Az elmúlt néhány évet a tervezett vagy épp az előre nem tervezhető átalakulások határozták meg, és ez 2024-ben sem lesz másképp. A júniusi és novemberi szavazások eredményeként új Európai Parlament és Európai Bizottság alakul, amely természetesen befolyásolni fogja az EU 2027 utáni kohéziós politikájával kapcsolatos eljárásokat.
Az új uniós politikai ciklusra előre tekintve érdemes közelebbről megvizsgálni az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Félévente egy tagállam felügyeli az EU Tanácsát, amely az Európai Parlament oldalán társjogalkotó testület. A spanyol elnökség 2023 decemberében fejezte be a ciklusát, és átadta a stafétát a belga elnökségnek, amely 2024. június 30-ig látja el a feladatot.
Milyen eredményeket ért el a spanyol elnökség a fenntartható városfejlesztési politika előmozdításában az EU Urban Agenda for the EU (UAEU) keretében? Milyen szerepet játszanak majd a városok és a helyi szereplők a belga elnökség alatt elért eredmények továbbfejlesztésében? És hogyan illeszkednek mindehhez az URBACT-városok?
Olvasson tovább a válaszokért és tájékozódjon a következő lépésekről!
A jelenlegi helyzet: Városok és az EU várospolitikája
Mielőtt megvizsgálnánk a spanyol és a belga agendát, tájékozódjunk a városokról szóló vitáról az uniós szakpolitikákban. A legfrissebb statisztikák szerint az európaiak jelentős része városi területeken él, és a globális kibocsátások mintegy 75%-át a városok teszik ki. Zakia Khattabi belga Klíma-, környezetvédelmi, fenntartható fejlődésért és zöld megállapodásért felelős miniszter megerősíti, hogy a városok alapvető szerepet játszanak az átfogó, egymással összefüggő kihívások megoldásának kidolgozásában. 'A városok a levegőminőség javítására, a helyi gazdaság és a fenntartható élelmiszer-ellátás támogatására, valamint területük ellenálló képességének megerősítésére irányuló szakpolitikák végrehajtásával képesek arra, hogy az éghajlatváltozás egyre hevesebb hatásaival szemben nagyobb léptékű változásokat ösztönözzenek, hogy társadalmaink számára igazságos és fenntartható átmenetet biztosítsanak.'
Mivel a legtöbb polgár jellemzően városi környezetben él, az uniós szakpolitikák értelemszerűen nem hagyhatják figyelmen kívül a városok és községek eltérő igényeit és kihívásait. Sőt, ezekbe a szakpolitikai kérdésekbe be kell vonni magukat a városokat, és képessé kell tenni őket arra, hogy helyben kezeljék ezeket a kihívásokat. Az elmúlt évek során Európában és nemzetközi szinten is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a városi problémák kérdéskörei. 2020-ban üdvözölhettük az Új Lipcsei Chartát, amelyet az EU Tanácsának német elnöksége alatt vezettek be, továbbá a városi problémák kiemelt helyen szerepelnek a 2021-2027-es uniós kohéziós politikában. Általánosan elfogadott, hogy a várospolitikai megoldások összekapcsolódnak és átívelő jellegűek - elég csak az EU városfejlesztési agendájára, az Európai Zöld Megállapodásra, a Párizsi Megállapodásra, az UN Sustainable Development Goals [ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokra], a Agenda 2030-ra és az Új Városfejlesztési Agendára, a Habitat III alapelveire gondolni.
Ebben az összefüggésben térünk rá az EU Tanácsának spanyol elnökségére és annak hozzájárulására a fenntartható városfejlesztés közös uniós jogi keretéhez.
A spanyol elnökség: az 'Urban Agenda for EU' következő lépéseinek meghatározásában vállalt szerepe
A 2023. július 1-től december 31-ig tartó spanyol elnökség konkrét programot és prioritásokat jelölt ki egy zöldebb, egészségesebb, befogadóbb és versenyképesebb Európa érdekében. Számos eredmény született, azonban jelen cikkünk a városi ügyek terén elért eredményekre összpontosít.
