Azoknak a városoknak, amelyek a jelenleg felmerülő többdimenziós társadalmi szükségletekkel szembesülnek, mint például az idősek és a gyermekek gondozása, a társadalmi elszigeteltség és a depresszió, a munkanélküliség és a szegénység, hogy csak néhányat említsünk, innovatív politikákat kell kidolgozniuk a tapasztalatcserén és az egymástól való tanuláson alapuló kollektív tanulási folyamatok létrehozásán keresztül. Ez az a szakpolitikai változás, amelyet az Önkéntes Városok+ (Volunteering Cites+) hálózat az URBACT módszertan támogatásával fejleszt!
Az önkéntesség segít egy összetartóbb, biztonságosabb és erősebb közösség kialakításában, mivel növeli a közösségeken belüli és a közösségek közötti szociális hálót. Az önkéntesség elősegíti, hogy az emberek aktívabbak legyenek a polgári szerepvállalásban és az állampolgári szerepvállalásban. Az önkéntesek nagymértékben hozzájárulnak a társadalomhoz azáltal, hogy támogatják a hosszú távú fejlődést, a kultúrák közötti cserét, a közösségépítést, a társadalmi befogadást és a szegénység mérséklését, miközben fejlesztik készségeiket és kompetenciáikat, továbbá ennek következtében a fiatal önkéntesek esetében a foglalkoztathatóságot.
Az önkéntesség alapvető fontosságú a 2030-as agenda azon kulcsfontosságú elveinek megvalósítása szempontjából, hogy "senki ne maradjon lemaradva" és "a leghátrányosabb helyzetűeket érjük el először". A 2030-ig szóló agenda elismeri az önkéntesek által mindenhol betöltött létfontosságú szerepet, továbbá az ENSZ Közgyűlése[1] elfogadta az ENSZ-tagállamok által kidolgozott akciótervet, amelynek célja, hogy segítse az önkéntességben érdekelt feleket az önkéntesség elismerésének és a fenntartható fejlődési célokba való integrálásának fokozásában. Az önkéntesek, a kormányok, a civil társadalom, a magánszektor és az ENSZ összehangolt erőfeszítései révén az akcióterv célja, hogy erősítse az emberek elkötelezettségét a 2030-ig tartó agenda iránt, integrálja és érvényesítse az önkéntességet a nemzeti stratégiákba és politikákba, valamint mérhetőbbé tegye az önkéntesség hatását.
Az önkéntesek széles körben támogathatják a legkiszolgáltatottabbakat, az önkéntességben való részvétel pedig képessé teheti a marginalizált embereket arra, hogy maguk találjanak megoldást az előttük álló kihívásokra. Figyelembe véve Európa és különösen a VC+ hálózatban részt vevő területek elöregedő lakosságát, az idősek számára az önkéntesség előnyös lehet akár az aktív részvétel, akár a szolgáltatások igénybevétele révén.
Ezenkívül az önkéntesség lehetőséget ad az önkénteseknek – ami különösen a fiatalok számára fontos – a szociális készségek gyakorlására és fejlesztésére, a szociális készségek és kompetenciák fejlesztésével, amelyeket ma a foglalkoztathatóság kulcsfontosságú elemének tekintenek, valamint egy csereprogramot, amely a közös érdeklődésű emberek egy csoportjával való rendszeres találkozás révén valósul meg.
Az "Önkéntes városok+" egyike az URBACT titkársága által 2021 júniusában jóváhagyott 7 "második hullám" transzferhálózatnak. Ezt a hálózatot a ciprusi Athienou városa vezeti, amely 2017-ben elnyerte az URBACT jó gyakorlat címkét.
Az "Önkéntes városok+" transzferhálózat célja, hogy előmozdítsa ennek a strukturált önkéntességből és generációk közötti folyamatokból álló jó gyakorlatnak az átadását és adaptálását a partnervárosok számára, mint a társadalmi befogadás javításának, a szegénység elleni küzdelemnek és a polgárok életminőségének magasabb szintre emelésének a társadalmi kohézió javítására szolgáló tőkeáttételét. Az önkéntesek kulcsszerepet játszanak ebben a strukturált, részvételen alapuló, "új" kormányzási modellben, amely az önkormányzati szociálpolitika megtervezését és végrehajtását szolgálja.
Athienou város egy nemzeti program keretében létrehozta az Önkéntesség Városi Tanácsát (ÖVT/MCV), amelynek elnöke a polgármester, 48 tagja pedig a közösség (helyi szervezetek, politikai pártok, szülői szövetségek, egyházak és szponzorok) által választott tag. Az ÖVT négy program ernyőtanácsaként működik, ezek mindegyikének saját önkéntes tanácsa van, amely támogatja a programok munkatársait feladataikban és felelősségeikben. A négy program a következők: Idősek otthona, Felnőttek Központja, amely az elszigetelt emberek számára szervezett foglalkozásokkal és nappali ellátással kapcsolatos kezdeményezésekkel, a Városi Bölcsődei Központ és a Szociális Jóléti Bizottság. Ez utóbbi bizottság, amelynek elnöke a polgármester, és amely szorosan együttműködik a Szociális Jóléti Hivatallal és az Oktatási Minisztériummal, az önkormányzat egyfajta szociális osztálya, de részvételi struktúrában működik.
Kyriacos Kareklas, Athienou polgármestere és a jelenlegi Transzferhálózat vezető partnere szerint "bár a döntéseket önkéntesek hozzák, a bizottság szigorú előírások szerint működik, tevékenységéről jelentést tesz, és a jogi hatóságok ellenőrzik. A 2012-es megalakulása óta átlagosan 40 személyt támogatnak egy adott időpontban. A támogatás teljes mértékben együttműködik az ÖVT többi programjával is".
