Kolozsvár adott otthont a CO4CITIES hálózat negyedik transznacionális találkozójának 2022. február 22-én és 23-án.
A rendezvény vegyes formában valósult meg: a kolozsvári csapat stúdiójából közvetítették a vendégelőadókkal folytatott beszélgetéseket és rövid, előre leforgatott videókat is bemutattak az eseményen. Az első délelőtt egy tényfeltáró felméréssel kezdődött Kolozsvár sajátosságairól és jellegzetességeiről, majd a csapat bemutatta a lakossági terek és a közös kormányzás kérdésének hátterét.
Kolozsváron a Co4CITIES célja, hogy előmozdítsa a közös kormányzási modellek kidolgozását, amelyek célja a fiatalok innovációs környezetének megteremtése, valamint a fiatalok segítése projektjeik és üzleti ötleteik megvalósításában, a város innovációs ökoszisztémájához kapcsolódva. Az ülésen bemutatott két kísérleti tér az egykori Tégla étterem és a Szomszédsági Városháza volt. Az egykori Tégla étterem a Szamos-folyóra néző panorámás helyszín, amely az elmúlt négy évben kihasználatlanul állt. Komoly felújításra van szükség, különösen a konyhában és a hátsó helyiségekben. Ennek ellenére a tér alkalmas a fiatalok számára co-working, kísérletező és innovációs központnak. A Szomszédsági Városházák olyan, a városban szétszórt irodák, amelyek korábban olyan szolgáltatásokat nyújtottak, amelyeknek a digitalizáció miatt ma már nincs szükségük fizikai helyiségre. Ez a folyamat lehetővé teszi e terek használatának kettős céllal történő újragondolását: egyrészt kapcsolódási pontként szolgál a polgárok felé, másrészt egyfajta interfészként működhet a polgárok között Kolozsvár legsűrűbben lakott negyedeiben.
A résztvevők virtuális látogatásokat tettek a kolozsvári helyszíneken néhány videó segítségével. Az első videó a Kaszinó, a Dacia Mozi és a Marasti Mozi felújítási beruházásait mutatta be a felújítás előtt és után. A Kaszinó ma már nyilvános térként ingyenes művészeti kiállításoknak ad otthont, a Dacia Mozi pedig nyilvános, ingyenes belépést biztosító kiállítótér. Ez egy olyan hely, amely helyi közösség katalizátoraként működik. A Marasti Mozi egy antennaként funkcionál, amely összegyűjti a közösségi inputokat és benyomásokat.
Cristian Hordila, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója a Victoria Mozi esetét a várossal való együttműködés jó példájaként mutatta be. A Victoria Mozi a Victoria Filmszövetség és az önkormányzat közötti kétoldalú megállapodásnak köszönhetően társmenedzselés alatt áll. A projekt egy spontán javaslatból indult, amelyet a városi tanácsban vitattak meg és szavaztak meg. Ez a paktum lehetővé tette, hogy ne idegenítsék el az épületet, és a szervezet pénzügyi kapacitását kihasználva korszerűsítsék a mozit. A megállapodást 2011-ben írták alá, és tíz évre szólt, jelenleg újabb öt évvel hosszabbították meg. Az együttműködés gyümölcsöző, a lakosság érdekeit szolgáló megkötések pedig beváltak, ilyenek például a terek azonos rendeltetésű használatának fenntartása, a tulajdonosok és a gyermekek számára meghatározott számú ingyenes vetítésre vonatkozó kötelezettség, valamint a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolási kötelezettség.
A kolozsvári csapat bemutatott egy videót a problémákkal és lehetőségekkel teli, egykori Tégla étteremről. Emilia Botezan, a kolozsvári önkormányzat nemzetközi ügyek osztályának munkatársa elmondta, hogy a 700 négyzetméteres terület a város egyik történelmi épületének része. Jelenleg különböző elképzelések vannak a tér alternatív találkozóhelyként való hasznosítására és kezelésére. Megkezdődött a vita a társgazdálkodás lehetőségeiről, arról, hogy az önkormányzat hogyan kíván viszonyulni a befektetőkhöz, hogyan lehet barátságos teret létrehozni, hogyan lehet bevonni a különböző érdekelt feleket, és hogyan segíthet a digitalizáció és a technológia a tér jobb kihasználásában.
