megvalósuló URBACT városhálózati projektről beszélt, amelynek Veszprém is tagja. A 2023 januárjában záruló URBACT projekt az ENSZ  17 fenntartható fejlődési céljának városi szintű elérését tűzte zászlajára. Kiss Renáta kifejtette, hogyan működik egy városhálózat, mi volt Veszprém szerepe az együttműködésben és milyen nehézségekkel találkozott csapatuk, amikor az említett célok helyi megvalósítását próbálták a gyakorlatban elérni. A szoros határidőkkel rendelkező együttműködés nagy odafigyelést és rengeteg munkát kívánt a veszprémiektől, melyhez a hálózat vezető szakértőitől segédeszközöket kaptak. A komplex feladat kezeléséhez annak átlátásán keresztül vezetett az út, amelyhez az ún. jövőképkerék eszközét használták. Ez a teljes projektet vizualizáló megoldás arra volt jó, hogy általa minden misszió értékelhetővé vált abból a szempontból, hogy hogyan kapcsolódik a 17 célhoz, kik a szereplők és milyen már létező kezdeményezések vannak ennek megvalósítására. A másik segítség egy nagy tabló volt, amely szintén arra szolgált, hogy az egész feladatot egyben láthassák és a láthatóvá tett lépéseket követve elérhessenek vízióik megfogalmazásához és a helyileg adaptálható stratégiai főcélok beépítéséhez. Ezek segítségével jövőképként fogalmazták meg a fenntartható mobilitást, a fenntartható vízgazdálkodást, a befogadó és az élhető város kialakítását.

1

A döntéshozatalban segítő szerepet játszó digitalizáció szükségességét Schneller Krisztián a Lechner Tudásközpont térségi tervezési vezető szakértője és Virág Debóra térségi tervezési szakértő kettős előadása támasztotta alá, melyben bemutatták a Territorial Planning Laboratory – TPLAB területi adatszolgáltató rendszert. Schneller Krisztián elmondta, hogy a webes térinformatikai alkalmazást szlovák–magyar határmenti együttműködési projekt keretében dolgozták ki, amelyben a magyar oldalon a vezető partner Lechner Tudásközpont mellett egy szombathelyi, a szlovák oldalon pedig két területi kutatásban jártas pozsonyi partner csatlakozott a megvalósításhoz. A magyarországi Győr-Moson-Sopron megye és a szlovák oldalról a pozsonyi és nagyszombati kraj alkotta azokat a területi egységeket, amelyeket környezeti, társadalmi, gazdasági adatokkal támogat az alkalmazás. A TPLAB célja, hogy segítse az adott területen belüli települési és területi önkormányzatokat, szakigazgatási szerveket, fejlesztőket és befektetőket döntéshozatali folyamataikban, valamint az oktatókat és egyetemi hallgatókat a területi tervezési és térinformatikai tudásátadásban. Az adatokhoz indikátorokat és térképi rétegeket is rendeltek, melyek segítségével a felhasználók egyszerűen rákereshetnek az őket érdeklő elemekre, összefüggésekre. A térítésmentesen hozzáférhető alkalmazás felületét és működését Virág Debóra mutatta be két gyakorlati példán keresztül.

2

3

Jaschitzné Cserni Tímea térségi tervezési vezető szakértő egy másik alkalmazás bemutatásán keresztül demonstrálta, milyen gyakorlati, kézzelfogható haszna lehet a digitalizációnak a területpolitika számára. Fejlesztési célterületek, telepítési tényezők című prezentációjában a beruházásokra fókuszáló helyszínkereső alkalmazást mutatta be. A webes térinformatikai alkalmazás nem csak a döntéshozók, hanem települések helyi önkormányzatok számára is hasznos lehet a jövőben. Megmutatja például a vállalkozások telephely-kialakítási elképzeléseinek megvalósíthatóságát, segít megtalálni a beruházásra legalkalmasabb területeket a helyi szabályozások, a területnagyság, infrastrukturális ellátottság, szabad vállalkozási zónák, ipari parkok elhelyezkedése vagy a fővárostól való távolság szempontjai alapján, települési szintű gazdasági-társadalmi adatok sokaságával alátámasztva. Az alkalmazásban valóban nagy számú adatkör elérhető, részben az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázisából, legyen szó a vizsgált terület regisztrált vállalkozásairól, térségre vonatkozó, települési, foglalkoztatottsági vagy népességi adatokról.


