MIÉRT FONTOS VÁROSUNK EGÉSZSÉGSZEMPONTÚ TERVEZÉSE?
Szinte minden várostervezési politika és intézkedés hatással van az emberi egészségre. Ön kerékpárral vagy autóval jár munkába? Kapcsolatba lép közben a közösséggel, vagy csupán keresztülingázik rajta? És amikor stresszesnek érzi magát, könnyen elérhető az ön számára valamilyen közeli zöldterület, hogy kifújhassa magát? Amikor az emberek meghallják az egészségpolitika szót, általában a kórházakra gondolnak. De az egészség egy holisztikus, több tényezőből álló dolog, főleg, ha várostervezésről beszélünk. A városi környezet megtervezése abból indul ki, hogy a lakosságnak szüksége van-e ilyen kórházakra és azok szolgáltatásait milyen gyakran veszi igénybe. A várostervezők határozzák meg a tervezés helyszíneit, a szolgáltatásokat, és rengeteg tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy ezek a tényezők bizony nagy hatással vannak a lakosság egészségére. Az ISGLOBAL a légszennyezést, a zajt, a hőt, valamint a fizikai aktivitás vagy a természetes tér hiányát azonosította a városban élő emberek egészségkárosító tényezőiként (lásd 1. ábra). A jó várostervezés azonban nemcsak enyhítheti ezeknek a veszélyeknek a hatását, hanem elősegítheti egy minden szempontból egészségesebb város létrejöttét is.
Amikor egy várostervet készítenek, vagy beavatkozást terveznek, az egészség nem mindig kapja meg a megérdemelt figyelmet és teret. Lényeges, hogy az egészségügyi szakemberek ritkán vesznek részt a városi tervek és politikák kidolgozásában. Az orvosok, az ápolók és az orvosi szakértők kapacitásai általában teljesen le vannak kötve a betegek, a kórházak és az egészségügyi rendszerek területén. Kevés idejük marad a várostervezésben való részvételre. Sajnos az egészségügyi rendszereink általában inkább reaktívak, mint proaktívak.
Az egészségügy proaktív megközelítése érdekében a várostervezőknek és a politikai döntéshozóknak egészségügyi hatásvizsgálatokat (Health Impact Assessments - HIA) kell készíteniük, hogy jobban megértsék a különféle városi tényezők egészségre gyakorolt hatását. A HIA-kat azonban gyakran csupán kiegészítő tevékenységnek tekintik, nem pedig az egészségi állapot javításának kulcsfontosságú, megelőző intézkedéseként. Az egészségügyi szakértők részvételének hiánya pedig a HIA jelenlegi megvalósításában fals eredményeket produkálhat.
HOGYAN vonja be az egészséget tudatosan a várostervezésbe – az EGÉSZSÉGES VÁROSOK MEGKÖZELÍTÉSE
Az EGÉSZSÉGES VÁROSOK (HEALTHY CITIES) egy kilenc partnerből álló hálózat (helyi és tervezési hatóságok), amely integrált cselekvési terveket készít a várostervezés és az egészségügy összekapcsolására. Módszertanán keresztül a hálózat célja, hogy a várostervezés egyben egészségfejlesztő hatású is legyen.
A hálózat ágazatközi és együttműködésen alapuló megközelítéssel és ahol lehetséges, a hagyományos egészségügyi rendszerek és szakértők segítségével támogatja az egészség, mint kulcsfontosságú elem tudatos beépülését a várostervezésbe. A fizikai, társadalmi és környezeti egészség minden partner számára azonos cél és az összes várospolitika közös szála. A partnerek közül mindenki létrehozott egy multidiszciplináris helyi csoportot saját városi területeinek megtervezésére. A csoportok figyelembe veszik a tér kihasználásának minden aspektusát, és bevonják a munkába a környezetvédelmi szakértőket, építészeket, egészségügyi szakértőket és lakosságot is.
1. ábra: A légszennyezéssel, zajjal és hővel, valamint a fizikai aktivitás és a természetes terek hiányával járó egészségi állapotok. Forrás: ISGLOBAL: Várostervezési, Környezetvédelmi és Egészségügyi Kezdeményezés, online elérhető ITT.