A délelőtt első részét követően megkezdődött a szakértői értékelés. A megbeszélés a kolozsvári Urbact Helyi Csoportban (ULG-ben) felmerült kérdésekre és a beruházásba beépítendő tartalmakra összpontosított. A két kísérleti projekt kapcsán a helyszínek lehetséges funkcióiról, a lakosság igényeiről és az elérhető támogatásokról esett szó. Egy másik jelentős kérdés a bevándorlók integrációja volt, akikre nem problémaként, hanem erőforrásként tekintenek a közös tervezési projekt keretében.
A találkozó ezután a helyi projekteket és a beruházási tervet érintő öt kulcsfontosságú szempont elemzésével folytatódott. Ezeken a kérdéseken a partnervárosok egyéni tapasztalataikból kiindulva a Miro táblán dolgoztak, a következő kérdésekre reflektálva:
- Kihívást jelentő idő: a CO4CITIES projekt hamarosan véget ér;
- bizalom;
- a kísérleti projekt gondolkodásmódja: hogyan lehet a folyamatot a lehető legnyitottabbá tenni;
- szervezeti kapacitás: milyen kompetenciákkal kell rendelkezni;
- kihívást jelentő költségvetési kiszámíthatóság
A második nap az előző nap jelentős felismeréseinek elemzésével kezdődött. A résztvevők kiemelték a szakpolitikai elkötelezettség fontosságát az innovatív folyamatok létrehozásában és elősegítésében, valamint a tárcaközi együttműködés hiányának javításában. Hangsúlyozták továbbá a dinamikus és rugalmas szolgáltatások létrehozásának fontosságát a bizalom keretein keresztül, hogy rugalmas keretet teremtsenek egy összetett bürokratikus/jogi rendszeren belül. A jelenlévők a "kibővített" városházák - rugalmasabb és megosztottabb - gondolatát is kidolgozták, amelyek köztes informális tereket (például Szomszédsági Házakat) hoznak létre.
A találkozó a beruházási tervek helyzetének áttekintésével folytatódott.
Kolozsvár két különböző szinten fejleszti a beruházási tervét: egy átfogó keretrendszer szerint a kormányzási mechanizmusokról, illetve a két kísérleti projekt szintjén (a volt Tégla étterem és a városháza).
A két különböző szemléletű kísérleti projekt a kulcsa annak, hogy koherens és megismételhető megoldásokat találjunk. A beruházási terv célja, hogy a kísérleti projektet megismételhetővé tegye, valamint protokollá és szabályozássá alakítsa. Szándék továbbá az is, hogy a volt Tégla étterem és a Városháza teljes mértékben működőképes legyen, a jövőben iránymutatást adjon a források megtalálására és a különböző érdekelt felek bevonására. Pénzügyi szempontból az első kísérleti projekt a terek felújításának költségeit fedezi, de a berendezésekhez és a digitalizáláshoz befektetőkre van szükség. A teljes fedezet hiánya a társfinanszírozási folyamatok előmozdítása miatt van. A kísérleti projektek magasabb szakpolitikai szintre történő emelése érdekében a cél egy több érdekelt fél részvételével zajló párbeszéd hivatalossá tétele a kísérleti projektből kiindulva annak bemutatásával, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a jövőbeli folyamatok megkönnyítésére.
