Közösségi kertek - a közjó kiemelkedő példái Budapesten

Edited on 18/02/2022

Budapesten talán a legkönnyebben úgy lehet megértetni az emberekkel, hogyan működik a városi közös munka, ha a közösségi kertekre hivatkozunk, amelyekből több tucatnyi működik a magyar fővárosban.

 

Az üres telkek virágos és élelmiszertermelő kertekké alakítása az elmúlt évtizedben nagyon népszerűvé vált mind a polgárok, mind a helyi önkormányzati tisztviselők körében.

A városi kertek a mai városok számos kihívását kezelhetik, beleértve az élelmezésbiztonságot, a kihasználatlan városi tereket, a kevés zöldterületet, az individualizációt, a csökkenő polgári részvételt és a munkahelyteremtést. Amellett, hogy teret biztosítanak a pihenésre és kikapcsolódásra, fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban is. A közösségi kertek hűsítik a városokat, a helyben termesztett élelmiszerek kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményeznek, és a komposztálható városi hulladékot is hasznosíthatják. A vegyszermentes élelmiszer biztosítása mellett a közösségfejlesztés is lényeges haszna a közösségi kerteknek, a tevékenységek pedig a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt közelebb hozzák a természethez.

A Kortárs Építészeti Központ – KÉK jelentős szerepet játszott a városi kertépítés magyarországi elterjesztésében és fejlesztésében. 2010 óta foglalkoznak a hazai környezethez igazodó közösségi kertekkel kapcsolatos módszertan, jogi keretek és modellek kidolgozásával. Az oktatás és a tudásbázis fenntartása mellett az első mintakert (2011-ben a Lecsós kert) létrehozása is a nevükhöz köthető, amely egy új közparkban kapott helyet, de azóta bezárt. A KÉK ma már Budapest számos kerületében szakmai partnerként és tanácsadóként vesz részt közösségi kertek létrehozásában és fenntartásában. A tudásátadás mellett egyik fontos céljuk a közösségi kertek országos hálózatának létrehozása és összekapcsolása a hasonló nemzetközi platformokkal. Jelenleg honlapjukon (kozossegikertek.hu) közel 80 aktív magyarországi közösségi kertet tartanak nyilván, naprakész információkkal. 

Egy 2020-ban közzétett tanulmány szerint a budapesti városi kerteket a közösségi irányítás, az autonóm működés és a tagok közötti magas szintű együttműködés fontossága jellemzi a feladatok, eszközök és erőforrások megosztásában. Általában az önkormányzat vagy kezdeményezője, vagy erős támogatója a kerteknek. Valószínűleg ez az oka annak, hogy más országokhoz képest a polgári identitás nem kiemelkedően erős a kertközösségekben.

A budapesti közösségi kertek általában el vannak kerítve, ezért csak egy zárt közösséget szolgálnak a környéken. Az utóbbi időben egyre nagyobb az igény a közösségi parkok, a helyiek által fenntartott nyílt zöldfelületek iránt. Az első budapesti részvételi költségvetési ciklus 15 nyertes projektjének egyike egy mára már lezárt zöldterület kísérleti közösségi parkká történő átalakítása. A használaton kívüli szabadtéri helyszínek visszaszerzése a nyilvánosság számára szintén hangsúlyos téma Budapesten, különösen a Duna-parti területek esetében.

(Írta: Major Luca, Budapest Főváros Önkormányzatának Budapest-ösztöndíjasa; Fotó: Polyák Levente)

Közzétette: Laura Socci

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/community-gardens-prime-example-commons-budapest

 

 

Submitted by Tímea Jaschitzné Cserni on 18/02/2022
author image

Tímea Jaschitzné Cserni

See all articles