A hálózat a HIA eszközt használja útmutatásként a városi tényezők egészségügyi mutatókra gyakorolt hatásának megértéséhez. Ezzel együtt támogatja az “Egészség minden politikában” (Health in all Policies – HiaP) megközelítést és a lehető legjobb eredmény elérése érdekében saját Egészséges Városok Értékelő Eszközét használja.
Az egészségügyi hatásvizsgálat mint integrált eszköz
Mi is az egészségügyi hatásvizsgálat (HIA)?
„Az egészségügyi hatásvizsgálat olyan eljárások, módszerek és eszközök kombinációja, amelyek alapján egy politika, program vagy projekt megítélhető a lakosság egészségére gyakorolt lehetséges hatásai és e hatások népességen belüli megoszlása szempontjából” (WHO 1999).
A HIA nem új eszköz. Az első irányelveket még az 1990-es évek elején dolgozták ki, és 1999-ben a göteborgi konszenzusos dokumentum határozta meg a fő iránymutatásait és a legfontosabb kapcsolódó fogalmakat. A HIA hat lépésből áll: Vizsgálat, Azonosítás, Felmérés, Ajánlások, Jelentéstétel, valamint Monitoring és Értékelés (magyarázat: 2. ábra).
2. ábra: A HIA hat lépése
Sajnos a HIA nem tartozik a várostervezés általános gyakorlatai közé. Noha bonyolultabbá teszi a tervezési folyamatot, értékes és rugalmas eszköz, amely alkalmazkodni tud a felhasználói igényekhez és szakértelemhez. Az egészségügyi hatásvizsgálatok célja gyakorlatilag tényalapú ajánlások készítése, amelyek maximalizálják a pozitív és minimalizálják az egészségre gyakorolt negatív hatásokat. Ezeket a döntéshozók és a nyilvánosság tájékoztatására használják, ha olyan politikákat vagy terveket fontolgatnak, amelyek jelentősen befolyásolhatják az egészséget.
A HIA akkor valósítható meg a legjobban, ha felhasználói az “Egészség minden politikában” (Health in All Policies – HiAP) megközelítést is támogatják. A HiAP rendszerezetten veszi figyelembe az egészségre gyakorolt hatásokat az ágazatokban, ezzel biztosítják a kormányok elkötelezettségét az egészség és a jólét javítása mellett. A HiAP az egészségügy központi pillérévé teszi a különféle ügynökségeket és szektorokat, tényalapuló módszerével támogatva az együttműködést. A HiAP szemlélet integrálása segíthet abban, hogy a várostervezés az egészséget meghatározó elemként kezelje a fejlesztések során.
Miben újszerű a HEALTHY CITIES?
A HEALTHY CITIES támogatja a “Egészség minden politikában” (HiAP) gyakorlatot, és az egészségügyi hatásvizsgálatot (HIA) használják a várostervezési gyakorlatok integrált megközelítéséhez. A kilenc helyi integrált cselekvési terv kidolgozása során az egészségügyi és a várostervezési szempontokat folyamatosan figyelembe veszik (3. ábra).
A Partnerek már a célok meghatározásának első lépésétől kezdve az Egészséges Városok Értékelő Eszközt alkalmazták az összes javasolt intézkedés egészségre gyakorolt hatásának értékelésére és szemléltetésére (4. ábra).
Az Egészséges Városok Értékelő Eszköz lehetővé teszi a városi tervek, célok és beavatkozások gyors értékelését annak megfelelően, hogyan hatnak a 16 városi tényezőre. Automatikusan kiszámítja a beavatkozások lehetséges egészségügyi hatásait, támogatva a döntéshozatali folyamatokat és bemutatva a várostervezési döntések egészségügyi következményeit. Tudást ad a nem egészségügyi szakembereknek és megkönnyíti a tudományágak közötti párbeszédet. A városi tényezők egészségre gyakorolt hatása lehet közvetlen (egyes mutatókra, például szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi megbetegedések, cukorbetegség, depresszió stb.), vagy közvetett (bizonyos egészségi tényezőkre, például fizikai aktivitásra, étkezési szokásokra, levegőminőségre vagy zajszennyezésre).
