Network referrence
Closed
  • Resourceful Cities

    LEAD PARTNER : The Hague - Netherlands
    • Mechelen - Belgium
    • Patras - Greece
    • Ciudad Real - Spain
    • Zagreb - Croatia
    • Oslo - Norway
    • Vila Nova de Famalicao - Portugal
    • Bucharest 3rd district - Romania
    • Cáceres - Spain
    • Opole - Poland

    Timeline

    • Phase 1: Kick-Off Meeting 1, The Hague 3-4 Oct 2019

     

    • Phase 1: Kick-Off Meeting 2, Mechelen 12-14 Feb 2020
    • Phase 2: Kick-Off Transnational meeting 1, online 7-8 Jul 2020
    • Phase 2: City-to-City Session *Scoping the eco system* 9 Sep 2020
    • URBACT e-University 15 Sep - 8 Oct 2020
    • Transnational meeting 2 *Stimulating Collaboration* 25-26 Nov 2020
    • City-to-City Session *Scaling up local circular economy* 14 Dec 2020
    • Transnational meeting 3 *The role of the city* 27-28 Jan 2021
    • City-to-City Session *Circular Economy and territorial food systems* 18 Feb 2021
    • Transnational meeting 4 *Education, Awareness & Engagement* 30-31 March 2021
    • Transnational meeting 5 *Funding, Monitoring & Risk Assessment * 29-30 June 2021

    RESOURCEFUL CITIES is an URBACT Action Planning Network of ten European cities. This project seeks to develop the next generation of urban resource centres, so they can serve as catalysts of the local circular economy, by adopting a participative and integrated approach. The resource centres strive to promote the positive economic, environmental and social impacts, notably for the circular economy. Thus, the network facilitates waste prevention, reuse, repair and recycling. The centres also work as connection points for citizens, new businesses, researchers and the public sector to co-create new ways to close resource loops at the local level. By bringing together interested actors to work alongside, the goal is to promote the change of values and mindset.

    Spaces for circular co-creation & action
  • Város-vidék kapcsolatrendszer minőségbiztosítással – interjú a Food Corridors hálózat hazai képviselőjével, Bertényi Gáborral

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    szecseny_foodcorridors
    08/12/2022

    Felismerve az európai területi együttműködés előnyeit, Szécsény és vonzáskörzete 2019-ben került egyedüli magyarországi mintarégióként az URBACT Food Corridors alprogramjába, melynek kitüntetett célja, hogy organikus módon elősegítse a sok esetben periférikus vidéki és városi alrendszerek egymásra találását, szervesülését, a fenntartható élelmiszertermelés mind szélesebb gazdálkodói körben való elterjesztését. Interjúnk során Bertényi Gábort /Agri Kulti Kutatóműhely/ kérdeztük a Szécsény térségében zajlott Food Corridors akcióról.

    Closed
    Articles
    Food

     

    • Kik a szécsényi FoodCorridors projekt partnerei és a helyi URBACT csoport (ULG) tagjai?

    Az Agri Kulti Kutatóműhely Szécsény várossal konzorciumi partnerséget alkotva vesz részt az URBACT városhálózati projektben.

    A projekt keretében 2019-ben elkészült Szécsény és vonzáskörzetének alapos erőforrásleltára, amelynek egyik fontos pillére és gazdasági entitása az Agri Kulti helyben üzemelő gyümölcsfeldolgozó és préslé üzeme. A Szécsényi járás legfontosabb általunk azonosított agrárgazdasági szereplőivel az URBACT projektpartnerek személyesen is találkozhattak és megismerkedhettek a 2019-es magyarországi terepbejárás során.

    A Food Corridors projekt időszaka alatt 9 tematikus ULG (URBACT Local Group/Helyi URBACT Csoport) meetingen  szakértők bevonásával megtörtént a kistérség agrárgazdaságának teljes körű átvilágítása, a lokális erőforrások feltérképezése, a legfontosabb stakeholderek és jegyzett kisléptékű termelők, vállalkozók beazonosítása, agrárpiaci helyzetük elemzése, kiértékelése.

    1

     

    ULG tagok: Maszlik Zoltán, Dezsény Zoltán, Szalai Ferenc, Őry Barnabás, Horváth Boldizsár, Baranyi Adrienn és Murányi Bálint (Nógrád Megyei Önkormányzat), Bertényi Gábor, Halász Gergely

    Partnerszervezetek: Szécsény Város Önkormányzata, Agri Kulti Kutatóműhely, Vedd a Nógrádit! (a Nógrád Megyei Önkormányzat kistermelői érdekvédelmet szolgáló ernyőszervezete), Farm2Fork (foodhub), Funky Forest (préslé üzem) és HáziCool közösségi hűtőház vezetése, SVÉT

     

    • Milyen tevékenységeket tűzött ki az akcióterv?

    A kisléptékű termelők és termékelőállítók alkotják a szécsényi Food Corridors projekt célcsoportját, az érintettek fejlesztése tudatos és összehangolt módon, 3-4 egymást támogató, egymással szinergiát alkotó szakmai szálon történt (minőségbiztosítási rendszer, érzékszervi kóstolók szervezése, study visit videók).

    Nógrád megye egészére - természetföldrajzi és klimatikus adottságai miatt – jellemző a kiemelkedő minőségű, egészéges és magas beltartalmi értékkel bíró primer mezőgazdasági javak, alapanyagok előállítása, e téren komoly agrár-hagyományokkal rendelkezik a térség. Ennek ellenére a gazdák jelentős része piacszerzési és értékesítési nehézségekkel küzd a rendszerváltás óta. A Szécsény Team a problémára sajátos koncepcióval kínál megoldási alternatívát. Budapest földrajzi közelsége (110km), és a minőségi, válogatott alapanyagokat igénylő prémium vendéglátás szélesebb szegmense lehetővé teszi, hogy a Nógrád megyei termelők a főváros vendéglátóhelyeinek beszállító partnereivé váljanak. Mindez hosszútávú kölcsönös előnyökkel jár mindkét szektor számára: a gazdaságok bevételei tervezhetővé válnak, az értékesítés kiszámíthatóvá, a prémium vendéglátás pedig ellenőrzött forrásból hozzájut a kiemelkedő minőségű és a működéséhez szükséges mennyiségű hazai alapanyaghoz.