Az előadásokat követő szakértői panel résztvevői hét témát vitattak meg a közönség bevonásával. A többszintű területi kormányzás és a taktikai urbanizmus mellett a részvételi motiváció, a fenntartható fejlődési célok helyi elérése, a hely- és tényalapú tervezés az adatképzés és a városfejlesztés dinamikája is górcső alá kerültek. A 7 téma 7 szakavatott beszélgető partnere volt Kállay tamás környezetpolitikai szakértő, Keresztély Krisztina geográfus, városkutató tréner, Kézy Béla közgazdász, a MEGAKOM Tanácsadó Iroda vezetője, Polyák Levente kutató, várospolitikai szakértő, Séra Zsolt közgazdász, vezető tanácsadó, Szigeti Ferenc Albert geográfus, a BURST for Urban Development csoport tagja és Tosics Iván szociológus, városkutató, a Városkutatás Kft. ügyvezetője.

4

A kormányzati szintek együttműködésével kapcsolatban elhangzott, hogy a közcélok stratégiai megfogalmazását felülről lefelé megteszi a felső szint, elmondja mit vár el, és megengedi, hogy az alsóbb szint ehhez hozzájáruljon a saját helyzetének megfelelően. A hatékony együttműködések érdekében a városoknak és várostérségüknek, valamint a kistelepülések mikrotérségeinek kooperálni kellene, elegendő időt biztosítva, közös forrástervezésnek is teret adva. A konkrét, helyi tapasztalatok azt mutatják, kevés a jól működő kapcsolat, metropolisz szinten fordulnak elő jó példák. Az önkormányzati szétaprózódás is megnehezíti azt, hogy stratégiai szinten lehessen akár egy-egy városrész felújításáról, fejlesztéséről beszélni.


A taktikai urbanizmus lényege, hogy a városlakók át tudják élni az ideiglenes beavatkozásokat, változásokat, s ezek a változások értékelhetők, véglegesíthetők, kiterjeszthetők, de akár visszafordíthatók is legyenek. Gondolhatunk például a rakpartok ideiglenes lezárására, korábbitól eltérő funkciók elindítására, zöldítésekre, kulturális és társadalmi érzékenyítést szolgáló eseményekre, szuperblokkok kialakítására. Átgondolt funkcióváltás után a változások mérésével, a visszajelzések kiértékelésével díjnyertes városfejlesztési akciók indulhatnak, amelyek azután véglegessé válhatnak. Az URBACT kísérleti jelleggel bevezette a költséghatékony, kisléptékű helyi akciókat, pl. utcák, terek átalakítása, parkolóhelyek áthelyezése, köztéri kiállítások stb. Ha nem is mindig végleges a megoldás, a közös gondolkodás, az emberek részvétele a város alakulásában mindenképp fontos társadalmi folyamat.

5


A városfejlesztés részvételi megközelítése kapcsán a szakértők kiemelték, hogy a város különböző szereplőit összehozó fejlesztési folyamatok által a résztvevők részesei maradnak a hosszú távú, dinamikus együttműködéseknek is, miközben tudásuk, ismereteik bővülnek. Érdekes jelenség, hogy minél több uniós közpénz jutott fejlesztési projektekre, annál kevesebb idő állt rendelkezésre, nem volt idő kommunikációra, partnerség kialakítására és működtetésére, emellett sok esetben pazarláshoz és ésszerűtlen fejlesztésekhez vezetett. Fontos, hogy mindenkit képviselni kell, a hátrányos helyzetű érintetteket is, a különböző szereplők bizalmát elnyerni pedig időigényes folyamat.  Az URBACT program kisebb támogatási összegekkel támogatja a partnerségi és tanulási folyamatokat, így nem nyomja el a helyi kezdeményezéseket, pont ellenkezőleg, segít építeni rájuk.