Az Egészséges Városok Értékelő Eszköz (2020) rendszeres felülvizsgálaton alapul. A rendszer összesíti azokat a tudományos lektorált publikációkat, amelyek összekapcsolják a városi tényezőket és azok hatását a város egészségére¹. Az eszköz 16 városi meghatározó tényezőt és azok 21 egészségügyi mutatóra gyakorolt hatását veszi alapul. Az eszközt Marta Rofin Serra, az HEALTHY CITIES koordinátora, várostervező és építész fejlesztette ki.
4. ábra: AZ EGÉSZSÉGES VÁROSOK hálózat integrált cselekvési tervek célkitűzéseinek kollektív pozitív hatása. Az első három pozitív egészségügyi hatás: Fizikai aktivitás, Elhízás és túlsúly és Ülő viselkedés.
Az HEALTHY CITIES módszertan egy ismétlődő elemzés alapján működik, ahol a HIA minden egyes lépése három iteratív elemet támogat: Elemzés, Tervezés és Dizájn, valamint Kormányzás2 (5. ábra).
Elemzés | Célja a tények megállapítása és a problémák elemzése, meghatározása vagy átfogalmazása és kezelése |
Tervezés és Dizájn | Célja képek létrehozása, valamint megoldások és stratégiák kidolgozása, elemzése, megvitatása és javaslatok megfogalmazása |
Kormányzás | Magában foglalja a társadalmi ismeretek létrehozásában érdekelt résztvevőket, valamint az érdekeltek ambícióinak és szerepének hangsúlyozását a fejlesztési projektek és általában a politika vonatkozásában. |
Ez a megközelítés ötvözi a HIA-t az Együttműködési Tervezés Keretrendszerrel. Az említett három összetevőre a várostervezéssel kapcsolatos kérdések megfelelő és rendezett kezelésében van szükség, valamint abban, hogy a megoldandó problémák ne csak kihívások maradjanak, hanem együttműködéssel megvalósuló, megfelelő tervezési eredmény szülessen. Lényegében ez a megközelítés úgy szervezi a HIA-t, hogy jobban illeszkedjen a várostervezés céljához.
5. ábra: A HIA lépései az együttműködési tervezés keretrendszerével kombinálva
Merre tovább?
A HEALTHY CITIES által javasolt integrált megközelítés célja nem az integrált cselekvési tervek kidolgozásának meghatározása, hanem a jobb döntéshozatal támogatása. A kilenc partner az összes kapcsolódó eszközt és megközelítést tovább tárgyalja és folyamatosan teszteli. A projekt előrehaladása során több eredményt fognak közzétenni magával az integrált megközelítéssel és annak eredményességével kapcsolatban, azaz, hogy miként lehet megtervezni és kialakítani egy egészségesebb várost. A hálózat legfőbb célja, hogy a várostervezés támogassa az egészséget.
¹ Puig-Ribera A, Bort-Roig J, Rofin M, Garcia-Cuyás F, Geli M, Chamorro C, Perona-Ribes L, Cervantes P, Torrentó J, del Val R, Palmero F. (2018). Planning local urban environments to promote health in Vic (Barcelona): A comprehensive approach. European Journal of Public Health; 28 (suppl. 4): 208.
² van Herk S., Zevenbergen C., Ashley R., Rijke J.,Learning and Action Alliances for the integration of flood risk management into urban planning: a new framework from empirical evidence from The Netherlands,Environmental Science & Policy,Volume 14, Issue 5,2011.
Szerzők:
Sofia Aivalioti (HEALHTY CITIES alkalmi szakértő),
Marta Rofin Serra (HEALHTY CITIES koordinátora),
Sebastiaan van Herk (HEALHTY CITIES vezető szakértője)
Eredeti cikk: https://urbact.eu/healthy-cities-bridging-urban-planning-and-health#