     

    Symbioo minőségbiztosítási rendszer

    Az Agri Kulti Kutatóműhely a hazai agrárgazdasági kínálat és kereslet hatékony összekapcsolására – állami közreműködéssel - egy önállóan fejlesztett, Magyarországon eddig hiánypótlónak számító fenntarthatósági szempontokat kiemelten alapul vevő AgriToolKit minőségbiztosítási rendszerrel kívánja transzparenssé és skálázhatóvá (összehasonlíthatóvá) tenni a vidéki kisgazdaságok agrár-aktivitását, termelő és menedzsment tevékenységét és a teljes, a termelő és vásárló közötti rövid ellátási láncot. A minőségbiztosítási rendszer éppúgy vizsgálja a farmok működésének, működtetésének környezeti, mint a társadalmi és gazdasági jellemzőit. A rendszer farm-mérettől és gazdálkodási volumentől függetlenül alkalmazható. A cél a minőségbiztosítási rendszer hazai agárágazatba való integrációja, szakmai szűrőként való beépítése, így az egyes átvilágítások során kapott eredmények standardizáltnak tekinthetőek és jelentéstartalommal bírnak a teljes vertikum számára - éppúgy a termelők, mint a keresleti piac egyes aktorai és a szakpolitika számára is. A minőségbiztosítási rendszer fejlesztése és cizellálása folyamatosan zajlik.

    2022. június 24-én Szigetmonostoron egy környékbeli és Nógrád megyei termelőknek és budapesti séfeknek tartott workshop és szakmai közös gondolkodás keretében debütált az Agri Kulti Kutatóműhely által fejlesztett Symbioo rendszer.

     

    Érzékszervi kóstoltatás

    A minőségbiztosítási rendszer környezeti-fenntarthatósági értékelése mellett kiemelten fontosnak tartjuk a gasztronómiai szempontok bevonását is, vagyis az értékesített kistermelői termékek gasztronómiai szempontok alapján történő minősítését is. A gasztronómiai minőségbiztosítás abban segít, hogy a magas minőséget igénylő vendéglátó-célpiac kiszolgálható legyen, illetve, hogy a minőségingadozás elkerülhető legyen. Megalapozó kutatásunk egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a célpiac részéről az egyik leggyakoribb panasz a kisgazdálkodói termékekkel szemben azok minőségének kiszámíthatatlansága és szállításról szállításra vagy szezonról szezonra történő fluktuációja. A gasztronómiai minőségbiztosítás gyakorlati megvalósítására jellemzően vidéki termelők és fővárosi séfek széles körű bevonásával érzékszervi termék-kóstoltatásokat végzünk. Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a gazda és az alapanyaggal a későbbiekben dolgozó séf egymás gondolkodásmódját, igényeit közvetlen módon megismerje és a termelési folyamat tudatosan a kereslet minőségi és mennyiségi igényeihez igazodhasson.

    A Food Corridors keretében 2021 júliusában szerveztünk egy próba-kóstolóalkalmat, amely módszertanunk gyakorlati alkalmazhatóságának bizonyítását, tesztelését szolgálta. A tesztalkalomra célpiaci szereplőket, séfeket, illetve termelőket nem tartottunk indokoltnak meghívni, ugyanis a cél nem a jövőbeli termékkör minősítése, hanem inkább a bírálatok módszertanának és lebonyolíthatóságának első ellenőrzése volt. A bírálók így laikusok voltak, akiket a gasztronómia és a fenntarthatóság iránt érdeklődő személyes ismeretségi körünkből választottunk ki. A kóstolón tizenöt résztvevő volt jelen, mivel a tesztalkalom júliusra esett, nyári terményeket kóstoltak a bírálók: paprikát, paradicsomot és babot. A termékeket a kapcsolati hálónkba tartozó termelők kínálatából választottuk ki, illetve különböző rövid ellátási láncokon keresztül szereztük be. A bírálók összesen nyolcféle paprikát, hétféle paradicsomot és hatféle babot kóstoltak. A bírálók egy 1-5 skálán értékelhették íz, illat, szín és textúra (az összbenyomásra adható pontszám mellett) alapján a termékeket. A kóstolók során nem kiemelt cél az elért pontszámok alapján a különböző termékek közötti rangsor felállítása, inkább a termékek kategóriákba sorolása (prémium minőségű, jó minőségű, közepes minőségű, stb.) fontos.

     

    2

    Ezt követően 2021 októberében már szakmabeliek számára szerveztük a következő kóstoló alkalmat, 11 gyakorlott séf bevonásával. A termékpaletta az édesburgonya, cékla, káposzta, bab spektrumon mozgott. 9-9 féle édesburgonya és káposzta került terítékre, 5 féle cékla és 6 féle bab. A kóstoló kiértékelése egy októberi ULG meeting keretében történt, ahol a séfek és termelők közösen kiértékelhették tapasztalataikat, a szakmai kerekasztal beszélgetés értékes konklúzióval szolgált minden résztvevő számára.

     

    3

    Farmlátogatások, gazdaságbejárások és Study visit (PR) videók

    A Food Corridors program keretében szakmai farmlátogatásokat és gazdaságbejárásokat szerveztünk Nógrád megye agrárgazdaságának és agroturisztikájának meghatározó, innovatív szemléletű szereplőinél. Az érintettekről kisfilmeket forgattunk. Elkészítettük négy kiemelkedő fenntarthatónak tekinthető példaértékű gazdaság és egy regionális működésű foodhub promóciós videóját. Valamint a Nógrád Megyei Önkormányzat területfejlesztési munkacsoportjának - Vedd a Nógrádit! – kistermelőket és kisléptékű termékelőállítókat összefogó ernyőszervezetét is bemutattuk egy tematikus kisfilmben.

     

    4

    A gazdaságok a maguk területén nívós jó gyakorlatnak minősülnek. Az alapító tulajdonosok ars poeticáját a fenntarthatóság szemléletmódja határozza meg, így a gazdaságok szervezésénél is ez a legfőbb vezérelv érvényesül. A kisvideókból megismerhetjük a tulajdonosok hitvallását, de átfogó képek kapunk az adott gazdasági tevékenységről, annak kialakulásáról, a sikerekről, nehézségekről és a gazdaságszervezés komplexitásáról, jövőbeni tervekről, célokról. A videók hozzájárulnak az adott brand erősítéséhez, támogatják a vállalkozások online térben való megjelenítését, Nógrád megyei és térségen túli ismertségük és reputációjuk erősítését és közvetetten a piaci részesedésük növelését. A videók az adott gazdaságot fenntartható entitásként pozícionálják, ami egy jelentős értéktöbbletet, viszonyulási pontot jelent és a szakma többi szereplője számára is kijelöli a követendő progresszív irányvonalakat. Mi több, PR jellegük révén Nógrád megye hírnevét is öregbítik a megye agrár-imázsát javítják, erősítik.

    A kisfilmeket 2021. novemberében a 9. – Budapesten szervezett – ULG meetingünkön a budapesti top gasztro-szcéna meghatározó szereplőinek bemutattuk, ezzel is hozzásegítve a vidéki termelőket, hogy hosszútávon a minőségi alapanyagot preferáló fővárosi vendéglátóhelyek beszállító partnereivé válhassanak és a budapesti élelmiszerrendszerek kiszámíthatóbb felvevő piaci vérkeringésébe integrálódjanak.

