Az Európai Unió számos városában alkalmazzák az itt felsorolt, közösségi részvételre és produktivitásra ösztönző helyi intézkedéseket. Vajon a tiédben is működnének?
Az új Lipcsei Charta három innovatív városformát emel ki, amelyek Európa szerte javíthatják a lakosok életminőségét: az Igazságos Várost, a Zöld Várost és a Produktív Várost.
Az Európai Unió számos városában alkalmazzák az itt felsorolt, közösségi részvételre és produktivitásra ösztönző helyi intézkedéseket. Vajon a tiédben is működnének?
Az új Lipcsei Charta három innovatív városformát emel ki, amelyek Európa szerte javíthatják a lakosok életminőségét: az Igazságos Várost, a Zöld Várost és a Produktív Várost.
Az URBACT legújabb kiadványa számos fenntartható megoldást tartalmaz az említett három szemponttal kapcsolatban – ezeket mind kipróbálták és ellenőrizték, az uniós városok egymástól vették át őket a helyi körülményekhez igazítva.
Hogy ízelítőt adjunk a „Jó gyakorlatok átadása: Miért ne az én városomban?" című cikkben olvasható történetekből, kilenc példát mutatunk be a Produktív Városok helyi intézkedéseire. Reméljük, hogy a kis és nagyvárosokat egyaránt ösztönözzük arra, hogy „megértsék, alkalmazzák és újra felhasználják" ezeket a részvételen alapuló megoldásokat – az oktatástól és a vállalkozástól kezdve a hatékony kormányzásig és a városi terek jobb kihasználásáig – hiszen így javítható a lakosok életkörülménye, és ez a zöld gazdaságra való helyes átállást is segíti.
1. Kártya a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez
2. A városi megújulás középpontjában a lakosok jóléte álljon
Egy régi sportpálya újbóli használatba vételét célzó projektben Birmingham (Nagy-Britannia) a lakosokra bízta a fejlesztések irányítását a közösségi gazdaságfejlesztés tervezési modelljének (Community Economic Development Planning model) köszönhetően, a Łódźban (Lengyelország) már sikeresen alkalmazott megközelítések mintájára. A pozitív kezdetet követően a lakosok közösen kidolgoztak egy alternatív, közösségi irányítású főtervet a környező területre vonatkozóan, mivel az önkormányzat ide kapcsolódó korábbi terveit ellenezték. Az önkormányzat által kinevezett közösségi képviselők most együtt dolgoznak a lakosokkal, vállalkozásokkal, szolgáltatókkal és önkéntesekkel, akiknek közvetlen érdekük fűződik a terület gazdasági jólétéhez. Ugyanezt a megközelítést a város más területein is alkalmazzák. Birmingham egyike annak a hat városnak, amely az URBAN REGENERATION MIX hálózat keretében Łódź együttműködési modelljéből tanulhat.
3. Digitális üzleti központ létrehozása helyi vonatkozással
4. Helyi partnerségek kiépítése az oktatás területén
5. „Nappali szoba” a helyi klubtevékenységekért és a lakosokért
Idrija (Szlovénia) egy üres üzlethelyiséget alakított át a város „nappalijává”, ahol a helyiek és a helyi egyesületek ingyenes tevékenységeket szerveznek saját maguk számára. A projektben részt vesz a város vezetése, a szociális intézmények és gazdasági osztályok, a helyi klubok és az aktív polgárok, valamint a regionális fejlesztési ügynökség, a könyvtár és az idősek otthona is. A végeredmény egy mindenki számára nyitva álló találkozóhely, ahol különféle témákban szerveznek rendezvényeket, kezdve a lakásfelújítástól a sakkozáson át a kötésig. Emellett az idősek ingyenesen megközelíthetik a helyiséget tömegközlekedéssel az önkormányzat támogatásával, valamint a helyi könyvtár egy könyvsarkot is működtet itt. Idrija az Altenában (Németország) elindított „Stellwerk” elnevezésű, nem kormányzati szervezet platformját vette alapul, amely a város hosszas hanyatlását hivatott kezelni.
6. Üresen álló épületekből otthon
Chemnitz (Németország) „Ingatlanügynökség zsugorodó városok számára” elnevezésű projektje az üresen álló épületek lakásokká átalakítását támogatja, miközben visszaszorítja a spekulációt, kezeli a támogatási összegeket, és csökkenti a jövőbeni költségeket mind a rossz állapotban lévő épületek tulajdonosai, mind az önkormányzat számára. A projektet a városi hatóságok kezdeményezték és finanszírozzák, és a köz érdekében egy régóta működő magánpartner felelős a lebonyolításáért. Ez a modell arra ösztönözte Vilafranca del Penedès városát (Spanyolország), az URBACT ALT/BAU hálózat partnerét, hogy felülvizsgálja lakáspolitikáját, és olyan partnereket keressen, akik megfelelő műszaki kapacitással és fizetőképességgel rendelkeznek, hogy segítségükkel a város megvásárolhassa az elhagyott lakóegységeket. Ennek eredményeképp Vilafranca megállapodást kötött egy közösségi alapítvánnyal, amelynek fő célja, hogy a munkaközvetítőkkel együttműködve alacsony árú bérlakásokat találjon, szerezzen meg és újítson fel.
7. Kék vállalkozói verseny indítása (vízközeli városok számára!)
8. Önkormányzati alkalmazottakból újítók
Ezekről és még sok más, a városoknak szóló fenntartható megoldásról az URBACT legújabb, „Jó gyakorlatok átadása: Miért ne az én városomban?” című kiadványában olvashatsz.
További ötletekért látogasd meg a Jó Gyakorlatok adatbázist.
Írta: Amy Labarrière
Eredeti hír angol nyelven: https://urbact.eu/nine-solutions-more-vibrant-productive-cities