A gdanski beruházási terv két helyszínre összpontosít: az Ubocze utcára és a társadalmi kohéziós központra. A kísérleti projektek a közösséggel való együttműködés módszertanát vizsgálják. Az Ubocze utca esetében a beruházás célja, hogy megvizsgálják, hogyan lehet együttműködni a lakosokkal, valamint az, hogy közös terveket, például paktumokat fogalmazzanak meg a közösség számára. Ezen kívül a terv tartalmaz egy lakossági hozzájárulásokra illetve uniós forrásokra alapozó felújítási költségvetést. Az Ubocze utca esete egy skálázható módszertant eredményezett az aktuális szabályozásokon belül, amelyet más közintézmények is hasznosíthatnak a jövőben.
A második kísérleti projekt közpénzből történő megvalósítása már folyamatban van. A terv a tereket használó különböző szolgáltatásokra és a különböző szervezetek közötti együttműködési paktumokra összpontosít.
In Budapest, the Investment Plan focuses on the procedures to use empty spaces owned by the municipality, co-managing them with the third sector (NGOs). The team identified two objectives: to develop the pilot project and to encourage NGOs to co-manage the spaces with the municipality. To achieve this goal, it is necessary to develop a new legal framework to use public spaces that facilitate collaboration between different departments and simplify the bureaucratic process. The ultimate goal is to create an application for NGOs to use the empty property. Due to legal challenges, for the pilot projects, the municipality uses a 30 days permission and is developing a coordinated program together with NGOs.
Budapesten a beruházási terv az önkormányzat tulajdonában lévő üres terek hasznosítására irányul, a civil szervezetekkel együtt kezelve azokat. A csoport két célkitűzést határozott meg: egy kísérleti projekt kidolgozása és a civil szervezetek ösztönzése a terek önkormányzattal való közös kezelésére. E cél eléréséhez olyan új a közterületek használatára vonatkozó jogi keretet kell kidolgozni, amely megkönnyíti a különböző csoportok közötti együttműködést és leegyszerűsíti a bürokratikus folyamatot. A végső cél egy olyan pályázat létrehozása, amellyel a civil szervezetek használhatják az üres ingatlanokat. A jogi kihívások miatt a kísérleti projektek esetében az önkormányzat 30 napos engedélyt alkalmaz, és a civil szervezetekkel közösen egy összehangolt programot dolgoz ki.
Torino két különböző témán dolgozik: a városi közalapítvány megvalósíthatósági tanulmányán - amely az új, városi közterület-szabályozási terv által előírt innovatív eszköz -, valamint a szomszédsági házakon. Az „ugródeszka-terv” eszközként szolgál majd a - Co-City projekt kapcsán megtapasztalt - a város jövőjét szolgáló új módszertanok kommunikálására.
A kutatás középpontjában a BeeOzanam épület áll, a Co-City projekt során aláírt együttműködési megállapodások egyike, amely a Szomszédsági Házhoz kíván hasonlóvá válni.
A Városi Közalapítványról szóló tanulmány a jogi és normatív keretek és lehetőségek elméleti kutatása, amely segít a politikusoknak abban, hogy tisztább képet kapjanak a helyzetről. A BeeOzanam esettanulmányt illetően az ugródeszka-terv a következő évekre vonatkozó terveket és a soron következő uniós finanszírozási rendszerből származó beruházási forrásokat tartalmazza.
Ezt követően a találkozó a következő lépésekre összpontosított, és azonosított néhány olyan témát, amelyeket az ezt követő megbeszéléseken tovább kell elemezni. Ilyen témák például a szociális lakhatás irányítása és kontextusa, jogi modellek, irányítási kérdések és a tárcaközi együttműködés.
Ezt követően Christian Iaione bemutatta a projekt irányítási és jogi szempontjait elemző tervet. Az irányítási elvek, a belső irányítás, a külső irányítás és a közirányítás alapvető elemek a különböző érintett szereplők közötti együttműködés dinamikájának megtervezéséhez. A terv további szempontjai az értékelési mechanizmusok, a nyomon követési folyamat és a korlátok/szükségletek.
A későbbiekben minden egyes partnerváros számára külön találkozókat szerveznek e témában.
Írta: Laura Socci
Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/co4cities-fourth-transnational-meeting-cluj-napoca-february-22-23-2022