     

    5

    Az általunk készített videókból minden gazdaságnak/vállalkozásnak szabad felhasználásra rendelkezésére bocsátottunk egy saját logós, corporate brandre optimalizált verziót, ezzel szerettünk volna támogatni és sikeresebbé tenni a céges megjelenéseiket és marketing tevékenységüket.

    Study visit videók tematikus bontásban:

     

    Együttműködés kialakítása a Vedd a Nógrádit! szervezettel

    A Food Corridors projekt egy sikeres térségi együttműködés kialakításával zárult: szakmai fúzióra léptünk a Nógrád Megyei Önkormányzat területfejlesztési munkacsoportjának - Vedd a Nógrádit! - szerveződésével, amely a térség lokális léptékben gondolkodó gazdálkodóit, kis- és őstermelőit integráló és érdekérvényesítésüket, piacszerzésüket támogató salgótarjáni szakmai platform. 

    • Milyen csatornákon zajlott a fogyasztók szemléletformálása?

    Az projektkommunikáció az online térben 3 főbb csatornán zajlott:

    1. Folyamatos közösségi média beszámolók (képriportok és az elkészült PR videók közzététele) az abszolvált mérföldkövekről az Agri Kulti Kutatóműhely social media felületein – FB és Youtube csatorna: https://www.facebook.com/AgriKulti/, https://www.youtube.com/@agrikulti
    1. Angol nyelvű cikkek és szakmai beszámolók az URBACT Food Corridors hivatalos nemzetközi webfelületén: https://urbact.eu/networks/food-corridors
    1. ULG partnereink az általunk készített PR videókat saját social media felületeiken is megosztották, ezzel is növelve a Szécsényi Helyi Akciócsoport tevékenységének társadalmi transzparenciáját

     

    • Milyen mértékű volt a helyi élelmiszer termeléssel foglalkozó közösség támogatása, részvétele a projekt lefutása alatt?

    A projektidőszak alatt sikeresen elértük és együttműködést építettünk Nógrád megye és Szécsény város térségének legfontosabb, fenntarthatósági szempontból leginkább kiemelkedő és innovatív szemléletű családi gazdaságaival, termelőivel, valamint a megyei adminisztráció és civil szféra szakmai érintettjeivel.

     

    6Az interjú elkészítésében Bertényi Gábor interjúalany, az Agri Kulti Kutatóműhely alapítója működött közre.

     

     

     

     

     

     

     

     

    Network
    From urbact
    Off
  • Generációk összefogása két társadalmi probléma kezelésére

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    kecskemét
    02/12/2022

    Kecskemét 2019-2022. között az URBACT SIBdev Akciótervezési Hálózatban (Action Planning Network - APN) való részvételével kidolgozott egy részmegoldást a város két legégetőbb társadalmi problémájára: az elvándorlásra, ami elsősorban a 18-25 éves kor közötti fiatalokra jellemző; és a munkavállalók elöregedésére.

    Closed
    Articles

    A városnak a – többi partnervároshoz hasonlóan - hálózatban való tevékenységének két fő eleme volt: az Integrált Akcióterv (Integrated Action Plan - IAP) elkészítése, valamint egy kisléptékű akció végrehajtása (Small Scale Action - SSA).

    A kecskeméti Helyi URBACT Csoport (URBACT Local Group - ULG) tagjait szakmai alapon választotta ki a városvezetés és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának munkatársai. A csoporttagok az URBACT programban és a kisléptékű helyi akcióban megvalósuló tématerületekkel korábban mind érintettek voltak és szakmailag foglalkozott. A Helyi URBACT Csoport tagjai közé tartoznak:

    • Kecskemét Város Önkormányzata – ULG koordinátor és szervező szereppel
    • CédrusNet Kecskemét Program - egy olyan innovatív és tenni akaró közösség Kecskeméten, akik új irányokat mutatnak az idősödéssel szembeni sztereotípiák helyett és lehetőséget biztosítanak azok számára, akik aktívak akarnak maradni
    • Neumann János Egyetem - Az intézmény küldetése a gazdasági és társadalmi élet változásaihoz igazodó, folyamatosan megújuló, versenyképes képzés megvalósítása
    • BKMKI- Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – többek között óvja az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítését látja el.
    • AIPA Kft. - Az AIPA Nonprofit Kft. egyik fő célja támogatni az induló vállalkozásokat és a felsőoktatási duális képzést, a diákok tanulmányai folytatása közben releváns szakmai tapasztalat szerezésének érdekében.
    • Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Foglalkoztatási Paktumiroda – elsődleges céljuk a hátrányos helyzetű álláskeresők térségi munkavállalásának biztosítása, demokratikus állampolgári jogok hozzáférhetőségének biztosítása, képzésekben, képességfejlesztésekben való részvétel biztosítása által.

    Az Helyi URBACT Csoport a partnervárosokkal való egyeztetések során rengeteget tanultak humánerőforrás, a kapcsolati tőke ráfordítás, nemzetközi projektekben való tapasztalatok és szervezettség terén.

    Kecskemét Integrált Akciótervének kiemelt célja a város szakemberhiányának enyhítése a strukturális munkanélküliség csökkentésén keresztül. A strukturális munkanélküliség legfőbb okai a fiatalok és az idősek hátrányos munkaerő-piaci helyzete. A munkáltatók vonakodnak mind a pályakezdő fiatalok, mind pedig az idősek felvételétől, amelynek oka, hogy az 50 év feletti munkavállalók tudása régi vagy akár elavult, valamint digitális és nyelvi készségeik is gyengébbek lehetnek, mint a fiataloké. A fiataloknak pedig nincs gyakorlati tapasztalatuk, továbbá gyakran nem rendelkeznek olyan kommunikációs és szociális készségekkel, amik megkönnyítenék a pályakezdést. A cél összhangban van Kecskemét idősügyi programjával is az elöregedő társadalom hatásainak kezelésére, miszerint a város innovatív eszközöket és megoldásokat keres az idősödők munkahelyen és munkaerőpiacon tartására, hogy az idősek tapasztalatait hasznosítani tudják, és támogassák élettapasztalataik és szaktudásuk átadását.

