A kisvárosok gyakran nagyobb kockázatnak vannak kitéve a gazdasági visszaeséshez vezető globális trendek negatív hatásai miatt. Ugyanakkor ezek azok a települések, ahol az Európai Unió lakosságának jelentős százaléka él és dolgozik. Tehát hogyan kezelhetjük helyi szinten a fejlesztési problémákat és lehetőségeket a globális következmények és a helyben rendelkezésre álló források kontextusba helyezésével? Hogyan alakíthatjuk a helyi önkormányzatokat minél ellenállóbbá egy olyan korban, amikor a világ egy globális járvány előtt áll, és vannak városok, melyek gazdasági válsággal küzdenek? A helyi gazdaságfejlesztés (HGF) elvei szerint a helyi fejlesztést stratégiai és megalapozott módon kell megközelíteni, a kihívást jelentő döntéseket pedig a fenntarthatósági céloknak megfelelően kell meghozni.
Ez a cikk az iPlace Projekt, 10 kisvárosból álló hálózat által szervezett helyi gazdaságfejlesztési mesterkurzus folytatásaként szolgál, amely megvizsgálja az új helyi fejlesztés lehetőségeit, és célja olyan rések feltárása, amelyek potenciált teremtenek a jövőbeni gazdasági növekedéshez.
A helyi gazdaságfejlesztés legfőbb elvei
A helyi gazdaságfejlesztésnek az egyes városok és régiók lehetőségeire kell összpontosítania, meghatározva a helyi érdekeltek kihívásait és igényeit annak biztosítására, hogy a helyi közösség teljes mértékben élni tudjon a helyi adottságokban rejlő lehetőségekkel. A HGF-kezdeményezéseknek a teljes város és a régió gazdasági életképességére kell hatniuk, nem csak a helyi gazdaság egy meghatározott ágazatára.
A gazdasági fejlődést a város gyakran „marketing tevékenységnek” tekinti, de a városok szerepe és felelőssége szélesebb és sok esetben stratégiai jelentőségű. Az olyan elemek, mint a vállalkozások megőrzése és bővítése, a befektetések vonzása, a stratégiai szövetségek és partnerségek, a vállalkozói szellem és a munkaerő fejlesztése, az innováció támogatása, a városközpont újjáélesztése és a közösségfejlesztés mind kulcsfontosságú részei a mai (városi) gazdaságfejlesztési szakember „eszköztárának”.
A közép- és kisvárosokban a kkv-k jelentik a munkahelyteremtés egyik fő mozgatórugóját. Az OECD 2019-es jelentése szerint a kkv-k az összes vállalkozásnak körülbelül 99%-át teszik ki, illetve a foglalkoztatás mintegy 60%-át biztosítják. Ezért az helyi vállalkozások megőrzése és bővítése (BRE: business retention and expansion), valamint a beruházások vonzása a hatékony helyi gazdasági fejlődés két fő alapkövét jelenti. A városok szerepe a befektetések ösztönzése azáltal, hogy stratégiai módon népszerűsítik a helyi és a környező régió kínálatát, ugyanakkor a helyi infrastrukturális beruházásokat is előtérbe helyezik egy megalapozott, kiegészítő befektetési megközelítés révén, amely a gazdaságfejlesztés menedzsmentjére épül.
A vállalkozások megőrzésének és bővítésének (BRE) előmozdítása érdekében a szakembereknek a helyi adottságok tekintetében olyan kritériumokra kell összpontosítaniuk, mint például az üzlet-specifikus infrastruktúrák és költségek, az általános tájékoztatás és támogatás, valamint az együttműködés lehetőségeinek megteremtése. Egy kis város életképességének biztosítása érdekében a BRE programok célja a helyi vállalkozások megtartása egy adott közösségben, támogatás nyújtása azoknak, akik a jelenlegi telephelyükön fejlődni és növekedni szeretnének, valamint erősebb üzleti légkör kialakítása, amely növeli a meglévő vállalatok versenyképességét. A sikeres városok stratégiai szemlélettel közelítik meg ezeket az elemeket azáltal, hogy a folyamatot részvételiségre alapozva, helyi minőségi értékeléssel kezdik, olyan eszközök azonosításával, amelyek megoldják a kihívásokat és megoldásokat kínálnak a helyi vállalkozások számára, valamint vonzzák a beruházásokat.
