Az URBACT program 2017-es megalakulása óta kulcsfontosságú partnere az Innovatív és Felelősségteljes közbeszerzésre irányuló Uniós Településfejlesztési Partnerségnek. Hét év elteltével arra reflektálunk, hogy munkánk hogyan járult hozzá az uniós szintű szakpolitika alakításához, és hogyan folytathatják az URBACT települések a helyi szintű közbeszerzési kultúra megváltoztatását a jövőben is.
Az URBACT program 2015 óta foglalkozik a közbeszerzés témájával hálózatépítési, kapacitásbővítési és tudásátadási tevékenységei révén. A témát az uniós és nemzeti szintű jogi keretek miatt sokan unalmas, bürokratikus és technikai folyamatnak tekintik, az URBACT és a résztvevő települések viszont arra törekedtek, hogy felkeltsék az érdeklődést a közbeszerzés azon lehetőségei iránt, amelyek alapvető szerepet játszhatnak a fenntartható településfejlesztési törekvések megvalósításában.
Az URBACT úgy véli, hogy a hatóságok által a közbeszerzésen keresztül évente elköltött 2 000 milliárd eurónak nemcsak a hatékony árubeszerzés, szolgáltatások és egyéb munkák megvalósításához kell hozzájárulnia, hanem az Európa előtt álló számos helyi gazdasági, társadalmi és környezeti kihívás kezeléséhez is. Ezt nevezzük „Stratégiai beszerzésnek”. Azt is felismertük, hogy ez a meggyőződésünk egy sokkal nagyobb politikai képbe illeszkedik, amelyet az innovatív és felelősségteljes közbeszerzésre irányuló uniós településfejlesztési partnerségben való részvételünkkel 2017 óta igyekszünk alakítani.
Az uniós irányelvek - elmélet és valóság
A tagállami, regionális és helyi szintű közbeszerzési folyamatokat a 2014. évi uniós közbeszerzési irányelvek szabályozzák. Ezek az irányelvek elsősorban annak biztosítására összpontosítanak, hogy minden közbeszerzés tisztességes és átlátható módon történjen, és hogy a beszerzési lehetőségekre pályázni kívánó szervezetek (beszállítók) között verseny legyen. Az irányelvek azonban lehetőséget kínálnak arra is, hogy ezt a folyamatot sokféleképpen, akár stratégiai eszközként használják fel, és támogassák a szélesebb körű helyi gazdasági, társadalmi és környezeti eredmények megvalósítását. Az irányelvek például lehetővé teszik:
● A nagyobb közbeszerzési szerződések kisebb tételekre bontását, hogy a kis- és középvállalkozások is pályázhassanak.
● A közbeszerzési szerződések fenntartását bizonyos típusú gazdasági szereplők számára, pl. ahol a munkaerő 30%-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű.
● Párbeszéd megvalósítását az árut, szolgáltatást vagy munkát tervező önkormányzatok és a potenciális piac között.
● A beszerzés során az áron kívül más tényezők figyelembe vételét, különösen azt, hogy az áru, szolgáltatás vagy munka hogyan járulhat hozzá a szélesebb körű társadalmi és környezetvédelmi célok megvalósításához.
A probléma az, hogy a tagállamok, a regionális kormányok és a helyi önkormányzatok gyakran akadályokba ütköznek a kapacitási lehetőségek, a készségek, a tapasztalat, a tudás illetve a közbeszerzési kultúra és magatartás megváltoztatására való hajlandóság terén.
Az innovatív és felelősségteljes közbeszerzéssel kapcsolatos uniós településfejlesztési partnerség (UAEU Public procurement) arra törekedett, hogy támogassa a településeket és más szervezeteket abban, hogy az uniós közbeszerzési irányelveket ne fenyegetésként, hanem lehetőségként tekintsék a közbeszerzés új kultúrájának megteremtésére Európa-szerte.
A partnerség a fennállása alatt számos olyan intézkedést hajtott végre, amelyek célja a települések és más szervezetek azon képességeinek fejlesztése, hogy jobban kihasználják az irányelvekben rejlő lehetőségeket, és a közbeszerzéseket szélesebb körű társadalmi és környezetvédelmi célok megvalósítására használják fel. Az URBACT különösen az alábbi intézkedésekben vett részt az UAEU partnerséggel együttműködve:
● Támogatja a településeket olyan közbeszerzési stratégiák kidolgozásában, amelyek nemcsak a beszerzésre vonatkozó jogi követelményeket, hanem a folyamat révén elérni kívánt szélesebb körű társadalmi és környezeti eredményeket is felvázolják.
● Támogatja a településeket abban, hogy megértsék, mire költik el a közbeszerzési kiadásaikat, és hogy ez milyen hatással van a szélesebb körű társadalmi és környezeti kihívások kezelésére.
● Támogatja a településeket annak meghatározásában, hogy miként használhatják a közbeszerzést a gazdasági megújulás megvalósítására, különösen munkahelyek teremtésére, a kkv-k fejlesztésére és egy hatékonyabb körforgásos gazdaság megteremtésére.
Tanulás a gyakorlatban: az URBACT városok módszerei
Nézzük meg, hogy néhány város hogyan használta fel az URBACT támogatását, hogy leküzdje a fent említett akadályokat az uniós politika helyi intézkedésekbe történő átültetése során.
