Az URBACT Action Networks Felhívás 2026. június 17-ig tart, és nyitott az EU-27 tagállamaiból, valamint a Partner Államokból (Norvégia, Svájc, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Moldova, Ukrajna) érkező települések számára. Az URBACT Akcióhálózatok segítik a településeket abban, hogy meglévő stratégiáikat konkrét intézkedésekké alakítsák át európai partnerekkel való tapasztalatcsere, tesztelés és közös tanulás révén.
A Partner Search Tool első áttekintése óta további ötletek jelentek meg, új nézőpontokat adva arra, hogy a települések milyen témákban szeretnének a következő időszakban cselekedni. Egyes kezdeményezések nagyon konkrét helyi kihívásokból indulnak ki – például üres üzlethelyiségek, elöregedő épületállomány, közlekedési hiányosságok vagy a vízhez való hozzáférés kérdése. Mások tágabb vitákat nyitnak az élelmiszerrendszerekről, a részvételről, az örökségről, a biodiverzitásról, a közterekről és a helyi gazdaságokról.
Íme egy újabb áttekintés az eszközben jelenleg is keringő ötletekről és azokról a partnerségi lehetőségekről, amelyeket ezek inspirálhatnak.
Reziliens térségek építése város–vidék kapcsolatok, élelmiszer és közelség révén
Egy erős új irány a településhatárokon túlmutató gondolkodást képviseli. Egyes javaslatok a helyi élelmiszer-diverzitásra és a reziliencia erősítésére fókuszálnak a város–vidék kapcsolatokon keresztül, míg mások azt vizsgálják, hogyan válhatnak az agrárjellegű települések ellenálló, város–vidék összekapcsoló csomópontokká a demográfiai csökkenés, az éghajlati sérülékenység és a gazdasági változások kihívásaira reagálva.
Az élelmiszer ebben a megközelítésben a szélesebb térségi együttműködés kérdéseként jelenik meg: a funkcionális térségeken átívelő élelmiszer-kooperációk, valamint a 30 perces térségek koncepciója is előkerül, ahol a közelségre épülő szolgáltatások, a körforgásos megoldások és a helyi kormányzás egy közös gondolkodási keretben kapcsolódnak össze.
A javaslatok között több olyan kezdeményezés is szerepel, amely bemutatja, hogyan válhat a helyi erőforrások és gazdaságok integrálása egy szélesebb térségi átalakulás részévé. Az egyik ötlet a fahulladék helyi energiává alakítását vizsgálja, míg egy másik a zöld és versenyképes térségek kialakítását. A közös nevező minden esetben a megközelítés: a közeli erőforrások, szolgáltatások és termelési rendszerek hatékonyabb összekapcsolása.
Városközpontok, örökség és közterek újjáélesztése
Az ötletek egy másik nagy csoportja olyan helyekre fókuszál, amelyek már léteznek, de új szerepre van szükségük. Egyes javaslatok a mindennapi városi hiányokra reagálnak, például az üres földszinti üzlethelyiségek problémájára, míg mások leromlott ipari vagy vízparti területekkel, illetve jelentős ipari és történeti helyszínek jövőjével foglalkoznak. Ezekben a megközelítésekben a megújulás nem csupán a terek újratervezését jelenti, hanem a helyi vállalkozások, a körforgásos gazdaság, a közösségi élet és a részvétel visszaemelését is a városi működésbe.
Az örökség sokféle formában jelenik meg. Egyes települések erősebb területi identitást kívánnak építeni az építészeti örökségre támaszkodva, míg mások a városközpontok újjáélesztésén dolgoznak, vagy a kultúrát használják eszközként a fiatalok elvándorlására adott válaszként a mediterrán kulturális megújulás keretében. Az idősbarát örökség, az alulhasznált örökségi helyszínek hibrid hasznosítása, valamint a zenei és nagyvárosi örökség témái is megjelennek, amelyek a kultúrát a közterekkel és a közösségi élettel kapcsolják össze.
Egyes kulturális örökségi projektekben gazdasági szemlélet is megfigyelhető. A kézművességre és mikrovállalkozásokra épülő javaslatok, a városi identitás kultúrán keresztüli újraépítése, egy kreatív és zöld negyed létrehozása, a posztindusztriális városi élet újjáélesztése, valamint a közterek visszaszerzése mind ugyanarra a kérdésre keresik a választ különböző kiindulópontokból: hogyan tudnak a települések megújulni úgy, hogy közben ne veszítsék el azt az identitást, tudást és mindennapi használatot, amely élővé teszi a helyeket?
Természet, víz és dekarbonizáció a klímaadaptáció szolgálatában
A klíma és a természet témája erősen jelen van a beérkezett ötletek között, különös hangsúlyt fektetve a vízre, a biodiverzitásra, az energiára és a közterekre. Számos javaslat azt vizsgálja, hogyan tudnak a települések természetalapú megoldásokkal dolgozni, miközben rendszerszintű átalakulást indítanak el a mindennapi várostervezésben, egy szélesebb „Nature City” megközelítést alakítanak ki, vagy zöld és kék infrastruktúrák helyreállítását tesztelik. Más elképzelések közelebb hozzák a biodiverzitást a mindennapi élethez, és nem távoli környezeti célként, hanem a közösségi élet és a lakónegyedek élhetőségének alakítójaként kezelik.
