A világ, amiben ma élünk digitális. Folyamatosan digitális eszközöket használunk, folyamatos hozzáférésünk van szinte mindenhez és megoszthatjuk véleményünket szinte mindenről online. Ebben a környezetben, a városok komoly kihívások elé állnak, amikor tradicionális kommunikációs eszközökkel szeretnék továbbra is megszólítani a lakosaikat. Olyan új megközelítésre van szükség, amelyben digitális eszközök alkalmazására is sor kerül.
Az Agents of Co-Existence projekt 2024 márciusában megrendezésre kerülő budaörsi partner találkozóján ezt a témát is körbejártuk a partnerekkel. Az általam tartott előadás és az interaktív workshop fő konklúziói a következők voltak:
Agents of Co-Existence partnertalálkozó, 2024 március, Budaörs, Babtér, Primanima animációs workshop
A döntéshozatali folyamatokban, a városok alapvetően nyitottak a lakosok javaslatainak megvitatására. A városok többsége felismerte és igyekszik tényeken és a lakosoktól bejövő aktuális információkon alapuló döntéseket hozni. Különböző digitális platformokat használnak közösségi részvételi folyamatok megszervezésére és lebonyolítására. Például az Agents of Co-Existence Urbact projekt néhány partnere a DECIDIM platformot alkalmazza. Ezek az online platformok növelik a tervezési folyamatok átláthatóságát. A digitális platformokon keresztül szisztematikus adatgyűjtésre is van lehetőség a lakosoktól.
A lakosoktól való adatgyűjtés egyik formája és eszköze lehet az online térkép alapú kérdőívek alkalmazása, amelyek segítségével a városok három jellemző kihívást kezelhetnek nagyobb sikerrel:
Forrás: Maptionnaire alkalmazásban készített online térkép alapú kérdőív egyik kérdéscsoportja
Először is, a városok gyakran szembesülnek azokkal a kihívásokkal, hogy túl kevés lakost és túl későn tudnak elérni a közösségi részvételi folyamataikkal, illetve nincs elég anyagi és humán erőforrásuk arra, hogy több ezer embert elérjenek rendezvényekkel és találkozók szervezésével. Online térkép alapú kérdőívekkel, sokkal több ember és sokkal gyorsabban elérhető.
Még ha sikerül is a városoknak megfelelő számú lakost elérni a tervezési folyamataik korai szakaszában, akkor is gyakran szembesülnek azzal a nehézséggel, hogy nem tudják a lakosoktól bejött sokféle formájú és típusú információkat tervezési eredménnyé alakítani. A térkép alapú kérdőívekkel az összegyűjtött nagy mennyiségű adat összehasonlítható és tervezési eredménnyé alakítható.
Hogyan segítik a térkép alapú kérdőívek a városok döntéshozatali folyamatait?
Különösen az összetett tervezési folyamatokban - mint például egy ITS tervezése – a városoknak szükségük van többféle forrásból érkező tudás ötvözésére, hogy jobb döntéseket hozzanak és valódi pozitív változásokat indítsanak el. Tehát különösen fontos megtalálni a módját annak, hogy hogyan kombináljuk a lakosoktól bejött információkat a különböző ágazati szakértőktől begyűjtött tudással.
Ennek elsősorban az a módja, hogy a lakosoktól begyűjtött térkép alapú adatokat is megosszuk és elérhetővé tegyük az önkormányzaton belül, beintegrálva őket a város GIS rendszerébe. A földrajzi információs rendszer, elterjedtebb néven térinformatikai vagy geoinformatikai rendszer (GIS) kifejezés rövidítése, egy olyan keretrendszer, amely adatgyűjtésre, adatkezelésre és adatelemzésre biztosít megoldásokat GIS szoftverekben (Esri ArcGIS, QGIS) elérhető eszközök segítségével. A legtöbb nagyobb méretű európai város GIS rendszerekben tárolja a területi típusú adatait, úgymint adatokat fejlesztési tervekről, szolgáltatásokról, intézményekről, épített környezetről, zöldfelületekről, infrastruktúráról, természeti környezetről és közlekedésről. Az a tudás, amit a lakosoktól gyűjthetünk be térkép alapú kérdőívekkel, ezt a meglévő GIS adatbázist egészítheti ki. Ilyen módon, a város tervezői és döntéshozói adatok után kutatva a GIS adatbázisban nemcsak a szakértői adatokat találják meg, hanem azokat az adatokat is, amelyek a lakosoktól lettek begyűjtve online térkép alapú kérdőívek segítségével.