Az elnökség találkozóin, rendezvényein és kezdeményezéseiben a városokat és a helyi önkormányzatokat kulcsfontosságú szereplőként emelték ki az EU Urban Agenda és az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek előmozdításában. Mérföldkőnek számít a Gijón-i nyilatkozat, amely a helyi önkormányzatok, a nemzeti és az uniós szereplők bevonásával együttműködő, többszintű kormányzási megközelítést szorgalmaz.
A nyilatkozatot 2023. november 14-én fogadták el a spanyol elnökség által szervezett, a lakhatással és városfejlesztéssel foglalkozó informális miniszteri találkozón.
Informális miniszteri találkozó a lakhatásról és a városfejlesztésről. Forrás: EU2023ES.
A minisztériumok képviselői rámutattak, hogy az EU lakosságának 8,7%-a jövedelmének több mint 40%-át költi lakhatásra. Ha a piaci árú bérlakásokban élő összes háztartást figyelembe vesszük, akkor ez az arány 20,8%-ra emelkedik. Erre válaszul a nyilatkozat kifejezetten utal a tisztességes, megfizethető lakhatáshoz való jogra, mint a fenntartható, egészséges és befogadó "épített környezet" egyik aspektusára.
Gijonban a minisztériumok képviselői egyúttal részt vettek az EU Urban Agenda-ról (UAEU) szóló külön ülésen, amelyen megállapodtak két új témában az UAEU partnerségek számára:
- Vízérzékeny városok
- Lakhatás szén-dioxid-mentessé tétele, fűtés / hűtés helyi stratégiai tervezése
Az új partnerségekre vonatkozó felhívás még nem jelent meg, de a két téma azért került kijelölésre, mert komoly kihívást jelentenek a városfejlesztés számára (nevezetesen a vízhiány, az árvízkockázat, az épületek szén-dioxid-mentessé tétele stb.). A második témával kapcsolatban további betekintést nyújt az EU City Lab legutóbbi rendezvényéről szóló URBACT cikkünk, amely az energia megosztásról és az energiaközösségekről szól. A miniszterek és képviselőik további új témákat is javasoltak a jövőre nézve, többek között a városi terjeszkedést, a városi átmenethez szükséges készségeket és még sok minden mást.
Érthető, hogy a spanyol elnökség saját mandátuma alatt a fenntartható városfejlesztést szorgalmazza, mivel Spanyolországnak önálló stratégiai dokumentuma van a várostervezésről. A Spanyol Urban Agenda értelmében a helyi önkormányzatokat arra ösztönzik, hogy dolgozzanak ki cselekvési terveket összhangban az Urban Agenda for the EU (UAEU), az ENSZ Agenda 2030 ajánlásaival, csakúgy mint az átfogó uniós kezdeményezésekkel, prioritásokkal és témákkal.
URBACT a spanyol városi fórumon
A második spanyol városi fórumot 2023. október 16-17. között tartották Granadában. A fórum során a spanyolországi nemzeti URBACT pont külön workshopot szervezett az Akció Tervezési hálózatokra vonatkozó legutóbbi felhívás spanyol kedvezményezettjei számára, hogy kapcsolatot teremtsenek és megosszák egymással az akciótervezési folyamat legjobb gyakorlatait. Az ülésen 15 önkormányzat képviselői vettek részt az ország minden részéről. A workshop napján a spanyol nemzeti URBACT pont vezetésével egy kerekasztal-beszélgetés is zajlott az URBACT IV programról: a spanyol önkormányzatok sikerei címmel, amelyen Luis Pedro Arechederra Calderón (spanyol pénzügyminisztérium) és öt önkormányzat is részt vett. A résztvevők felismerték a fókuszcsoportokban és az URBACT-eszközökben rejlő lehetőségeket a spanyol városfejlesztési agenda keretében akcióterveket kidolgozó helyi önkormányzatok támogatására.
Kerekasztal-beszélgetés a granadai II. Urban Forumon. Forrás: URBACT Spanyolország.