     

    k

    A fentebb leírtakra egyik megoldásként szolgáló kisléptékű helyi akciót hajtott végre Kecskemét a SIBdev Akciótervezési Hálózatban lévő tevékenysége során, amelynek során egy generációk közötti mentorprogramot valósítottak meg. A mentorprogram nagyobb távlatban és nagyobb kontextusban részmegoldásnak tekinthető a szakemberhiánynak enyhítése a strukturális munkanélküliség csökkentésén keresztül az elvándorlás és a társadalom elöregedésének kezelésére. A mentorprogramot a Neumann János Egyetem, valamint három helyi középiskola diákjai körében hirdették meg. A meghatározott 12 mentorált létszáma hamar betelt. A diákokat nyolc mentor segítette, akik olyan 50 év feletti szakemberek voltak, akiknek pedagógus képzettsége és/vagy tanítási, mentori tapasztalatai voltak. Mind a mentoráltak, mind pedig a mentorok számára hasznosak voltak a foglalkozások, hamar megtalálták egymás között a hangot a közel 40 év korkülönbség ellenére is, a diákok fejlődése mellett a mentorok is sokat profitáltak, megújulásra késztette őket a mentori szerepkör, új látásmódot kaptak. A generációk közötti mentorprogram a tanulók számára kívánt segítséget nyújtani a későbbi elhelyezkedéshez, a munkahelyi kultúrába történő beilleszkedéshez szükséges soft skillek (azaz a nem szakmai jellegű, személyes, szociális készségek) fejlesztésében. A munkahelyi szocializációt segítő soft skillek fejlesztésének hangsúlyos célja, hogy csökkentsék a tanulók lemorzsolódását, illetve későbbi pályaelhagyását. Ezek a készségek: kritikus gondolkodás és elemzés, érzelmi intelligencia, meggyőzés és tárgyalási készségek, kommunikáció, időgazdálkodás, kapcsolati tőke, protokoll készségek, felelősségérzet, döntéshozatal, rendszerszemlélet, komplexitásban való gondolkodás, analitikus gondolkodás, komplex problémamegoldó készség, érvelés, ötletgenerálás, precíz, függetlenebb munkavégzés.

    2

    A program során 8-10 alkalommal találkoztak a mentor-mentorált párosok online vagy személyesen. A foglalkozások 1-1,5 órás időtartamúak voltak és a tematikának megfelelően a kiemelt készségek bemutatása történt meg, valamint gyakorlati példákon keresztül megismerték az adott készség fontosságát, alkalmazási területeit is a mentoráltak. A mentoráltak kérdéseikre is választ kaptak, illetve egy-egy feladaton keresztül gyakorolhatták az egyes készségeket. A mentorok a mentoráltak élethelyzete, igényei, érdeklődése szerint alakíthatták az átadott ismereteket, a kiadott feladatokat. A program folytatása esetén további - akár csoportos - gyakorlati lehetőségek beépítése szükséges, de a mentorprogram így is elérte célját: a mentoráltak megismerkedtek az egyes készségekkel, azok gyakorlati fontosságával, alkalmazási területeivel. Iskoláik befejeztével felkészültebben, tudatosabban indulhatnak el a munka világába.

    3

    A projekt sikerét követően az ULG tagok együtt szeretnék a kialakult munkamódszert továbbfejleszteni, hiszen a mentorprogram más intézkedésekkel és tevékenységekkel együttesen tudja csak a hosszútávú hatását kifejteni, valamint további partnereket és résztvevőket is terveznek bevonni. Az ehhez szükséges anyagi forrást és finanszírozási lehetőségeket a város még keresi városi és nemzetközi pályázatok keretein belül is.

    Az interjút Szabó Annamária a CédrusNet Kecskemét Szenior Tudásbankjának szakmai koordinátora és Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselő információi alapján írtuk.

     

    Network
    From urbact
    Off
  • Comment les datas peuvent rendre les parcs plus sûrs

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    Mechelen (BE)

    Tous les soirs, des employés municipaux passent dans les 18 parcs publics de Malines (BE) pour en fermer les grilles. L'entrée est interdite jusqu'au lendemain matin. Ce rituel vise à prévenir les nuisances bien connues, le vandalisme et les déchets sauvages, qui affectent si souvent les parcs. Cependant, ces comportements inappropriés persistent au cours de la journée. La municipalité a dès lors décidé de s'attaquer aux racines du problème.

     

    Les praticiens de la ville ont rapidement compris qu'ils devaient examiner la question de plus près en recueillant des connaissances sur le pourquoi, le quoi, le où et le comment des nuisances. Ce n'est qu'ensuite qu'ils ont pu réfléchir à la manière de transformer ces informations en actions. Au cours de ce processus, ils ont exploré un large éventail de mesures - la conception du parc, le type et l'emplacement de son mobilier, les moyens d'influencer les comportements, entre autres aspects.

     

    En 2019, la ville de Malines rencontré l’opportunité idéale de poursuivre son travail sur cette question en rejoignant le réseau URBACT UrbSecurity. Ce réseau de planification des actions visait à concevoir des solutions et des mesures pour prévenir la ségrégation et les comportements antisociaux et, par conséquent, améliorer la qualité de vie des citoyens. L'objectif global était d'augmenter la perception de la sécurité et de la sûreté urbaines pour les habitants.

     

    Tout au long de cette aventure, Malines a été accompagnée par huit villes : la ville de Pella (EL), la municipalité de Madrid (ES), le Szabolcs 05 (HU), la ville de Lonford (IE), la municipalité de Parme (IT), l'Union de Romagna Faentina (IT) et la ville de Michalovce (SK). La municipalité de Leiria (PT) a guidé tous ces partenaires dans ce voyage.

    Closed
    Articles
    Public space
    The city of Mechelen

    Pour la ville de Malines, URBACT a été une occasion unique de s'inspirer des bonnes pratiques et de renforcer les partenariats locaux et internationaux, tout en relevant les défis urbains existants. La volonté publique et politique d'améliorer les parcs municipaux était déjà présente, UrbSecurity a simplement permis de créer l'environnement favorable nécessaire au changement.

    Mechelen Workshop

     

    L’idée initiale était d’ajouter un peu de « science » au projet par la collecte de données. Depuis 2018, la ville recueillait déjà des données sur la fréquentation, les plaintes et la propreté dans les parcs publics. Cela a été fait pour mieux orienter les efforts et évaluer les effets des politiques existantes. En outre, des études ont été menées pour vérifier les tests de faisabilité pour réduire les nuisances, en plus des tentatives d'influencer la prise de décision en se basant sur des expériences de science comportementale par nudging.

     

    Ces méthodes se sont avérées utiles dans plusieurs contextes et ont été bien documentées. Pour guider les habitants, la municipalité a créé différents panneaux et bannières en collaboration avec les bars voisins. L'idée était de conduire les gens vers les toilettes publiques, les cendriers publics et d'éviter les dépôts sauvages. Satisfaite de ces expériences, la ville de Malines a profité de la réunion des partenaires UrbSecurity qui s'est tenue chez elle pour partager ses idées avec les autres villes. 

     

                Example of nudging                         Example of nudging

     

    Au cours de cette réunion, les acteurs locaux de Malines - qui étaient également membres du Groupe local URBACT - ont également été invités à une session "nudging for dummies". Pieter Raymaekers, de l'Université de Louvain, considéré comme une autorité nationale dans ce domaine, a dispensé cette formation. L'idée était de mettre ces méthodes à l'épreuve dans un parc où les données, les informations et les projets en cours permettraient d'évaluer les effets produits.