Hogyan használhatjuk a GIS rendszerben elérhető adatokat a döntéshozatali folyamatokban?
Komplex tervezési folyamatok esetében GIS szoftverek segítségével tudunk földrajzi helyhez kapcsolódó adatokat kezelni, elemezni és információkat térképen megjeleníteni területi mintázatok, trendek, kapcsolatok, helyzetek elemzésére segítve ezzel a döntési folyamatokat.
Tehát, GIS alapvetően térképekkel, adatokkal és elemzésekkel működik. A térképeken keresztül jelenítődnek meg azok az adatok és elemzések, amelyekkel dolgozni akarunk.
Egy GIS szoftverben például elvégezhetünk egy úgynevezett többszempontú elemzést (multi-criteria analysis) kombinálva különböző típusú és forrású adatokat. Egy többszempontú elemzésben (multi-criteria analysis), először meghatározzuk azokat a jellemzőket (attribútumokat) amiket szeretnénk vizsgálni egy adott terület esetében. Ezután indikátorokat határozunk meg, amelyek képviselni tudják az attribútumokat figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat. Különböző súlyt adunk az indikátoroknak az alapján, hogy melynek legyen nagyobb és melyeknek kisebb súlya az elemzésben. Végül minden indikátor egy-egy térképen megjelenítésre kerül. Az elkészült térképeket virtuálisan egymásra helyezzük és összeadjuk az egyes indikátoroknál kapott értékeket az egyes területrészek (pixelek) esetében. A végeredmény egy darab térkép, ami megmutatja, hogy a vizsgálati területen belül mely területek alkalmasabbak egy bizonyos célra és melyek kevésbé az elemzésbe bevont attribútumok alapján.
Hogyan segíthet egy többszempontú elemzés a közösségi részvételi folyamatokat? Egy ilyen GIS elemzés technikai eszközt nyújt, arra, hogy a lakosoktól begyűjtött adatok együttesen kerüljenek kiértékelésre a szakértői adatokkal, amely megalapozottabb döntéseket eredményez.
Saját szerkesztés: példa multi-critera elemzés eredmény térképére amely megmutatja hogy mely zöldfelületek alkalmasak és melyek nem alkalmasak a Hegyvidéki Önkormányzat által elindított Zöldfelületi Gondnoksági Programba való bekapcsolásra.
Beruházás GIS tudás és technológiába
A városok egyre több energiát fektetnek a lakosoktól való adatgyűjtésbe a döntési és tervezési folyamatok során. A térkép alapú kérdőívek lehetővé teszik számukra, hogy nagy mennyiségű adatot gyűjthessenek a lakosoktól, amely adatok összehasonlíthatóak is lesznek. Ilyen nagy volumenű adatgyűjtés ugyanakkor nagy felelősséggel is jár: az adatokat valódi tervezési eredményekké kell alakítani, tehát adatelemzéseket kell végrehajtani, amelyeket GIS szoftverekben lehet a leghatékonyabban megtenni. Ugyanakkor, a GIS elemzések megkövetelnek bizonyos tudást, tapasztalatot és magának a szoftvernek is rendelkezésre kell állnia.
Mégis érdemes a városoknak a szükséges pénzt, energiát és tudást befektetni, megismerni és kihasználni a GIS adta lehetőségeket ezzel is javítva a közösségi részvételi folyamatok eredményességét. Ezt több partner város is felismerte az Agents of co-existence Urbact hálózatban és teszt akciók (testing actions) keretében digitális platformokat és online térkép alapú kérdőív készítő alkalmazásokat próbálnak ki annak érdekében, hogy minél több lakostól minél jobb minőségű információt gyűjthessenek be a döntéshozatali folyamataik során.
A cikket angol nyelven itt olvashatja: https://urbact.eu/articles/map-based-solutions-help-make-peoples-knowledge-count
A cikk írója: Bunyevácz Katalin, URBACT ad-hoc expert