A városi környezettől és a fő gazdasági szektortól függően szinte minden város nyújt a vállalkozások számára valamilyen technikai segítséget (inkubátorházak, akcelerátorok, mentori programok, tőkéhez való hozzáférés, üzleti képzés stb.). Egy jó gyakorlatot említve, Gabrovo önkormányzata 11 szakképzési központján keresztül kínál különböző kurzusokat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a helyi feldolgozóiparhoz. Ezenkívül az önkormányzat egy olyan innovációs központ fejlesztésén dolgozik, amely a helyi tehetséggondozásra összpontosít, és próbál még több vállalkozást vonzani a városba. Ez nagyszerű példa arra, hogyan lehet az üzleti élet szereplőinek technikai segítséget nyújtani, beruházásokat vonzani és támogatást biztosítani a helyi vállalkozói ökoszisztéma számára.
A helyi közösségi élet felpezsdítése, ahol az emberek nemcsak tudnak, de élni és dolgozni is akarnak, meglehetősen nagy kihívást jelentő feladat. A városközpont újjáélesztésének jó példája egy kis olasz város, Grosseto, amely kidolgozott egy módszert az üres üzletek ideiglenes használatára (3–6 hónapos rövidebb időtartamra), ösztönözve ezeket a tereket „pop-up” üzletek üzemeltetésére. Ez a kezdeményezés oda vezetett, hogy 21 üzlet kapott új célt, ezáltal javítva a városközpont vérkeringését.
Ellenállóképesség (reziliencia)
Az OECD a rugalmas, ellenálló városokat olyan városokként definiálja, amelyek képesek a különböző gazdasági, környezeti, társadalmi és intézményi sokkokra hatékonyan reagálni, képesek azokat elnyelni, azokból felépülni, illetve azokra felkészülni a jövőben. A kisvárosok számára a helyi gazdaságot támogató ágazatok diverzifikálása kulcsfontosságú a gazdasági visszaesésekben tapasztalható rugalmasság szempontjából. Dubrovnik, a turizmuson alapuló, nagyon erős monogazdaságú város jó példa arra, hogy a kisvárosok kiszolgáltatottabbak és súlyos gazdasági hatásoknak vannak kitéve, ha például az idegenforgalom a jelenlegi járvány idején szinte leállt.
Az ellenálló képesség elősegítése nagyon összetett és a hosszú távú változásokra összpontosít, melyet részvételen alapuló módon kell létrehozni, több ágazatot képviselő helyi érdekelt felet bevonva, a helyi közösséget és gazdaságot előtérbe helyező holisztikus megközelítéssel.
A kisvárosokban az ellenálló képesség erősítése három kulcsfontosságú szemponton keresztül érhető el:
- Összetartó és elkötelezett közösségek – kollektív identitás és kölcsönös támogatás kialakítása, utcahálózatok összekapcsolhatósága, hatékony és megbízható IKT-infrastruktúra (információs és kommunikációs technológia) rendelkezésre állása,
- A gazdasági fejlődés elősegítése specifikus támogatással – személyre szabott támogatás a város egészére kiterjedő mélyreható gazdasági elemzés révén, amelynek célja a versenyképesség feltételeinek optimalizálása, ezzel együtt a helyi gazdasági stratégiával való összhang megteremtése,
- Az innováció támogatása készségek és tehetségek előtérbe helyezése révén – az innovatív beruházások feltételeinek megteremtése és támogatása, kiemelt hangsúlyt fektetve a tehetség vonzására és megtartására.
Új irányok a helyi gazdaságfejlesztésben
A meglévő vállalkozások megtartásával és a helyi gazdasági fejlődés elősegítésével, mint fő célkitűzés, három különböző szempontot azonosítottak az európai gazdasági jövőt érintő fő trendként:
- a munkaerő összetételének változása;
- technológia;
- a jövő zöld gazdasága.
Ezek mindegyike rávilágít a munka és az üzleti élet jövőjére, melyet figyelembe kell venni az új üzleti modellek kidolgozása és az üzleti környezet ösztönzése során. Mi a városok szerepe az utóbbi időben felmerült új trendek kapcsán, melyeket európai szakpolitikák és jó gyakorlatok példái támogatnak?
A munkaerő-piaci jellemzők változásával és a foglalkoztatás rugalmasságának kibővített térbeli lehetőségeivel kapcsolatban a városoknak ösztönözniük kell egy olyan intézményi keret kialakítását, amely lehetővé teszi a különböző munkaformákat, például a munkavállalók megosztását, a munkamegosztást, a szabadúszó munkavállalók alkalmazását, az alternatív helyszíneken végzett munkát és a különböző együttműködéseket stb.