A veszprémi bevezető előadás a fenntartható fejlődési célok helyi eléréséről szólt. A panelbeszélgetésben további részleteket, tapasztalatokat osztottak meg a város képviselői, szakértői, helyi URBACT csoport tagjai - Dr. Domokos Endre és Toldy Miklós - arról, hogy pl. egy kidolgozott kormányzási modell adaptálható-e helyi szinten, vagy hogyan katalizálhatja a fejlesztési folyamatokat az Európa Kulturális Fővárosa program. Közösségi tervezési kísérletet hajtottak végre játszótér kialakításával együtt, ahol az emberek pozitív visszajelzéseket kaptak, volt értelme a véleményük kifejtésének, a fejlesztésben való részvételüknek. Komoly támogatást jelent, hogy elkötelezett a városvezetés is a fenntarthatóság elérésében, hamarosan készen lesz az integrált akcióterv, amely a vízgazdálkodásra, klímaadaptív gyepgazdálkodásra, egészségvédő programokra, hajléktalanság kezelésére különös hangsúlyt fektet. A célok beépülnek a városfejlesztési stratégiába is.

6

A helyspecifikus, tényalapú tervezési technikával kapcsolatban elhangzott, hogy óriási segítség a várostervezéshez ha nagyfelbontású, részletgazdag adatkör áll rendelkezésre. Utcánkénti légszennyezettségi adatokra, gyermekek hétköznapi mozgására, valamint lakosság egészségi állapotára alapozva várostervezési megoldásokat javasoltak például Koppenhágában. Meglepő, hogy akár 5-8-szorosan is eltérhet a levegőszennyezettségi állapot szomszédos utcákban. Megfigyelték, hogy például szívbetegségek előfordulása kapcsolatban lehet a levegőminőség változásával. Várostervezők beazonosították a gyermekek által látogatott legszennyezettebb helyeket és parkolóhelyek átalakításával, forgalomcsillapító intézkedésekkel, zöldítéssel, játszóterekkel szervezték át az érintett  helyszíneket. De például Berlinben csendes, nyugalmas területek felmérésére zajmérő mobilapplikációt alkalmaztak önkéntesek bevonásával. Az adatok rendelkezésre állása az eredmények méréséhez abból a szempontból is rendkívül fontos, hogy az elért állapot vajon mennyiben a saját tevékenységeink eredményeként állt elő, vagy akkor is létrejött volna, ha semmit sem teszünk. Dániában a COVID időszakban mobil szűrő és oltó pontokkal települtek ki, városrészi szintű adatokat használtak a fertőzöttség kimutatásához és a célzott beavatkozásokhoz. Az oltottsági arány 81 %-os.


A program zárásaként a paneltagok összefoglalták hogyan teremthető meg a projektek egymásra épülése annak érdekében, hogy hosszú távú, fenntartható, hatékony, dinamikus fejlesztést folytasson egy város. A sikeres eredményekhez a településvezetői elkötelezettség mellett a projektmenedzser személye, a helyi katalizátorok, a valós párbeszéd, a jó minőségű emberi kapcsolatok, a szakmai műhelymunkák nagyban hozzájárulnak. Egy-egy nemzetközi projekt katalizáló hatású, de az eredmények, a kísérleti akciók tanulságai megjelenhetnének az operatív programokban, a magyar támogatási rendszerben. A XII. kerület Health & Green projektje keretében ún. zöld recepteket kezdtek fölírni az orvosok a lakosoknak egészégvédő célzattal. A helyi kórházak, egészségügyi intézmények a projekt segítségével közös hiánypótló platformra találtak, ahol párbeszédet tudnak folytatni a jövőben is a hegyvidéki önkormányzat segítő közreműködésével. Fontos és hasznos program a helyi politikusok képzése, hogy minél fölkészültebbek legyenek, hasznosuljanak a kis innovatív akciók eredményei és terjedjenek a jó gyakorlatok.
 
A panelbeszélgetés megtekinthető és meghallgatható a csatolt videófelvételen.

Előadások

Az SDG célok Veszprémben

Territorial Planning Laboratory - TPLAB Digitális területi adatszolgáltató platform