     

    "Le premier projet pilote que nous avons mené dans le cadre du réseau de planification d’actions, en tant qu'action à petite échelle, était l'installation d'un logiciel hard-& nous permettant d'avoir une vue claire et des données utilisables sur quand et combien de personnes ont visité le parc. Le système de comptage a été installé en janvier 2021", explique Coeman Erwin, responsable de la communication de ville de Malines. Une fois ce dispositif installé, le parc Hofke est devenu l'endroit idéal pour mener des expériences.

     

    Solar bench

     

    De plus, un autre département de la ville avait déjà envisagé un réaménagement pour revitaliser ce parc, le contexte était dès lors opportun pour les partenaires d'UrbSecutiy afin de créer un environnement plus sûr. Par ailleurs, des décisions ont été prises pour remplacer l'ancien terrain de football par un terrain plus petit et mieux équipé, avec une surface plus douce, créant ainsi plus d'espace pour une nouvelle aire de jeu aventureuse - comprenant un mur d'escalade, un sentier à suivre et des éléments de jeu naturels pour les enfants de différents âges. Des bancs creux et ombragés ont également été installés près de l'aire de jeux, ainsi qu’une cabane dans les arbres et un coin fantaisie avec une cuisine extérieure.

     

    Grâce à la contribution d'experts et aux conclusions du réseau de planification des actions, des éléments de nudging seront progressivement intégrés au parc. De plus, l'entretien et la gestion seront organisés en collaboration avec les organisations de jeunesse et les agents de prévention afin de stimuler le sentiment de propriété de ce parc. Créer un sentiment d’appartenance est le moyen le plus efficace de réduire le vandalisme. Dans ce même ordre d’idée, Malines a également installé des bancs intelligents et durables fonctionnant à l'énergie solaire, avec une connexion wi-fi et la possibilité de recharger des téléphones et des tablettes, ce qui donne une raison supplémentaire aux habitants de prendre soin de cet endroit.

     

    Grâce au travail effectué en amont et aux actions entreprises au cours du processus, les membres de l'équipe de Malines UrbSecurity ont beaucoup appris. En tant que nouveaux venus dans le programme URBACT, ils ont dû rattraper les autres participants qui étaient déjà familiarisés avec le programme et la Méthode URBACT. Néanmoins, avec le soutien de la ville de Leiria, la période d'expérimentation qui a suivi a donné des résultats significatifs.

     

    Alors que la sûreté et la sécurité urbaines dans les parcs publics figuraient déjà dans l'agenda politique de la municipalité de Malines avant le dernier appel URBACT pour les Réseaux de planification d'action en 2019, UrbSecurity a offert un cadre cohérent pour rassembler les connaissances, les personnes et tester de nouvelles solutions. Il a donné un véritable coup de pouce à l'initiative locale et a permis à la municipalité d'aller de l'avant avec de nouveaux projets, tout en essayant des actions pilotes.

     

    En effet, les actions à petite échelle se sont avérées être un véritable succès, renforçant les liens entre toutes les organisations impliquées et incitant les gens à suivre l'ensemble du processus. Elles ont également permis d'attirer l'attention des politiciens locaux sur les défis auxquels la ville est confrontée et sur l'importance de la collaboration verticale et horizontale. Le nudging a fourni des outils bon marché, rapides et ludiques aux praticiens de la ville, ce qui confirme l'importance de la liaison avec les experts et les universitaires qui connaissent bien cette technique.

     

    Les données ont clairement joué un rôle dans toute cette histoire et elles restent une nécessité pour Malines. Comme l'a dit un participant au projet, "nous pouvons spéculer sur beaucoup de choses, mais la seule façon de s'assurer d'une conclusion avec des arguments est de disposer de données".

    Network
    From urbact
    Off
  • Jövőbe való befektetés a vállalati társadalmi felelősségvállaláson keresztül

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    01_budaors_0
    28/11/2022

    Budaörs ugyan erős helyi gazdasággal rendelkezik, viszont az önkormányzat, a cégek között csak laza kapcsolat volt tapasztalható, a közöttük lévő együttműködések ad hoc jelleggel bírtak. Ezt az állapotot gyökeresen megváltoztatta Budaörs - URBACT partnervárosként - Cities4CSR (Cities for Corporate Social Responsibility - Városok a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalásért) akciótervezési hálózatban végzett erőfeszítései és eredményei.

    Closed
    Articles

    A projekt 2019-ben indult és 2022. augusztus 7-én zárult. Budaörs fő céljai a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának közösségi koordinálása, az önkormányzat, a cégek és a közösség közötti kapcsolatok erősítése a helyi szinergiák kihasználásával, valamint a várost érintő egyes kihívásokra – pl. városi közösség összetartása, környezeti problémák – hosszútávú megoldása voltak. Budaörs mellett még Milánó (vezetőpartnerként), Guimaraes, Molina de Segura, Nantes, Kekava, Pozsony, Rijeka, Szófia és Vratsa voltak az együttműködés partnerei. A budaörsi „Helyi URBACT Csoport” (ULG) – amely többek között önkormányzati szereplőkből, cégek elkötelezett munkatársaiból és szakértőkből állt – a többi partnervárossal való együttműködés során számos jópéldát ismert meg úgy, mint a Milánó széleskörű CSR tevékenységét, Nantes CSR platformját vagy a pozsonyi CSR együttműködéssel kapcsolt fásítási programot és támogatói kör építését. Az egyes „Helyi URBACT Csoportokat” segítő vezető szakértőktől a folyamatok koordinált intézményesítését, az értékmérőket és kockázati tényezőket illetően kaptak támogatást a nemzetközi sztenderdek alapján.

    ulg_ules_budaors_csr

    „Helyi URBACT Csoport” (ULG) meeting Budaörsön

     

    A projekt során két fő akció valósult meg: egy ún. „kisléptékű akció” (SSA – small scale action) végrehajtása és az integrált akcióterv (IAP – integrated action plan) kidolgozása. A projekt során a pandémia alatt sokáig csak online formában volt kommunikáció az érdekeltek között, ami bizonyos mértékben személytelennek bizonyult és hatékonyság szempontjából is nehézséget jelentett. Ezen felül, kezdetben nehéz volt kommunikálnunk egy új dolgot, és hogy miért szükséges csatlakozniuk helyi cégeknek a projekthez, mi lesz annak kifutása, ahogy egyébként az önkormányzat számára is kísérlet volt a projekt. A kommunikáció és a jógyakorlatokkal kapcsolatos tudásátadás döntő kérdés volt ezen a ponton, majd a célok és a várható közösségi haszon feltisztulásával egyre jobban felgyorsultak az események és a kisléptékű akció kereteiben történő fásítási programban már 10 helyi partner vett részt – köztük civil szervezetek, kereskedelmi, ingatlanfejlesztési, ügyvédi és gyártó tevékenységű cégek -, amelyet egy klímavédelemmel kapcsolatos szemléletformáló kampány követett.

