What's new

Participativni pristup regeneraciji gradova na primjeru Lodza i Zagreba

Tijekom stotinjak godina svoga postojanja Blok Badel, koji se nalazi u centru Zagreba, prošao je razne faze – od tvornice alkoholnih pića i tvornice kvasca, pa do današnjeg napuštenog područja. Njegova sudbina još je nepoznata, a kao donjogradski blok on je nedovršen i nema jasnu određenu urbanu namjenu. Kao takav, Blok Badel je brownfield nekretnina. Dakle, ili napuštena nekretnina ili ona koja se prestala koristiti u svojoj prvotnoj namjeni. Omeđen je Vlaškom, Šubićevom, Martićevom i Derenčinovom ulicom.

Več kot le Čebelja pot

Ljubljana skrbi za čebele in divje opraševalce, ohranjanje biodiverzitete in razvoj urbanega čebelarstva.

Vilafranca del Penedès helyreállítása – egy transzfer történet Katalóniából

Vilafranca del Penedès (Spanyolország) városában számos rendezetlen tulajdonviszonyban álló és rossz állapotú épület van, amelyek rehabilitációjának céljából lépett be a város az ALT/BAU Transzfer Hálózatba. Ebben a cikkben a transzfer folyamat egészét és a körülményeket ismerhetjük meg.
Jordi Cuyàs beszámolója. A történet 1979-ben kezdődött…

Altena - A Transfer Story

Our starting point: We had already a working volunteering base, the STELLWERK and we also had some great projects which are going on in Altena, but we have one really big problem we need new and young people for our volunteering actions.

It was and still is a great chance to be a part of the transfer network from Urbact “Volunteering Cities” and learn from the lead partner and the other cities what we could do, to get more volunteers into the STELLWERK.

Insights from the URGE network: thematic report

Insights from the URGE network and experiences from the Intermunicipal Community of the West Region in Portugal on the mapping of flows and industrial symbiosis in a circular economy. 

By Dr. Eleni Feleki, Lead Expert of the URGE Action Planning Network

Sooline võrdõiguslikkus pärast pandeemiat

COVID-19 pandeemia on võimendanud mitmeid sotsiaalseid ja süsteemseid takistusi naiste igapäevaelus. Naised seisavad silmitsi suureneva perevägivalla, tasustamata hoolduskohustuse, töötuse ja vaesusega. Töökohtade kaotamine on pandeemia ajal puudutanud mitmeid sektoreid, kus traditsiooniliselt töötab rohkem just naisi, näiteks jae- ja teenindussektoreid. Meeste poolt domineeritud sektorid, näiteks ehitus ja tehnoloogia, on olnud pandeemiast vähem mõjutatud ning tõenäoliselt on neil ka pandeemiast väljatulek lihtsam. Väljaspool tööaega on täiendavad hoolduskohustused pandud just nüüd ebaproportsionaalselt naiste õlgadele. Olles sunnitud taanduma kodusesse erasfääri, on keerulisem osaleda poliitikas ja kodanikuühiskonna tegevustes.