Koszalin (Lengyelország) városa három, a beszerzésre összpontosító URBACT-hálózatban vett részt (Procure, Making Spend Matter és GenProcure), és folyamatosan nehézségekkel szembesült az uniós és nemzeti szintű jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban, különösen a tekintetben, hogy az önkormányzat milyen mértékben léphet kapcsolatba a potenciális beszállítókkal egy adott beszerzést megelőzően. Miközben Koszalin elismeri az átláthatóság szükségességét a közbeszerzésben, azt is felismerte, hogy szorosan együtt tud működni a Koszalini Kereskedelmi Kamarával annak érdekében, hogy általánosabban azonosítsa azokat a kkv-kat, amelyek esetleg ajánlatot kívánnak tenni a beszerzési lehetőségekre, felhívja figyelmüket a közelgő kilátásokra, és a szociális és környezetvédelmi megfontolásokról szóló képzést biztosít.
Vila Nova De Famalicao (Portugália) városa két URBACT-hálózatban is részt vett (Making Spend Matter és a GenProcure jelenlegi vezető partnereként). Hagyományosan a közbeszerzési funkció és feladat belső szinten egy kis részleg felelősségi körébe tartozott, így a közbeszerzéssel kapcsolatos kapacitás és tapasztalat hiánya akadályozta őket. Ezt egy Közbeszerzési Cselekvési Terv kidolgozásával orvosolták, amely a közbeszerzést az önkormányzat valamennyi részlegének felelősségi körébe utalja, a központi egység pedig felügyeli a szakpolitikát és a cselekvési terv végrehajtását. A terv megvalósításának központi eleme a bizonyítékok gyűjtése: az önkormányzat évente kiadási elemzést készít arról, hogy a beszerzési kiadások területi, ágazati és üzleti típusú szempontból hogyan kerülnek elköltésre.
Zágráb (Horvátország) városa jelenleg is részt vesz a GenProcure hálózatban, ahol történelmileg ismeretbeli akadályokba ütközik a társadalmi, környezeti és nemi szempontok közbeszerzésekbe való beépítése. Az URBACT GenProcure lehetővé teszi Zágráb számára, hogy többet tudjon meg az ilyen típusú megfontolásokról, szempontokról, és támogatja a várost abban, hogy tesztelje ezek beépítését egy jelenlegi park- és kertépítési pályázatba.
A közbeszerzési irányelvek jobb elérése
A UAEU Public procurement partnerség és az URBACT elismeri, hogy a fentiekben ismertetett erőfeszítések ellenére az Európai Bizottság még többet tehetne az uniós közbeszerzési irányelvek stratégiai elemeinek előmozdítása és megvalósítása terén. Az Urban Agenda partnerség által kidolgozott állásfoglalás egy sor ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzés hogyan használható hatékonyabb stratégiai eszközként uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezelésére.
A települések számára legfontosabb ajánlások között a következők szerepelnek:
1. számú ajánlás: a gazdasági növekedéssel, a digitális átállással és az új európai zöld megállapodással (Green New Deal) kapcsolatos uniós szakpolitikai célkitűzések egyértelműbb összehangolására van szükség a közbeszerzési eljárásokkal.
2. számú ajánlás: az EU és az önkormányzatok között kötelező érvényű megállapodásra van szükség arról, hogy a közbeszerzés a helyi gazdasági, társadalmi és környezeti eredmények megvalósításának mechanizmusaként használható.
6. számú ajánlás: jelentős forrásokra van szükség ahhoz, hogy a különböző méretű stakeholder-eket - közbeszerzésben érdekelt felek, legyenek bármely méretű települések a kiírói oldalon, vagy bármely méretű vállalkozások a beszállítói oldalon - támogassuk a „stratégiai közbeszerzésekben" való közreműködésben, részvételben.
7. számú ajánlás: további támogatásra van szükség a piaci párbeszéd akadályainak leküzdéséhez, még a közbeszerzés meghirdetése előtt, valamint a szociális kritériumok folyamatokba történő beépítéséhez és értékeléséhez.
A 2024. júniusi európai parlamenti választások előtt kidolgozott javaslatok továbbra is relevánsak az új Európai Bizottság számára, amelynek elnöke elkötelezte magát az uniós Közbeszerzési Irányelvek felfrissítése mellett.
Konklúzió
A közbeszerzések jelentősége mindenképpen tovább fog növekedni, és a településeknek kulcsfontosságú szerepet kell betölteniük e tématerület innovatív és felelősségteljes fejlesztésének irányításában.
A településekkel való együttműködés révén az URBACT folyamatosan biztosítja, hogy tapasztalataik hozzájáruljanak az európai szakpolitikai menetrendek alakításához. A települések Európa-szerte továbbra is „stratégiai szerepet” játszanak a közbeszerzésekben, és biztosíthatják, hogy ez a szakpolitika az igényeiknek megfelelően fejlődjön.
A cikk szerzője Matthew Baqueriza-Jackson az URBACT GenProcure akciótervezési hálózat vezető szakértője, ő képviselte az URBACT-et az Innovatív és Felelősségteljes Közbeszerzési Partnerségban (UAEU Public procurement) 2017 és 2024 között. (Cikk dátuma: 2024. október 16.) A fordítást az URBACT NUP nevében Takács Katalin és Pásztói Petra készítette.
URBACT Ajánlás:
Az URBACT számos támogatást és eszközt készített a stratégiai beszerzéssel kapcsolatban, beleértve a következő témákban tartott képzéseket, amelyek anyagai angol nyelven elérhetőek. Hasznos böngészést, tanulást kívánunk!
- Stratégiai közbeszerzés
- A nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő közbeszerzés és
- Élelmiszer rendszerek és közbeszerzés (újonnan, 2024 októberében indult).