     

    A kisléptékű akció tárgyaként a „Helyi URBACT Csoport” (ULG) kezdetben az e-mobilitásban (elektromos roller) és levegőminőséget monitorozó eszközben is gondolkodott, azonban ezeket végül elvetették a résztvevők. Budaörs 2020-ban fogadta el a SECAP tervét (Sustainable Energy and Climate Action Plan) 2021-ben pedig a Helyi Klímastratégiáját, amelyek a CO2 és üvegház hatású gázok kibocsátásának nagyarányú csökkentését irányozzák elő 2030-ig. Egy lakossági kérdőíves felmérés az első helyen a fásítást jelölte meg elsődleges klímavédelmi tevékenységnek, végül ezen okok miatt Budaörs fásítása lett a kisléptékű akció tevékenysége, amely során 2021-ben több száz fát ültettek el. A megvalósítást egy a helyi cégeknek és szervezeteknek szóló kommunikációs kampány előzte meg.

    faultetes_budaors_csr

    Faültetés Budaörs egyik zöldterületén

     

    A projekt 2022. augusztus 7-én zárult, de csak papíron, a gyakorlatban intenzíven folytatódik és bővül a projekt. Útjára indult a „Budaörs Közösség – Közösségi CSR” kezdeményezés, amelynek célja a város életében, hogy a helyi vállalkozások és civil szereplők bevonásával rendszeres és intézményes együttműködés bontakozzon ki a közös felelősségvállalás, a CSR tevékenység, a szolidaritás mentén. A kezdeményezés bizonyítja, hogy a városnak egyaránt fontosak a lakói, a helyben működő vállalkozások és civil szervezetek. 2022. október 18-án az önkormányzat és kilenc cég (Colas Alterra Zrt., Húsznegyven Egyesület, IKEA, Neuronelektród Kft., Nhood Kft., Primanima Kft, SPG Sportcikk Kft. (Intersport), Terrapark Kft., Wamatec Hungary Kft.) ezzel kapcsolatos értéknyilatkozatot írt alá, amivel deklarálták a Budaörsi CSR tevékenység jövőbeli aktív és koordinált folytatását. Hosszútávú cél a Budaörs Közösség – Közösségi CSR Platform kibővítése.

    erteknyilatkozat_budaors_csr

    Értéknyilatkozat aláírói a budaörsi Városházán , 2022.10.18.

     

    Budaörs kitűnően szemléltette, hogy egy város egy rövid időlefutású projekt keretén belül milyen érdemi változást képes megvalósítani, amely nemcsak a környezeti problémákra nyújt megoldást, de a város közösségét is szorosabbra fűzi egymással és a városvezetéssel egyaránt, valamint a hatások és eredmények hosszútávon is érvényesülnek.

     

    A cikket Szabó Sándor, a Cities4CSR akciótervezési hálózat budaörsi projektkoordinátorának információi alapján írtuk.

     

    Network
    From urbact
    Off
  • SIBdev család: Az utazás vége?

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    tnm-aarhus-group_2400_0
    24/11/2022

    A korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy a SIBdev partnerség félúton van a társadalmi hatáskötvények (SIB) feltárása felé. Lássuk, hol tartanak a résztvevő városok a projekt végén!

    Closed
    Articles

    Ha többet szeretnél megtudni a társadalmi hatáskötvényekről, olvasd el a projekt indulásáról szóló cikket.

     

    A SIB-ekről értesült városok

    Aarhus (Dánia), Baia Mare (Románia), Fundão (Portugália), Heerlen (Hollandia), Kecskemét (Magyarország), Pordenone (Olaszország), Vőru (Észtország) és Zaragoza (Spanyolország) különböző háttérrel és egy-két kivételtől eltekintve minimális tapasztalattal, de annál nagyobb kíváncsisággal vágtak bele a projektbe. Ezért a városoknak meg kellett ismerniük a SIB-eket. Ez olyan mesterkurzusokon történt, amelyeken a SIB-ek terén nagy tapasztalattal rendelkező szakértők osztották meg tudásukat. A projekt indulásakor ezek a foglalkozások a SIB-ek általános elméleti megértésére összpontosítottak. Később a városok megismerkedtek az eredmények mérésével és azzal, hogy a SIB-ek hogyan használhatók a társadalmi változás és innováció eszközeként. A negyedik és ötödik mesterkurzus a SIB-ekről mint beruházási eszközről szólt, valamint arról, hogyan járulhatnak hozzá a közbeszerzés innovációjához. A Voruban és Zaragozában tett látogatások során a városok bepillantást nyerhettek az észt és a spanyol szociális befektetési szcénába is. Végül az utolsó mesterkurzus értékes tanulságokkal szolgált a SIB-ek irányításáról. Összesen 24 előadó 30 előadást tartott, összesen 52 óra időtartamban.

     

    A városok tanultak egymástól

    A tudáscsere-folyamat további személyes találkozókkal folytatódott. A projekt első felében Voruban, Pordenonéban és Zaragozában tartott találkozók után a résztvevők 2022 tavaszán Aarhusba, Kecskemétre, Baia Mare-ba és végül Heerlenbe utaztak.

    A kilencedik transznacionális találkozónak Aarhus adott otthont, és helyszíni látogatásokat szerveztek. A partnerek számos jó gyakorlatot ismertek meg, amelyek közül a legkiemelkedőbb a Lépcsőtől lépcsőházig modell volt. További kiemelkedő esemény részeként az aarhusi önkormányzat bemutatta a megvalósítás alatt álló SIB-eket, valamint az aarhusi Szociális Befektetési Alapról szóló előadást.

    A tizedik transznacionális találkozó Kecskemét és Baia Mare együttes városlátogatása volt. A vendéglátó városok a foglalkoztatási vagy szociális területet érintő SSA-ik és jó gyakorlataik bemutatására összpontosítottak.

    A tizenegyedik transznacionális találkozó volt az utolsó alkalom arra, hogy a SIBdev keretében valamennyi partner találkozzon. A találkozó fénypontja a szakértői értékelés volt, ahol a városok bemutatták a saját IAP-jukat (Integrált Akcióterv), és párokban reflektáltak egymás IAP-jára. Heerlen, a házigazda város több helyszíni látogatást is szervezett, ami segített a partnereknek abban, hogy az IAP-jukat és az SSA-t (Kisléptékű Akció) kontextusba helyezzék.

    A személyes találkozók két munkatárscsere is lehetővé tették: Zaragoza Heerlen és Pordenone szociális munkásait, Aarhus pedig Vőru szociális munkásait látta vendégül.

    A projekt végrehajtásának második szakaszában a városok 11 transznacionális (5 online, 6 fizikai) találkozón vettek részt, összesen 120 órában.

     

    Hova jutottak el a városok?

