Ezek a helyi zöld megoldások Európa-szerte számos várost inspirálnak. Vajon az Ön városában is működnének?
Az új Lipcsei Charta az átalakuló városok három olyan típusára hívja fel a figyelmet, amelyek segíthetik a lakosok életminőségének javítását Európában: ezek az Igazságos Város, a Zöld Város és a Produktív Város.
Az URBACT legújabb kiadványa számos fenntartható megoldást tartalmaz az említett három szemponttal kapcsolatban – ezeket kipróbálták és ellenőrizték, az uniós városok egymástól vették át őket a helyi körülményekhez igazítva.
Hogy ízelítőt adjunk a „Jó gyakorlatok átadása: Miért ne az én városomban?" című cikkben olvasható történetekből, öt példát mutatunk be a zöld városok helyi intézkedéseire. Reméljük, hogy egyaránt ösztönözzük a kis és nagyvárosokat arra, hogy „megértsék, alkalmazzák és újra felhasználják" ezeket a részvételen alapuló és egymással összefüggő megoldásokat, ezzel segítve a zöld gazdaságra való átállást.
1. Az újrafelhasználás és az újrahasznosítás jutalmazása
A budapesti Zugló kerület egy jutalmazási rendszert dolgozott ki a város szemétszállító cégével közösen, hogy így ösztönözze az újrahasznosítást – és mérsékelje a háztartási hulladék mennyiségét. A helyi igények és szokások felmérése után egy online platformot hoztak létre, amely a különféle „Hulladékpontok" elérhetőségéről tájékoztatja a lakosokat, ahol leadhatják az újrahasznosítható és újból felhasználható tárgyaikat, cserébe pedig kuponokat kapnak, amik beválthatók a helyi szponzorok által biztosított árukra és szolgáltatásokra. Az iskolák és más szervezetek – köztük a Fővárosi Állat- és Növénykert – is bekapcsolódnak a törekvésbe különböző tevékenységekkel, hogy népszerűsítsék a körkörös gazdaságot. Ez a szemlélet a spanyolországi Santiago de Compostela (Spanyolország) városából indult útjára, amely az úgynevezett TropaVerde „jutalmazzuk a szelektív hulladékgyűjtést!" kezdeményezésben részvevőket – köztük webfejlesztőket – arra ösztönözte, hogy az URBACT támogatásával átadják a jó gyakorlatot más uniós városokban élőknek.
2. A méhek is szerepet kaptak
A lengyelországi Bydgoszcz városában egy új „Méh út” (Bee Path) vezeti végig a látogatókat a méhekhez és a mézhez kötődő helyszíneken. Ez az édes ötlet méhészek, tanárok, vállalkozók, kutatók, idegenvezetők és a témában érdekelt helyiek együttműködésének köszönhető. Közösen 16 olyan helyet azonosítottak városukban, ahol méhészet működik vagy lenne működtethető, kezdve az egyetem tetőterétől a botanikus kertig. Bydgoszcz egyike annak a hat EU-s városnak, amely méheket telepített a városi dzsungelbe, Ljubljana (Szlovénia) bevált „Méh útjának” példájára, amit egy URBACT-transzferhálózat keretében vett át. Az oktatás, az idegenforgalom, a biológiai sokféleség és az üzleti élet egyaránt profitál ebből, és a már most látható változások között említhetők új méhbarát virágoskertek, a méhek világnapjának megünneplése városszerte és a helyi méz népszerűsítése.
3. A művészet és a kultúra összekapcsolása az éghajlat védelmével
A kulturális ágazat és az éghajlatvédelmi aktivizmus között kialakult új együttműködésnek köszönhetően az UNESCO-listán szereplő olaszországi Mantova városában egyre népszerűbbek a környezetvédelemmel kapcsolatos kulturális rendezvények és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése melletti elkötelezettség. Az URBACT C-Change hálózat partnereként Mantova a 2011-ben alakult manchesteri Művészeti fenntarthatósági munkacsoporttól (Nagy-Britannia) – amit azzal a céllal hoztak létre, hogy megvizsgálják, hogyan tudna a művészeti és kulturális ágazat hozzájárulni a város első éghajlatváltozáshoz köthető stratégiájához – vette át a megközelítést. Mantova ágazatközi tevékenysége előrelépést jelentett az újrafelhasználható poharaktól kezdve a biogázzal működő buszokig, hozzájárult az új "műanyagmentes" városi stratégiához, ami hozzátartozik a város UNESCO irányítási tervében megfogalmazott környezetvédelmi kritériumokhoz és a kulturális eseményekhez kapcsolódó környezetbarát közbeszerzéshez.
4. Helyi gazdaság létrehozása a helyi étkeztetés ellátására 
Az ambiciózus fenntartható élelmiszer-politika jegyében a bolgár Troyan város úgy döntött, hogy a semmiből felépít egy városi gazdaságot, és a terményeket az iskolai étkeztetésben használja fel. Miután a város két éven át tanulmányozta Mouans-Sartoux (Franciaország) úttörő „kollektív iskolai étkeztetés” munkáját az URBACT BioCanteens hálózat partnereként, Troyan farmja ma már részt vesz a bio gyümölcs és zöldség beszállításban. Ennek megvalósításához, a város új közbeszerzési technikákat tanult el, és lépésről lépésre haladt, kezdetben a helyi étkezdékben felhasznált zöldségek felének biztosítását tűzte ki célul, majd később bővítette a termelést. A folyamatot pedig egy URBACT helyi csoport támogatta, amelyben iskolák és óvodák vezetői, köztisztviselők és szülők egyaránt részt vettek.
5. A városi kertek és a közösség építése
Vilnius (Litvánia) a városi kertészkedést a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és a szomszédság összehozásának egy módjaként népszerűsíti a sokemeletes „alvó városrészekben” is. A helyi érdekeltekkel és a Környezetvédelmi Minisztériummal együttműködve Vilnius egyértelmű szabályokat dolgozott ki a közösség számára, amiből kiderül hogyan – és hol – kezdhető el a városi kertészkedés. Az önkormányzat egy városi kertészeti útmutatót is kiadott egy szélesebb körű környezettudatossági kezdeményezés részeként – és a közösségi kertek modelljét hivatalosan is beépítette a városfejlesztési politikájába. Mi ösztönözte őket erre? Róma (Olaszország), amelynek fenntartható városi kertészet projektje több mint 50 hektárnyi területre terjed ki, és amelyben nem kormányzati szervezetek, polgárok, hátrányos helyzetű személyek és kisebbségekhez tartozók vesznek részt. Az URBACT RU:RBAN hálózatnak köszönhetően Vilniusban a közösségi kertek egyre fontosabb szerephez jutnak – és a párbeszéd a magán- és állami tulajdonosokkal tovább folytatódik, hogy a jövőben több közösségi kert jöhessen létre az ebből a célból felszabadított területeken.
Ezekről és még sok más a városoknak szóló fenntartható megoldásról az URBACT legújabb, „Jó gyakorlatok átadása: Miért ne az én városomban?” című kiadványában olvashatsz, amelyet Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos pozitív nyitószavai vezetnek be.
Az új Lipcsei Charta három városi dimenziójával megcímkézett, könnyen kereshető Jó gyakorlat adatbázisunk további inspirációt nyújt a zöldebb városok számára.
Írta: Amy Labarrière
Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/five-great-ideas-greener-cities