Ilyen jó gyakorlat például, ahol a hatóságok gyorsan reagáltak a változásokra és ösztönözték az innovációs ökoszisztémát, az úgynevezett „digitális nomádok” esete, akik a 2000-es években jelentek meg, de a közelmúltbeli COVID-19 pandémia során egyre gyakoribbá váltak. Az új munkaformák és a munkaerőpiac szélesebb rugalmassága minden bizonnyal számos előnnyel jár, de a városoknak a lakosok és a látogatók életminőségével összefüggésben figyelembe kell venniük a munkavédelmet is, amely garantálja a foglalkoztatás bizonyos szintjét. A munka rugalmassága által a helyi gazdaság számára nyújtott előnyökkel összefüggésben a városok ösztönzést nyújthatnak a munkaadók számára, és további támogató vállalkozói infrastruktúrát fejleszthetnek.
A vállalkozások digitális átalakítása és az új technológiák, amelyek hatékonyabb erőforrás-gazdálkodást és a nagymennyiségű adattömegen (big data) alapuló döntéshozatalt biztosítanak, elengedhetetlenné válnak a fenntartható gazdasági fejlődés szempontjából. Átfogó a városok szerepe a digitális korszakra való sikeres áttérés és a virágzó helyi gazdasági fejlődés biztosításában.
Az alapvető informatikai infrastruktúra, illetve a hardver és szoftver fejlesztésekkel, a digitális technológiák használatának előmozdításával, valamint az új technológiák és a nagymennyiségű adatok belső használatának biztosításával a helyi városvezetés a digitális átalakulás lehetőségét használná fel a gazdaság helyreállítása, a munkahelyteremtés, a GDP növelése és az ellenálló képesség javítása érdekében.
A körforgásos gazdaságra való áttérés és a vállalkozási formák zöldítése a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú elemei közé tartoznak, amelyek szerves részét képezik az állami, a magán- és a civil szektor közötti együttműködésnek. A zöld gazdaság potenciálisan biztosítja a helyi közösségek ellenállóképességét, elsősorban az éghajlatváltozással összefüggésében. Új lehetőségeket tár fel az üzleti és gyártási szektorban való megszakításokra, miközben a helyi erőforrásokra összpontosít, és lehetőségeket kínál a helyi közösség bevonására a helyi gazdaság fejlesztésébe. (Arról, hogyan lehet felgyorsítani a városok körforgásos gazdaságra való áttérését további információkat talál Eleni Feleki, az URGE hálózat vezető szakértőjének cikkében.)
Összegzésként
Az erős és ellenálló helyi gazdaság kiépítéséhez a bevált gyakorlat azt mutatja, hogy a helyi gazdaságfejlesztés integrált megközelítése kulcsfontosságú a hosszú távú fenntartható fejlődés szempontjából. Együttműködési folyamatnak kell lennie a helyi gazdaság működésének megértéséhez és a térség erősségeinek, kihívásainak, lehetőségeinek és fenyegetéseinek elemzéséhez.
A következő 4 szempontot – a közösségi eszközöknek és erőforrásoknak, a közösségben rejlő kapacitásoknak, az üzleti környezetnek és az életminőségnek – mindenképp szükséges figyelembe venni az egyes városok gazdaságfejlesztési tervdokumentumainak kidolgozása során.
Az URBACT számos eszközt és forrást kínál az integrált és részvételen alapuló munkához, míg az iPlace hálózat egy önértékelési eszközt dolgozott ki a helyi gazdaságfejlesztésben résztvevő szakemberek és érintettek számára. Ez az eszköz a célterületek figyelembevételével és komparatív versenyelőnyök megjelölésével méri a város teljesítményét más városokhoz képest.
A városoknak fontos szerepük van az üzleti környezet serkentésében a HGF új trendjeinek és elveinek megfelelően a következő három területen: Kapacitásépítés és az üzleti modell fejlesztésének támogatása; A szabályozási keret javítása kiegészítő szabályozás vagy dereguláció formájában; Az innováció, az üzleti átalakítás és a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozási lehetőségeinek javítása.
Írta: Alisa Aliti Vlasic
Eredeti cikk: https://urbact.eu/would-strategic-approach-towards-local-economic-development-make-small-cities-more-resilient