    A városok által elért fő eredmények

    tabla_sibdev2

    Következtetések

    A SIB-ek új eszközökkel kecsegtetnek

    A SIBdevben részt vevő városok fő célja a társadalmi hatáskötvények megismerése volt. A SIB-ek olyan ígéretes új eszköz, amely jelentős potenciállal rendelkezik a magántőke társadalmi változásokba való bevonásában, a megelőző intézkedések finanszírozásában és az innováció közös létrehozásában. Emellett a SIB-ek felhívják a városok figyelmét a hatásra, azaz az eredményeknek arra a részére, amely az erőfeszítéseiknek tulajdonítható, nem pedig azokra a változásokra, amelyek egyébként is bekövetkeztek volna.

     

    Néhány város belevágott a SIB létrehozásába vagy közelebb került hozzá.

    A városok remélhetőleg hosszabb távon beépítik stratégiáikba a mesterkurzusokon szerzett ismereteket. A SIBdev sikere, hogy két város már elkezdte vagy nagyon közel áll a társadalmi hatáskötvények rendszerének létrehozásához. Aarhus a SIBdev projekt során kezdeményezett egy ilyen modellt. Heerlen a SSA révén elegendő tapasztalatot szerzett, amelyre rövid távon támaszkodhat egy SIB létrehozásához. Meg kell jegyezni, hogy Fundão már részt vett egy SIB kialakításában, és Pordenone is jelentősen közelebb került a tervezett SIB megvalósításához.

     

    Egyes városoknak több időre lesz szükségük a SIB létrehozásához.

    A többi város esetében a SIB kidolgozása érthető okokból hosszabb időt vesz igénybe. Egy társadalmi hatáskötvénymodell felállítása jelentős mennyiségű időt és tudást, erős politikai akaratot és sokféle költséges szakértelem bevonását igényli. Emellett a projekt elindítása után felmerülő globális kihívások (Covid-19 járvány, Ukrajna elleni agresszió, energiaválság, növekvő infláció) nagyfokú bizonytalanságot okoztak. Ezek a városok figyelmét a SIB-ről a sürgősebb kérdésekre terelték. Ugyanakkor ezek a városok kétségtelenül profitálnak a hatásméréssel vagy a célcsoportok meghatározásával kapcsolatos megnövekedett tudásukból.

    A társadalmi hatáskötvények végrehajtásával kapcsolatos bizonytalanságok az IAP-kban is tükröződnek. Néhány város kifejezetten a SIB létrehozására összpontosította IAP-ját. Ezzel szemben mások azokra a társadalmi területekre (öregedés, lakhatás, foglalkoztatás, migráció, demencia vagy ezek széles spektruma) összpontosítottak, ahol a SIB-ek eszközként alkalmazhatók.

     

    A kisléptékű akciók sikeres eszközei a tesztelésnek

    Az SSA-k sikeresen lehetővé tették a partnerek számára a kísérletezést, és a városok ezt ki is használták. A kisléptékű intézkedések konkrét, kézzelfogható, látható beavatkozások. Ezzel szemben az IAP értékes, de kissé elvont, a terveket összefoglaló dokumentumnak tekinthető. A kisléptékű egyedi intézkedések végrehajtásának lehetősége pozitívan befolyásolta a városok részvételét.

     

    Az online és a személyes találkozók okos kihasználása javasolt.

    A projekt tapasztalatai azt mutatják, hogy az online találkozók csak bizonyos korlátok között alkalmasak a tudásátadásra és a tapasztalatcserére. A virtuális találkozók kiválóak, ha a résztvevők hozzájárulására kisebb az igény, de rosszul teljesítenek, ha a cél a partnerek közötti tudáscsere. A jó gyakorlatokat vagy beavatkozásokat online lehet bemutatni. A személyes találkozó mégis elengedhetetlen a társadalmi-gazdasági kontextus megértéséhez. A SIBdev-városoknak szükségük volt a személyes találkozókra, és amint az utazási korlátok lehetővé tették, meg merték szervezni azokat. A "SIBdev család", amely kezdetben csak mókának tűnt, a projekt végére valósággá vált, és a résztvevők tartós személyes és szakmai kapcsolatokat építettek ki.

     

    Ez tényleg az utazás vége?

    A SIBdev Network befejezte Urbact Networkként folytatott tevékenységét. Négy város (Aarhus, Heerlen, Pordenone és Zaragoza) azonban közösen kidolgozott egy Interreg Europe projektet, amely a Lépcsőtől lépcsőházig modellre, Aarhus jó gyakorlatára épül. A projekt célja az állampolgárközpontú szociális szolgáltatások létrehozása, a kiszolgáltatott célcsoportok közérdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása. Heerlen, a projekt vezető partnere 2022. május 31-én nyújtotta be a remélhetőleg sikeres pályázatot, amely lehetővé teszi a "SIBdev család" egy részének a további közös munkát.

    Ha többet szeretnél megtudni a SIBdevről, olvasd el a hálózat záró eredményét, a kézikönyvet a SIB-eket fejlesztő városok számára.

     

    Írta: Zsolt Séra

    Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/sibdev-family-end-journey

    Network
    From urbact
    Off
  • Budafok részvétele a Find Your Greatness akciótervezési hálózatban

    Share on FacebookShare on TwitterShare on LinkedIn
    budafok_photo_15
    24/11/2022

    Ez a cikksorozat a városok Find Your Greatness hálózatban való részvételével foglalkozik, kiemelten tárgyalva az egyes városok stratégiai fejlesztési kihívásait, stratégiai márkapozícionálásukat, az integrált akcióterv célkitűzéseit, az integrált akciótervhez kapcsolódó főbb intézkedéseket, az ULG-k szerepét és tevékenységét az integrált akcióterv közös létrehozásában, valamint a FYG akciótervezési hálózatban történő részvétel előnyeit.

    Closed
    Articles
    Tourism

    Minden cikk egy „pillanatkép” a Find Your Greatness projekt keretében végzett tevékenységekről és az eredményekről. A cikkek szerkezete viszonylag merev és csak a 3 perc alatt elolvasható lényeget tartalmazza.

     

    1. A város legfontosabb stratégiai fejlesztési kihívásai

    Budafok célja, hogy a jövőben "Budapest (és Európa) borvidéke" legyen. Minden márkaépítési és marketingtevékenységet úgy tervezünk, hogy ezt a jövőképet szolgálják, hogy a helyi polgárokat és minden látogatót vonzzanak nemzeti és nemzetközi szinten.