A belga elnökség: a városok helye a (tárgyaló)asztalnál
Egy hónappal a belga elnökség kezdete után láthatjuk, hogy a spanyol elnökség által meghatározott uniós városfejlesztési politikai keretből már kirajzolódik néhány irányvonal. Spanyolország nyomdokaiba lépve a belga elnökség a városokat és a helyi önkormányzatokat kívánja az európai várospolitika középpontjába helyezni ebben a programidőszakban és 2027 után is. Az elnökség ideje alatt Brüsszel főváros régió fogja betölteni a "Környezetvédelem" és a "Várospolitika" tanácsok elnöki tisztjét. Antoine de Borman, a perspective.brussels (a városfejlesztéssel foglalkozó regionális közigazgatás) vezérigazgatója a városok várható szerepéről nyilatkozik: "Elnökségi programunkat a kezdetektől fogva a városokkal és a fontos európai városi hálózatokkal közösen dolgoztuk ki. Az eredmény egy olyan program, amelyet az európai városoknak szenteltünk.
Mindkét elnökség osztozik az EU 2024-2029 strategic agenda [EU 2024-2029 stratégiai agenda] tematikus prioritásain (pl. lakhatás, területi kohézió). Érdemes megjegyezni azt is, hogy Belgium a zöld átmenethez kapcsolódó új jogszabályokról szóló tárgyalások előmozdítását tervezi, beleértve a Spanyolország által szorgalmazott kérdéseket (pl. az Urban Wastewater Treatment Directive-re [Települési szennyvízkezelésről szóló irányelvre] vonatkozó általános iránymutatás).
A városfejlesztési politikával kapcsolatban egy sor magas szintű és az érdekelt felek részvételével zajló találkozót terveztek, amelyek január 24-én kezdődnek Brüsszelben, a 'A European urban policy fit for the future' ['A jövőbe illeszkedő európai várospolitika'] című konferenciával (erről bővebben itt olvashat). Március és április között sor kerül az Urban Agenda Thematic Partnerships Group [Urban Agenda Tematikus Partnerségi Csoport] üléseire, majd az Urban Agenda for the EU Lab (április 24.), hogy csak néhányat említsünk a közelgő találkozók közül.
A városok polgármesterei aláírják a belga elnökséggel kötött megállapodást
A fent említett január 24-i találkozó egyik legfontosabb eredménye a Brussels Declaration of European Mayors [európai polgármesterek brüsszeli nyilatkozata] volt, amelyet 19 európai ország 41 polgármestere írt alá. A nyilatkozatot továbbra is itt lehet aláírni. Margit Tünnemann, az URBACT titkárságának vezető politikai tisztviselője, aki jelen volt a találkozón, kijelentette, hogy: "Ez a megfelelő időben, a belga elnökség kezdetén történik, amikor a jövőbeli európai politikákról szóló párbeszéd egyre nagyobb lendületet vesz", és hozzátette: "Ez egy olyan ambiciózus európai várospolitikát jelez, amelyet nem csak a városoknak terveztek, hanem egyértelműen a városokkal közösen alakítottak ki.
Közelebb az otthonunkhoz
A belga elnökségi program bejelentette, hogy támogatja a városi átmenetet és küzd a konkrét kihívások - pl. a városok terjeszkedése és sűrűsége - ellen. A területi kohézió két aspektusára helyezik a hangsúlyt: (1) a földterületek mesterségessé válásának, a városi terjeszkedésnek és a talajzáródásnak a kezelése, valamint (2) a 2030-ig szóló területi agenda felülvizsgálata.
A megfizethető, minőségi és fenntartható lakhatáshoz való jog az európai polgármesterek brüsszeli nyilatkozatának egyik kulcsfontosságú eleme, amely de Borman szerint "a városok határozott igényét tükrözi a lakhatás, a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a városi és vidéki közösségek közötti együttműködés kérdésének megoldására".
A spanyol Urban Agenda-hoz és az Urban Agenda for the EU-hoz való hozzájárulásokhoz hasonlóan a nyilatkozat is támogatja az összehangolt, többszintű megközelítést, amely elengedhetetlen a fenntartható városi modellhez.
A cikk az URBACT Titkárság által közzétett angol nyelvű cikk magyar változata. (Eredeti közzététel dátuma: 2024.02.08)