Ugyanez a gyakorlati szemlélet jelenik meg a különböző ágazatok közötti klímaegyüttműködési ötletekben, a kettős funkciójú közterekben, amelyek a mindennapi jóllétet és a klímaadaptációt egyszerre szolgálják, valamint a vízérzékeny térségek fejlesztésében, amelyek kisléptékű válaszokat tesztelnek az aszály, az árvizek és a klímaváltozás kihívásaira. A dekarbonizáció is egyre inkább a tervezéstől a megvalósítás felé mozdul el: épületek energiahatékonyságát javító projektek, valamint decentralizált energiaellátási megoldások jelennek meg, amelyek válsághelyzetekben, legyen az klímaválság vagy ember okozta krízis a települési szolgáltatások működőképességét is biztosítják.
A víz és a higiénia témája a legalapvetőbb szintre hozza vissza a kérdést. Az egyik javaslat az iskolák vízellátására, szanitációjára és higiéniai feltételeire fókuszál, míg egy másik a hagyományos csatornarendszeren túli szanitációs megoldásokat vizsgálja olyan területeken, ahol a talajvíz és a közegészségügy kiemelt kockázatot jelent. Ezek az ötletek jól mutatják, hogy a klímareziliencia nagyon is konkrét szükségletekből indul: biztonságos vízből, megbízható energiából, hűvös közterekből és egészséges lakókörnyezetből.
Hozzáférés és mobilitás a közösségek összekapcsolásáért
A mobilitás itt a hozzáférés szemszögéből jelenik meg. Ahelyett, hogy kizárólag új infrastruktúrákra fókuszálnának, egyes ötletek azt vizsgálják, hogyan lehet olyan közlekedési rendszereket létrehozni, amelyeket az emberek valóban használni tudnak, különösen ott, ahol a szolgáltatások szétszórtak vagy nehezen elérhetők. Egy másik javaslat a kis és szórt települések szolgáltatásokhoz és közösségi élethez való hozzáférését vizsgálja, összekapcsolva a mobilitást a társadalmi elszigeteltséggel és a mindennapi részvétellel.
Más elképzelések azt vizsgálják, hogyan alakíthatja át a településeket az emberek mozgása. Az összekapcsolt kerékpáros hálózatokat alacsony kibocsátású összeköttetésként értelmezik városi és nagyvárosi térségek között, míg a vasútállomásokat városi központokként kezelik, amelyek összekötik a közlekedési beruházásokat a térbeli fejlődéssel, a közterekkel és a mobilitási csomópontokkal. A pályázók számára ezek az ötletek azt mutatják, hogy a mobilitás belépési pont lehet a tisztább közlekedés, a jobb szolgáltatáshoz való hozzáférés és az erősebb városközpontok egyidejű fejlesztéséhez.
Részvétel, befogadás és mindennapi élet
Számos javaslat azokból a csoportokból indul ki, amelyeket a városi változások leginkább veszélyeztetnek a kirekesztődés szempontjából. Megjelennek ötletek az aktív időskorú közösségek digitális egészségügyi támogatására, a megfizethető lakhatási mechanizmusokra, valamint a befogadó biztonság és esélyegyenlőség erősítésére. Más kezdeményezések a demokratikus életet állítják középpontba, a fiatalok helyi döntéshozatalban való részvételétől kezdve az erősebb helyi tanácsadó testületeken át a szuperdiverz városi közösségek bevonásáig.
Az oktatás és a mindennapi befogadás is váratlan formákban jelenik meg. Egy javaslat a nyelvi akadályok lebontását célozza valós idejű osztálytermi fordítás segítségével, míg egy másik a sportot és a köztereket használja arra, hogy olyan városokat tervezzen, amelyek „együtt mozognak velünk”. A fiatalabb generációk hangja is erősen jelen van: egyes ötletek a gyermekek szerepét hangsúlyozzák az ökológiai átmenet alakításában, míg mások NEB-STEAM laborokat javasolnak, amelyek összekapcsolják az innovációt, a fenntarthatóságot, az oktatást és a kreatív gazdaságot.
Ezek a javaslatok összességében arra mutatnak rá, hogy a részvétel nem kizárólag formális konzultációkban történik, hanem a tantermekben, köztereken, lakhatási rendszerekben, egészségügyi szolgáltatásokban és a helyi döntéshozatal mindennapi folyamataiban is jelen van.
Megtalálná az ideális partnert vagy projektet?
Akár vezető partnert keres a települése, akár egy témához szeretne csatlakozni, vagy egyszerűen csak szeretné látni, hol van jelenleg a legnagyobb lendület, érdemes böngészni a Partner Search Tool-t. A pályázók számára egy ma még rövid ötlet holnap már egy olyan partnerség kiindulópontja lehet, amely kísérleti megoldásokat tesztel, egymástól tanul, és egy települési stratégia megvalósítását is közelebb viszi.
Készen áll a következő lépésre? Ismerje meg az Akcióhálózatok folyamatát, majd látogasson el a „Get involved” oldalra, ahol jelentkezhet a felhívásra, hozzáférhet a gyakorlati forrásokhoz, és részt vehet a közelgő tájékoztató alkalmakon a határidő előtt.