    Kulcsfontosságú kihívásként Budafok a következőket azonosította:

    • fenntartható termékek fejlesztése a bor, a borkultúra, a pezsgő és a rendezvények alapján
    • az infrastruktúra és a elérhetőség javítása Budapesten belül
    • a kulturális és ipari örökség, különösen a borospincék és üres épületek revitalizációjának támogatása
    • a vállalkozói kedv és a munkahelyteremtés ösztönzése (a fiatalok oktatásán és képzésén keresztül is)
    • a közterületek használatának növelése és a közösségi szellem erősítése

     

    2. Stratégiai márkapozícionálás

    A Budafok márka az elmúlt évek során számos változáson és fejlesztésen ment keresztül. Az újonnan tervezett logóval együtt számos vizuális és kommunikációs elemet hoztak létre, hogy egyértelmű identitást és üzenetet alakítsanak ki a borral kapcsolatos és egyéb, a kerületben zajló programok számára. Ennek eredményeként Budafokon egy felismerhető ernyőmárka kezdett megjelenni a helyi tevékenységek számára. További lépéseket kell azonban tenni annak érdekében, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is kiterjedt, látható és egyedi városmárka jöjjön létre, hatékony marketing- és kommunikációs eszközök és stratégiák alkalmazásával.

     

    3. Az integrált akcióterv céljai

    1. célkitűzés: A helyi turisztikai termékek és szolgáltatások jobb bekapcsolása és fejlesztése

    2. célkitűzés: A közterületek és programok vonzóvá tétele

    3. célkitűzés: Budafok rendelkezzen egyedi, könnyen felismerhető üzenettel és karakterrel.

     

    4. Az integrált akcióterv fő tevékenységei

    1-2. tevékenység: A borhoz kapcsolódó turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztése és erőteljesebb bevonása

    3. tevékenység: A "Magdolna udvar" mint kiemelt kezdeményezés hasznosítása és fejlesztése.

    4. tevékenység: A Budafoki Borvidék ikonikus marketingkampányának megtervezése és elindítása.

     

    5. Az ULG szerepe és tevékenységei az IAP társalkotásában

    Az ULG tagjai Budafokon helyi szinten a FYG projekt szerves részévé váltak. A transznacionális tapasztalatcsere során szerzett tanulságokat az ULG-csapat is átvette, ami integráltabb megközelítést adott az IAP koncepciójának kidolgozásához. Az IAP kidolgozása az alaphelyzet értékelésén alapult, amelyhez az ULG különböző szervezetek hozzájárulását adta. Az intézkedéseket a tagokkal közösen tervezték meg és finomították, és a projekt időtartama után a megvalósítás során közösen követik majd nyomon.

     

    6. Az FYG akciótervezési hálózatban való részvétel előnyei

    Budafoknak az APN-ben való részvétele integrált megközelítésben támogatta az IAP kidolgozását. Az APN-en belüli transznacionális csere és tanulás fő eredménye elsősorban a hatékony márkaépítési stratégiák és kommunikációs eszközök létrehozásával és alkalmazásával kapcsolatos know-how-hoz kapcsolódott. Ez hozzájárult a releváns intézkedések fenntartható fejlesztéséhez innovatív, intelligens megoldások alkalmazásával.

    Feltöltötte: Liviu Stanciu

    Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/lights-budafoks-participation-find-your-greatness-apn

    Network
    From urbact
    Off
  • URBinclusion

    Timeline

    Kick-off meeting at Paris URBACT secretariat (Phase I)
    Thematic Seminar in February (Trikala), Transnational Meeting and Final Conference “Networking for social inclusion in Europe” in March (Barcelona), URBinclusion Manifesto, partners Operational Implementation Frameworks (OIF), Partners Solution Stories
    Transnational Meeting in February (Barcelona), Project Phase I closure, Project Phase II launch, Transnational Meeting in September (Copenhagen - Kick-off meeting Phase II)
    Thematic Seminar in January (Lyon), June (Glasgow), December (Naples), Transnational Meeting in April (Krakow), October (Turin), URBinclusion partners Implementation Plans

    Arwen Dewilde
    City of Ghent

    CONTACT US

    AYUNTAMIENTO DE BAENA

    Plaza de la Constitucion 1

    Baena (Cordoba) - Spain

    CONTACT US

    Artur Katai
    City of Újbuda

    CONTACT US

    Barcelona City Council - Social Rights Area

    Lluis Torrens: ltorrens@bcn.cat

    Sebastià Riutort: sriutort@ext.bcn.cat

    Socioeconomic disparities and other forms of inequalities are a major issue in European cities which are threatened by social polarisation increase. Poverty does not only create social differences between people and groups; it also leads to spatial differences.
    URBinclusion implementation network focused on the co-creation of new solutions to reduce poverty in deprived urban areas, focusing on some key challenges to be tackled when going from the strategic to the implementation dimension: integrated approach and inter-departmental coordination, involvement of local stakeholders, monitoring and evaluation and financial innovation.
    Partners cities interchange showed that this requires integrated, cyclical and monitored processes made of recursive actions and feedbacks that produces stable conditions of engagement for continuous improvement.

    Combating poverty in deprived urban areas
    Ref nid
    8718
  • CREATIVE SPIRITS

    Timeline

    Phase 1 kick-off

    Phase 2 kick-off

    Phase 2 development

    Final event

    Arwen Dewilde
    City of Ghent

    CONTACT US

    AYUNTAMIENTO DE BAENA

    Plaza de la Constitucion 1

    Baena (Cordoba) - Spain

    CONTACT US

    Artur Katai
    City of Újbuda

    CONTACT US

    The partner cities from this Implementation network have a common need to improve the implementation of their existing integrated urban strategies and action plans by including new approaches linked to creative and cultural industries (CCI) – creative places, people, and businesses. The joint policy challenge for the network is to better facilitate the above 'creative ecosystem' to be able to attract (more) creative entrepreneurs and boost creative entrepreneurship in dedicated urban areas, this comprises activities that create economic value through the generation and exploitation of intellectual property. A city is able to mobilise ideas, talents and creative organisations when it knows how to foster a creative milieu by identifying, nurturing, attracting and sustaining talent. Local governments all over the world are increasingly becoming aware of the CCI’s potential to generate jobs, wealth, and cultural engagement.

    Boosting creative entrepreneurship through creative-based urban strategies
    Ref nid
    8781
  • INT-HERIT

    https://twitter.com/INTHERIT2017
    https://www.facebook.com/Int-Herit-138269500020260/

    Timeline

    Project Launch - Phase 1
    Phase 2 Final Conference - Mantova (Italy)
    Phase 2 Kick Off Meeting - Baena (Spain)
    Phase 2 development

    Arwen Dewilde
    City of Ghent

    CONTACT US

    AYUNTAMIENTO DE BAENA

    Plaza de la Constitucion 1

    Baena (Cordoba) - Spain

    CONTACT US

    The INT-HERIT implementation network brings together 9 European cities facing challenges related to the revitalisation of their cultural heritage. These cities learn from each other and help each other to develop local strategies in order to make their cities an attractive place to live, work and visit. The network focuses on the implementation of innovative models through integrated and sustainable local strategies. It will increase awareness of strategies and plans, improving the capacity of cities to manage their heritage and enable their social and economic development.

    Innovative Heritage Management
    Ref nid
    8826