Az ÖVT egésze alulról felfelé építkező megközelítést alkalmaz, az intézményekkel olyan vertikális és horizontális integrációt valósítanak meg, amely lehetővé teszi, hogy az önkéntesek a szükséges validációval rendelkező döntéseket hozzák meg.
E kezdeményezések egyik legfontosabb fenntarthatósági tényezője a generációk közötti elem, a közösség különböző korosztályainak közös kezdeményezései. A gyermekek már nagyon korán elkezdenek részt venni az önkéntes tevékenységekben, és ők is kedvezményezettjei az önkéntes tevékenységeknek, ami elősegíti a generációról generációra történő folytonosság kultúráját. Példaként említhetjük a gyermekek heti rendszeres látogatásait az idősek otthonába, hogy az idős emberekkel közös szórakozási tevékenységeket folytassanak. Egy másik példa az önkéntesek gyakori látogatásai az iskolákban, ahol mesemondó kezdeményezésekkel ösztönzik a gyermekek és fiatalok önkéntes elkötelezettségét.
Ezen túlmenően létezik még egy elem, amely a profitorientált magánszektor erőteljes bevonásán alapul a régió fő munkaadói szövetségeinek vállalati társadalmi felelősségvállalási eleme révén. A magánszektor által a régió szociális jólétének nyújtott rendkívüli támogatásnak van néhány oka. Először is meg kell említeni, hogy a térség gazdasági szerkezete alapvetően a mezőgazdaságon, az állattenyésztésen és más kapcsolódó iparágakon alapul. Ez az egyesület például az Idősek Otthonát napi 30 liter tejjel és heti 20 kg hússal látja el ingyenesen. Ezek az ágazatok alapvetően családi gazdaságokon alapulnak, a vállalkozásokban erős generációk közötti utódlással. Ez az utódlás táplálja a társadalomban meglévő összetartó kultúra és a szolidaritás elvének folytatását.
Kyriacos Kareklas azt is hozzátette: "Az Athienou jó gyakorlat sok év alatt jött létre a városban. Legfőbb erőssége a generációk közötti együttműködés, amelyben mind az önkéntesek, mind a szociális problémákkal küzdő egyének különböző korosztályai együtt dolgoznak a helyi társadalom életminőségének fenntartható fejlődéséért".
Az "első hullám" transzferhálózat hét európai partnervárost vont be - Capizzi Olaszországban (Szicília), Athy Írországban (Kildare megye), Radlin Lengyelországban, Altena Németországban, Altea Spanyolországban, Arcos de Valdevez Portugáliában és Pregrada Horvátországban - a kidolgozott modell minél szélesebb körű tesztelése és különböző kontextusokban történő alkalmazása érdekében. Az eredmények rendkívül pozitívak voltak, és a modell további, más városokra való átvitelének igényét is felvetették. Mind a 7 város létrehozta/átalakította az ÖVT-t, mint a részvételi kormányzás új eszközét az önkéntesek részvételével. A városok növelték a generációk közötti tevékenységek számát, elősegítették az önkéntesek - köztük a fiatalok - magasabb szintű részvételét, továbbá SDG-tervet dolgoztak ki a vállalatok bevonására. Az alábbi ábrán látható, hogy az ULG tagjai hogyan fejlesztették készségeiket területenként, és hogyan erősödtek a soft készségek.
Az Önkéntes városok+ hálózat "második hulláma" 4 új partnervárossal bővült:
Mint mindig, a transzferhálózat számára a legnagyobb kihívás a közös megegyezés elérése volt arról, hogy mindegyik partnerváros esetében a legfontosabb modulokat és módszereket lehessen azonosítani, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági jellemzőket, a kormányzási körülményeket és az érintett városok méretét (lakosságszám 6 000 és 11 000 fő között változik).
Ahhoz, hogy a városok fent említett kihívásokkal szembe tudjanak nézni, alapvető fontosságú, hogy megteremtsük az érdekelt felek bevonásának feltételeit, és elősegítsük a jó gyakorlatok átadásának folyamatát. Ennek érdekében minden város létrehozott egy URBACT Helyi Csoportot (ULG), amely a városfejlesztési politikák társadalmi befogadás és kormányzás tematikus területeinek integrált és részvételi megközelítéseihez, valamint az átadási akcióterv kidolgozásához szükséges eszköz.
"A transzferút "magja" az ULG. Az ULG és a közös gondolkodás és munka lehetővé tette, hogy javítsuk a különböző érdekelt felek közötti kölcsönös kommunikáció és együttműködés minőségét, ami elengedhetetlen a város további társadalmi és szociális fejlődéséhez." Marija Pregrada város
Az önkéntesség szelleme elősegíti egy csoportban a szolidaritás és kohézió erős érzését, és ennek következtében a jól működő közösséghez való tartozás érzését. A Transzferhálózat a városok és lakosaik szintjén jól meghatározott horizontális integrációt kínál, az irányítási struktúrán belül pedig az önkéntesség vertikális integrációját.
Befejezésül szeretnénk kiemelni Kareklas úr összegzését: "Az URBACT Transzferhálózatok nagy kihívást jelentenek a jó gyakorlatok más városokba történő átadásának előmozdítása szempontjából. Tisztában vagyunk azzal, hogy az átadás nem könnyű folyamat, de a korábbi sikeres tapasztalatainkkal, a vezető szakértő segítségével és lelkesedésünkkel bízunk abban, hogy végül ismét jó munkát végezhetünk".
[1]Az ENSZ Közgyűlése
Írta: Stavroula GEORGIOU
Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/looking-just-societies-through-volunteering